Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-18 / 141. szám
Mai összeállításunkban új módszereket mutatunk be. j amelyek a korszerűbb, gazdaságosabb növénytermesztést i szolgálják, A technikai színvonal javítása sok esetben ! szinte csalj a szakemberek felkészültségén múlik, ezért \ is fontos feladat, hogy minél több jól képzett dolgozót foglalkoztassanak a közös gazdaságok. 1 Technika a szdntöföldön A tudomány termelőerővé vétik Trágyázás folyékony szén-dioxiddal A föld felszínének jelenleg alig 3 százaléka használható — mint talaj — élelmiszerek előállítására, s ez a legjobb esetben sem haladja meg a jövőben sem az 5 százalékot. Űj és dinamikus mezőgazdaságot kell teremtenünk, amely alapjaiban is eltér az évezredes hagyományoktól. Az ipari forradalom hatására már átalakult a mező- gazdaság is. A gépesítés igen sok embert megszabadított a nehéz mezei munkától, és az ipar az így kapott munkaerővel az emberek szükségleteinek kielégítésére szélesebb választékot tudott előállítani. A tudomány forradalmától várható a második nagy változás. A természet törvényeinek jobb megismerése nyomán adott területről lényegesen több mezőgazdasági terméket állíthatunk elő. Ehhez azonban jobb vetőanyag, szabályozott vízgazdálkodás, több vegyszer, komplex gépesítés, automatizálás — vagyis átgondolt, tervszerű mérnöki munka — tudományosan megalapozott emberi alkotások szükségesek. Lipcse nevének hallatán a hagyományos tavaszi és őszi vásárok jutnak az eszünkbe. A Lipcse—Markkleeberg-i kiállítási terület ad azonban otthont az ötévenként rendezett nemzetközi mezőgazdasági kiállításnak, az AG RA-nak is Ez a bemutató az idén június 20-tól július 12- ig várja látogatóit. A szervezők. arra törekednek, hogy az A szántóföldi növénytermesztés gépi eszközei jórészt már kialakultak, jelentős elmaradás tapasztalható azonban a kertészeti termékeknél, az állattenyésztésben, a speciális szállításoknál. A gép, igaz, hogy tehermentesíti az embert a fizikai igénybevételtől a nehéz mezőgazdasági munkáknál, de fokozott szellemi felkészültséget igényel. Ezt szemlélteti az, hogy 100 négyzetméter búza levágásához sarlóval kb. 1 óra, forgatós fűkaszálóval 2 perc, aratócséplő géppel csupán fél perc szükséges. De amíg egy átlagos ügyességű munkás kb. 10 perc alatt elsajátítja a sarlóval történő vágást, a fogatos fűkasza munkafogásainak elsajátításához néhány napos gyakorlás kell, addig a kombájn kezeléséhez és gondozásához néhány hónapos alapos felkészülés szükséges. A termelési technológia gyors megvalósításának legnagyobb akadálya ezért nem is annyira a műszaki eszközök hiányán, mint a mezőgazdasági dolgozók felkészültségén múlik. idelátogató szakemberek minden szempontból kielégítő képet kapjanak a .kiállító országok mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlődéséről. A KGST-országok összesen mintegy 10 ezer négyzetméternyi kiállításából a HUNG- EXPO szervezte magyar bemutató több mint 500 négyzetmétert foglal el. A zárt termesztő létesítményekben egyre több olyan technikai eljárást alkalmaznak, amelynek . segítségévei aránylag kis befektetéssel növelhető a termesztés gazdaságossága. A hajtatásban most van terjedőben a széndioxid-trágyázás. A módszert a Kertészeti Egyetem Zöld* ségtermesztésl Intézete dolgozta ki. A munka elméleti és gyakorlati eredményeiről dr. Zatykó Ferenc egyetemi adjunktussal, a Zöldségtermesztési Intézet munkatársával beszélgetünk. — Miért éppen a széndioxiddal való trágyázásra Irányult a kutatók figyelme? Talán egyik oka az is. hogy a szén-dioxid természetes anyag és nem szennyezi a környezetet? — Az eljárás elméleti alapja az, hogy az asszimiláció a legtermészetesebb folyamat a világon, afnióta növényi élet van a földön, melynek legfontosabb alapeleme a szén. Ezt a növények szén-dioxid formájában a levegőből veszik fel. Amikor szén-dioxld- trágyázást végzünk, tulajdonképpen nem avatkozunk be mesterségesen a növények életébe, hanem azt adjuk nekik, amire egyébként is feltétlenül szükségük van, csak éppen optimális szántén. A szén-dioxid mint tápanyag a növény száméra az egyik életfeltételt jelenti, és kölcsönhatásban van a többi életfeltétellel, tehát a növények hő-, fény-, és víz-, és tápanyagigényével. Az ösz- szes életfeltételnek optimális mértékben kell rendelkezésre állnia, tehát hiába adunk a növénynek szén-dioxidot, ha fázik, vagy szomjazik, és főleg, ha nem elég a fény. Az asszimilációt a hő- és fényviszonyok közvetlenül befolyásolják, így ha beborul az idő vagy lehűl a növényház, azonnal csökken az asszimiláció sebessége. Amikor töb- I bet fűtünk, még a fűtés céljára felhasznált kalória Is gazdaságosabban érvényesül a kiegészítő szén-dioxid hatására előálló nagyobb sebességű asszimiláció révén. Ugyanez vonatkozik a fényviszonyokra is. Végeztek olyan méréseket, hogy dél tájban, amikor a növények már felhasználták az éjszaka folyamán felgyülemlett széndioxidot, és koncentrációja a zárt üvegházban 0,015% volt (a légtérben egyébként állandó 0,03% helyettj a növények egyáltalán nem asszimiláltak, mintegy „helyben- jártak”. Ebben az esetben a fűtés — asszimilálható széndioxid hiányában — egyáltalán nem gazdaságos, mivel kizárólag a növények élet- benmaradását szolgálja. Sőt, A csepegtető öntözés annak ellenére, hogy az elvet a csöves altalaj öntözés egyik lehetőségeként leírva, már 1925-ben, majd 1931-ben ismertették, lényegében a műanyagok töm'eges alkalmazásával vált megvalósíthatóvá. Korszerű megoldásai közül az első Celestra érdeme, aki 1951-ben a római Olimpiai stadion sportpályáinak gyeptakarói számára oldotta meg a talaj állandó, optimális nedvességi szhiten tartását és ezt szabadalmaztatta is. Két évvel később jelentkezett az angol Blass, a spirális kapillárisokkal* való csö- pögtetési szabadalmával. Hatására Izraelben, a sivatagi területeken elért nagy terméseket adó és igen jó hatásfok-növekedést mutató eredmények hívták fel a világ más tájain is a figyelmet. Kidolgozásában és terjesztésében azóta is Ausztrália és az Egyesült Államok jár az élen. Az utóbbi években azonban Japán, Hollandia, Dánia és több szocialista ország^ as első között hamég káros is, mert a légzést fokozza. Ilyenkor az is széndioxid-trágyázást jelent, ha szellőztetünk, mert a légtér koncentrációját 0,03%-ra emeljük, amely niég akkor is hasznos, ha a levegő ezáltal lehűl. — Mióta végeznek széndioxid-trágyázást? — Az eljárás mintegy 20 —25 é'vei ezelőtt kezdett elterjedni, először a kertésze- tlleg'fejlett államokban, Hollandiában, Belgiumban, az USA'ban és a Szovjetunióban folytak ilyen irányú kísérletek. Attól függően, hogy milyen olcsón állítható elő, minden országban más a felhasznált szén-dioxid alapanyaga. *A Szovjetunióban a cseppfolyós szén-dioxidot használják és Magyarországon lg ezt szeretnénk elterjeszteni, mert hazánk nagyon gazdag természetes széndioxid-lelőhelyekben. Az országnak 18—20 olyan kútja van, amelyet meleg víz vagy kőolaj nyerésére fúrtak, s végül szén-dioxid tört fel. Az Alföldön pl, ezekre települve nagyon olcsón juthatnánk értékes szén-dioxld-források- hoz. Ezek felhasználásának előnye, hogy nem jár energiapazarlással. — Milyen töménységű legyen a levegő $zén~dioxid- tartalma? — Az eddigi külföldj és belföldi kísérletek nagy átlagban a 0,08—0,08 térfogatszázalékos szén-dioxid-értéket tartják optimálisnak, de mivel a kiadagolt gáz ilyen pontosan nem mérhető, azt szoktuk javasolni, hogy 0,1%-ra kell beállítani a termesztőberendezés légterének szén-dioxid-koncent rációját. A növényházakban óránként, a jobban szigetelt fóliasátrakban 2—2,5 óránként cserélődik ki a levegő. Ha feltámad a szél és gyorsabb az átszellőzés, akkor 0,1% bejuttatása után éppen megmarad az optimális 0,06— 0,08%-os érték. A 0,1% gyakorlatilag légköbméterenként 1 liter szén-dioxidot jelent, — Hogyan kell kiszámítani a kiadagolandó cseppfolyós szén-dioxid mennyiségét? — 1 liter szén-dioxid-gáz súlya egy atmoszféra nyomáson és 20 C-fokon kb. 2 gramm. A növényházban 1 m5 felülethez kb. 3—3,5 m3, a fóliás termesztőberendezésekben pedig 2 m3 légtér tartozik. 0.1 térfogatszézalé- kos szén-dioxid-töménység biztosításához tehát üvegházban óránként és alapnégyzetméterenként 6 gramm, fóliasátorban pedig 1,8—2,2 gramm szén-dioxidot kell számítani. — A gazdaságos széndioxid-trágyázásnál nagyon zánk is ennek az öntözési módszernek az alkalmazói sorába lépett. Napjainkban már valóságos diadalutat jár be ez az öntözési mód, és neun is elsősorban az újszerűsége, hanem számtalan előnye és a gyakorlatban is bebizonyofonitos, hogy a termesztőnek kellő biológiai szemlélete legyen. A termesztőberendezé- sek említett átszellőzéséből következően nem lehet egyszerre kijuttatni az egész napra „kiszámított” széndioxid mennyiségét. Napkelte után legkorábban 1 óra múlva érdemes az adagolást meglsezdeni, mert az éjszaka kilélegzett szén-dioxid elegendő az asszimiláció megindulásához. Ugyanígy, napnyugta előtt 1 órával be kell fejezni az adagolást, mert a fény csökkenése után a növények már nem asszimilálnak, csak lélegeznek. — Technikailag ez milyen berendezéseket igényel? — Kisüzemi körülmények között, a szénsavtermelő vállalat által szállított palackozott cseppfolyós szén-dioxidot — amely helyszínre szállítva jelenleg kb. 8—10 Ft/kg — mérlegre állított palackból, a szelep óránkénti megnyitásával, 10 mm belső átmérőjű, forró tűvel átlyuggatott lágy PVC-tömlő segítségével juttatjuk be a növények légterébe. Az adagolás egyenletességét adagolóreduktorral fokozhatjuk, s Ilyenkor az tizem folyamatossá tehető, nem kell az óránkénti adagolással bajlódni. Nagyüzemekben központi adagolóval lehet kijuttatni a szükséges szén-dioxidot az üvegházakba és a fóliasátrakba. Jelenleg az Óbuda Tsz-ben és a szegedi Felszabadulás Tsz üvegházi telepén épülnek ilyen berendezések. — Milyen növényeknél érdemes szén-dioxid-trágyázást végezni? — Kísérleteink alapján elsősorban a paprika, paradicsom, uborka és saláta esetében gazdaságos, mert az eljárás elsősorban a korai- ságot növeli, gyakorlatilag tehát minél korábban indított hajtatásnál alkalmazzuk, annál nagyobb az elért bevétel. Paprika esetében pl. a tenyészidőszak végére a da- rabszsám nagyjából kiegyenlítődik a trágyázott és t.rá- gyázatlan növényállomány között, de a koraiságot fokozó hatása révén a terület- egységre jutó többletbevétel 15—25%-kal magasabb. Paradicsomnál a bruttó pénzbevétel emelkedése 10— 20%, salátánál pedig 25— 35%, Az uborka szén-dioxid- trágyázása azért jelentős, mert gyorsan növekvő növényről van szó. A palánta- nevelés időtartama széndioxid-trágyázás nélkül 5 hét, trágyázással egy héttel rövidebb, és mivel nagyon melegigényes, ez egy hét fűtőanyagban jelentős megtakarítást eredményez. B. Geges Mária sód ott gazdaságossága következtében. Olyan tapasztalatok birtokában ajánlják az alkalmazását, amelyek szerint almásokban három év átlagában 40—80%-kal, szőlőben öt év átlagában 30— 80%-kal nagyobb terméssel fizetett. M AI műsorok: mi HÓ Kossuth rádió 8.25 Romantikus muzsika. 9.00 A csavargók (Operettrészlet). 9.44 Zenevár. 10.05 Thyl Ulenspiegel kalandjai. 10.36 Verbunkosok. 11.00 Gastoldi-madrigálok. 11.19 Tessék a fizetés — elég lesz? ... 11.39 ... hogy hosszú életű légy e földön. 12.35 Ezt láttam — Szaknyéren. 12.50 Zenemúzeum. 13.49 Szabadpolc. 14.19 Fúvószene. 14.40 Látogatóban a szentlőrinci citeraegyüttesnél. 15.10 A nagyidat cigányok. 16.05 Cseres Tibor: Én, Kossuth Lajos. 16.15 A Busch-vo- nósnégyes játszik. 17.07 Tatarozás. 17.39 30 éves a Rádiószínház. A Nagy Kaland. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operaáriák. 19.45 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 20.40 Nótaest. 21.40 A Dunánál. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Művésztalálkozó. 23.30 Tardos Béla műveiből. Petőfi rádió 8.10 Dalok a munkáról. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. 10.00 Ze- nedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. 13.25 Látószög. 13.30 Frey: Kis mesék a zongorán. 14.00 Színe-java. 16.00 Népzenekedvelőknek. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segítsünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő 21.08 Bállagjunk gyorsabban! 22.18 Johann Strauss operettjeiből. 23.15 Emlékezetes dzsesszhangversenyek. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás.’ 17.05 A Tiszától a Dunáig... Észak-magyarországi képeslap sok zenével. 18.00 Észak-magyarországi krónika (A Diósgyőri Papírgyárban — Heves megyei mezőgazdasági körkép). 18.25 Lap- és műsorelőzetes. .. 14.45 Pedagógus-továbbképzés. 15.50 Tizenötödször. 16.30 Nagy folyók a történelem visszfényében (Francia—magyar filmsorozat). A Visztula. Az Európa egyik legjelentősebb folyójának partján fekvő városok a múlt virágzó és tragikus emlékeit őrzik. Valaha arra vezetett Észak- Európa legrégibb kereskedelmi útja, a „Borostyán- út”, s ma ismét az egyik fő közlekedési vonal Lengyelországban. .. 17.40 Hipp-hopp (Óvodások műsora). 18.15 Telesport. 18.40 Szemesnek áll a világ. Űj fűtőanyag: a biomassza. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. A kis mókus kosara. 19.30 Tv-híradó. 20.00—21.15 Kisfilmek a nagyvilágból. 20.00 A fehér orrszarvú (Angol rövidfilm). 20.25 A haladás ára (Osztrák kisfilm). 21.25 Fiatalok órája. 22.25 Tv- híradó 3. 22.35—23.35 A XXI. miskolci filmfesztivál díjnyertes filmjeiből. Kollektív ház. 2. MÖSOR 20.01 Várospódium. 20.40 önfelszámolás (Dokumen. tumdráma). 21.45 Tv-híradó 2. 22.05—23.00 Szemle A hazai szakkönyvkiadás é; a nyomdászat napjainkban. 1981. június 18., csütörtök A magyar mezőgazdaság Lipcsében A víztakarékos cseppenkéntl öntözés ralántanevelésnél is jó) alki}lii>Mható a cseppeakénti öntözi Üj rendszerű „Bízón—Gigant” típusú kombájn végellenőrzése a gyárban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
