Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

é FREStfÓTOREDÉKEK A PADOZAT ALÓL Héfszáz évei Mária Lelet a veszprémi Gizella-kápolnában Valószínűsítő rajz Tavaly tavasszal nedve­sed« i kezdett a veszprémi Gizella-kápolnának a püs­pöki palotával közös fala. Félő volt, hogy megrongálja a kis műemléktemplom fres­kóit. Ez a hat bizánci ha­tást tükröző, ám itáliai ere­detű apostolábrázolás az európai művészetben is je­lentős érték. Művészettörté­nészek és régészek a XIII. századi Magyarországról fennmaradt legbecsesebb fa­liképeknek tartják. Ezért is tekinti meg évről évre egy­re több turista Veszprém várában. A múlt nyáron azonban a látogatók előtt zárva volt a Gi&eUa-kápolna. Ajtaja mö­gött régész: dr. Kralovánsz- ky Alán, a Bakonyi Múze­um munkatársa dolgozott. A vizesedés okát igyekezett földeríteni. Csakhamar meg­tudta, hogy csőtörés, illeti-e szerelési hiba okozta, s az­óta ki is javították. Közben a kápolna pado­zata alá óvakodott kutató­ásó évszázadok mélyére ha­tolt. Egyesek találgatták, hátha egy nagyobb temp­lom újabb maradványát lel­te meg, amelynek része volt a Gizella-templom is. Talán első királyunk, István fele­sége építtette és rendeztette be székesegyháznak ? ... Leg­alábbis ez a legenda, s a hagyomány Innét származ­tatja az elnevezést is. Tör­téneti hitele azonban nincs igazolva. Az úiabb ásatás sem szol­gált bizonyítékot arra, hogy az első királynőnknek köze lett volna a később róla el­keresztelt kápolnához. Vi­szont értékes -leleteket ho­zott felszínre a régész. A középkori járószint alatt 1,60 méternyire sziklafelszinre bukkant. A rajta levő föld­ben freskótöredékeket és kőfaragványokat lelt. S mi­vel a falakon levő apostol­figurák formája, színe csak­nem teljesen megegyezik a törmelék darabjaival, ezért a leleteket is a XIII. szá­zadból származtatja a ta­pasztalt szakember. A most előkerült freskó­darabkák színe üdébb, mint a falakon levőké. Hiszen azokat eredeti állapotukban őrizte meg, konzerválta a föld, ezeket pedig átfestet­ték és a levegő f aki tóttá. Kralovánszky Alán kuta­tása nyomán bizonyos, hogy a leletek akkor kerültek a sziklaalapra, amikor 1768- ban elbontották a már a püspöki palota előtt is itt álló középkori nagy épüle­tet. Előbb — eddig ismeret­len indokok miatt — lever­ték róla a freskókat, azok törmeléke belezúdúlt az ak­kor borospincének használt helyiségbe. Erre a törmelék- rétegre földet hordtak, viaz- szaállították a középkori já­rószintet, s a kápolnát 1772- ben fel is szentelték. Azóta háborítatlanul he­vertek a freskótöredékek a földben. Sok ezren járkáltak fölöttük. Most nem kévésén kíváncsiak rá: mi lesz a sorsuk? A töredékeket egyelőre Kral Éva és Felhősi István, a veszprémi Bakonyi Múze­um képzőművész restaurá­torai ijesztgetik össze. Ed­digi fáradozásuk nyomán őt férfi és egy női figura vo­násai rajzolódnak ki. Köz­tük négy apostol. Jézus Krisztus és Szűz Mária áb­rázolás valószínűsíthető. Hétszáz éves Madonna ... Hamarosan befejeződik a döntést előkészítő rekonst­rukció. Szakértő csoport ha­tároz majd, hogy a freskók és a velük együtt előkerült kőboltozatbordák helyreál­lítva a Gizella-kápolnába kerülnek-e, vagy esetleg má­sutt Veszprémben csodál* hatják meg az érdeklődők. R. 1. A restaurátor a feltárásnál (Borbós János felvételei —« KS) Gondolatok A* egoista olyan ember, aki nem tiszteli a mások egoizmusát. (Ambrose Bierce) Azt nem állítom, hogy a nők jellemtelenek, de az, kétségtelen, hogy a jellemük [ mindennap más, (Heinrich Heine) I A dicsőség olyan, mint a j méreg, csak nagyon kicsi | adagokban lehel használni. Rózsa Endre; Prelúdium Emlékek, vakrepülésben. Pókháló dőccen: a csapda... Hogy verdes a lepkel Bögöly döng. És nem menekülhet az ég sem: Borbély János; íróasztalom ráng egy pocsolyába ragadva! íróasztalom féllábú a négy lábból kettő elveszett hiányát csövek pótolják hiábavalóan enyhén billeg térdemmel egyensúlyozom csak semmi véletlen mozdulat megvagyunk úgy általában kiszámított dolgok vannak itt szóval az íróasztalom féllábú 6 leltár én kódszám szerint ügyviteli rendben élünk újabb leltár és kódszámokért a mostam örókírónos időkben 4 tintafoltjai már köpni kezdtek . V kímélem \s — emberi dolog ez — egy másik asztalon reggelizek érezhető talán a régi kollégák megszokott tisztelete kölcsönös emlékek persze nosztalgia nélkül jövőnk is az hogy esek emlékezünk még lehetne egy új asztalom de ő nem szereti a dohos raktárakat a hivatali idő koradélutáni napsütése néha-néha testünket átmelegíti (Balzac) Stan és Pan, a két nagy gyerek Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy 1927-ben bemutatták első közös film­jüket, a Kacsalevest — és sorra minden új nemzedék vidáman átadja magát a két nagy gyerek vagánykodásá­nak, a kikívánkozó káröröm­nek, meg a sors kigúnyolá­sának. Hiszen a körülmények összeesküvése ellenére talp­ra álló páros ugyan mi má­sért ilyen ellenállhatatlan ma is, mint éppen ezért a kihívó ártatlanságért, amely- lyel a fellázadó tárgyak, dol­gok, körülmények zűrzava­rában mégiscsak győzedel­meskedik. Amikor a dagi Pan, zavaróban elkezdi kun- korítani zilált nyakkendőjét, hosszan elmerengve a fel­vevőgépen. míg Stan bizony­talanságában a feje búbját vakargatja, lebiggyesztett ajkakkal, már-már pityereg- ve — a publikum tudja: le­het nevetni, itt az újabb geg! A komédia aranykorában az amerikai némafilm rend­kívül sokféle típust vonulta­tott fel, amelyet aztán az utódok próbáltak lemásolni, igyekeztek megfelelő utódot találni Harold Lloyd fanyar­ságára, Buster Keaton kőar­A Magyar Te­levízió sorra műsorra tűzte Stan és Pan filmjeit cára, Chaplin keserű iróniá­jára, Harry Langdon szomo­rú belenyugvására, mint ahogy Laurel és Hardy, azaz Stan és Pan kettősére is — természetesen egyre hígítva- olcsósitva az eredeti ötlete­ket. Igaz. már ez a két nagy gyerek is valakit követett — Mack Sennett iskolájának ragaszkodását az abszurdhoz. A húszas években találkoz­tak, mindketten nem kis színházi, varietégyakorlatot hagyva maguk mögött. Mint a nagy párosok, ók sem ra­jongtak egymásért, Neil Si­mon Napsugárfiúk című ko­médiájának — állítólag — Stan és Pan volt életbeli megfelelője, de egymás mellé parancsolta őket nemcsak a producerek szerződése, ha­nem a két típus, amelynek csak együtt, egymás mellett volt értelme, szerepe. Stan jellegzetes, sovány alakja mellé azonnal odakívánko­zott a testesebb, erősebb Pan. az inkább szerencséjére, mint eszére hagyatkozó naiv kis­ember mellé illett az esze­sebb, apáskodó partner, aki természetesen éppen ezért mindig pórul jár. Legendás népszerűségük, nagy jövedelmük ellenére, szegényen, elfeledve haltak meg. Újrafelfedezésüket már egyikük sem érhette meg. De még ma is, ha víg­játék megy valahol, moziban, tévében, olykor fel-felemle- getjük, ..úgy nevettem, mint Stanon és Fanon!.,. N. Gy. Tíz perc Hideg van, Beme- hetnél ide a presszó­ba, állva egy kávéra. Még tiz perc a fél­fogadásig, s a portás könyörtelenül mond­ta: „Itt nem lehet várakozni kérem, tessék kimenni”. Ha a szél nem fújna, ta­lán ki lehetne bírni az utcán is ezt a tiz percet. Tíz perc. Milyen rövid volt, mikor B- re vártál a Dimitrov téren, a villamosmeg­állóban. Csípős szél járt a Duna felől, s nagy, tágas, tavaszi fények áradtak a Gellérthegy körül. A víznek acélos színe roít, szinte fémből kalapált hullámokkal, $ a levegőt már át­járta a március le­heleté. Tíz perc alatt meg­menekülhettél volna a matematikadolgozat pánikhangulatától is. Mert ha egy példa megoldására nem jöttél rá rögtön, foly­tattad a többinél, de közben olyan ideges­ség togott el az idő- veszteség miatt, hogy minduntalan vissza - visszaugrottál ahhoz, amelynél megfenek­lettéi. És M., a ba­rátod Is úgy beleme­rült a magáéba, mintha pokoli módon tornásztatná az agyát, nem volt ideje egy kis segítségre. Tiz percek a Gel­lérthegy örvényeinek zugaiban, állva. Ami­kor nem jutottál la­káshoz. Amikor? Ak­kor sosem jutottál lakáshoz, következtek hát a sietségek, a lé­pések zajára figyel­ve, a távoli kiáltá­sokra, mert akkor még voltak galerik, akik ha mást nem is, de módszeresen rio­gatták a párokat, in­diánüvöltésekkel le­rohanva az aszfalttal leöntött keskeny uta­kon. Zs. máiodperc- nyi önfeledtségei, ami után már csak az eltűrés követke­zett, nem a türelmet­len sürgetés, hanem a félelem diktálta fe­szültség, mert ő is állandóan a lépések­re figyelt. Ez a fe­szültség ült az arcán már akkor, amikor elindultak. Nem mondta, hogy ne menjetek, s te is res- tellted, hogy megint ugyanaz a megalázó helyzet következik, mint a múltkor, ho­lott nem akartad bántani Zs.-t, ö meg azt gondolhatta, mi­lyen kegyetlenség ez az állati úzöttséggel átvészelt együttlét, s tartva attól, hogy a félelemért ót okolod, azt hihette, ha nem engedelmes, elveszít­het. Tíz perc, a sziklák tövében, a re­pedésekben megkh- pasekodott bokrok horzsolásával arco­don. Tíz perc. Az a lé­gitámadás egy per­cig tartott Vietnam­ban, ahol valameny- nyien majdnem att- maradtatok, mégis óráknak tűnt, a ma­nőverező gepek ég- boltnyi körtáncával. Ha akkor... Akkor tiz perc múlva a test nyilvánvalóan már hűlni kezd. a végta­gok hőmérséklete csökken, még ha ae revehetetlen is. F. tíz perce az al­bérletben, ahol éve­kig lakott, s javítot­ta az Öreg és beteg főbérlö mindig rossz rádióját, az elromló villanykapcsolókat. Bár F. idősebb volt nálad, mindig egy­két évfolyammal le­maradva követett az egyetemen, rejtélyes halasztásai, munka­vállalásai folytán. F. rögtön bekapcsolta a magnót, amikor azon a napon váratlanul beállítottál hozzá, A Beatlesek szóltak, akiket vagy két-há- rom évvel előtte Prá­gában láttatok először filmen, amikor utol­só koronáitokon ke­nyér helyett mozije­gyet vettetek az Egy nehéz nap éjszakájá­ra. Szóltuk a Beatle­sek, V. kapkodta a jegyzeteit, egyetemi csak ennyit mondott: „Gyere vissza Pest­re!”, s már mentetek is lefelé, a szemét, mosogatóié és étel­szag pácolta lépcső­házban, kettesével ugrálva a lépciőkön, nehogy F, elkéssen. Neked indult a vo­natod, s tudtad, hogy ha rögtön nem tudsz eleget tenni F. fel­szólításának, akkor már párhuzamos ös­vényen mentek to­vább ezentúl mind­örökre. F, ma is a barátod, de miért másként, az, mintha akkor megvalósíthat­tad volna a tanácsát. Be kell menned a hivatalba, a portás talán már hiányól, ki kell jelentkezned, ennyi az egész. Tiz percek emlékművei mögötted, az életed meg elszivárog, Mftrafko László Visszalapakod© sportnyelvi idegen szavak Annak a nem éppen ör­vendetes jelenségnek va­gyunk tanúl( hogy nyelv­használatunkban feleslege­sen sok sportnyelvi idegen szó jelentkezik. Különösen as angol eredetű sportszavakkal kapcsolatban szinte a „visz- szaangolosítás” tudatos szán­dékát tapasztalhatjuk sete embernél. Pedig jól ismerik a magyar megfelelő nyelvi formákat is. Ma azonban mintha divat lenne az ide­gen szavak előnyben része-' sítése. A két világháború közötti sportnyelvújítás olyan jó magyar szókat, nyelvi for­mákat teremtett, amelyek valóban alkalmasak arra, hogy az idegen eredetű sportszavak ne kaphassanak nyelvi szerepet. Hogy meny­nyire kifejezők ezek a ma­gyar szóalakok, erről ez a példatár tanúskodik: edzó, mez, szurkol, szurkoló, rajt, szorító, part, lelátó, mérkő­zés, les, lesállas, férlézet, kd- zéptsatár, szöglet, sarok; csőrié, kezezés, kéz, stb, S mit hallunk és olvasunk he­lyettük? Ezeket az idegen eredetű szóalakokat: tréner, dressz, drukkol, drukker, start ring, taccs, tribün,' meccs, ofszäjd, half, center, korner, asszó, henc stb. A suttol és a passzol igék . kiiktatására a sokkal árnyal­tabb és pontosabb művele­tek kifejezésének szándéká­val válogathatunk ebből a rokonértelmű szósorból: lő, rálő, átlő, csúsztat, átad, to­vábbít, áttesz, átvág, adogat, átjátszik, tol, tologat stb. A box, a boxoló — boksz; bokszoló — szavaknál töb­bet mond a magyar fülnek és értelemnek az ökölvívás és az ökölvívó megnevezés. A divatnak hódolás számlá­jára írhatjuk, hogy Egerben mégis ilyen címmel hirdet­tek egy sportcsarnokbeli rendezvényt: BOXSHOW. Az angol slangban (szleng­ben) a tandem (tandem)' szóval nevezték meg a két egymás mögé fogott lóval húzott' kétkerekű kocsit. Ké_‘ sóbb a kétüléses vagy az ikerkerékpár elnevezésére szolgált a szó. Hozzánk is átkerült mind a szóalak,’ mind a megnevezett kerék­pár. A szó még versbeli szerephez is jutott: «Tan­demben jöjjön „zseni" és „tehetség’’» (Weöres Sándor: Harmadik nemzedék). Hogy a sportszavak átvitt értelemben is szerepet kap­nak nyelvhasználatunkból, erről az a megnyilatkozás bizonykodik, „Szurkolót és ellendrukkerei egyaránt van­nak" (Magyar Hírlap, 1961.’ május. 10.). Dr. Bakos Jóaei

Next

/
Thumbnails
Contents