Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-21 / 169. szám

Közutakon a nyári föieBényh&n A még nem végleges adatok szerint az év első fe­lében 23 százalékkal csök­kent a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma, a múlt esztendőhöz viszo­nyítva. Ezen belül halálos kimentelű tragédia 4,6, sú­lyos sérüléses baleset 41, könnyű sérülés 20,6 száza­lékkal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. — örvendetes. hogy ez évben is folytatódott, a már korábban tapasztalt csökke­nő tendencia a személyi sé­rüléssel járó közúti közle­kedési baleseteknél, ha nem is olyan mértékben, mint 1979-ben. vagy 1980-ban — mondotta Grimela Sándor rendőr ezredes, a Belügymi­nisztérium Országos Rendőr- főkapitánysága közbizton­sági és közlekedési csoport­főnök helyettese Kárpáti Miklósnak, az MTI munka­társának. Most júniusban is csökkent a balesetek száma a közutakon. E kedvező je­lenségek mellett azonban aggasztó, hogy a halálos és súlyos sérüléssel járó bal­esetek száma emelkedett, különösen az időskorú gya­logosok és a 14 éven aluli gyermekek körében. Figyelemreméltó, hogy a hétvégeken a balesetek szá­ma és súlyossága fokozódik. A baleseti okok közül a leg­jellemzőbb a sebesség nem megfelelő alkalmazása a* út- és forgalmi viszonyok­hoz, az elsöbbségadás elmu­lasztása, a szabálytalan elő­zés. Alapvetően közrejátszik a baleseteknél, hogy a jár­művezetők a zsúfolt utak­hoz, a forgalom telítettségé­hez mérten nem elég figyel­mesek, türelmesek és udva­riasak. Sajnos, még mindig vannak olyan járművezetők, akik erőszakos előzésekkel, gyakori forgalmi sávváltoz­tatásokkal veszélyeztetik a forgalom biztonságát. Egyes járművezetőknek gondot okoz az igazodás a forga­lom ritmusához, bizonyta­lankodásukkal zavarják a forgalom folyamatosságát. Ugyancsak gond, hogy nem minden járművezető ismeri vagy alkalmazza megfelelő­en az autópálya közlekedé­sének szabályait. — A rendőri szervek el­lenőrzéseinek változatlan célja, hogy — a forgalom segítése mellett — kiszűr­jék a forgalom biztonságát veszélyeztetőket, az alapve­tő szabályoknak fittyet há- nyókat, s az indokolt mér­tékben felelősségre vonják őket. Januártól alkalmazzuk az új alkoholszondát, amely a korábbinál higiénikusabb, könnyebben kezelhető. A legszigorúbban járunk el az ittas vezetőkkel, sokszor már egy pohár bor vagy sör is a vezetői engedély bevoná­sát jelentheti. — Az M3-as autópálya Budapest—Hatvan közötti szakaszának elkészülte szük­ségessé tette, hogy Gödöllőn útellenőrző alosztályt létesít­sünk. Az új ellenőrző pon­tot — hasonlóan az M7-es törökbálinti és székesfehér­vári alosztályához — a kor­szerű forgalomellenőrzési eszközökön kívül elláttuk nagy teljesítményű BMW motorkerékpárokkal. Heli­kopterekről a hét végeken a magasból is ellenőrizzük az utak forgalmát. — A balesetek számának csökkenését várjuk a júli­usi nyári fokozott ellenőrzé­si akciónktól is. A már ha­gyományos tavaszi és őszi akciókhoz hasonlóan a fővá­rosban és megyékben ezeken a napokban, hetekben gyak­rabban találkoznak rend­őrökkel a gépjárművezetők. Pályázat az egri Szarvas tér rendezésére Még ebben a?, ötéves tervidő_ szakban megkezdődik az egri Szarvas térnek és közvetlen környékének az átépítése, illet, ve beépítése. A teret négy. egv_ mástól eltérő, jellegzetes várős. szerkezeti egység határolja. Ezek mindegyikére már elké. szültek. illetve készülnek a részletes rendezési tervek. A munkák során azonban kidé. rült: a négy egység harmoni. kus illeszkedésének feltétele, hogy a Szarvas térre — mint e területeket összekapcsoló, kö. zépkori eredetű, jellegzetes kis térre és környékére — a rende­zési terveknél részletesebb be. építési és forgalomrendezési terv készüljön. Csak ennek alapján véglegesíthetők majd a kömye. ző területek átalakítási tervei. Az Építésügyi és Városfejlesz. tési Minisztérium, Heves megye Tanácsa, Eger város Tanácsa és a Közlekedés, és Postaügyi Mi. nisztérium országos pályázatod hirdetett annak érdekében, hogy e sajátos jellegű városrész ren. dezésére megtalálják a legkecT vezöbb megoldást. A pályázati kiírás . az ÉVM műszaki tervezési főosztályán (Budapest. V. Kossuth Lajos tér 2—4. ív. emelet) vehető át hét. köznapokon — szombat kivéte. lével — P.től 13 óráig. A pályá. zatokat Eger város Tanácsának műszaki osztálya (Eger. Dobó tér 2.) címére kell beküldeni 1981. október 5_ig. Cousteau, a titokzatos Mi van Cousteau kapi­tánnyal? — kérdezik mnsjLi- nában sokan mindazok, akik csak könyvei és filmjei mi­att kedvelték meg ezt a hor­gas orrú franciát, és azok is. akiket a búvárkodás, a víz­mélyek kutatása komolyab­ban is érdekel. Néhány esz­tendeje még rendszeresen hallhattunk, olvashattunk ró­la, mostanában megfogyat­koztak a róla szóló híradá­sok. Tényleg, mi lehet Cousteau kapitánnyal? Akik életútját figyelemmel követik. úgy mondják, megkeseredett, el­hallgatott. S mindezt nem­csak Philippe fiának halá­los balesete magyarázza — egy hidroplán berepülésekor vesztette életét a munka­társnak is kiváló utód —, hanem nyilván azok az el­keserítő tapasztalatok is, amelyeket, mint a tengerek és óceánok legjobb ismerője szerzett. Ám legyen bármi az oka visszavonulásának, senki sem vonhatja kétségbe, hogy me­rüléseivel, s egyáltalán, a vizek korábban nem ismert világának a megismertetésé­vel századunk második felé­nek tudományában korsza­kos jelentőségű életművet alkotott. Sorsa már születésekor kétségkívül szerencsésen ala­kult. Apja ugyanis üzletem­ber lévén sokat utazott, és a fiú — aki 1910. június 11- én a franciaországi St. And- ré de Cubzacban látta meg a napvilágot — még gyer­mekkorában megtanulhatta az angol, a német meg a spanyol nyelvet. Így hát amikor felserdülve a fran­cia haditengerészet köte­lékébe lépett, széles körű nyelvtudásának köszönhe­tően megnyílt előtte az ér­vényesülés. De sem főtiszt, sem admi­rális nem lett belőle, mert 1936-ban a kezébe került egv amerikai gyártmányú búvárszemüveg, amelyet az­tán arcára illesztve le is me­rült a habokba. Mint később írta: új. ismeretlen világ tá­rult fel előtte. A megbabonázó látványtól nem is tudott sza­badulni többé. Vonzotta a csend birodal­ma, hamarosan szigonnyal és uszonnyal szerelte fel ma­gát. hogy mélyebbre és mesz- szebbre jusson, zsákmányol­hasson. Cousteau a tengerparton Így, e szerszámok kíséreté­ben kezdett odalent filmez­ni is, s így forgatta le — ti­zennyolc méternyi mélyben — az első kísérleti filmjét. Ahhoz azonban, hogy hosz­szabb ideig dolgozhasson, lé­legeztető készülékre volt szüksége. Ezt is rrtegcsinálta. 1943-tól immár önműködő, sűrített levegővel működő masinával — az aqualunggal — merült, s kedvére meg tudta nyújtani a kutatásra, figyelésre szánt perceket. Közbeszólt azonban az ak­koriban már javában dúló második világháború. Cous­teau is ellenálló lett — szol­gálatait Becsületrenddel ju­talmazták —, és csak két év múltán, mint a haditengeré­szet tenger alatti kutatócso­portjának vezetője, térhetett vissza a hullámok és az áramlások világába. Újabb nagy fordulat az életében: 1950-ben megkap­ja a híres Calypso nevű ku­tatóhajót, amelyen aztán ne­kiindul, hogy bejárja a fél világot, s hírt hozzon mind­arról, amit korábban még nem láthatott emberi szem. Filmek egész sorát készí­ti el — ezek egy részét a magyar közönség is láthatta —. és újabb meg újabb, cso­dálatos színes felvételekkel díszített könyveket publikál. Amikor 1957-ben a Monacói Óceonagráfiai Múzeum igaz­gatójává nevpvik ki. szinte már az egész világ ismeri. Aztán újabb és újabb me­rülések. masinák. Ez utób­biak leghíresebb példánya az az ún. trojka, amely sok száz méternyi mélységben is tud fényképezni, és amely tény­leg trojkamód siklik tova a tenger, vagy az óceán aljén. (Voltaképpen felülről vonta­tott filmező szán ez.) Majd az 1960-as évek kö­zepén elkészül a világhíres film, A tenger titkai. Cous­teau ekkor és ezzel jut sike­reinek csúcsára. A tapsok és a gratulációk azonban nem tudják feledtet­ni vele mindazt, amit a kör­nyezetszennyezés dolgában tapasztalt. 1970-ben már el­keseredetten nyilatkozik ar­ról, hogy hol, s mily mérték­ben pusztít, mérgez a civili­zációs ártalom. 1974-ben pe­dig még arra is futja ener­giájából, hogy megszervezze a Cousteau-alapítvánvt, amely­nek már az első esztendő­ben kétszázezer tagja lett, akik mind-mind vállalták, hogy személyenként tizenöt vdolíárt áldoznak a környe­zetvédelemre. Megeshet, hogy éppen sa­ját alapítványának hiábava­ló erőfeszítéseit látva csüg­gedt el, s vonult lassacskán vissza. Igaz, 1977-ben még Moszkvában is tárgyalt, hogy majd a Fekete-tengert ku­tatja, de e megállapodásról — sem pedig a tényleges munkáról — azóta sincs hír. Cousteau kapitány tehát, aki rezzenetlen arccal nézte végig, miképpen süllyesztik Philippe fiának koporsóját ősi tengerész szokás szerint az óceánba, mostanában hallgat. És ez a csendbe bur­kolózás aligha jó jel azok­nak, akik tudják, hogy tény­leg milyen veszély fenyege­ti nemcsak az általa fölfe­dezett Csend világát, hanem víz alatti és viz feletti kör­nyezetünket. ., A.L. «"“ft W-’ ijyw. I elen előadásunk a J hallgatóságnak csupán bizonyos szűkebb köréhez szól. Mindazok, akik felesé-, gékkel, gyermekeikkel nya­ralnak, ne is figyeljenek rám tovább, akad elég prob­lémájuk. A kérdés mindenekfölött az, hogy kivel ismerked­jünk? S ez lesz első téte­lünk. Csakis nőkkel. Fiata­lokkal és még fiatalabbak- kal. Az üdülés során fellelhe­tő egyéb típusokra ne paza­roljuk az értékes időnket. Na már most, ami a nőket illeti, ők lehetnek kissé é - tesebbek is, de azért még a szemrevalóság határán be­lül, szőkék, barnák, fekete hajúak, s persze vörösek is, ami pedig alkatukat illeti, nos. karcsúak, esetleg nád- szálvékonyak, sportos külse- jűek. enyhén molettek, de dús idomúak is. Ha már megvan a jelöl­tünk. fogjunk hozzá az, ak­cióhoz. A megismerkedésnek, mint köztudott, három fo­kozata van. Az első az. ami­kor a keresztnevét tudjuk az illető hölgynek, a második, amikor a teljes nevét meg­mondta és a harmadik, ami­kor már a levélcímét is kö­zölte velünk. Egyébként meglehetősen széleskörűen elterjedt az a