Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

/ Á szeri márcsekei védett temető Lőririczy István: Mássalhangzók balladája Részlet a temetőből Hazánk legkeletibb szegle­tében, Mátészalkától, illetve Vásárosnaménytól több mint harminc kilométerre fekszik Szatmárcseke, a szatmári Ti- szahát egyik leghangulato­sabb' települése. 1973-ban né­pi - műemlékké nyilvánított református temetőjét egyre többen ismerik az országban. Az irodalom kedvelői, tör­ténelmünk ismerői Kölcsey Ferenc 1938-ban felállított díszsíremléke- előtt állnak meg kegyelettel. A reform­kor jelentős politikusa, hí­res szónoka, a jobbágyfel­szabadításért merészen küz­dő költő a szilágysági Sző- demeteren ■ született, de már huszonöt évesen átköltözött Szatmárcsekére, itt élt közel másfél évtizedig, itt írta a Himnuszt, s itt hunyt el 1838-ban. Az 6 emlékét őrzi az egykori ” lakóháza helyén emelt ' művelődési 'házban' berendezett emlékszobája, áz" 1854-ibéh" ‘felavatott ‘régi * sír­emléke; Berky Nándor Köl- cséy-irie0szobra az iskola előtt és Marion László Köl- esey-szoborkompozíciója a művelődési ház kertjében. A mesével, dallal, költé­szettel átitatott táj talán leg­ellentmondásosabb neveze­tességei a szatmárcsekei te­mető . .csónak alakú fejfái. Múlandóság, halál, enyészet s mégis,-' ha áhítattal sétá­lunk az embermagasságú, öles, csónakban fekvő em­bert!, szimbolizáló fejfák szá­zai között, a szépség, mara- dándóság, ä művészi 'álkotás" felett érzett gyönyör jó ér­zése tölti el az embert­Honnan származik, mi az eredete ennek az ország más részein.. nem található temetkezési módnak? Több mint fél évszázada vitatkoz­nak ; ezen néprajztudósaink is. Egyesek közülük, mint például Solymossy Sándor a a halász-vadász finnugor ro­konoknál kereste az analó­giát. „A törzseken látszó és arcot jelző bevágások a ha­lott képmásából származnak, amint csónakjában . hanyatt. fekszik, a. csúcsos fejűség pedig nem egyéb,-mint a koporsóul szolgáló csónak orra írja egy _ helyütt, s genetikus összefüggést vélt barakkokban alszik a fény csajkákban a leves marad darabokra hullik a Nap s az Épen leng sötét hajad férgek eszik a húsunkat gyomrunkban a víz megdagad halált szórnak a gázkamrák s az Égen leng sötét hajad jajgatnak az öreg hegyek kopár csúcson léptünk halad lóhúst eszünk s sárga csalánt s az Égen leng sötét hajad márványszínű éjjeleken nyakunkon száz tetű szalad pattognak a német csizmái s az Égen leng sötét hajad részeg májusi reggelen szivünkre a bánat szakad törjük a, követ az úton s az Égen leng sötét hajad vihart zabái az éhes Ég zizegnek a szalmafalak zsidó isten gáztól hal meg s felgyullad a sötét hajad Csanády János: Könyvek felett (Iszaak Babel: Lovashadsereg) Tüzek, pernyék, forradalom, vérből, vasból a hatalom kilábal és épül lassan új ház az űj virradatban. A nap most is keleten kel, a kenyér nem keletien kel, só is kell a kiflire — állnak a régi határok, termelési rendszerekben a liba ezerszám gágog, nem, mint csak a füves árok partján egynéhány tncat — Európa napja lángol, jár-kel át a vámhatáron, kattog az expresszvonat. Te is búsan éé magadban, alkonyaiban, virradatban merengsz k nyíld !etett, rég nem indu' t már utakra* csőrödet is, mint a gólya, árva nyakadhoz dugod; mormogsz — hazád sem ismered, és szereted, csak szereted, míg sorolnak, sorakoznak napok; írt és olvasott messze-álmű bús sorok. Sajtóhibák és hirdetések már akkor is voltak Tallózás a 200 éves Magyar Hírmondóban felfedezni az ugor népek ősi csónakban való temetkezése és a csónak alakú fej fák kö­zött. A több évtizedig tartó po­lémia sokkal gyakorlatiasabb nézete szerint a fejfák alak­ja az ismert csónakformák- hoz nem hasonlít, jellegzetes, ereszben végződő orr-részük az írásmező csapadék’ elleni védelmét . szolgálja, ugyan­úgy, mint a csúcsos kialakí­tás az egész fejfáét. Az em­beri arcélnek vélt díszítés ' pedig az egyéb használati tárgyakon is’ fellelhető ba­rokkos népi díszítés. Megnyugtató választ ma sem tudunk erre a kérdésre adni, de aki ellátogat a te- ■metőbe, szíve, szerint az előb­bi, ' romantikusabb . felfogás ’'mellett tör lándzsát. Mivel az alapanyagul 'szolgáló fa nagyon romlékony, tulajdoh­képpen — a legrégibb datál­ható síremlékek mindössze 60—80 évesek —■' bizonyítha- . tatlan több száz éves meg­létük. Mégis valami ősi, po­gány jelentést hordoznak, ősök, szokások, tradíciók emlékét őrzik. A temetkezési szokások változásai Szatmárcsekét is elérték, korábban Idegen fa­lubeli nem temetkezhetett ide, a sírok elhelyezkedése a közösség hierarchiájáról is vallott, a fejfát készítő ács hozzáértéssel és a hagyomá­nyokhoz híven faragta. De a közelebbi múltban divat­ba jött a kőből faragott, jel­legtelen sírkövek állítása. Műemlékvédelmünk szá­mára szokatlan, számtalan nehézséget rejtő munkát végzett, amikor arra vállal­kozott, hogy a több mint 500 fej fát megmentse az enyé­szettől. A gombásodásnak leginkább kitett,’s így a leg- romlandóbb tőrészeket pél­dául a közepükig béfúrt, konzerváló anyagot tartal­mazó patronnal védik. De a műemlékvédelem többet végzett, mintsem ennek a félszáznyi fejfának a meg­mentését. Talán hozzájárult egy ősi és Szép hagyomány fennmaradásához. Sz. K. E. „Előre való tudakozás: ha vajon találkoznának.é ele­gendő számmal hazájokat és nemzeteket igazán sze. rető magyar hazafiak, akik magyar nyelven íratandó új hírekre, vagyis hírmondó le. velekre szert tenni kívánná, nak? Nincsen már Európá­ban egy országos nemzet is, aki a maga hazájában tör. ténő változások, a világnak viszontagságai, az elmés emberek hasznos, vagy fúr. csa találmányjaik, a tudó. soknak munkáik, s több af­féle emlékezetes dolgok fe­löl szóló híreket naponként, hetenként vagy hónaponként, az ő saját nyelvén kinyom, tatott írásokban, tanúság és mulatság kedvéért ne ol. vasná .,. Csak az egy ma­gyar nemzet volt még eddig, sok egyéb fogyatkozásai mel. lett, ezen igen hasznos szer. zemények híjával.” A korabeli tudakozás eredménnyel járt: Patzkó Ferenc Ágoston, pozsonyi könyvnyomtató felhívása nyomán Rőt Mátyás 1780. januárjában megindította a Magyar -Hírmondó című első- . magyar nyelvű újságot. A két évszázádt». jubileum adott alkalíhat a 'könyvki­adásnak, hogy a ma olva­sójának is széles kőiben hozzáférhetővé tegye a ma­gyar újságírás úttörő vállal, kozását.' A Magyar Hírmondó két­száz évvel ezelőtt írt cik­ked — meghazudtolva az új­ságírás napi múlandóságát — napjainkban is izgalmas tudósítások, amelyek tekin­télyes koruk ellenére is frissnek, elevennék hatnak. Rát Mátyás, miként általá­ban a kor szerkesztői, egy- rnága készítette, irta az egész újságot (ezért ne­vezték őt az újság írójának). a következő magyarázatot adta az első számok egyi­kének sajtóhibáira: „Az utolb költ 8-dik levél felettébb hibásan vagyon ki­nyomtatva Melynek nem az én vigyázatlanságom volt az oka, hanem a nagy sietség, mellyel a Felső Hatalmas­ságtól okozott ürességet — kicenzúrázott helyeket — viszont megtölteni és pótol­ni igyekeztünk ... Egyéb­kor holmi aprólék hibák és hijánosságok eránt, melyek efféle nyomtatásokban óha­tatlanok, magára az olvasó­ra hagyjuk az igazítást.” Persze mielőtt pálcát tör­nénk az első magyar újság- szerkesztő felett a leiterja. kabok ilyetén kezelése miatt, tudni kell, hogy a szegény őszsurnalisztának még az újságelőfizetők borítékaira is magának kellett a címzést elkészítenie. Az újság 1781. március 24. számában a ma olvasója szá­mára sem érdektelen so­rok olvashatók abban a cikk­ben. amely II. József első intézkedésedről tudósít: minémű dicsőséges - igyekezettel légyen a császár őfelsége az eránt,, hogy bi. rodalmának jövedelmeit, vagyis kormányozta népei­nek kincsestárházát mentül jobbra lábra állítsa és óllan_ dóképpen rendbe végye, Itt különös emlékezetet érdemel az, hogy főbenjáró dolgot az ő tulajdon felséges szemé, lyére és udvarára való költ. ségek kisebbítésén kez­dette .... A többi között nem lévén többé szüksége, az udvarnak mostani álla­pot jához képest, azon felet­tébb sok számú lovakra, melyek eddigelé annak Szá­mára tartattak, azoknak egy részét eladat.ta .. A korabeli mindennapokról vallanak az újságban kö­zölt hirdetések. íme két szép példánya az első „aprók­nak”: „Csornán, Rábaközben, Sopron vármegyében lakozó Horvát Mihály szűcs-mes­terembernek Stefanik János nevű legénye sok lopásokat és károkat tévén, e folyó esztendőben, Sz. Mihály havának 7-dik napján on­nan. nem tudni merre, el­szökött. Minthogy pedig azon megnevezett kárvallott csornai szűcs-mesterember - nek néminémű java igen áll azon, hogy a megnevezett szökevény szűcslegény hozzá és kezébe kerüljön: tehát az e tudósítás által mindenék­nek, nevezetesen mindén be­csületes szűcsembernek tud- tokra adatik, avégre, hogy ha az valakinél közülök megfordulna, vagy ha vala­hol nyomára akadnának, ar­ról őnéki, Horvát Mihálynak Csornára hírt adjanak, vagy ha lehet, magát azon legényt oda szállítassák; minden ar­ra teendő költségek becsü­lettel való megfizetését ok­vetlen reménylhetyén ...” „A Királyi Magyar Ud-. vari Kamara részéről hírré tététik, hogy ezen most folyó esztendőben Sz. Iván havának első napján, a Csallóközben, Poson vár­megyében lévő, eddigien a csikótenyésztésre alkalma, zott Enyéd nevű puszta-te­lek, vagyis majorság, az hozzá váló épületekkel és földekkel együtt, közönséges kótyavétye által, 3 egymás után következendő eszten­dőkre ott helyben árandá- ba fog adódni. Melyre is te­hát mindenek, akik az áren- dába vermi kívánják azón emlétett kótyavetye napjá­ra Enyédre idéztetnek...” K. M. Változnak az idők, és változnak a jel. zők is. A magyar például volt lovas, nemzet, volt harcias, volt vendégszerető. Először ugrott a ló. Igaz: olcsó, tartós, időálló fazonú, nem igényel felújítást, üzemanyagát nem befolyásolja az olaj. válság: az is tény, hogy a verebek csiri­pelik a lótalanítás folytán lerom­lott közétkezteté­sünk gondját. De hiába, lómentesek lettünk. Ló helyett csak a káromkodás, az ügető, a vursli és (állítólag) a virsli. Lovasnemzet tehát már nem vagyunk. Vendégszeretők?! Egyelőre úgy forog nálunk az idegen, hogy előbb essék át ■— nem a lovon, ha­nem — rajtunk, mint ahogy bejött. Se lo. vas, se vendégszere, tő. Harcias? ZÖLD­ÉRT.eladók, pincé­rek fát vágnak a hátunkon. marha, nagy rönköket még. hozzá: kezet csóko­lunk az IKV-csősze. relőnek. borravaló, hatványozással en­geszteljük a vissza se köszönő taxist... Harciasság?! Minők nevezzelek el7 Hát akkor? Milye­nek a magyarok? Még a kérdés nagy kutatója, Róbert László sem mert kő. zeliteni a kérdéshez. Pedig ő világosította fel ország-világot ar­ról, hogy milyenek a franciák, az olaszok, a hawaiiak, a cse. remiszek, az eszki­mók, az eszperantók. De hogy mi milye. nek vagyunk, arról sejtelme sincs. Eláruljam? Mi mostanában elneve. ző nép vagyunk, A múlté a tanácstalan lírikus, aki olyasmin töpreng, hogy minek nevezze kedvesét. A gyereknek előbb van neve. mint neme, legfeljebb átoperál, ják. Fontos a név, az elnevezés. Kezdődött a papír, ízű, megjegyezhe­tetlen ál.elnevező, sekkel, mint például ,.Bp. Főváros XXL kér. EMZÉPER­IKSZ számú Köz. pontjának 879/6 szá­mú Egysége”. E med. dő időszak a feledé. sé. Utódja; a fantá­zianév. Pultjainkon és alattuk büszke árucsaládok: Bübüke tápszercsalád. Ősz. kár bútorcsalád, Za­lán futószőnyeg, család, Kotkodács tyúkszemirtó család. És eluralkodóban az ésszel fölérhetet. len elnevezések is. „Takarékosság Ci­pókat éesz”. Áld is. meri a hazai cipő­ipart, aligha feltété, lezi, hogy e terüle. ten takarékoskod­nának a ráfordítással, a vízhatlanitóval, a bőrrel — a vevő bő. rére. Ez maximálisan fantázianév. Ne feledkezzünk el a kimondhatatlan, külföldies elneve. zésekről se. Hír: „Napi tízezer Ger. vaist szállítanak ha. zánk bolthálózatába". Mi az, hogy Gervais? Világos: Gerva is, meg nem is. De mi a Gerva? És hogyan ejtsük? Németesen, gervájsznak? Akkor olyasmi lehet, mint a fédervájsz. Francia. san, Zservének? Akkor viszont zser- bószerű süteményfé. leség, Különben mindegy. Külföl. diül hangzik, csak jó lehet. Felbukkant a rém. elnevezés-divat is. „Üj p ermettrágya. családot hoznak for. galomba, egyelőre ötvenliteres ballo. nokban kerül kisze­relésre”. Itt közbe kell szól. nőm, hogy megálljt kiáltsak. Eddig és ne tovább! Mielőtt ki. szerelik, igyekszem leszerelni az efféle elnevezésű téridén, ciát. Ne vegyék el a dokumentumfilme­sek kenyerét. Az ő opuszaikba illő az ilyesmi, sokszoros társbérlők ajkán: „Maguk egy trágya­család!” Pereli Gabriella Dalos fodémosiok A Röpülj, páva! adása# révén országszerte megis­merkedhettek a címbeli jel* zős szerkezettel azok, akik tisztelői és szerelmesei & népdalnak. Két ok miátt is írunk magáról a nyelvi for­máról is. Egyrészt azért, mert a dalos jelző nem új­keletű minősítés, másrészt azért, mert egy fedémési olvasónk szemünkre vétette, miért nem foglalkozunk ro­vatunkban falujuk nevével és szóláskészletükkéL A falu nevének alapszava a fed ige, illetőleg a feéém névszó, amelynek a régi je­lentése: kaptár, méhkas, Az ■s képzővel alakult Fedétnes helynév valóban arra ptal, hogy a falut eredetileg a királyi méhészek lakták. A mátrai Sashegy alatti tele­pülés nevét máf az 1200-as években is emlegetik okle­veleink. A hadas település lakóinak nyelve és szólás­kincse is megérdemli figyel­münkét. "' " A dalos fedémesiek abba! a megyénkben is gyakori sfóláátípusba tartózó jelzős1 szerkezét, amelynek fólklo- risztikai értéke is van. Ä Fedémes környéki helysége-' két a tréfálkozó szomszéd falusiak állandó jelzővé! em­legetik, minősítik. így il­leszkedik bele a dalos fe*. démesiek szólássíerű nyélvj forma ebbe a sorba; táncos lelesziek, imádságos szenté domokósiak, nagybocskórü• bocsiak, kukorgó szúcsiakj pipátkőtő csehiek, kárász beköciek, szépjárású ívádíakj. csinos aranyosiak stb.. Ismerünk olyan népi jéK legű szólásokat, amelyekben' a falu neve játssza & kulcs­szó szerepét. A faló háté-' rán túl is emlegetik ezeket a szóláshasonlatokat; Se nem árt, se nem használ, mint a fedémesi tejfel. — Nem fér) hozzá, mint a fedémesi em­ber a lónyúzáshoz. — Kisd-' pörték, mint a fedémesiek & faragóbaltát a szeméttel. E két utóbbi szólás alap­jául a szomszédos fajuk csúfolődő száján megszületett ráíogások szolgáltak. Az epí*' kus mag, a vaiófcágháttéri gyakran egy-egy néprajzi sajátossághoz is kapcsolható.' Ilyen szólások pl. a fedé­mesiek szóláskészletében ezek a változatok: Csak a boldoganya tartja. — Meg-.' enné a boldoganyát is, ha szalonna volna. A régi fe­démesi házakban is megta­lálható volt a boldoganya, azaz a mestergerendát alátá-' masztó faoszlop. t Dr. Bakos József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents