Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

Kitűnő kőmtől Mer&Emts az, amikor aratás idején el­indulnak otthonról és hosszú sorokban vonulnak dél felé a kombájnok, majd megér­kezésük után belevágnak a szőkére érett búzatáblákba, és a mieinkkel együtt rövk időn belül „megeszik” az egészet. S mire . két-három héttel később náluk is kéz dődhet az aratás — a köm- löiek gépeivel együtt érkez­nék haza. és ott szintén rendben és gyorsan learat­nak. Mindkét gazdaság ve­zetői csak a legnagyobb el­ismerés hangján nyilatkoz­nak erről a több szempont­ból is igen eredményes kooperációról. A növénytermesztés elsőd­legességének elismerése ter­mészetes dolog, ezt Komlón senki sem vitatja, ez azon­ban semmiképpen nem je­lenti azt. mintha az állat- tenyésztés eredményei elha­nyagolhatóak lennének. 'Sze. lencsére nem ez a helyzet. Mert bár jóllehet, az utób­bi két évben munkaerő­gondokkal küzd az állatte­nyésztési ágazat, s közben állandó fejlesztési feladato­kat old meg — a fajlagos mutatók és a hozamok ál- állandóan javulnak. 700 ezer liter tej A kömlői termelőszövetkezet 900 összlétszámú szarvas­marha-állománnyal rendel­kezik, és ebből 220 a tehén. Ez az alap igen eredményes tejtermeléshez, amely — ha megyei szinten nem is ve­tekedhet a legjobbakkal —■ szintén szépen fejlődik. A tehenenkénti tejhozam ta­valy elérte a 3900 litert, az egész évben kifejt tej pedig összesen több mint 700 ezer liter volt. Ennek túlnyomó többségét értékesítésre, illetve a menye ellátására fordítot­ták, százezer litert pedig takarmányozásra. Hízómarhaként 350 darat- jószágot értékesítettek az el múlt esztendőben, elsősor ban arab exportra, érdekes­ségként pedig érdemes meg jegyezni, hogy Komlón ne­velkedett hízómarhákból öt. ven az olimpián is „szere­pelt" — kitűnő minőségű 'eledelként. Jelentős értékei képvisel a termelőszövetkezet sertésál­lománya is. Zárt rendszerű szakosított telepükről tavak 4500 sertést értékesítettek. A minőséget szavatolja, hogy a telep állategészségügyi szem­pontokból is kitűnő, szigorú­an előirt technológia szerint üzemel, 95 százalékos kihasz­náltsággal. Igen jó a férő­hely-kihasználtságuk is: 173 kg férőhelyenként, és ez csak alig több mint tíz ki­logrammal kevesebb az ideá­lis kihasználtság állal elő­irt mennyiségnél. Jelentőségeben legkisebb méretű állattenyésztési ága­zatuk a juhtenyésztés, elha­nyagolhatónak azonban még­sem lehetne nevezni. 3yopjú, bárányok, -■»vak A kimutatások, a „száraz” számok arról tanúskodnak, hogy ez az aránylag kis ága­zat is milyen szép eredmé­Miért tud évek óta egyen­letesén és eredményesen jól gazdálkodni a kömlői Május 1. Mezógazdáságt Termelő- szövetkezet? A kérdés — leg­alábbis a mezőgazdasági problémák iránt érdeklődők és az ezzel foglalkozó szak­emberek előtt annál is in­kább jogosnak tűnik, mert ismeretes, hogy az az öt­ezer hektár terület, amelyen a termelőszövetkezet gaz­dálkodik, éppenséggel nem a legkiválóbb termőtalajnak számit. A Heves megye déb részén doégeaé gazdaság tagjainak rendszeresem kemény küzdel­met kell vívni nemcsak a termeléssel szorosan össze­függő feladatok megol­dásáért, hanem az időjárás okozta, nem ritkán nagyon súlyos gondokkal is. Ezek azok az alapvető té­nyezők. amelyeket semmi esetre sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, amikor a Má­jus, 1. Mgtsz. eredményeit tesszük a mérleg serpenyőjé­ket fejezték ki a termelőszö­vetkezet tagságának, vezető­ségének, s köztük természe­tesen a kitűnő szakember- gárdának, Ez utóbbi összeté. tele szintén igen szerencsés­nek mondható: a néhány idősebb, tapasztaltabb agro- nómus. agrármérnök mellett igen sok fiatal szakember tevékenykedik. Nemcsak a búzáról van szó — jóllehet a közös gaz­daság számára ez a legfon­tosabb —, hanem kukoricá­ról, cukorrépáról, árpáról stb. Ezek terméseredményei — a körülmények és lehe­tőségek figyelembevételével — általában szintén igen jók. Most is, ezen az im­már kibontakozott tavaszon: szemet gyönyör ködtetöen szép a komlói határ, a jól megmunkált, földek — bár az ilyet természetesen nem szabad elkiabálni — idén ugyancsak jó termést ígér­nek. Szakmai berkekben nem számít titoknak, hogy az l ü növényvédő repülőgépes szolgálat a kömlői határ táblái fölött re. És ebben a mérlegben a legnagyobb súlyt a növény- termesztés nyomja. A terme­lőszövetkezet fő profilja ugyanis a búzatermelés, amelyet rendszeresen 1100 hektáron folytatnak. Utaltunk arra fentebb, hogy a földek minősége nem a