Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-06 / 131. szám
/ XX, század kalózai Rég láttam ilyen lompos tempójú, ennyire lassú sodrású, ilyen vontatott cse- lekményű filmet, mint A XX. század kalózai című szovjet alkotás. A forgatókönyvíró, a rendező, a színészek egyaránt bizonyították, hogy még a rutin szint, jét sem képesek elérni. Mindez azért furcsa, mert a műfajt maguk választották, így hát tudniuk kellett volna, hogy tisztes félsiker is csak akkor remélhető, hogy betartják ennek előírásait, azaz a vászonról könyörtelenül száműzik az unalmat, méghozzá úgy, hogy adagolják az egymást követő váratlan helyzeteket. Erről sajnos teljesen megfeledkeztek. Magasabb célokat nem is tűztek maguk elé, hiszen akkor eredeti figurákat és a sablonostól eltérő történetet varázsoltak volna a celluloid szalagra. Mi tagadás: nem sokra mehettek vérszegény sztorijukkal. Századunk kalózainak az a specialitása, hogy teherszállító hajókat támadnak meg, elrabolják az értékes rakományt, és megsemmisítik a vízi járművet, Most is ez történik, ám a legénység egy része elmenekül, s felveszi a harcot a banditákkal, ök ugyan szívósak, előreláthatóan kegyetlenek, de végül mégis elvesztik a játszmát. Egyszóval: suhint a pallos a gonoszra, s gratulálhatunk a jónak. Akárcsak a mesékben, de nem az életben! Az egészben az a szomorú, hogy ma már ezzel egy nyolc-tíz éves gyerek is tisztában van. őket persze még meg lehetne nyerni a harsányabb csetepatékkal, a nagyméretű pankrációkkal. Ez a film azonban ilyen szempontból sem kényeztette el a fiatalokat. s csak mint szükséges rosszat tűrte el a durvaságot. Maradna még a szerelem. Nos, ebből azért kaptunk ízelítőt persze korrektül szemérmesen, azaz az ilyenkor megszokott legalábbis részleges meztelenkedést a garantáltan mély érzelmek és feltétlenül házasságot sejtető tekintetek pótolták, legalábbis szerették volna. Egy csók azért jutott ráadásnak, túlontúl szerény elismerésként a másfél órás türelemért. Meg is érdemelte az, aki kitartott, s nem surrant, menekült el a nézőtérről... Pécsi István ' I«««**“' *• nr Alkotó pedagógusokat jutalmaztak Péntekén délelőtt — Eger. bén, a Megyei Művelődési Központban — a szakmájukat hivatásnak is tekintő pedagógusokat jutalmazták, többek között azokat, akik mindennapi munkájuk mellett a nevelés-oktatás terén szerzett tapasztalatok összegzésére, elemző értékelésére, közreadására is vállalkoztak. Köztudomású, hogy a me. gyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ megye- bizottsága. a Pedagógusok Szakszervezetének Heves rrtegyei Bizottsága, a Magyar Pedagógiai Társaság Heves megyei tagozata, a Magyar Úttörők Szövetségének megyéi elnöksége esztendőnként pályázatot hirdét pedagógiái tanulmányok írására. A legutóbb három fontos témakört ajánlottak az érdeklődők számára, akik írásaikban azt vizsgálták, hogy a gyenge teljesítményű ta- mulókat milyen módszerekkel lehetne felzárkóztatni, akik választ kerestek arra, hogy szűkebb hazánk történelmi, irodalmi múltjának értékeit miként kamatoztathatják hét. köznapi tevékenységük során, akik kutatták: a neve- lőtestülét milyen szerepet tölthet be az anyanyelvi, a beszédkultúra fejlesztésében. A pályadíjakat — a ren. dezvényén többek között megjelent Kalina István, a megyei pártbizottság osztály. véaető-helyétte6e. és Molnár L ászióné, a Pedagógusok Szakszervezete megvebi - zottságának titkára — dr. Kovács Pálné, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője nyújtotta át. Első díjat nyertek: Varga Zoltánná igazgatóhelyettes (Eger, Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthona), Reisz László tanár, (Nagyré* de. Általános Iskola), Né. methné Bognár Erzsébet tanár (Eger, I-es sz. Általános Iskola). Fodor Jánosáé tanár (Eger, Gárdonyi Géza Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola). Második díjat nem osztottak ki. harmadikat kapott: a nagyrédei napközi Otthonos óvoda munkaközössége, valamint Baloghné Farkas Éva óvónő (Gyöngyös, 10-es számú napközi otthonos óvoda). Dicséretben és könyvutal. ványban részesült Monori. né Ádám Katalin tanár (Hatvan 4.es számú Általános Iskola), Kovács Istvánná Takács Margit óvónő (Decijén, napközi otthonos óvoda). A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola 2-es számú Gyakorló Általános Iskola alsó tagozatos munkaközössége, Hosszúné Martinkovics Mária (Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthona, Eger). Ezen az ünnepségen 44 szakfelügyelő és húsz intézményvezető részesült még pénzjutalomban, ezt Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese nyújtotta át nekik. Vízi színpad Székesfehérváron Vízi színpadot avatnak június 24-én Székesfehérváron. A város határában levő Bánya-tavon a Vörösmarty Színház több üzem segítségével építette a cölöpökön álló állandó pódiumot; a nézőtér a parton kapott helyet. Elsőként Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művének rock- musical változatát mutatják be. A darabot Moravétz Le. vente rendezi, a zene Bólba Lajo? munkája, a díszleteket pedig Csányi Árpád tervezi. A két főszereplő Sza. kácsi Sándor és Herczeg Csillag lesz. (MTI) Soproni érembiennálé Az idén is Sopron ad otthont az országos érembien- nálénak, amelyet harmadszor rendeznek meg. Az augusztus 20-ón nyíló kiállításra 64 művész 423 alkotást küldött be, ezek közül a zsűri döntése alapján 183 munkát mutatnak be. A soproni érembiennálé rövid idő alatt a magyar éremművészet nagy seregszemléjévé fejldött, amelyre eddig csak a hazai alkotókat hívták meg, a következőkben már a környező országok művészeit is várják. A harmadik országos érembiennálénak is a középkori belváros műemlék palotája, a Lábasház lesi a színhelye. (MTI) „REPÜLÉSI KÍSÉRLET”, A Nemzeti Színház június 1-én mutatta be Jordan Radicskov Repülési kísérlet című színművét. Rendezte: Ascher Tamás. A képen: középen Balkay Géza és Kátay Endre. (MTI fotó — Benkő Imre felv. — KS) BÉNYEI JÓZSEF: Magyar írók perei 13. Noé galambja Kétszer szenvedett börtönbüntetést a régi magyar irodalom legnagyobb prózaírója. aki elő ízben írt ma. gyárul szubjektív, vallomásom prózát, a kiváló erdélyi államférfi és kancellár, Bethlen Miklós. Igaz, jószerint pór nélkül. Mindkétszer ártatlanul, politikai meggyőződése, elvei miatt. S a háttér mindkét esetben az a hatalmi harc, ami egyrészt a Habsburg-ház és az erdélyi fejedelemség, másrészt az erdélyi urak között dúlt. A Béldi-ügy Először 1676-ban fogják el Aháttér: Erdély hatalmi •harcai a gyengekezű Apafi Mihály fejedelemmel, c Teleki Mihállyal, aki türelmetlenül tört a hatalomra, s aki pedig — Bethlen Miklós Szavai szerint — jö államférfi lehetett volna, ha „az elméjéhez a jó cultura. tanítás és experiéntia járult volna”. Teleki először a nagy tekintélyű Bánfy Dé1981. junius szombat _ n est intézi el, majd a másik legjelesebb erdélyi személyiség, Béldi Pál ellen forduL S közben már figyel Bethlenre is. aki „még akkor ifjű ember vala ... de már is nagy tekintetben vala az egész ország előtt az ő nagy tudományáért, s esziért és sok országokban való járásáért. s experientiájáért” (tapasztalat). Szövetségeseket keresett s talált Bethlen rokonaiban (vagyoni ügyek!). Célja az volt, hogy a fejedelem előtt vádolja, elfogassa őket. s olyan feltételekkel bocsássa szabadon, ami után befolyásukat, cselekvési lehetőségeiket elvesztik. önéletírásában Bethlen így ír elfogatása okairól: „Először minden dolog csak Béldi ellen volt. engem nem forgattak először, de midőn osztán a nyavalyás, erőtlen fejedelmet Béldire felindították, engem is mellé rántanak a vádban, és azt állí- ták, hogy valamint Bánffi Dienes dolgában (melyben is hazudtak, és így a többiben is), úgy minden gonoszban, fejedelem, fejedelemasszony és a fejedelmi kisasszonynak, Telekinek és több uraknak megöletésére való conjuratióban én vagyok Béldinek esze. pennája, kardja, mindene. Azt is állítatták, hogy an a komanai perekben harminc lovassal leítem a fejedelmet, hogy magát, feleségét, leányát, Naldezit, Székely Lászlót levágassam.” „Concludélják azzal: Béldit fogni vagy ölni semmi, ha Bethlen Miklós szabadon marad, felveszi a székelységet, Béldit, ha elé- ven lészen megszabadítja, ha megöljük pedig, bosszúját állja”. A letartóztatás az alábbiak szerint zajlott le. Bethlen parancsot kapott: menjen Fogarasra, a fejedelemhez, mert követ lesz. A fejedelem vacsorán fogadja, de nagyon mogorva. Bethlen szállásán — Gyulai Tamás házában — jóakarói figyelmeztetik: Apafi parancsa, hogy addig ne menjen el, míg bizonyos dolgokról számot nem ad. Nyugodt lélekkel várhatja a számadást, de közben — 1676. április 23-án, este 7—8 óra között — százszázötven német és magyar gyalogos vette körül a házat, a német kapitány letartóztatta, s a várba vitték Cse- rey János vicekapitány házába. Ott töltötte börtönbüntetését, előbb viszonylag szabadon, aztán, hat-hét hét múlva sok mindent megvontak tőle, júliustól novemberig szigorú vason szenvedett. Nem volt vádirát, nem volt tárgyalás sem. Csak arra biztatták rendre az urak, hogy adja ki Béldi Pál viselt dolgait. De hát nem volt mit kiadnia. Nyilvánvaló, megtörni, megalázni akarták őket csupán: eltávolítani a hatalom környékéről. Mikes Kelemen (nem a zá- gond!) és Bethlen Gergely tanácsára a fejedelem meg akarta öletni, de végül, 1677, március utolján, „tízezer tallér kezesség és erős rever- zális alatt” szabadon bocsátották. Szabadulása után apjával Szebenbe megy: „A szász sem kj nem ád, sem meg nem fog, sem magyarnak ott megfogni nem enged tanács nélkül”. Aztán már jobb idők következtek. Bethlen fokozatosan emelkedett a politikai ranglétrán, s szabadulása után csaknem húsz évvel, 1692. április 9-én kancellárnak iktatták be. Erdély most a Habsburg-birodalom gu- berniuma (lényegében kormányzóság), külön katonai parancsnokság is felügyel rá az önkormányzásnak tűnő főkormányszék mellett. Bethlen tizenkét évig marad kancellár, de ebből csak az első négy esztendő nyugodt. 1696. április 29-én Rabutin generális lesz Erdély katonai parancsnoka, s „ezután az én életem az ő véle való veszekedéssel ingattatik és kísértetik”. Az áruló görög Rabutin idején Becs lábbal tiporta Erdély alkotmányát, sérelmek sorozata érte a függetlenséget is ismert erdélyieket: „A minden hatalomtól megfosztott gubernium fogoly volt Sze. benben” — állapította meg Gyárfás Elemér, Bethlen biográfusa. 1704-re az ország eljutott a polgárháború szélére. s Lengyelországban már felfénylettek II. Rákóczi Ferenc szabadságot ígérő zász. lai is. Ebben a helyzetben írja Bethlen „Olajágat viselő Noé galambja” című munkáját, s erre a haza romlása indítót, ta. Az eredeti — jóval hosz- szabb — cím töbet elárul: „Olajágat viselő Noé galamb, ja, avagy a magyarországi és erdélyi gyulladásnak eloltására és a németekkel, magyarokkal, törökökkel, oláhokkal és moldvaiakkal való örökös és tökéletes békesség megszerzésére készített korsó viz, amely a felséges Leopoldus római császárnak, Annának, Nagy-Britannia királynéjának és tötjb keresztyén királyoknak, fejedelmeknek, republikáknak. népeknek és nemzeteknek bemutatta tik .. Az frás lényegében javaslat: milyen legyen Erdély. Bethlen önállóságot akart külföldi protestáns fejedelem alatt, s adózást törököknek is, császárnak is. Az írást Bethlen rábízta egy Pano Stepan nevű görögre, hogy vigye fel Becsbe, az ott tartózkodó protestáns angol uraknak. A görög azonban Rabutinhoz vitte a könyvecskét, aki el is olvasta, s nyomban le is tartóztatta a kancellárt. Egyúttal „megparancsolja a gubernium- nak, hogy törvényt. tegyenek rája”. Az erdélyi urak — megint az irigység, hatalniij vagyoni harc! — törvényt Is tettek. Hiába ír gyönyörű szép könyörgést fogságából Bethlen a rendekhez, akik Szebenben összegyűlték, s a guberniumhoz, nem mentették fel. 1078 májusáig Bethlen Szebenben tartották fogságban. Házi őrizetben. Fegy. verrel állt őrt két strázsa a szobájában, az egyik az ágy felől másfél singre (kb. 90 centiméter), az őrök órádként váltották egymást. ..Azt is tiltoták, hogy könyvolvasásban az ablak felé arczczáJ ne forduljak”. Szót senkivel nem válthatott. Közben azonban a gubernium ítélete ellen a császárhoz apellált, aminek az lett az eredménye, hogy 1708. május elsején szekéren, őrizet alatt, Bécsbe vitték. Az utazás közben Eszéken öt hetet töltöttek, itt, az eszéki börtönben kezdte el írni önéletírását. a magyar próza re. mekművét. Becsben fogadott szállásra vitték (július 18-án ért oda). A továbbiakról kevés adatunk van. Azt tudjuk csupán, hogy végül ötévi börtönt kapott, ugyanakkor viszont csak 1716-ban szabadult. Közben emlékiratokban védekezett a vádak ellen, 1710-ben befejezte önéletrajzát. Szabadulásakor már elmúlt hetvenéves, szeretett Erdélyébe nem m*. hetett. az ítélet szerint Bé.' eset nem hagyhatta el. Alma, az örökös béke e földön mindig álom maradt. s 1716. október 17-én örökre lehunyta szemeit. t’' v __ yége —
