Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-11 / 135. szám
h n 1 k a A környezetűnkben állandóan jelenlevő természetes sugárzás mellett — ez már köztudott — mind nagyobb erejű, a technika fejlődésével együtt járó mesterséges sugárzás is éri az élő szervezetet. Kialakultak viszont már ezeken kívül olyan veszélyforrások Is. amelyekkel ma még nem számolunk. Mai összeállításunkban ezekből mutatunk be néhányat. Vegyszerek vagy sugárzás? f Különösen Időszerű kutatási eredményekről számolt be egy francia kutatócsoport. A Párizsi Rádium Intézet kutatói azon fáradoztak, hogy egyes vegyszerek káros hatásának mérésére az ; ionizáló sugárzások jellemzésére használatos dózisská- ’ lát dolgozzanak ki. Hosszú kísérletsorozatok eredményeként érték ei céljukat, és nagyon meglepő következte- i lésekre jutottak. I Amikor számos államban tüntetnék a nukleáris erőművek építése és üzembe helyezése ellen környezet- szénnvező hatásuk miatt, alig.alig gondolnak az évtizedek óta működő vegyészeti üzemek által a levegőbe, folyóvizekbe juttatott vegyszerek káros hatásaira. A kutatók kimutatták pl., hogy A szerv, és funkciózavarok radioaktív anyagokkal való diagnosztizálása az utóbbi két évtized során nagyot fejlődött, és a modem gyógyászat egy új szakterületévé nőtte ki magát. Gyors előretörését annak köszönheti, hogy a testszöveteken könnyedén áthatoló magsugarakat egyszerű módon ki lehet mutatni. Így lehetővé vélik nyomon követni kis — az emberre ártalmatlan — meny nyiségű radioaktiv anyagoknak a szervezetben való „vándorlását”, eloszlását, fel- dúsulását, s e folyamat jellemzőinek a mérését. Otec nevű tengeren úszó generátort, amely az óceán vi' zének segítségével lermel elektromos energiát, nemrég helyezték üzembe. Á kísérleti üzem az óceán felszínén levő meleg és a BőO méteres mélységben levő hideg víz közti különbséget használja fel működéséhez. A meleg víz kondenzálja és gőzzé alakítja át az üze- ■Kltetéshez használt ammo" a nagyvárosokban egyáltalán nem magasnak számító 0,05 ppm (milliomod rész) éti lén - tartalmú levegő egy éven át való be lé gzése 500 milliárd dózisnak felel meg, ami 16— 17-szer annyi, mint ameny- nyit a természetes és mesterséges radioaktív sugárzás okoz az embereknek! Napi 20 szál cigaretta elszívásával a szervezetbe kerülő etilénoxid genetikus károsító hatása a fenti dózisnak hétszerese. A francia kutatók »neriná a nagy dél-franciaországi föld gazmezők környékén annyi formaldehid van a le- vegében, amelynek tartós belégzése évi 2500—5000 milliárd dózisnak felel meg (a szokásos 30 mrad-dal szemben). Mindez külső beavatkozások, a páciens különösebb megterhelése nélkül mehet végbe. Beteges elváltozásokra az utal, ha a radioaktív anyagnak a szervekben való mozgása, illetve elraktározódá. sa a normálishoz viszonyítva eltér. E különbségek viszonylag könnyen és gyorsan felfedezhetők, ami diagnosztikai szempontból rendkívüli előnyöket nyújt. Az NDK Rossemdorfbam levő Központi Atomkutató Intézetében — többek között e kérdésekkel is foglalkoznak. niát, amely turbinát működtet. A gőzt a következő fázisban a hideg víz ismét folyadékká változtatja. Tehat egy zárt ciklusról van szó. amelyben az ammóniát állandóan újra felhasználja az üzem. A kísérleti üzemet a termelt elektromos energia kb. 65 százaléka tartja működésben, a maradékot egyelőre akkumulátorok feltőltésé- re használják. Ez a kísérleti üzemnél 15 klfT, Földünkön evőn te 0—16 millió tonna kén kerül a levegőbe (főiként kéndioxid formájában). Becslések szerint e mennyiség 40 százaléka a szén, 60 százaléka kőolajtermékek elégetéséből származik. A közhiedelemmel ellentétben a belsőégésű motorok viszonylag kis mértékben, csupán a teljes kénmennyiség 4 százaléka erejéig „ludasak” a légszennyezésben. Az elsődleges kénterjeaztök tehát a kohók, kazánok, tűzhelyek és kályhák. Egyáltalán nincs még tisztázva, hogy a kéntartalmú gázok hogyan viselkednek az atmoszférában, és milyen kémiai, illetve fizikai-kémiai átalakuláson mennek keresztül. Az viszont bizonyos, hogy a földközeli légrétegekben egészségügyi ártalommal fenyegetnek. Légköbméterenként 0,3 milligramm kéndioxid jelenlétében kénízt érzünk a szánkban, 0,5 milligramm jelenléte esetén pedig érezzük a kén szagát. Ami az időtartamot illeti. 0,2 milligrammos koncentráció esetében 8 órát meg nem haladó időtartamnál semmiféle egészségügyi ártalom nem mutatkozik. Ennél hosszabb időtartamnál, 1 hónapig bezárólag, klinikai tünetek jelentkezhetnek : krónikus hörghurut, köhögési rohamok. Még hosszabb tartózkodás után az átlagoshoz képest nő a légzószervi szövődmények okozta elhalálozási arány. A levegő kénszennyeződését elvileg két módon lehet elkerülni: az égéstermékek (füstgázok) kén télén ítésével vagy az üzemanyagok, fűtőanyagok (szén, olaj) kénmentesítésével. A füstgázok megtisztításának két alapvető módszere ismeretes, az úgynevezett száraz, illetve nedves eljárás. Képünkön az utóbbira láthatunk példát: egy ammónia elnyeletésű kéntelenítő berendezést az A houstoni űdhajósköz- pontban megfigyelték, hogy az űrben levő űrhajókkal meglevő rádiókapcsolatot bizonyos rejtélyes eredetű elektromos jelek rendkívüli mértékben zavarják. Az ország nyugati részein olykor azt tapasztalják, hogy az elektromos nyitású és zárá- sú garázsok ajtai az éjszaka kellős közepén maguktól kinyílnak és becsukódnak. A Mexikói-öböl fölött Miami felé tartó repülőgép navigációs készüléke egyszerre csak azt mutatja, hogy a gép Kuba felé tart. Mindezeket a zavarokat csak elektromágneses interferencia, azonos hullámhosszú elektromágneses hullámok találkozása okozhatja. Ezekből és más hasonló jelenségekből derült fény arra, hogy Földünkön nemcsak a levegő és a víz szennyeződése, hanem az elektromágneses szennyeződés is veszélyes mértékben növekszik. Elektromágneses szennyezést — ami tulajdonképpen nem más, mint kóbor rádióhullámok összessége — idézhetnek elő a legkülönfélébb elektromos berendezések: például a rádióadó- és vevő- készülékek, ideértve a látszólag ártalmatlan tranzisztoros rádiókat, a színes televíziót, az (vfényes hegesztést, a fluoreszcens fényt vagy akár az autók önindítóját is. Minél inkább növekszik a rádióhullámok kiA fosszilis energiahordozók — köztük az uránium és thórium — földi forrásainak közelgő kimerülése egyre sürgetőbbé teszi egyrészt a egyik csehszlovákiai vegyi üzemben. A felfogott kén jelentős értéket képvisel, tobocsátására alkalmas berendezések száma, annál nagyobb a lehetősége az elektromágneses interferenciának. Ma már ott tartunk, hogy némely nagyvárosban valóságos elektromágneses szmog van, amely az élet számos területén bénítóan hat. Repülőterek közelében például a radar miatt használhatatlanná válik a komputerek memóriaegysége, mert a radarjelek szinte kiradírozzák a számítógép ferrit- magos tárából a tárolt információkat. Veszélyezteti az elektromágneses szmog az ember szervezetébe operált elektromos eszközök szabályos működését is. A beteg testébe ültetett parányi ingerlő. készülék (pacemaker) „megzavarodik” mikrohullámú készülékek közelében; emiatt a beteg életveszélybe kerülhet. Hasonlóan használhatatlanná válnak az elektromotorral működtetett művégtagok erős mégneses mező hatására, és ez például gépjárművezetés közben végzetes balesethez vezethet. Komoly veszélyt jelenthet az elektromágneses szmog a repülés biztonságára is. A máltai légierő gépeit például. noha több ezer mérföldre repülnek az Egyesült Államoktól, az atlantai földi repülősén! rányító állomások zavarják, mert azonos hul- lámhosszot használnak. Az amatőr rádiósok is növelik az elektromágneses interfetenyészreaktorok, másrészt a fúziós reaktorok üzembe állítását. Ami a tenyészreak- torok számára a plutónium, az a fúziós reaktorok részé(MT1 Külföldi Képszolgálat) vábbi feldolgozással koncentrált kénsavat lehet belőle előállítani szmog renda lehetőségét. Végül zavarja az elektromágneses szennyeződés a rádiócsillagászatot is, mert hiszen egyre gyakrabban fordul elő, hogy a földi hullámhosszok azonosak a világűrből érkező jelek hullámhosszaival, és így nem lehet biztonsággal eldönteni, hogy egy rádióhullám a világűrből érkezett-e, vagy csak — szaknyelven — zajról van szó. A felmerült problémák megszüntetésére az látszik megoldásnak, ha új hullám- sávokat sikerült birtokba venni a kommunikáció céljára. Jelenleg a legnagyobb használatos frekvencia 12 billió hertz, amely a mikrohullámú tartomány legfelső határát képezi. A kutatók lehetőnek tartják, hogy a felső határt 300 billió hertz- re terjesszék ki. Ennek persze vannak nehézségei: az ilyen nagy frekvenciájú, nagyon kis, alig egy milliméteres hullámok — ellentétben az 55 méteres vagy ennél nagyobb standard rádióhullámokkal. — a levegő páratartalma miatt hamar elvesztik erejüket, és nagyobb távolságon nem lehet információt továbbítani velük. A kutatók szerint azonban egyrészt a földi erősítőhálózat kiépítésével, másrészt a Föld körül keringő távközlési mesterséges holdak szórnának szaporításával 'ey, a nehézség enyhíthető. T. M. re a trícium. Ez utóbbi környezetvédelmi szempontból sokkal kisebb gondot okoz. A fejlesztési munkát ennek figyelembevételével folytatják. M AI MŰSOROK! HM-1 10 Kossuth rádió 8.27 Dallal, tánccal a világ körül. 9.49 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 Reneszánsz slágerek. 10.49 Donizetti: A csengő. 11.39 A Balogh család. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Kiss Lajos: Szegény emberek élete. 12.45 Zenemúzeum. 13.50 Mindenki könyvtára, 14.20 Nótacsokor. 15.10 Romantikus szerzők kamarazenéjéből. 16.05 Rádiónapló. 18.00 Ligeti György: Tíz darab fúvósötösre. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Tudósítás az Arany Mokka kerékpárod Grand Prix-ről. 19.20 Népzenekedvelőknek. 19.50 „Van az éjben egy vén halász. ..” 19.59 Századok mesterműveiből. 20.59 Töltsön egy órát kedvenceivel! 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Bárdos Lajos—Lukin László: Télen, nyáron. 22.45 Feleslegessé válik-e a személyiség? 23.00 Schumann: Ifjúsági album. Petőfi rádió 8.05 Szovjet dalok. 8.20 Tíz perc külpolitika (ism.). 8.33 Napközben. 10.00 Ze- nedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 A Hortobágy kapuja. 13.25 Látószög. 13.30 Dal Skála asz- szonyról. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Ballagjunk gyorsabban! A Rádió Kabarészín házának júniusi bemutatója. 21.50 Nóták. 22.20 A tegnap slágereiből 23.15 Zenés játékokból. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás, 17.05 A Tiszától a Dunáig... Észak -magyarországi képeslap, Szerkesztő: Dobog Béla. 18.00 Észak-magyar- országi krónika (Miskolc megyei város tanácsa vb az ifjúságért szórakozása és szórakozási feltételeinek fejlesztéséről tárgyalt — Jutalmakat adtak át Egerben az építők napja alkalmából.) 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. Tea 14.50 Pedagógus-továbbképzés. 16.05 Hogyan közlekedjünk az autópályán? 16.15 Nagy folyók a történelem visszfényében (Francia filmsorozat). 18.20 Másfél millió lépés Magyarországon. Cserháti tájakon. 19.10 Tévétoma. 19.15 Esti mese. A kalap, amely nem akart varázsolni (Bábfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Pity- ke őrmester (Rajzfilmsorozat). 20.10 Jogi esetek. 20.50 Fleur Lafontaine (NDK tévéfilm, II.' rész). 2. MŰSOR 18.30 Pedagógusok fóruma. Év végi számvetés. 19.05 A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 19.30 Tv-híradó. 20,00 Arany Mokka nemzetközi kerékpárverseny. Közvetítés a Millenárisról. 20.50 Tv-híradó 2. 21.15 önarckép szemüveggel (Dokumentumfilm). 21.35 Tudósklub ’81. A harmadik világ problémái. A műsor telefonszámai: 126-658 és 128- 658. Hívhatók 19 órától az adás végéig. A beszélgetés résztvevői: Ágh Attila, Hajdú János. Kádár Béla, Kende István, Szentes Tamás. 1981. június 11., csütörtök Radioaktív diagnosztika Az óceán elektromosságot termel Hawaii mellet a MiniElektromágneses Tenyészreaktor vagy fúziós reaktor? Kén mentes levegőt
