Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
RONDOSET PETIT rí y Óránként húszezer Népújság Összeszerelés előtt az új ofszetgépsor az egri nyomdában Feltűnhetett, feltűnhet ol- ■ vasúinknak mostanában: mintha valamiféle Mikulás- várás *lenne lapunknál. így van. nem tagadjuk, rég várt kívánságunk mielőbbi megvalósulásában reménykedünk. Abban, hogy rövidesen lényegesen szebb kivitelezésű — s véljük, egyúttal tartalmasabb — Népújságot készíthetünk, s juttathatunk el a lap előfizetőihez, olvasóihoz. Mármost úgy néz ki: átlépte a küszöböt ez a „Mikulásunk”, s a Révai Nyomda egri gyáregységében letette batyuját. Vilcsek János, a gyáregység igazgatója természetesen szintén a szakember türelmetlenségével várta az új, 'ofszetgép megérkezését. Először arra kértük, mondja el. mi tette szükségessé ezt a minden bizonnyal nem olcsó beruházást. — Az, ami általában minden új befogadását, bevezetését szükségessé teszi: a régi. elavult. Ami valamikor nagy vívmánynak számított, az ma már nem felel meg •a _ korszerű követelményeknek. Ha valaki, akkor mi nyomdászok és újságírók tudjuk, milyen súlyos gondot okozott néha egy-egy lapszám előállítása. Egymás közt is volt ezért nemegyszer vita — teszi hozzá kis iróniával. Még egy kicsit: a múlt. .. — Tudjuk, így van. Reméljük azt is, hogy ennek az időszaknak most már valóban a végéhez közeledünk ... — Higgyék el, mi is reméljük. Önök tudják, az Olvasók kedvéért azonban talán nem árt megemlíteni, hogy jelenleg hatvanéves, elavult gépsoron nyomjuk a lapot, ettől jó minőséget. ízléses esztétikai megoldásokat alig-alig várhatunk. Éppen ezért fogadtuk örömmel, amikor a Révai Nyomda vállalta az újítást, a beszerzés azonban sajnos négy évig húzódott. Ez az oka annak, hogy csak most érkeztek meg a gépek. Pontosabban : egy óriási gépsor, huszonegynéhány ládában, a Német Demokratikus Köztársaságból. — Mi okozta, hogy egy baráti országból ilyen hosszú idő után érkezett meg a gép? — Talán furcsán hangzik, de az, hogy nagyon jó, Európában ma talán a legjobb. Bár a nevéből ez nem tűnik ki: RONDOSET PETIT. Szóval. ez, iránt igen nagy a nemzetközi érdeklődés, a piaci helyzetről, valutáris kérdésekről pedig tudjuk, hogy egyre fontosabbak. Az ára egyébként, mire beindul, húszmillió forint körül lesz, de úgy gondoljuk, megéri. Lehet színes mesekönyv is Ezek után hadd mutassuk be — ha nem is a teljesség igényével —, mit tud az új. ofszet-, NDK-gyártmányú gép. — Nagyon sokat — hangzik a gyáregység igazgatójának válasza. — Több nyomásformát lehet beépíteni a gépbe, és természetesen nemcsak újságot — jelen esetben a Népújságot —, de akár színes mesekönyvet is tudunk vele készíteni. Vagy, hogy még egy, az újsággal ’ kapcsolatos példát mondjak: mint végterméket nemcsak lényegesen jobb színvonalon. de gyorsabban tudjuk majd előállítani. A jelenlegi gépünk óránként maximum hat-hétezer példány kinyomására képes, míg az újnál a húszezer sem lehetetlen. — Talán már az eddig elmondottak is mutatják, új gép, tőlünk, nyomdászoktól is egészen más minőségű munkát kíván. Éppen ezért, már jöval a gép megérkezése előtt hozzáláttunk szakembereink átképzéséhez. Ketten közülük az NDK-ban dolgoztak, és egy hónapon át ott " tanulták az ofszet szakmát, mások pedig Szolnokon, Székesfehérvárott, Pécsett, szóval olyan városok nyomdáiban, ahol már korábban bevezették ezt a technikát. Most pedig, hogy megkezdjük a gépek kicsomagolását és az összeszerelést, két NDK-beli szakember segít bennünket abban, hogy ez is szakszerűen és lehetőleg gyorsan menjen. — Ez utóbbiról — befejezésül — mondhatunk-e valami biztatót? Várható, hogy gyorsan elkészülnek vele? — Az említett magyarországi városokban sajnos öt hónapot is igénybe vett ez a rendkívüli nehéz és . igen nagy precizitást követelő munka. így mi, nyomdászok, boldogok lennénk, ha három hónap alatt sikerülne. Mit mondjunk?! Ha így van, akkor mi, újságírók is... B. Kttn Tibor Tervezés és irányítás a mezőgazdaságban Beszélgetés dr, Bíró Ferenccel, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével A nyolcvanas évek első felében mind a szocialista, mind a fejlett tőkés országokban a korábbiakhoz képest szerényebb gazdasági növekedéssel számolnak. Ez a VI. ötéves tervben is megfogalmazódott. Ám mezőgazdaságunk mégis kivétel. A terv ugyanis a környezeti adottságok jobb kihasználásával élelmiszer-termelésünk további dinamikus fejlődését irányozza elő, a hazai élelmiszer-kereskedelem javítása és minél több versenyképes termékünk exportja érdekében. Dr. Bíró Ferenc kandidátussal, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével mezőgazdaságunk továbbfejlesztésének lehetőségeiről beszélgettünk. — Milyen népgazdasági érdekeket vettek alapul mezőgazdaságunk középtávú ter- \ezésekor? — Több mint két évtizede már, hogy ez a fontos ágazat egyenletes növekedést ért el. tehát jól szolgálja társadalmunk fejlődését. Élelmiszer- termelésünk az V. ötéves tervidőszakban a kitűzött célokat alapvetően teljesítette. Kiegyensúlyozott belső ellátást biztosított. Élelmiszerkínálatunk ma gazdagabb és választékosabb, mint bármikor volt. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy nemzetközi összehasonlításban is kiállja a próbát. A mezőgazdaság súlya t^hát megnőtt — itthon és a világpiacon is. A nyersanyagok és az energiahordozók árának növekedésével együtt az élelmiszerek ára is növekszik. Népgazdasági érdek tehát a mezőgazdasági erőforrások hasznosítása. Ennek érdekében a terv öt év alatt 15—Ifi százalékos növekedéssel számol, ami reális és jó munkával teljesíthető. — Az ágazat hogyan veheti ki aktívabban részét a nemzeti jövedelem termeléséből? — Az elmúlt öt évben mezőgazdaságunkban csak lassan javult a termelés hatékonysága és gazdaságossága, következésképpen versenyképessége. Ezért az új közép* távú terv a nemzeti jövedelemből való nagyobb részesedését irányozza elő. Így az élelmiszer-termeléssel szemben továbbra is jelentős mennyiségi és minőségi követelményeket támasztunk. A fejlődést elsősorban az exportbővítés és a hatékonyságnövelés követelményei határozzák meg úgy, hogy az élelmiszergazdaság jobb és választékosabb belföldi ellátást biztosítson. Ehhez a piaci igényekhez rugalmasabban igazodó termelésre, a minőség számottevő javítására és hatékonyabb külkereskedelmi piacszerző és ármunkára van szükség. Bár a belföldi fogyasztás várhatóan mérsékeltebb. évi 1—1,5 százalékkal növekszik, ez nem csökkenti a feladat súlyát. A jó élelmiszer- és élvezeticikk. (Fotó: Mentusz Károly) ellátás az életkörülmények javításában is kiemelkedő. A kínálat bősége vagy esetleges hiánya, az áruk minősége, választéka érzékeny hatást gyakorol a társadalmi közérzetre. — Milyen termékeink iráni érdeklődnek a világpiacon? — Most mezőgazdaságunk fő feladata a minőségi, a jö. vedelmezőségi és takarékos- sági követelmények eddigieknél fokozottabb érvényesítése. Napjainkban egy bekEnergia megtakarítás A Csepel Müvekben a hatodik ötéves tervidőszakban százhatvanhét és fél millió forint értékű energiamegtakarítást terveznek. Ennek érdekében a vasöntödékben fokozatosan áttérnek az elektromos olvasztásra. A Siemens—Martin^kemencék hőfokszabályozását automatizálják, a villamosener- gia-átviteli rendszereket korszerűsítik. Felvételeink a Csepel Művek Szolgáltató Vállalatának Erőmű Gyár- \ egységében készültek. Innen biztosítják a gyáróriás teljes energiaszükségletét, valamint a kerület lakótele9 „ peinek fűtését. Az erőműben új, energiatakarékos, jó hatásfokkal dolgozó kazánok biztosítják a hőenergiát. Az erőmű turbinaterme Az elektromos vezérlőteremben (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS.) Csepelen tér termőföldön csaknem kétszer annyi élelmiszert termelünk, mint húsz esztendővel ezelőtt. A világpiaci lehetőségeket mérlegelve, a VI. ötéves tervben legfőbb exportcikkünk a gabona és a hús. Ez a fejlesztési törekvésekben is kifejezésre jut. Magas színvonalon gabonát termelni, hogy az a gazdaságos exportot biztosítsa, nagy feladatot jelent. Ennek érdekében a tervidőszak végére 15—16 millió tonna gabonára lesz szükség, hogy a minőség javításával a kivitelt fokozzuk. Fontos része ennek a takarmánygabonatermelés is, ami az állattenyésztés továbbfejlesztését js meghatározza, emellett jelentős importfehérje-megta. karítást is jelent. Az átlagosnál jobban fejlesztjük az olajos magvú növények, a cukorrépa és néhány kertészeti növény, főleg a zöldpaprika termelését. Az állattenyésztés mérsékeltebb növekedése csak úgy valósul meg, ha a rendelkezésre álló egymillió 900 ezer hektár rétet és legelőt, valamint a melléktermékeket jobban hasznosítják. Hosszabb távon változtatni kell az állattenyésztés szerkezetén is, a piaci igényeknek megfelelően. Ennek érdekében a juhászat, a vágómarha-, a kecske~, a baromfi-, a nyúl. és a galambtenyésztés kerül előtérbe. Egy tonna magyar kecskehús ára jelenleg világpiacon 6270 dollár, egy tonna élőgalambért 5220, egy tonna juhhúsért 3920, egy tonna marhahúsért 2440 dollárt fizetnek. Érthető tehát ezek fejlesztése. — A mezőgazdaság irányítási rendszere megfelel-e a nagyobb követelményeknek? — Az irányítás már az V. ötéves tervben is tökéletesedett. A vállalati önállóság fokozása mellett a népgazdasági érdekek erősítésére megszűntek a járási hivatalok élelmiszer-gazdasági osztályai és feladatkörüket kibővítve a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- .ügyi osztályai látják el. Csökkent a hatáskörük az állami gazdaságok területi főosztályainak is, viszont az Állami Gazdaságok Országos Központjának szerepköre mint irányítónak növekedett. Ez a rendszer rövid idő alatt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az elmúlt öt évben országosan, agy Heves megyében is több mezőgazdasági üzemben új vezető került az élre, ami garancia arra, hogy népgazdasági és üzemi érdekeket figyelembe véve a nagyobb feladatokat mégoldják. Ezek a vezetők jobban érzékelik a terv és a szabályozórendszer közvetítését, bátrabban kockáztatnak. — Hogyan alakul a mező- gazdaság műszaki fejlesztése a VI. ötéves tervben? — Miután a termelés növelésében elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekre számítunk, így a feladatok megoldása nagyobb szervezettséget és felkészülést igényel. Noha mindezt kevesebb fejlesztéssel kell megoldani, mégis a szükséges anyagi források rendelkezésre állnak. öt év alatt 128—133 milliárd forint áll a mező- gazdaság továbbfejlesztésére. ami főleg a műszaki fejlesztés, a technika és technológia tökéletesítését jelenti. Ennek érdekében a szocialista és a fejlett tőkés országokból importálunk technikát, de ezek mellett a hazai mezőgépiparra is nagy feladat hárul, amit lehet, azt hazai gépekkel igyekszünk pótolni, az import csökkentésére. Agrárpolitikánk elvi álláspontja, hogy biztosítja a legjobban gazdálkodó üzemek továbbfejlesztését, gyor-' sítja a közepes színvonalú gazdálkodás előrehaladását, és nagy gondot fordít a kedj vezőtlen termőhelyi adottságú üzemek továbbfejlesztésére is. A közeljövőben kerül előterjesztésre az Állami Tervbizottság elé az a komplex javaslat, amely ezeknek a gazdaságoknak a megerősítésére szolgál. Mindenekelőtt a vezetés javításával, a helyi adottságok jobb kihasználásával, a tevékenységi kör bővítésével várható javulás. A gazdálkodás mellett ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységgel, amely a társadalomnak hasznos. Várhatóan ebben az ötéves tervJ ben megindul ez a folyamat.' — Hogyan segíthet Heves megye mezőgazdasága a tervfeladatok megvalósításában? — Heves a mezőgazdasági termeléshez jobb adottságok, kai rendelkező megyék közé tartozik, noha az északi részén vannak alacsonyabb színvonalon gazdálkodó üzemek is. Ezek ellenére a gabona- és hústermelésben, az adottságoknak és lehetőségeknek megfelelő szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelésben további nagy lehetőségek kínálkoznak. Heves megye me. zőgazdasága a minőségi termelés javításával a 80-as években js hozzájárulhat élelmiszerexportunk növelé. séhez. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly ßwüsäßGi 1981. június il, ya&írner)