vélemény, hogy az ismeret­ség kezdeményezéséhez bi­zonyos különleges tulajdon­ságokra van szükség, mint például a személyes varázs, a kapcsolatteremtés képessé­ge. bizonyos adottság a partner figyelmének le- bilincselésére. Ez ké­rem. nagy tévedés! Egé­szen másra van szükség. A tengerparti felfokozott le­hetőségek körébén ilyesmik­re van elsősorban szüksé­günk. mint jó szabású za­kó, jó vonalú nadrág, diva­tos ing választékos nyakken­dővel, divatcipő. no és ter­mészetesen modern napszem­üveg. Az ismerkedés szem­pontjából valamennyi ruha­darab megfelel. Nehogy azt higgyük, hogy el kell ha- lasztanunk például valaki megszólítását, ha nincs raj­tunk a szemüvegünk. Ismer­kedni lehet strandon, utcán, buszra várva, orvosi váró­szobában és másutt. De az öltözet >és a hely szempont­jából legmegfelelőbb a gu­misapka és a strand vize, mégpedig a bolya mögötti hely. ahová nem lehet el­látni a partról. Ha tehát az ember egy pillanatra „taka­rásba kerül" a part irányá­ból, haladéktalanul fogjon hozzá az ismeretség megala­pozásához. Különben a men- töcsónak előbb ér oda. mint­sem a kívánt ismeretség lét­rejönne. A hely tehát nem gond. De gond a ..hogyan” kérdé­se. Ez már egész tudomány, miként a tudományos pá va esetén, így itt is akidnak pályára termettek és alkal­matlanok. Az ismeretség legkezdetén alapvető dolog: ki kell mondani az első mondatot. Az első mondatok kategóriáján belül három al­kategóriát különböztetünk meg. Van egy alsó fok, egy egyszerű, majdnem primitív fokozat. Ilyenek. mint: „Mennyi idő van?” „Mond­ja. kérem, hogyan juthatnék el innen a strandra?” „Hol van itt egy autóbuszmegál­ló?” Nincs helytelenebb do­log. mint így kezdeni a pró­bálkozásunkat. Ilyen kérdésre azonnal pontos, kimerítő választ le­het adni, ezt meg is kap­juk, s miután ilyen termán kimerítettük a témát, nincs mit beszélgetnünk tovább. Egyik erre. másik arra megy tovább. így csak a zöldfü­lűek próbálkoznak. Ennél sokkal jobban be­válnak az úgynevezett „el­beszélő stílusú” első mondo­tok. Ezekre az jellemző, hogy nem kívánnak konkrét választ, csupán abba a helyzetbe hozzák a partnert, hogy minden megerőltetés nélkül mondhasson ő is va­lamit. Az ilyen mondatot mintegy magának, maga elé mondja az ember. Ilyene­ket: „Müven jó, meleg ma a tenger!”, vagy „Csuda meleg van, a csillagát!”. A jó időjárásról aztán már egy ügyes fordulattal át lehet térni másra is, ami szintén jó. Egy jó filmre, könyvre, stb. A harmadik a kiemelt kategória. Ez a legnehezebb, a legszínvonalasabb. Ezek bizonyos értelemben „létfi­lozófiai” jellegű gondolatok­nak nevezhetők, mélyen in­tellektuálisak. amellett jócs­kán titokzatosak, sejtelme­sek is. Az ilyesmi úgy hat a kiszemelt partnerre, intet a jó konyak. A fejébe száll, s bár még magánál -van, a lába már valósággal a földbe gyökerezett. Ilyesmit lehet mondani például: „Ma oly’ kék a tenger, mint Re- rih vásznain”, vagy például — arcunkat a szellőbe tart­va. lehunyt szemmel — „Su­sog, susog, mint egy Bee- thoven-szimfónia harmadik tételében a hárfa.” Ha mind­ezek hallatán a hölgy nem fordítja el a. fejét, akkor nyert ügyünk van. Azt je­lenti, hogy rá tud hangolód­ni arra, amit érzünk, s ha nem is szólal meg, már a szeméből látjuk, hogy foly­tathatjuk a beszédet. Ámde nem árt óvatosnak lenni. Ebben a kategóriában nem­ritkán előfordulnak olyan egyedek, akik már a beszél­getés legelején szóba hozzák Einstein relativitás-elméle­tét. No®, az ilyenektől igye­kezzünk mielőbb szabadulni, mert igazán emberünkre akadunk, s nagyon valószí­nű, hogy nem fogjuk bírni cérnával. Ha sikerült az ismeretség, a továbbiakban még a kö­vetkezőkre érdemes ügyelni. Ne mondja az ember, hogy ő űrhajós, hogy miniszter- helyettes, vagy író, aki ti­tokban nyaral itt. Az em­ber válasszon magának va­lamilyen szolid foglalkozást, csendesen nevezze meg, de néz­zen hozzá jelentóségtelejesen, endegje sejteni, hogy szűk­szavúsága indokolt. Ami a családi helyzetet illeti, itt sem az a fontos, hogy kime­rítő információt adjunk ma­gunkról. Ügyes általánossá­got mondjunk, lehetőleg tré­fás formában, mert ezt sok­féleképpen lehet magyarázni később. Igv már el lehet kezdeni. Végül még egy igen fontos dologra hívnám fel tisztelt hallgatóim figyelmét. Na­gyon ügyeljenek arra, ké­rem. hogy megjegyezzék mind az öt vagy hat újon­nan megismert hölgy eseté­ben. hogy melyiküknél? mit, milyen nevet, mjyen fog­lalkozást mondtak maguk­ról. Fordította: Konczek József t műsorok: Kossuth rádió 8.25 Otthon vagyunk-e az atomkorban? 8.55 Népda­lok. 9.44 Kamrakirály. 10.05 MR 10—14. 10.35 Kamarazene. 11.41 Ábel a rengetegben. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Daloló, muzsikáló tá­jak. 13.10 Ránki György: Cirkusz. 13.51 Ifjúsági da­lok. 14.07 Kárpáti rapszó­dia. 15.10 Operettfelvéte­lek. 15.39 Élő világiroda­lom. Spanyolország. 16.05 Nótacsokor. 17.07 Technika vagy politechnika? 17.32 Gesualdo-madrigálok. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Hall­gassuk együtt! 20.00 Von­zások és változások. 20.30 Mozart-művek. 21.05 A zöldköves gyűrű. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Nagy si­ker volt. A Bartók-vonós- négyes hangversenye. Petőfi rádió 8.33 Társalgó. 10.00 Zene- délelőtt. 12.25 Ifjúsági könyvespolc. 12.33 Meló­diakoktél. 13.30 Kórusok 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 A váci KISZ-kórus énekel. 18.53 Gramafonalbum. 19.33 Csak fiataloknak! 20.33 Rengeteg pénz. 20.56. Nó­ták. 21.22 Offen bach-cik- lus. A gerolsteini nagyher­cegnő. (Operett). Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. ' Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 17.45 Dön­tött ,a bíróság. Lakásgaz­dálkodás és a jogi szabá­lyozás ... Dr. Tímár László előadása. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika (Szov­jet—magyar barátságfesz­tivál vendégei — Aratás jelentés Heves megyéből — Űj munkarend a mis­kolci pamutfonóban). 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .1 TEJ 16.05 Testünk. Áz egyen­súly. 16.30 Ítélet (Csehszlo­vák filmsorozat). 17.15 Köz­lekedj okosan! 17.20 Kuc­kó. 17.55 Emlékszel még? Rátonyi Róbert operettmű­sora. 18.25 Másfél millió lépés Magyarországon. Zirc- től Nagyvázsonyig. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Robotkirályság. 19.30 Tv- híradó. 20.00 A „Fekete Macska” bandája (Szov­jet bűnügyi filmsorozat). 21.10 Kortársunk: Mándy Iván. 22.15 Tv_híradó 3. 2225—23.25 Universiadre. 1981. 2. műsor 20.05 Szerepek, Kincses Veronika és Takács Klára. 20.45 Angol nyelvű hírek. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 III. magyar—szovjet ifjú­sági barátságfesztivál. Kb. 23.10 Orosz nyelvű hírék. 1981. július 21., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents