Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
5rmmurőfío WP.OfTÁJÁBÓL M A ” " fi ozovoszek és lúdbőr Nem csinálok reklámot a színházban látható népművészeti kiállításnak — annak szépsége, önmagáért beszél —, de ott jutott eszembe az a keresztrejtvény, melyben a szövőszéket rokkának nevezték... Mindkettő lehet a népművészét eszköze, de már gyermekkorunkban tudtuk, hogy a kettő nem ugyanaz. A szövőszék egy „állványszerű berendezés, melyen kézi szövésű vászon, szőnyeg, stb. készül” (Értelmező kéziszótár). A szövőszék a szövőgépek ősi formája. Bár már 1785 óta szőnek szöveteket szövőgéppel, a szövőszéket is használják még ma is kéziszőttesek, népművészeti darabok kézi szövésére... A rokka „fonásra való, lábbal hajtott háziipar eszköz”, mellyel a fonóasszonyok a fonalat, a szálat készítik... Persze a kéziszövéshez fonál kell, a fonálkészítéshez rokka kell, de attól még a rokka nem lesz szövőszék... Ahogy a töltény még nem puska, mert csak az egyiket a másikba helyezve, a kettővel együtt lehet — bakot lőni... Még nincs itt a n3Tár, de én már azt olvas'am „a nyári fürdés élettanában”, hogy hideg vízbe lépve „lúdbörö- sek leszünk és kevesebb lesz bennünk a vér”... Ehhez hozzátehetem, hogy arra is vigyáznunk kell, hogy el ne vágjuk valami üveggel a lábunkon a bőrt, mert minden sérülésnél — ha vért veszítünk — tényleg kevesebb lesz bennünk a vér, csak éppen akkor nem lpz kevesebb, ha hideg vízbe lépünk és lúd-, azaz libabőrösek leszünk. mert ilyenkor csak a bőrünkben (libabőrünkben) lesz kevesebb egy kicsikével az a vérecske, de bennünk marad... Belsőbb bensősé- geinkbe vándorol... (Dr. Szemes—Varga B.) ★ Mivel a múlt heti „Igaz lehet ez?-ből kimaradt egy fél mondat, engedjék meg. hogy az utolsó előtti mondatomat helyesen itt közölhessem: „erről csak any- nyit, hogv ha félméterszer- félmétp'-e« burkolati követ alka'maznak. — négyzetmé- terenkét négvet ugyebár — akkor is 44 ezer milliót kell rendelni...” (Ez viszont igaz! A szerk.) Elsősegélynyújtó verseny Egerben A Magyar Vöröskereszt Heves megyei vezetősége és a Heves megyei Polgári Védelmi Törzsparancsnokság elsősegélynyújtó versenyt rendezett középiskolás tanulók részére. A megyei döntőn — amelyre a napokban került sor — a városi, járási vetélkedők legjobbjai mérték össze elméleti és gyakorlati felkészültségüket. A versenyt az egri Hámán Kató Megyei Űttörőházban dr. Csapó István, a megyei mentőszolgálat főorvosa nyitotta meg. Minden csapatnak egy-egy egészségügyi totót kellett kitölteni, majd 10 polgári védelemmel kapcsolatos kérdésre válaszolni. A gyakorlati feladat során „betegeket” láttak el, részesi* tettek elsősegélyben. Az izgalmakban bővelkedő verseny első helyezettje a hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola csapata lett, második helyre kerültek az egri Egészségügyi Szakközépiskola versenyzői, míg a harmadik helyet az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola tanulói szerezték meg. A versenyen legeredményesebben szereplő csapatokat tárgyjutalomban részesítette a Heves megyei KISZ- bizottság, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint a Heves megyei Vöröskereszt. Váradi Anna Eger Leveleink között tallózva A rehabilitációról „Nagyon jók hozzám az emberek. Négyórás munkaidőben dolgozhatok, ennyit bír el egészségi állapotom. De ez a négy óra nagyon sokat jelent számomra. Az életkedvemet adta vissza az a tudat, hogy még így is szükség van rám...” — írja levelében E. Tiborné gyöngyösi olvasónk. Jóleső dolog arról hallani, hogy vannak munkahelyek, ahol a régi dolgozónak akkor is találnak elfoglaltságot, amikor már nincs ereje teljében, betegsége következtében munkaképessége csökkent. Mert valóban vannak olyan üzemek, intézmények, ahol megkeresik a módját annak, hogy a dolgozó is, és a vállalat is jól járjon. Nem valamiféle irgalmaskodás gyakorlásáról van ezekben az esetekben szó, hanem az ember ismételt munkába állításáról, annak figyelem- bevételével. hogy már kevesebbre képes. Nyilvánvalóan a fenti esetben is megtalálták a módját., hogyan lehet munkába visszaállítani a volt betegeket, balesetet szenvedetteket. Tulajdonképpen az erre vonatkozó rendeletet igyekeztek ezen a helyen betartani az emberség diktálta módszerekkel. Sajnos, az ilyen eset, még nem általános. Nem ritka az olyan törekvés, hogy igyekeznek megszabadulni különböző címeken azoktól, akik nem képesek korábbi teljesítményeiket nyújtani. Megnyugtat mindenkit az a tudat, hogy a dolgozó úgyis kapja rokkantsági nyugdíját, s ezzél együtt az állam mindenféle felelősséget levesz a munkáltató válláról. Pedig a dolgozók számára nem mindig ez jelenti a megoldást! Nagyon sok olyan levél érkezik szerkesztőségünkbe, amelyekben segítségünket kérik az elhelyezkedéshez, mert nem tudnak beletörődni abba, hogy egyszerűen leírták a nevüket a használható emberek sorából. Érthető ez az elkeseredés. A megkérdezett rokkantnyugdíjasok nagyon nagy többsége válaszol igennel arra a kérdésre, hogy' szívesen dolgozna-e. Sokan még azzal a feltétellel is ezt vállalnák szívesebben, hogy közben szüneteltetik a nyugdíjukat. Az embernek ugyanis szüksége van arra a tudatra, hogy nem él haszontalanul, hogy valahol még igényt tartanak rá. Bizonyos, hogy nem mindig és minden esetben talál, kozhat a dolgozó kérése a munkahely törekvésével, de az is bizonyos, hogy a jelenleginél jóval több esetben lehetne megoldást találni. Olyan megoldást, melyben az üzemnek, intézménynek sem jelentene valamiféle többletgondot a foglalkoztatás. s a dolgozó is jobban járna. Van törvényünk a rehabilitációról. Tulajdonképpen nem kérnek számon többet a társadalomtól ezek a munkát kérő csökkent munkaképességűek, mint egy meglevő törvény emberséges betartását. S ez “talán nem is olyan sok ... — d. — VISSZHANG Vagy igazat, vagy semmit Mint a Berva völgyében rendezett, általános vélemény szerint kitűnően sikerült majális résztvevője meglepetten olvastam azt a szűkszavú tudósítást, ami a Népújság május 3-i számában megjelent. A sorok írója enyhén fogalmazva hiányos ismeretekkel rendelkezett a bervai rendezvényt illetően, utólag talán helyesebb lett volna, ha tájéko; zatlanságát nem fedi fel az olvasó előtt. Az általa említett „májusfát” kizárólag rúdmászés céljából készítették a bervai tmk-sok. más dolog, hogy színes szalagokkal díszítették azt. Ajándék nem volt a rúd tetején, helyette számozott zsetonokat lehetett leszedni a csúcsról, amiért később jutalmat kapott az illető. A rúd köré sereglett több száz érdeklődő szeme láttára, nagy izgalmak, szurkolás és elismerő taps mellett öten mászták meg a rudat, ami eleve úgy volt kiképezve, hogy sikernek számítson a tetejébe kerülni. A legügyesebb. Molnár Attila, az ESE birkózója — a majálison jég- krémárus — kétszer is sikerrel teljesítette a nehéz feladatot. Tehát, igenis kísérte szerencse a próbálkozásokat. Ennyit a rúdmászásról. Tesztbaum Béla Eger 'Ztzjus a szerkesztő Tóth István, Andornaktá. lya: Állattartással kapcsolatos problémáját továbbítottuk az Állatfogalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat illetékeseihez. A válasz megérkezéséig kérjük türelmét. G. Imre, Eger: Javasoljuk: feltétlen keressék fel az Ingatlankezelő Vállalat vezetőjét, mivel szerződésmódosítással van lehetőség problémájuk orvoslására. B. József. Egerszalók: 19HI. októberétől megyek nyugdíjba. A Társadalombiztosítási Igazgatóság 1980. szeptember 30-ig 31 év és 320 nap nyugdíjévét számolt el. Az igazgatóságon még azt a felvilágosítást is kaptam. hogy jogosult vagyok a 2.5 éves jubileumi jutalom folyósítására. Munkahelye. men, a t löszövetkezet- ben elutasították a jutalom kifizetésére beadott kérelmemet., mondván, menjek vissza előző munkahelyemhez, mert amikor már megvolt a 25 éves munkaviszonyom. még ott dolgoztam. Az előzg munkáltató pedig azzal utasított el, hogy a termelőszövetkezetben nyílt .meg a lehetőség a jutalom kifizetésére. Kitől kérhetem a jutalom kifizetését? A termelőszövetkezet a jubileumi jutalom iránti kérelmére megfelelő jogi indok alapján adott elutasító választ, közölve, azért nem kérheti a jutalom kifizetését a téesztől, mert jogosultsága elévült. (Az elévülési idő 3 év). Ráadásul a téesz alapszabályában azt is rögzítették. hogy visszamenőleg jubileumi jutalmat nem fizetnek ki. Társadalmi munkában a rokkanlakérl A fogyatékosoknak szentelt, évben megmozdult az épkézláb emberek szíve — egymás után ajánlanak fel anyagi támogatást, vállalnak szabad szombatjaikon munkát. Jobban átérzik a rokkant emberek nehézségeit, akik közül nagyon sokan szeretnének az egészséges emberekkel együtt dolgozni. A gépkocsi. — tekintet nélkül arra. hogy Hycoma* — időnként elromlik, javításuk viszont „zsebre menő”, s a mozgáskorlátozott Hyco- mat-tulajdonosok többségének jövedelme bizony alacsony. A Heves megyei Finom- mechanikai Vállalat FULL Autószervizének dolgozói szocialista szerződésben vállalták az apróbb javítások soron kívüli elvégzését, hogy e járművek mindenkor üzemképesek legyenek. Újabb felajánlásuk volt a KISZ-fiataloknak, hogy április 11-én és lR-én a rokkantkocsik javítását, valamint biztonságtechnikai vizsgálatát térítésmentesen elvégzik. E két szombaton csupán akkor kellett fizetni, ha valamilyen anyag került beépítésre. A FULL Autószerviz dolgozóinak lelkiismeretes munkáját — mint a Mozgássérültek Heves megyei Egyesületének ellenőrző bizottsá. gi elnöke — szívből köszönöm. Dobrovits Mária Eger Egy levél nyomában: Szocialista brigádok — a betegekért Nem ritka esemény, hogy szerkesztőségünk levelezési rovatához köszönő sorokat kézbesít a posta. A levelek feladói között vannak gyermekintézmények dolgozói, óvodások, kisiskolások, szociális otthonok lakói,' magányos, idős emberek, és még sorolhatnánk tovább. A címzettek. akiknek a hála és a köszönet szól. legtöbbször szocialista közösségek. Erről tanúskodik az a levél is, mely a napokban érkezett szerkesztőségünkhöz az egri kórház traumatológiai osztályáról. Idézet a levélből: „A kórház baleseti sebészeti osztálya köszönetét fejezi ki az egri finom szerelvénygyári Auróra és Nyikolájev brigádoknak önfeláldozó, segítőkész tetteikért, melyekkel elősegítették a betegek gyógyítását. . A Finomszerelvénygyár 37-es üzemében dolgozik az Auróra brigád. Négyszer nyerték el a vállalat kiváló brigádja címet, többször tüntették ki őket arany és ezüst brigádéremmel is. Velük tevékenykedik a főleg fiatalokból álló Nyikolájev brigád is. Célgépeket készítenek, s ez a munka igen nagv szakmai felkészültséget, precizitást követel. Három évvel ezelőtt a kórház és a Finomszerejvény- gyár szocialista szerződést kötött, melynek lényege, hogy meghatározott napokon p kórház orvosai az üzemben szakrendelést tartanak, a munkások pedig megjavítják a kórház berendezéseit, egyes műtéti eszközöket, műszereket. Az Auróra és a Nyikolájev brigád elsősorban a traumatológiai osztály szakembereinek elképzeléseit, újításait váltja valóra — kifogástalanul. Ezt természetesen elsősorban a betegek érzik, hiszen az ő nevükben is írták az osztály dolgozói a köszönő sorokat. A két kollektíva csontműtétekhez szükséges eszközöket, műszereket készít, melyek sehol sem kaphatók az országban. noha a sebészi beavatkozáshoz nélkülözhetetlenek. Nemrégen adtak vissza az osztálynak — tökéletesen felúiítva — °gv műtőasztalt, amelyet már. „kiselejtezésre ítéltek" Ezzel nemcsak devizát takarítottak meg. de ami még ennél is fontosabb, lehetővé tették a betegek jobb kezelését. Az Auróra és a N.yi- koláiev brigád tagjai így válnak nap mint nap az orvosok. az ápolók „munkatársaivá” a gyógyításban, a betegellátásban. Szüle Rita MAI műsorok; Kossuth rádió 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4X4 — játék. 10.10 Emlékek. 10.25 Zongoramuzsika. 11.00 Örömök kertjében. A kolosszus. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva ... 12.45 Ys királya (Operarészletek). 13.27 Dvorzsák: a-moll hegedűverseny. 14.05 Kiveszett-e az önzetlenség? 14.15 Cigánydalok. 14.30 Beszélgetés a lovakról. 15.05 Új zenei újásg. 16.00 168 ÖRA 17.30 Évszázadok mesterművei. 18.12 Hol volt, hol nem volt... 18.45 Sporthírek. 18.50 Rádiószínház. Száguldás. 19.39 Népi muzsika. 20.22 Erkel: Bánk bán. (Háromfelvoná. sos opera). 22.47 Schubert- művek. Petőfi rádió 8.33 Útközben. 8.38 Operettek. 9.00 Végre virradt a győzelemnek napja. 9.15 Ki jár jól? 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Többet ésszel... 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Ritmus. 14.35 Orvosok a mikrofon előtt. 14.40 Mindenki könyvtára. 15.10 Külföldről érkezett. 15.34 Házi cérna (Mesejáték). 16.35 Pophullám. 17.30 Sportkrónika. 18.05 Fenntartott hely. 19.45 Dzsesszfelvételek. 20.38 Sporthírek. 20.43 A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 21.38' Sanzonalbum. 22.23 Kacsóh Pongrác daljátékaiból. 23.10 Slágermúzeum. 8.00 Tévétoma. 8.05 Csak gyerekeknek! 1. Mindent tudni akarok! (Szovjet kis. film). 2. Yxilon show (NS2K bábfilm). 8.45 A pécsi körzeti stúdió műsora. 9.15 Jean-Christophe (Francia tévéfilmsorozat). 10.10 A fele sem igaz! (Vetélkedő műsor). 10.40 A Tv Galériája. 11.20 Térben és időben elnyújtott tűz (Dok.- film). 14.10 Stan és Pan (Amerikai filmbufleszk). 14.30 Pergő képek. 1. Ritmusok telefonra. 2. Tűz. 3. Emlékül egy uszálykormányosnak. 14.55 Bajaja herceg (Mesefilm). 16.25 Bélyegvilág. 16.40 Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai (NSZK filmsorozat). A szökevények. 17.40 „Aki dudás akar lenni...” Az Unikum együttes műsorából. 17.55 Újjászületés (Dók.-film). 18.40 A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén. 19.10 Tévétoma. 19.15 Esti mese. Az álmatlan fülesbagoly. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek.. Konsztantyin Szimo- nov: Várj reám. 20.05 Szórakoztató magazin. 21.05 Gálaest Moszkvából. Kb. 22.05 Tv-híradó 3. 22.15 Makk Károly-sorozat. Megszállottak (Magyar film). 2. MOSOR 15.45 A három jószívű rabló (Tévéjáték). 17.05 Kérem a következőt! (Magyar rajzfilmsorozat). 17.15 9-es stúdió. 18.00 Koncert Sanssouciban. 18.45 Gólyavári esték. Infláció és pénz. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenkinek. 20.05 Holt lelkek (Komédia két részben). Kb. 21.10 Tv-híradó 2. 21.35 Székely Mihály énekel. Mmisrnfo 1981. május 9., szombat I
