Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

Kádár János Borsod-Abaúj-Zemplén megyei programja Kádár János felszólalt a pártaktíván (MTI fotó, Tóth István felv. — Népújság telefotó — KS) Naponta 300 000 tonna terményt vesznek át A Gabonatröszt sajtótájékoztatója az aratásról fFolytatás az 1. oldalról) megye kommunistáinak, egész lakosságának. Méltat­ta a megye politikai, gazda­sági, kulturális jelentőségét az ország életében. Általános belpolitikai kér­désekről szólva a Központi Bizottság első titkára hang­súlyozta: barát és ellenség egyaránt tudja és elismeri, hogy az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, rendszerünk szilárd, népünk egységes, s pártunk a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodva a helyes, a szocialista úton jár. Politikánk, programunk világos, élvezi a tömegek tá­mogatását. Szólt a szocialista ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a közegészségügy helyzetéről. Kiemelte, hogy népünk reáli­san Ítéli meg helyzetünket és céljainkat, s kész dolgozni, harcolni értük. Vannak prob­lémáink, gondjaink, tapasz­talhatók nemkívánatos jelen­ségek, de népünk munkájá­nak eredményei hatalmasak. Az alkotó munka sikerei nem mindenkinek tetszenek, különösen az imperialisták­nak nem. Kijelentette: ne légyen senkiben sem kétség afelől, hogy vívmányainkat, mindenkivel szemben min­den eszközzel megvédjük. A jelenlegi helyzetben is • van a nép által elfogadott és támogatott, konstruktív programunk — emelte ki. Nem kell bizonytalankod­nunk. vannak világos célja­ink. Elérésükhöz megvannak a szükséges feltételek. A kö­rülmények. a szigorúbb kö­vetelmények a gazdaságban is jobb munkára kényszerí­tettek bennünket, arra ösztö­nöznek, hogy mindenütt ész­szerűbben, hatékonyabban dolgozzunk. Különösen fon­tos a népgazdaság egyensú­lyának biztosítása, aminek egyik feltétele a lüktető fej­lődési ütem. Részletesen szólt az árpolitikáról és azzal kap­csolatos esetenként szükség­szerű intézkedésekről, hang­súlyozva, hogy az árpolitiká­nak is a gazdaság fejlődését, az életkörülmények stabilitá­sát kell szolgálnia, s nem engedhető meg, hogy elfedje a rossz munkát. Optimistá­nak. bizakodónak kell len­nünk — mondotta —, mert hatalmas tartalékok rejlenek gazdaságunkban, a szocialis­ta országok gazdasági együtt, működésében. Rámutatott, hogy gazda­sági munkánk szorosan ösz- szefügg a nemzetközi hely­zet alakulásával. Szigorúbb nemzetközi feltételek köze­pette kell megbirkóznunk feladatainkkal, értve ez alatt az enyhülés, a békés egy­más mellett élést akaró erők megélénkülését és a meg­romlott világ gazdasági helyzetét. Bizonyos imperia­lista körök a fegyverkezési hajsza fokozásával katonai erőfölény megszerzésére tö­rekszenek, s éppen az im­perializmus a legfőbb oka annak, hogy nem csökken­tek a válsággócok a világ különböző térségeiben. A fegyverkezés, a szovjetelle- nesség, az antikommuniz. mus, a béke elleni támadá­sok — mindez csak kiútke­resés; a tőkések így vélnek kilábalni megoldhatatlan problémáikból. Kifejezte meggyőződését, hogy a há­ború erői nem kerekedhet­nek felül. A jelenlegi kiéle­zett helyzet csak átmeneti lesz, és a világ vissza fog térni a normalizált állam­közi kapcsolatokhoz, mert más út nincs. A szocializmus, a haladás, a béke erői és a reálisan gondolkodó polgári politi­kusok együttesen nagyobb erőt képviselnek, mint a fe­szültséget szítók, a háborús konfliktusok hívei, mi a szocializmus, a béke jelsza­vát követjük, s megfelelő erővel is rendelkezünk — gondolok a Szovjetunióra, a szocialista közösség egyesí­tett erőire, a Varsói Szerző­dés tagállamaira. Ál láspon tu n k ismert; egyenlő biztonságot a fegy­verzet alacsonyabb szintjén mindenki számára. A szocialista országok a nemzetközi politika fő esz­közének minden vitás kér­désben a tárgyalást tartják. Csak a legutóbbi időkben keresve a példákat: bizo­nyítják tárgyalási szándé­kunkat a legfontosabb nem­zetközi kérdésekkel, a hábo­rús veszély elhárításával kap­csolatos szovjet állásfoglalá­sok, Leonyid Iljics Brezs- nyevnek, az SZKP XXVI. vacsorán vett részt Borsod- Abaúj-Zemplén megye párt-, állami, tömegszervezeti, más közéleti vezetőivel, szocialis­ta brigádvezetőkkel, az or­szágrész tudományos, kultu­rális, művészeti életének ve­zető személyiségeivel. Pohár­köszöntőt mondott Deme László, a megyei népfront­bizottság elnöke és Czibere Tibor, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, s szavaikra Kádár János válaszolt. Ezzel a szerdai program befejeződött. (MTI) kongresszusán, majd Tbili­sziben, s legutóbb a Willy Brandt-tal folytatott megbe­széléseken elhangzott indít­ványai, vagy az a békefelhí­vás, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa intézett a világ parlamentjeihez és népeihez. A népek nem en­gednek már kivívott szabad­ságjogaikból, aligha állhat­ja útját bárki is azoknak a népeknek, amelyek most harcolnak önrendelkezési jogukért, szuverenitásukért. Senki nem vitathatja el a népek jogát a nemzeti füg­getlenségükhöz. szabadsá­gukhoz. hiába rágalmazzák őket a terrorizmus vádjával. A Központi Bizottság első titkára szólt a lengyelorszá­gi helyzetről, és emlékezte­tett arra, hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága júniusi ülé­séről kiadott közleményé-, ben ismételten állást foglalt a lengyelországi események­kel kapcsolatban. A Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságához írt levelét megalapozottnak, elvileg helyesnek és idősze­rűnek tartottak. Kádár János befejezésül hangsúlyozta: pártunk, né­pünk útja egyenes, világos, helyes út, és ezen haladva jutunk előre, mind élőbbre nagy céljaink felé. Most az a feladatunk, hogy a párt XII. kongresszusán meghatá­rozott feladatok következe­tes megvalósításáért dolgoz­zunk. Folytatjuk jól bevált szövetségi politikánkat: pár­tunk továbbra is a tömegek­re támaszkodra. minden tisz­tességes, becsületes' emberrel összefogva akar dolgozni. Hi­szen az általunk elképzelt szebb, új világ, a szocialista Magyarország nem olyan or­szág, ahol csak kommunisták laknak, az minden magyar ember otthona lesz. De min­denkinek kötelessége kiven­ni a maga részét az ország­építő munkából. Ez a mi elvi álláspontunk, ez hazafiságunk és interna­cionalizmusunk. Kötelessé­günk, hogy törekvéseink mellett nyíltan kiálljunk. Va­lódi híveket, igaz szövetsé­geseket, mi. kommunisták csak meggyőzéssel és meg­győződéssel szerezhetünk. Kádár János este a Júnó Szálló* különtermében közös A gabonaipar felkészült a felvásárlásra, a földekről érkező szállítmányok foga­dására, feldolgozására és raktározására — erről tá­jékoztatta az újságírókat szerdán Lénárt Lajos, a Gabonatröszt vezérigazga­tója. Az iparban számolnak azzal, hogy a gazdaságok az elmúlt évinél kisebb terüle­ten termesztettek gabonát. Az őszi vetés előirányzatától 124 ezer hektárral marad­tak el a gazdaságok — rész­ben a kedvezőtlen időjárás miatt — ezt a kiesést azon­ban némileg sikerült ellen­súlyozni azzal, hogy tavasz- szál a tervezettnél nagyobb területen vetettek árpát és zabot. A kisebb területről betakarított termés kezelési veszteségét minimálisra igye­keztek csökkenteni. A gabonaipari vállalatok műszaki felkészülése befe­jeződött. A gabonát 1050 helyen veszik át. Azzal szá­molnak, hogy egy 12 órás műszak alatt — naponta — mintegy 300 000 tonna ga­bonát vesznek át a terme­lőktől. 2 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakra szóló teljesítménye volt. Előnyösen éreztetik hatásukat ugyanis a műsza­ki korszerűsítések, amelyek érintették a raktározást is. Egy év alatt hozzávetőleg 88 600 tonna befogadóképes­ségű korszerű tárolókat ad­tak át. Az ideiglenes táro­lók felújításával és az újab­bak építésével is elkészül­tek : összesen 45 000 tonna termést helyeznek el nem, végleges körülmények kö­zött, de úgy, hogy a termés nem károsodik, még rossz időjárás esetén sem. A bér­tárolásra továbbra is szük­ség van. Az erre vállalko­zó mezőgazdasági üzemek 50 százalékkal nagyobb té­rítési díjat kapnak. A hosz- szabb időtartalmú helyi bér­tárolásokat azzal is ösztön­zik. hogy a 13 hetet meg­haladó helybentartás esetén még magasabb tárolási díjat térítenek. A gabonaátvétel minőségi feltételei a termelők előtt ismeretesek, azonban válto­zás nem történt. Az előírá­sokat az érvényes árrendelet, illetve a szabványok tartal­mazzák. A búzát hármas minőségi csoportosításban veszik át és műszeres vizs­gálatokkal döntenek a ter­mékek minőségéről. Az ipar az idei szezonban 120 mű­szeres laboratóriumi vizsgá­ló állomást tart fenn. A vezérigazgató hangsú­lyozta, hogy az elmúlt évi termésből megmaradt kész­letekből az új termésig ki­egyensúlyozott, nyugodt la­kossági kenyér- és pékáru­ellátást biztosítanak, ugyan­úgy zavartalan lesz tovább­ra is a takarmányellátás, éspedig nemcsak a nagy­üzemekben. hanem a kister­melőknek is. (MTI) Építőipari munkavédelmi kiállítás (Tudósitónktól) A tanácsi és az állami építőipari vállalatnál a há­rom napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma az év első felében megközelí­tette a nyolcvanezret: 2535 munkanapot töltöttek táp­pénzen a sérültek. Ezidő alatt sajnos két halálos bal­eset is történt a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál. Kezdetnek nem rossz Expo — ma a közületeket szolgálják ki. munkám, de több a pénzem A lakosság ebéd után egy is. órától vásárolhat. (Fotó: Szabó Sándor) Egy szerény tábla az útel­ágazás előtt. beljebb két „viharvert” zászló, rajtuk a felirat': Expo. Ez tudatja az érdeklődővel Gyöngyösön, hogy hol találja meg kere­sett úticélját, Aztán még né­hány száz méter a bekötő úton, és máris ott áll az épü­let előtt. Olyan mint egy raktár. Ez lenne az új üzlet? Ez. Mert mégsem egészen bolt, valóban raktár is. Ha már bement — Mit vásárolt? — Két csomag pirospap­rikát és egy üveg paradi­csomsűrítményt. — Ezért jött? — Nem. Falfestéket sze­rettem volna venni, de az nincs. A válaszokat Tari László- nétól hallattam. Egy másik vevő Kerecsend- ről érkezett, autógittet kere­sett. hiába. Dávid László, az AF1T gyöngyösi szervizének szerelője viszont rátalált ar­ra a Skodához való vízszi­vattyúra. amiért kiautózott a városból. — Tarnamérán lakom, on­nan jöttem, mert azt hal­lottam. hogy itt vehetek a kocsimhoz alkatrészeket. De nincs az. ami nekem kellene. Végül vettem egy vontató­kötelet és két ablaktörlő gumibetétet. Ladányi Kálmán tehát nem járt szerencsével, de ha már betért az Expóba, akkor vásárolt is. Délelőtt a közületek Az Expo reggel kilenckor iyS. Ilyenkor azonban csak Valamivel nyitás után még szinte kongott az üres­ségtől a belső tér. Egy ta­karító mosta szorgalmasan a betonpadlót. Kint a villany­szerelők fénycsöves lámpates­teket erősítettek fel a fél- tetős járda fölé. Az adácsi italbolt vezetője telefonon rendelt tizenöt re­kesz Gyöngyösi leánykát és öt rekesz minőségi bort. Né­hány perccel később a Mát­rai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyöngyössolymosi erdészetének vezető könyve­lője, Szabó Imre érkezett harmadmagával. — Tulajdonképpen csak szétnézni jöttünk. Arra vol­tunk kíváncsiak, mit tudnánk vásárolni az erdészetnek. Ogv láttam, hogy inget és kesztyűt, amit a munkaruhá­hoz adunk. — Ezt várta az Expótól? — Nem egészen. Beval­lom, úgy képzeltem el. hogy itt valamiféle AGROKER- üzlet nyílt, ahol a legkülön­bözőbb mezőgazdasági gépek kaphatók. Most már igen Az üveg. és porcelánáruk részlegénél szorgoskodott Csoszánszky Erzsébet re- szortfelelős. — A Jászsági úti ABC-ben dolgoztam azelőtt. Gondol­tam, itt jobb lesz a kerese­tem. Az első napokban vi­szont ... De ma már minden rendben van. Igaz, több a — Milyenek a vevők? — Sokan úgy jönnek, hogy itt aztán minden« kü­lönleges dolgot megtalálnak, méghozzá jóval olcsóbb áron, mint egyébként. — Kérik a segítségét? — Gyakran fordulnak hoz­zám, én szívesen válaszolok a kérdéseikre és örülök, ha a vásárlásban segíthetem őket. De ha valaki azt ke­res, ami nincs . ..?! — önkiszolgáló üzlet. Itt könnyebb az eladó dolga? — Az áru behordása, a polcok feltöltése, az nem könnyű munka. — Megszokta már az új munkahelyet? — Nem volt könnyű, hi­szen nemrég lakom Magyar- országon. A Szovjetunióból jöttem. Kint ismerkedtem meg a férjemmel, aki a gázvezeték építkezésén dol­gozott. — Nagyon szépen beszél magyarul. — Pedig orosz nyelvű is­kolába jártam. De otthon magyarul beszéltünk. Még fokozható Üzletvezető-helyettes Szecs- kö Menyhért. Amikor először szóba hozták, hogy mi lenne, ha a Kont bíró utcai bolt­ból átmenne az Expóba, gondolkodási időt kért. — Az első hónapban nagy volt a forgalmunk. Szerin­tem a mostanit fokozni le­hetne, de menni kellene töb­bet az áruért. Nekem te, az üzletvezetőnek is és az áru- beszerzőnek is, aki pillanat­nyilag még nincs. — Itt mindent olcsóbban adnak? — Nem. A tőkés importból származó cikkek, szeszes ita­lok egy része és az autóal­katrész nálunk sem olcsóbb. Ezt a vevők egy része nem érti. Azt már Harmati László, a GYÖNGYSZÖV elnökhe­lyettese magyarázta meg, hogy nem véletlenül mond­ják raktárboltnak az Expót. Ez is, az is. Közrejátszik eb­ben a készletgazdálkodásra vonatkozó kötöttség. A rak­tárból így lett bolt. — Hangsúlyozni kell azon­ban, hogy ezzel lakossági ér­dekeket is szolgálunk. Az is igaz, hogy nemcsak a mi kis­boltjaink beszerzési munká­ját könnyítjük meg az Ex­póval, hanem a megye vala­mennyi áfészének a munká­ját te. — Mi a tapasztalatuk az első két hónap után? — Több mint másfél mil­lió forinttal bővitettük a kis­boltjaink választékát. Általá­ban huszonöt százalékos ár­engedménnyel dolgozunk. De ez átlag. A viszonteladók még a kedvezményes árból is ötszázalékos engedményt kapnak. Ök a nálunk vásá­rolt cikkeket a saját áraikba építik be. — Mit várhatunk a jövő­től? — Az Expo bevált nálunk. Szállító partnereink is ked­vezően vélekednek a kapcso­latainkról. Mindez azt jelzi, hogy a további fejlődés le­hetőségei biztosítottak. Vagyis, magyarán: vállal­kozásnak sem rossz az Expo, de mindenképpen haszna van belőle a lakosságnak is. Tehát? Érdemes volt „kita­lálni”, és ha már van, ki kell aknázni az előnyeit. G, Molnár Ferenc Az üzemi balesetek nem szükségszerű következményei a munkának. A megelőzést szolgálta az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium által rendezett mozgó munkavédelmi kiállítás is, amelyet megyénk építői a hét elején tekintethettek meg a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat egri és gyöngyösi munkahelyén. Az ismert biztonsági fel­szereléseken kívül a bemu­tatón több újdonságot is lát­hattak a brigádok. Például műszálas emelőkötelet, lán­goktól védő ruhát és zuha­násgátló szerkezetet. A dol­gozók örömmel fedezték fel a kiállításon a téliesített védősisakot, amelynek vise­leté biztonságos és egészsé­ges. Ez bizony eddig hiány­zott. Az építőiparban gyakori baleseti forrás a technoló­giai fegyelem megsértése. Az újabb rezgéscsillapító­kesztyű és védőálarc, vala­mint a zajártalmat csökken­tő felszerelés iránt máris nagy az érdeklődés. Munka- védelemre egyébként sokat fordítanak a vállalatok. Csupán a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat évente összesen 6—8 milliót költ ilyen célokra. Mika István ,Nmiisw€) 108L Július 2* csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents