Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-14 / 111. szám
A* embert ősidők óta foglalkoztatja az őt körülvevő világ, így a Föld környezete, a Naprendszer, a csillagos ég. Ez az ősi érdeklődés szülte a csillagászat tudományát, amely egyben a világűr kutatásának egyik, kizárólag a Föld felszínéről végzett észlelésekre támaszkodó válfaja. Mai összeállításunk a csillagászat világába nyújt bepillantást új eredményeivel. „Égi” képek — földi Haszon Az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia „Kaszpi” tudományos központjának munkatársai műholdról készült felvételt értékelnek. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az ember ősidők óta érdeklődik az őt körülvevő világ, így a Föld környezete. a Naprendszer és a csillagos ég iránt. Ez' az ősi érdeklődés szülte a csillagászat tudományát, amely egyben a világűr kutatásának egyik, kizárólag a Föld felszínéről végzett észlelésekre támaszkodó válfaja. Korunkig ez volt az egj'etlen vizsgálódási mód, s elképzelhetetlen volt a Földön kívüli térség bármilyen hasznosítása. A világűr kutatásának másik fajtája, amit ma űrkutatásnak nevezünk, s amely lehetőséget adott a világűr hasznosítására. A lehetőség egyrészt a távolabbi világ megismerésére irányul, másrészt visszahat a Földre: A Földnek a világűr távlatából történő vizsgálata sok-sok új adathoz juttatja az emberiséget, amelyek felhasználása közvetlen előnyt nyújt már a ma emberének is. Az űrkutatás fejlődése hozta létre például a Föld erőforrásainak a kutatási területét, amely népgazdaságig és az emberi civilizáció globális fejlődése szempontjából is igen fontos. Nagy lehetőséget jelent például egyes folyók várható vízállása és vízhozama meghatározása a világűrből, a vízgyűjtőterület hóviszo- nyaiból kiindulva. De kitűnően használhatók az űrfelvételek a geológiai szerkezetek jobb megismerésében, a törésvonalak azonosításában, a talajminőség meghatározásában. Speciális fotótechnika és egyéb módszerek alkalmazása lehetőséget nyújt a föld alatti ásványvagyon feltárására. környezetvédelmi problémák meghatározására, sőt még a mezőgazdasági termés becslésére, illetve a növényvédelmi stratégia meghatározására is. A mesterséges holdak és automatikus űrállomások megfigyeléseit igen eredményesen hasznosítják világszerte a meteorológiai távprognózisok készítéséhez. Földi „holdjáró” Földi holdjárónak nevezik az Ukrajnai Lucki Autógyár új terepjáró személyautóit, amelyek kísérleti próbái nemrég zárultak sikerrel. A LUAZ 969. M jelű kocsi egvszerű irányítású, megmegbízható és kényelmes. 40 lóerős, léghűtéses motorja az első kereket hajtja meg. Nehéz útviszonyok esetében bekapcsolható a hátsó híd differenciálműve. A két hátsó ülés leszerelhető, s a felszabaduló területen közel 900 kilogrammos terhet lehet elhelyezni. Az ajtók ablaküvegei lehúzhatok, a fényszórókat külön szerkezet tisztítja. A LUAZ 969. M gépkocsi a próbák során a legnehezebb terepen több ezer kilométert tett meg A gyár rövidesen megkezdi a sorozatgyártást. Hírközlés — mesterséges holt? akkal Az állomás erősítőberendezése, amely a műholdról érkező jel eket kétszázezerszéresére erősíti * (MTI Külföldi Képszolgálat) A lengyelországi Interszputnyik állomás 12,5 méter átmérőjű parabolaantennája A telefon-, a rádió- és a tévéközvetítésre alkalmas mesterséges holdak létrehozása óriási távlatot nyitott meg a nagy távolságok áthidalásában — egyben azonban számos megoldandó feladatot állított az emberiség elé. A tévéadás és minden egyéb mikrohullámú hírátvitel (pl. sokcsatornás telefon, telex) csak egy-egy adóállomás viszonylag szűk körzetében zavartalan, nagyobb távolságok áthidalásához egymástól 50—80 kilométerre levő ismétlőállomásokra van szükség. Ezek felfogják és tovább sugározzák a mikrohullámú jeleket. Nagy távolságra azonban ilyen mik- roláncokkal nem történhet közvetítés, mert ez a láncolat nem terjed ki a Föld egész területére, vagy annak nagy részére: sok helyen, például a tengereken megszakad. A nagy távolságokat földi ismétlőállomások alkalmazása nélkül távközlési mesterséges holdakkal lehet áthidalni. Ezek lényegükben egy közvetítőlánc ismétlőállomásai: két — egymástól nagy távolságban lévő — földi állomás között teremtenek kapcsolatot. A távközlési holdak pályáit úgy állapítják meg, hogy azok valamely földi állomásról nézve, vagy egy helyben lebegni látszanak, vagy azonos napszakokban meghatározott ideig a földi állomás fölött tartózkodjanak. A távközlési mesterséges holdak felbocsátása költséges dolog, azt egy kisebb, vagy közepes méretű és gazdaságú ország egymaga nem vállalhatja. Egy-egy műhold azonban egyidejűleg több műsornak (telefonbeszélgetésnek, telex-, radioes tévéadásnak) a közvetítésére alkalmas. A hírközlő mesterséges holdakat tehát általában nemzetközi együttműködés keretében használják. A szocialista országok — nemzetközi távközlési feladataik' megoldására — Lengyelország kezdeményezésére — 1971-ben Interszputnyik néven közös műholdas távközlési szervezetet hoztak létre. E szervezet tudományos alapját a Mol- nyija típusú szovjet mesterséges holdakkal ’lért eredmények bizonyítják. A szervezet ma már kellően kiszélesedett és állandó műsorcserét tesz lehetővé a résztvevő országok számára. Műholdak a távközlésben Csillagvizsgáló Hawaiiban A. C. Clark neves sci-fi- íróban már 1945-ben felötlött a Föld körül keringő globális hírközlő műholdhálózat . gondolata. Alig két évtizeddel később, abban a pillanatban, amikor a rakétatechnika arra a fejlettségi szintre ért, hogy nagy biztonsággal és pontossággal tudtak mesterséges bolygókat a világűrbe juttatni, kezdett megvalósulni az egykor fantasztikusnak tűnő terv. A Szovjetunió és az USA szinte egyidő- ben kezdte fejleszteni berendezéseit: 196:?-ban az Egyesült Államok S.yncom II. je'ii, -1965. áprilisában pedig a Szovjetunió Mol- nyija—1. jelű műholdjával kezdődött meg a mesterség;»: holdak közvetítésével való távközlés korszaka. A Szovjetunió Interszputnyik. az Egyesült Államok Intelsat néven hozott létre űrtávközlési hálózatot egy sereg szatellit — több geostacionarius, tehát a Földdel együtt forgó, azaz relatíve álló műhold — felbocsátásával. Kontinensünk nyugati országai egy európai bázisú szatellitrendszer kidolgozásán fáradoznak. Tizenegy tagország szakemberei munkálkodnak azon, hogy megszülessen az európai tv- műhold és az ahhoz kapcsolódó földi berendezések láncolata. Az észak-európai országok Nordsat elnevezésű programjuk keretében saját közvetlen műsorszóró szatelliteket kívánnak felbocsátani. A csillagvizsgálók helyének megállapítása nem egyszerű feladat. A legkedvezőbb helyek azok, ahol az atmoszféra ’ tisztasága, a nedvesség csekély volta, a legtöbb megfigyelésre alkalmas nap van egy évben. Természetesen a magas hegyek, az Alpok, a Cordiller- rák, a Pireneusok voltak ezek a helyek, ahová a nagy csillagvizsgálókat telepítették. A legújabban a Csendes-óceán által körülvett Hawaii szigetén létesítettek egy nagyszabású csillagvizsgálót, ahol a világ egyik legtisztább ege alatt indul meg a munka x 4200 m magasságban. Az obszervatóriumot franciák létesítették és francia, kanadai csillagászok dolgoznak itt. MAI műsorok: RADIO Kossuth rádió 8.27 Operaiéivá.-leinkbe!. 9.05 Népi zene. 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 Diákfélóra. Válogatás az Iskolarádió műsoraiból. 10.35 Romantikus kamarazene. 11.41 A Balogh család. 12.35 A Magyar Hírmondó. 12.45 Zenemúzeum. 14.28 Magyar remekírók. 15.10 Az Amadeus vonósnégyes játszik. 16.05 Rádiónapló. 18.00 Sanzonok. 18.15 Hol volt, hol nem volt. . . 18.30 Esti magazin. 19.15 Közvetítés a cselgáncs EB-ről és az országos vív ^bajnokság- ról. 19.44 Népzenekedvelőknek. 20.14 Puccini: Pillangókisasszony (Három* felvonásos opera). 23.05 Személyiség és kultúra. A néptribun. (Hermann István írása). 23.20 Szabó Ferenc: Emlékeztető — szimfónia. Petőfi rádió 8.05 Fali operettjeiből. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. lO.i.J Zened élei ott. 12.33 Mezőik, falvak éneke. 12.55 Fészekrakók. 13.25 Látószög. 13.30 Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak. 14.00 Kettőtől fél hatig... 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Hívja a 33—43—22-es telefonszámot! Vendég: Margittay Ági színművész és Mester Ákos újságíró. 22.00 Nótacsokor. 23.15 A tegnap slágereiből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell. Szerkesztő: Nagy István. 17.15 Kisiskolások, gyerekek. Szerkesztő: Jakab Mária — Koncz Zsuzsa énekel. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap* és műsorelőzetes ... Ta 8.25 Tévétorna. 8.30 Iskolatévé. 14.15 Iskolatévé. 16.15 Nagy folyók a történelem visszfényében (Francia—magyar filmsorozat). 17.10 Perpetuum mobile. Ismeretterjesztő műsor gyerekeknek. 18.05 Telesport. Cselgáncs Euró- pa-bajnokság. 18.30 Paletta (Riportműsor). 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Pips, a rendbontó (NDK bábfilm). 19.30 Tv_híradó. 20.00 Pityke őrmester (Rajzfilmsorozat). 20.10 „Űj” Scotland Yard (Angol bűnügyi tévéfilm-sorozat). Ijesztgetés. 21.00 Randevú. Antal Imre műsora. 22.00 Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 22.40 Tv-h íradó 3. 2. MŰSOR 18.30 Pedagógusok fóruma. Milyen lett a bizonyitvá. nyod? 19.05 Nas efcran — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió nemzetiségi műsora. 19.30 Tv-bíradó 20.00 Mesterművek — műalkotások. Korunk zenéjéből. 20.50 Tv_híradó 2. 21.10 Cselgáncs Európa- bajnokság. 22.10 Testünk. Az akusztikus észlelés. A hangok világának, a zenei élmény befogadásának első állomása a belső fülben elhelyezkedő akusztikus érzékszerv. Ennek működésével ismerkedhetünk meg. 1981. május 14. csütörtök