legjobbak közé számít, és hol a nagyon aszályos, hol túlzottan is csapadékos időjárás okoz rengeteg gon­dot. Mégis a jó talaj-előkészí. tés, a termőtalaj minőségé­nek rendszeres javítása ered­ményeként nagyszerű ered­ményeket érnek el ezen a téren, tavaly pedig rekord búiatermés született a kömlői határban. Elérték az itt igazán kitű­nőnek számitó 44 mázsás hektáronkénti termésátlagot! Ezért az eredményért mind a megye, mind a hevesi járás szakvezetői elismerésü. eredmények elérésében a már elmondottak mellett a magas fokú gépesítettség játszik nagy szerepet. A kömlői termelőszövetkezet vezetősége hosszú ideje terv­szerűen alakította és alakít­ja ki gépparkját, melynek karbantartásához, kezelésé­hez és állandó fejlesztésé­hez szintén jól képzett szak­emberekkel rendelkeznek. Nagy részük van abban, hogy a betakarítást gyorsan és jó minőségben, minimális veszteséggel tudják lebonyo­lítani. Erről szólva azonban nem feledkezhetünk meg egv kitűnő segítőtársról, a „szom­szédos", a szlovákiai rima- szécsi termelőszövetkezetre ?zzel a gazdasággal ével óta nemcsak jó partneri, de igazán jó baráti kapcsolat­ban is vannak. Ennek „lát­ványos” megnyilvánulása Megfelelően előkészített „ágyba” kerül a mag... dök, az alapítók által kiví­vott rangot. Ennek megfelelően igen szép elismerést, megbecsülést élvez a községben. Tagjai a termelőszövetkezet dolgozói­ból kerülnek ki, így nem csoda, hogy a termelőszövet­kezet teljes mértékben sa­játjának tekinti a kórust — és ennek megfelelően gon­doskodik róla, Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak nin­csenek anyagi gondjaik, de gazdag. ízléses, szép ruhatár- ral is rendelkeznek. így min. dig az alkalomhoz méltó „szerelésben” léphetnek színpadra, ahol már megje­lenésükkel megalapozzák a sikert, amely sohasem ma­rad el. nyekkel járulhat liozzn a közöse,vagyon gyarapodásá­hoz, a tagság jövedelmének növekedéséhez. Az elmúlt •vben ' ugyanis 45 mázsa ’.vrpjút és 1100 bárány' ■bből .400-at exportra) ér­desített a kömlői Május 1 látsz. Amt pf'dia naniainkbar már falun is ritkaságnak szá­mít — lótenyésztéssel fog­lalkoznak. Mert a kömlőiek szeretik az embernek ezt A régi-légi. hűséges barátját és segítőjét, emellett pedig a lótartás gyakorlati okai szintén megvannak: sok tud­niillik a termelőszövetkezel területén a kis majorságok száma — nem koncentrál' az állaitartomány, ezek meg­\ .jó termest nem lclieí a véletlenre bízni. Csak a kellő szak­tudással, lelkiism - tel megműveli föld lesz igazán hálás... Kép az elmúlj esztendőről • jó (érmést hozott a búza közelítése lófoga Hal még mindig a legkevésbé költsé­ges. Így a jelenlegi „kész­let”: 17 fogat, és ehhez 31 ló. A tagság, a lakosság job' ellátása érdekében tavai’ 12 ezer előnevelt napos csirkét értékesített. Term« szetesen azonban nemcsa barom fi téren jelentős Köm lön a háztáji állattartás. Ez mutatja többek között az a tény, hogy tavaly ez az ..ágazat” 2740 hízósertést' ér­tékesített és száz vágómar­hát. Értékben ez mintegy 12 millió forintot jelent, s ez az összeg 240 család közt oszlik meg. Nem nehéz ki­számítani: ez a summa az ösztönzők közt sem utolsó a sorban, éppen ezért — a háztáji állattartás további is virágzik a faluban. Jelen leg 240-re tehető a fejőstehe. nek száma és 25 növendék­marhát nevelnek. Ez ké -sordát teszi ki, négy pász- ■ orral, és ha nagyobb lenn' i vonzása ennek a szép, é? nár-már romantikus foglal 'sózásnak, bizonyára tovább gyarapodna az állomány:. Sokan tanulnak Az anyagi fejlődést ter­mészetszerűleg követte és követi Kömlön a kulturális gazdagodás. Ezt mutatja hogy a helybeliek közül so­kan tanulnak és szereznek magasabb szakképesítést méltán nemzetközi hírnevű férfikórusuk pedig immár 55 év óta tartja, őrzi az elő­A kórus Füleken és Loson­con rendszeres résztvevőié a dalos találkozóknak. és ezeken már több emlékezetes sikert aratott. És ez az ..aratás” a kömlőiek számá­ra a maga nemében éppen olyan fontos, mint a búzáé, az árpáé. Ügy vélekednek, hogy a kulturális sikerek gazdasági téren is kamatoz­nak. így lehetséges az, hogy amikor Kömlő megteszi kí­nálatát a partnergazdaságok­nak és vállalatoknak — köz­tük külföldnek is —, akkor a gabona, a kukorica, a hús és a tej, valamint a puha gyapjú és a gyenge bárány mellett dalt, nótaszót, meg­őrzött népi kincseket is aján­lani tud, s ezeket az ajáru: latokat minden területen magas ’ szinten teljesíti. (X) BŰZŐ, TEJ, HÚS, GYAPJÚ, BÉRáNY

Next

/
Thumbnails
Contents