Népújság, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

V11.ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII, évfolyam, 141. szám ÁRA: 1,40 FORINT .1981. június 18.. csütörtök | Kockázat J C gyre csak töröm a ' ' '— fejem, mi lehet az | oka ennek a furcsa, meg- I magyarázhatatlan álla- ] pótnak. Minden tiszteletet J megérdemlő tudósaink a i napnál világosabban kife- J jezik, hogy a bonyolult vi- ! lóg bonyolult tényei ho- ! gyan függnek össze a mi ! kis, szintén bonyolult gaz- I daságunk ugyancsak bo- I nyolult tényeivel. 1 Akinek füle van, hall- } hatja, mit kell tennünk, J hogy a már említett bo- J nyolult világ... és így to- j vább. De nem, Mintha 1 egyik-másik füllel baj len- [ ne nálunk. 1 Talán azért van ez így, j mivel beszélünk ugyan ar- ! ról, hogy megnövekedtek a I gondjaink, hogy a gazda- | ságosság és a hatékonyság 1 fejlesztése mindennél j előbbre való a gazdálkodá­2 sunkban, de azért — nagy I baj nincs. Aránylag jól 1 élünk. Ha pedig a kívánal­mak szembesítése a valós tényekkel azt a látszatot keltheti, hogy csak .riadó-, j zunk, szinte ijesztgetjük j magunkat, akkor minek J kapkodnánk. 5 Jó, hát csak mondják a j tudósok, hogy a bonyolult J világ bonyolult, tényei ,. Ez az ö dolguk. Mi pedig éldegélünk, dolgozgatunk, mert nekünk nagyjából- egészében minden jól van , úgy, ahogy van. Ballag a gyerek a nyol- ] cadikból? Ezer forint kel­lene a bankettjukra? Ez csak nem ügy? Hogy a ke­res ztgyereknek közeledik a • névnapja és nagyon meg­tetszett neki az új, perc­mutatós kvarcóra? Az a három és fél ezer forint, amibe kerül, senkit sem vág a földhöz. Mert, így élünk. így is élnek sokan nálunk. Me­gyénkre ez a jellemző ál­lapot mégha vannak is szerényebb lehetőségek kö­zött éldegélő családok akár a Mátra, akár a Bükk kör­nyékén. Ezért aztán á tudós kép­zettségű emberek szépen elsorolják, hogy mit kell tennünk, ha azt akarjuk, hogy ebben a roppant bo­nyolult világgazdasági kör­nyezetben a mi kis hazánk megtarthassa a helyét. Olyan világos. Annyira magától értetődő. Aztán? Van egy ragyogó ötlete valakinek. Mikorra lesz abból hétköznapi tény? El­készül a gyöngyösi szövet­kezet új bútorcsaládja. Másfél évbe telik, mire az üzem területén (!) kialakí­tanak a raktár egy részé­ben egy bemutató termet. Sorra megépítették a Mát­ra lábánál a különböző . nagyságú víztárolókat. Most azt számolgatják a szövet- ! kezetekben, nem az a gaz­daságosabb-e nekik, ha a vízhez hozzá sem nyúlnak. Annyi pénzt kérnek köb­méteréért. Mintha valamiféle fur­csa. tudathasadásos álla­potban lennénk időnként. Mondjuk, hogy lépést kell tartani, hogy az idő nem­csak pénz, hanem maga a visszahozhatatlan idő. és mégis ráérősen mosoly- gunk. ha az elméletet be kellene váltani köznapi tettekre. Hol van hát az ésszerű kockázat? G. Molnár Ferenc Befejeződött SWagyar Képző- és I perm ültessek Szövetségének XI. közgyűlése Szerdán befejeződött a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetségének XI. közgyűlése. A második napi­ján folytatódott a vita az elnökség írásbeli jelentése és szóbeli kiegészítése fölött. A tanácskozáson felszólalt Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. Tolmácsolta az MSZMP központi Bizottsá­gának üdvözletét, majd ar­ról szólt, hogy a művésze­teknek — a képző- és az iparművészeinek is — fontos társadalmi hivatásuk van: az életet kell vizsgálniuk, és azt kell visszatükrözniük. A művészetek másik, igen fontos jellemzője, hogy az emberhez fordulnak, az em­bert segítik. Ebben a szolgá­latban teljesedik ki a mű­vészetek. humanizmusa álta­lában, s a társadalomhoz fű­ződő személyes kapcsolat értelmezésében konkrétan is. Közéleti és életmód-befolyá- soló az a szerep is, amelyet a jó közérzet megteremtésé­ért vállal a művészet. Nap­jainkban például az embe­reknek arról is szólni kell, hogy az értelmes emberi cselekvésnek tág a lehetősé­ge. s az előttünk álló fel­adatok megoldására érde­mes vállalkozni... .. A továbbiakban leszögez­te: kulturális, politikai elve­inkben és céljainkban nincs szükség változtatásra. In­kább arra kell törekedni, hogy a feladatokat követke­zetesebben oldjuk meg. Szükséges például a szocia­lista művészet eddiginél ha­tékonyabb támogatása, s eb­ben a szövetségnek is fontos tennivalói vannak. A párt politikai törekvéseinek lé­nyege. hogy a művészet fej­lődésével összhangban erő­sítse a tömegek és a kultúra kapcsolatát. A kiérleletlen művészeti produktumokat nem szabad szélesebb nagyközönség elé vinni, hiszen a megalapo­zatlan kísérlet „eredménye” riasztja a közönséget, és rontja az igazi értékek elfos gadásának lehetőségét. A feladatokkal kapcsola­tos kérdések tisztázásához pezsgőbb, aktívabb szövetsé­gi életre van szükség. Na­gyobb aktivitással, felelős­séggel szükséges szólni a szö­vetségen belül az ideológiai, az esztétikai kérdésekről, s a véleményeket ütköztetni kell vitákon. Végezetül Kornidesz Mi­hály a művész és a kritikus együttes, közös munkájára hívta fel a figyelmet. Hang­súlyozta: a művésznek érte­nie kell a valóságot, a kri­tikának pedig a valóságot és a művészetet is. A kétnapos vitában har­mincötén szólaltak fel. Be­hatóan foglalkoztak a képző- és iparművészet környezet­alakító, ízlésformáló szere­pének erősítésével. Ennek érdekében javasolták: mi­előbb újítsák fel a szerve­zet régi kapcsolatát az épí­tőművészek szövetségével. Szóvá tették, hogy javíta­ni kell a szövetség és a kü­lönböző kulturális intézmé­nyek kapcsolatát, együttmű­ködésük módszereit. Sürgető feladatként jelölték meg a fiatal képzőművészek haté­konyabb szakmai támogatá­sát. A kétnapos tanácskozás befejezéseként a szövetség leköszönő vezetőségének el­nöke, Kiss István összegez­te a vitát. Ezután határozathozatal következett. A közgyűlés el- gadta az írásos dokumentu­mokat, s a tanácskozáson előterjesztett határozati ja­vaslatokat. A közgyűlés megválasztottá a szövetség vezető testületét — a 64 ta­gú választmányt —, amely a hagyományoknak megfe­lelően. későbbi időpontban, ugyancsak szavazással dönti el. kik lesznek a szövetség vezető tisztségviselői. Társadalmi szervezetek együttműködése az anyag- és energiatakarékosságban Sajtótájékoztató a SZOT-ban Életszín vonal-politikánk megvalósításának egyik alap­vető feltétele az előrelátó, takarékos anyag- és energia- gazdálkodás. Bár az utóbbi esztendőkben — a gazdasági körülmények kényszerítő ha­tására — ez a korábbiaknál fokozottabban előtérbe ke­rült, az eddigi eredmények­kel korántsem lehetünk elé­gedettek. Népgazdaságunk sok területén — az iparban és a lakossági fogyasztásban egyaránt — tapasztalható a pazarlás, aminek következ­ményei egyebek között az ipari termelés hatékonysá­gának növekedését gátolják, megdrágítva a termékek elő­állítását, s környezetünket is károsítják. Szerdán Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese an­nak a széles körű társadalmi összefogásnak a céljairól tá­jékoztatta a sajtó munka­társait, amelyet a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség és a MTESZ kezdeményezett az energia- és anyagtakaré­kosságra, a hulladékanyagok fokozott felhasználására. El­mondotta, hogy a VI. ötéves tervidőszak kormányprog­ramjában meghatározott cél: az energiafelhasználás racionalizálásával, a másod- nyersanyagok és hulladékok hasznosításával elérhető 26— 28 milliárd forintos megta­karítás megvalósítása nem kampányszerű feladat. A tár­sadalmi szervezetek közösen, mozgalmi sajátosságaiknak megfelelően részt vállalnak a program végrehajtásából. Mindenekelőtt — hangsúlyoz­ta a SZOT főtitkárhelyette­se — a takarékos gazdálko­dás ösztönző mechanizmu­sának kialakítására van szükség, amiben elsőrendű a vállalatok és a lakosság fo­lyamatos érdekeltségének megteremtése. Ez az egyik kulcskérdése annak. hogy egyebek között e szempon­tokból is eredményesebb le­gyen a szocialista munka­verseny és a brigádmozga­lom termelést, gazdálkodást segítő tevékenysége, az újí­tómozgalom, a műszaki ér­telmiség bekapcsolása a komplex brigádok és DH- munkgrendszer alkalmazá­sában rejlő tartalékok feltá­rásában, valamint a vállala­ti és lakóhelyi hulladékanya- gok folyamatos begyűjtése, újrahasznosítása. A társadalmi szervezetek eddigi munkáját is a taka­rékosságra való törekvés és mozgósítás jellemezte. Az együttműködés, a közösen szervezett, rendszeres, nem külön-külön akciókra bomló társadalmi összefogás azon­ban bizonyára hatékonyab­ban segíti elő a népgazdaság minden területén a takaré­kos szemlélet elterjedését és mindennapi gyakorlattá vá­lását. Megkezdődött az aratás Aratnak a Dél-Dunántú- lon, vágják az őszi árpát Baranyában. Somogybán, Tolnában. Az elmúlt hetek, napok szokatlanul forró idő­járása meggyorsította a ka­lászok érését, így egy héttel korábban megkezdődött a betakarítás, mint más esz­tendőkben. Ilyen korai ara­tásra sok év óta nem volt példa Baranyában, ahol rendszerint a drávai síkság melegtalajú földjein érik meg legelőször a gabona, most viszont a Mecsektől délre és északra több helyen is egyszerre indultak meg az arató-cséplő gépek. A tartós nyári meleg ugyanis egyformán hatott a kalász­érésre más-más vidékeken, függetlenül a domborzati és talajviszonyoktól. A felké­szülési terv szerint, június 20. és 27. között tartják a nyári gépszemlét a baranyai gazdaságokban, ám az idő­járás. mint annyiszor, ke­resztülhúzta a programot, a kombájnok jó része munka közben, a gabonatáblákon vizsgázott. A.jövő héten elő­reláthatóan mindenütt meg­kezdődik a megyeben az árpa aratása, s az is bizo­nyos, hogy még Péter—Pál előtt „kasza alá” érik a bú­za. Baranyában összesen 65 ezer hektárnyi kalászos ter­mését kell betakarítani; a nagy munkában 600 kom­bájn vesz részt, számos új gép is, amelyik várhatóan az új búza betakarítására meg­érkezik a gazdaságokba. Kedvező előjel, hogy bár az ősszel későn került földbe a mag, a gondos műtrágyázás és növényvédelem eredmé­nyeként szépek, tiszták, fej­lettek a gabonák, s az utób­bi napokban lehullott csa­padék javította a terméski­látásokat. Ülést far# a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését június 18- ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató és az 1981. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegező je­lentés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Tanácskozott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bizottsága Gyenes András elnökletével szerdán ülést tartott és Púja Frigyes kül­ügyminiszter előadásában tájékoztatót hallgatott meg a minisztérium tevékenysé­gi körébe vágó időszerű kér­désekről. A tájékoztatót megvitatta és tudomásul vet­te. A bizottság Nagy János külügyi államtitkár előadásá­ban meghallgatta, majd, vita után elfogadta a külügyi tárca 1980. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló jelentést. Az ülésen részt vett és ‘ felszólalt többek között Péter János, az országgyűlés alelnöke és Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. Losonczi Pál befejezte zalai látogatását Szerdán üzemlátogatás­sal folytatódott Losonczi Pál Zala megyei látogatásá­nak második napja. Az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, az Elnöki Tanács el­nöke ezúttal a megye élel­miszeriparának egyik jelen­tős bázisát, a Zala megyei Tejipart Vállalat zalaeger­szegi központi üzemét keres­te fel. Kíséretében volt yar- ga Gyula, a Zala megyei pártbizottság első titkára, Üjvári Sándor, megyei ta­nácselnök és Szabó János- né, a zalaegerszegi városi pártbizottság első titkára. Losonczi Pál szerda dél­utáni programja a Balaton- parti üdülővárosban, Keszt­helyen folytatódott. Itt meg­hallgatta azt a tájékoztatót, amelyet Szabó János, a vá­rosi pártbizottság és Szíjártó Endréné, a járási pártbizott­ság első titkára adott a vá­ros és a járás helyzetéről, fejlődéséről. Ezt követően a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre látogatott • az -El­nöki Tanács elnöke. Losonczi Pál az egyetemen folytatott beszélgetés után szerda délután visszautazott Budapestre. Marjai Uózsef hazaérkezett Moszkvából Szerdán hazaérkezett Mar­jai József, a kormány elnök­helyettese, aki Moszkvában részt vett a „Szövetség” gáz­vezeték építésében való együttműködést koordináló kormányközi bizottság záró­ülésén. Az ülésen rendezték és lezárták a „Szövetség” gázvezeték építésével össze­függő szervezeti. anyagi, pénzügyi kérdéseket, és az alapmegállapodásokkal összhangban rögzítették a gázvezeték folyamatos mű­ködtetésének feltételeit. Az ülésszak ideje alatt a kormány elnökhelyettese megbeszélést folytatott Nyi- kolaj Talizinnal, a Szovjet­unió Minisztertanáesa elnök- helyettesével és más felelős szovjet vezetőkkel a magyar —szovjet gazdasági együtt­működés időszerű kérdései­ről. Marjai Józsefet a Sereme- tvevói repülőtéren Konsztan- tyin Katusev szovjet minisz­terelnök-helyettes búcsúz­tatta. (MTI) Nyár! „Ha végre itt a nyár és meleg az idő...” — csak a régi nóta avult el kissé, a nyár örökzöld sláger marad. Munkatársaink képriport ja lapunk harmadik oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents