Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

Történelmi kuriózumok Egor múltjából (Fotó: MTI Ök azt mondják egymás­ra: „stuvik”. A kívülállók úgy ismerik őket, hogy stew­ardesses A hivatalos meg­nevezés szerint légi utaskísé­rők. Azt hiszem, sok fiatal, csi­nos, idegen nyelvet beszélő lány álma, hogy légikisasz- szony legyen. A repülés, az Utazás izgalma, a külföld varázsa, és ki tudja mi min­den teszi vonzóvá ezt a pá­lyát — kívülről. Szeretném azonban rögtön az elején el­oszlatni azt a tévesen elter­jedt elképzelést, hogy ez női szakma. Már régen nem az. A körülbelül kétszáz „stuvi- nak” közel egyharmadát fér­fiak teszik ki. És ahogy az illetékesek mondják: „nem ártana, ha még több lenne, ugyanis gyakran nagy szük­ség van a repülőgépen az erős kézre. — Hogy mikor? Ha pl. a kedves vendég (utas) többet szeretne inni, mint ami jár neki”. Hogyan lesz valakiből stewardess? Kezdjük azzal, he:: -an is lehet valakiből Magyarorszá­gon légi utaskísérő? Időn­ként a MALÉV meghirdeti a lapokban, de többnyire há­zon belül terjed el a hír, hogy van felvétel. A jelent­kezési feltételek a követke­zők: érettségi, az alsó kor­határ húsz év, a felső har­minc, egy középfokú nyelv­vizsga, és természetesen meg kell felelni a szigorú orvosi, illetve alkalmassági követel­ményeknek is. Ezenkívül ál­landó vagy ideiglenesen be­jelentett budapesti lakosnak kell lenni. (És nem akarok gonoszkodni, de nem árt a jő külső, sőt a jó modor sem...) Tanulási idő: három hónap Aki megfelel és túljut a a felvételi vizsgán, azt a MALÉV (feltételezve, hogy a hallgató el is végzi a tan­folyamot), státuszba veszi. A háromhónapos tanulási idő alatt 2400,— Ft-os fizetést kapnak. Az iskolások, vagyis a le­endő utaskísérők különleges osztályban tanulnak: mintha csak repülőgépen lennének. oKtatóterembcn, a gépen található imitált fedélzeti és bereosi&zóseken el­sajátítják a hallgatók a gya­korlati ismereteket. A repü­lőgépek belső terével azonos helyszín két részből áll: az előkészítő vagy konyhai rész­ből, de megtaláljuk mindhá­rom utasgép típusunk (TU 134, TU 154 és TU 154 B) valamennyi kapcsolóberende­zését is. Ez a modellváltozat tartalmazza a fedélzeti biz­tonsági berendezéseket, tájé­koztató, valamint hívórend­szereket, s itt az első osztá­lyú fedélzet utaskiszolgálá­sát is lehet gyakorolni. Az utasüléssor pedig az utasok között a repülés közbeni moz­gás elsajátítását segíti elő. Meteorológiaórán Jelenleg 20 hallgatója van a MALÉV tanfolyamának. Többségük lány, de 3—4 te­endő stewardot is lehet lát­ni közöttük. Lelkesek, telve várakozással, reménnyel. És bár buzgón jegyzetelik a meteorológiaóra anyagát, a szünetben mégis csak a re­pülés a téma. Néhányan már régi MALÉV-esek (diszpécse­rek, jegykezelők voltak, vagy információban dolgoztak). A többség azonban más mun­katerületről jött. Nagy Edit adminisztrátor volt azelőtt: — Eldöntöttem, ha nem sikerül az egyetem, ide jövök. Nem sikerült. A francia nyelvtudásomat, vi­szont nem hagyom kárba veszni, ezen a pályán hasz­nosíthatom. — Arabul is tud — kottyant,iák közbe a töb­biek, (úgy látszik, ez itt is kuriózumnak számít). Szalóky Zsuzsa üzletveze­tő-helyettes volt. Az udvari­as, gyors utaskiszolgálás ne­ki már nem lesz újdonság. — „A mozgalmasság, a vál­tozatosság miatt hagytam ott eredeti szakmámat — mond­ja. Grabovszky Tibor eddig diszpécserként dolgozott a MALÉV-nél, ő a német nyel­vet beszéli. — Stewardként szabadabb, kötetlenebb lesz a munkám — válaszol a kér­désre. A vélemények megegyez­nek kint is, bent is; aki itt van, a kiválasztottak közé tartozik. Rerrfeljük, mind­annyian sikeresen leteszik a záróvizsgát. A nyári csúcs­időben talán már találkoz­hatunk is velük a MALÉV járgtain. Oi'aveea E*a Az első biciklik 1B69 áprilisában adta hí­rül az Eger újság, hogy fel­tűntek a város utcáin az el­ső, addig sohasem látott közlekedési eszközök: a ke­rékpárok­„Egy idő óta egy új jár­mű, a velociped kezd divat­ba jöni. Ez nem egyéb, mint két egymás nyomában futó kerékből állá jármű, mely­nél «2 úr. kocsis és ló egy személy. Pesten ily jármű­vet látni nem ritkaság. Kö­zelebb, több fiatalember Becsből, Pozsonyból veloci- pedírozott, s ez utat hama­rább tették meg, mint a gőzhajó. Egy kitűnő orvosi tekintély, dr. Oppolczer bé­csi orvosegyetemi tanár kö­zelebb erősen kikelt ezen új divatú jármű ellep: Ügy látszik, az emberek nincse­nek megelégedve az úgyis nagy halandósággal! — ki­áltott föl nemes haragjában a jeles tanár, — különben nem űznék azt a bolondsá­got a velocipédekkel. Ki ta­gadhatná, hogy a veiocipéd- hajtás az ember inait legna­gyobb mértékben foglalkoz­tatja? tgy az sem tagadha­tó, hogy az erős izomrángás következtében könnyen szív­től lengés származhatik, az pedig a legveszedelmesebb bajok egyike. S nem csak ez. hanem más mindenféle szívbajok, s egyéb betegsé­gek is támadhatnak a túl- erőltetés által. Ne rohanja­tok, vagyis ne velocípédez- zetek emberek az örvénybe, vagy legalább ne készítsétek saját magatoknak korai sírt, melybe később úgyis. velő. cipéd nélkül is beleestek. Az élet drága! Azt hisszük, hogy ez or­vosi nyilatkozat kissé le fogja hűteni a velocipéd- kórságot" Eddig a 112 esztendős hír­adás. s bízvást elmondhatjuk, hogy dr. Oppolczer bécsi or­vostanár meglehetősen mel­léfogott diagnózisában, mert ma már a velocipéd, ma­gyarán a kerékpár, vagy még közönségesebben: bicik­li, népszerűbb közlekedési eszköz, mint valaha volt. Kolduskörkép 1766-ból A levéltár őrizte meg azt az 1786. február 26-án ki­bocsátott kötelezŐ erejű vá­rosi rendszabályt, amelynek hatodik pontja imigyen fest képet az egri koldushelyzet- ről: „Fölöttébb el Szaporodván ezen Városban az Koldusok, annak főbb oka az, hogy más, Külső halakról héjő­vén a Koldusok, itt leteleped­nek, és sokszor magoknál nagyobb Szegényeknél alkal­matlanul, majd erőszakkal az alamizsnát Ki Zsarollyák, ezeknek azért ReguIátiójók­ra (meg rendszabályozásukra) determinálódott (határozati - lag kimondatott), hogy ez Fertál Mesterek magok fér­tél iyaik ben Publieállyák (hirdessék ki), hogy Senki a Gazdák Közül Külső Kol­Pán Mracek kora reggel kilépeti a kapun, hogy be­szálljon vadonatúj autójá­ba, és hivatalába menjen. A levegőben már a tavasz illata terjengett, és a még hűvös reggeli szellő kelle­mesen simogatta az arcát. A feskan jsaadantlc 9f«tettek. dusoknak az öregek házára fordítandó 3 forint bírság terhe alatt Szállást adni ne Merészellyen, ha pedig az Fer­tál Mester ebben maga Kö­telességét el múlattya, és vigyázatlansága miatt olly Idegen Koldusokat fertállyá- ban tapasztal, hasonló bün­tetést fog Szenvedni. Mint­hogy pedig az itt el nyomo­radott Szegén Koldusokat a Keresztén Hívek tehetségek Szerénf táplálni Kötelességek, az Magisztrátusnak Szoros Kötelességében fog állana, minden Koldusokat maga elében hívatni, és azoknak fehér Bádogból (az öregek házának koldusainak Sárga Bádogból Pecséttyek vagyon) Pecséteket osztogatni, de egyedül azőkot értvén, Kik Kézi Munkaiakkal Minden­napi Kenyereket nem keres­hetik." A múlt iránti minden el­fogultság nélkül állíthatjuk, hogy az egri szegénykérdés megoldásának mindenkép­pen egyedülállóan primitív módját vezette be Eger Vá­ros Magisztrátusa. Cigányprímás-gond 1809-ben Érdekes kérvény került elő Heves vármegye alispáni irattárából. Oláh Sándor prímás 10 tagból álló zene­kara prímásának kérvénye. „ ... egri lakos zenészek... alázatos kéréssel bátorko­dunk Kegyes Alispán Ür Kegyes színe elé járulni, méltóztassék legkegyeseb­ben megtiltani azt, hogy falusi bandák paraszt la­kodalmakba és ivókba be­hozassanak ... A filoxéra által okozott csapás nem csupán a szőlőbirtokosokat, hanem bennünket, sze­gény zenészeket is sú­lyosan sújtott, mert ke­resetünk őszi föforrása: a szüreti zenék egészen elma­radtak ... 1889 óta e folyó évig számos tagból álló csa- ládainkat majdnem egész évtizeden keresztül a pa­rasztlakodalmak és ivók sze­rény keresetéből tengettük, míg most egy idő óta szo­kásba jött, kiilanösen a kompofti polgári (azaz nem cigányokból álló) bandát az Mindössze egy éve, 1980 májusában kezdte el a Her­baria által gyártott Bánfi hajszesz exportálását a Me- dimpex gyógyszerkülkereske­delmi vállalat- Bár külföldön pem sokat tudtak az új ma­gyar szerről, az hamarosan meghódította Európát: már az elmúlt évben több mint 700 090 dollár értékben szál­lítottak belőle Franciaország­ba, Olaszországba. Angliába, Dániába, Görögországba, Luxemburgba. Svájcba. Pán Mracek egy pillanat­ra megtorpant, s átadta ma­gát a gyönyörű reggel han­gulatának, majd határozott léptekkel autójához sietett, és mindenfelől, kötszer is alaposan megvizsgálta. Ezután gondterhes arcot v r>ágott, lehúzta köpenyét és cipőjét, meglazította nyak­kendőjét, akfatmkájét pádig egri lakodalmakra és ivók­ra behozni, mi által kerese­tünktől végképpen megfosz­tottunk ..Elpanaszolják, hogy ellenkező esetben nem. csak adójukat képtelenek lesznek fizetni, „hanem kol­dusbotra jutván, családunk­kal együtt éhen veszhetünk el., ” Heves vármegye alispánja a cigányprímás kérvényét véleményezésre kiadta Gaál Béla egri városi rendőrkapi­tánynak. Ezt jelentette: Gaál a megyeházára: „ +, az egri földmíves fiatalság ízlése valóban any- nyira hátrányosan változott a legutóbbi időben, hogy az aránylag mindig szebb ci­gányzene helyeit inkább a fúvóshangszerekből alkotott bandát hallgatja szívesebben, mellette szeret inkább mu- latni. Ez szerintem privát ízlés, melynek más irányt adni nem lehet, a - hatóság feladata, vagyis bár részem­ről rossz szemmel nézem a zeneízlés ilyetén elferdülé- sét, még sincsen azonban tu­domásommal semmi mód ar­ra, hogy ezen szépellenes dolgon segíthetnénk. Véle­ményem az, hogy ki-ki tet­szése szerinti bandával mu­latozik, mégha Kompoltról, vagy bárhonnan hozatja is azt. Hogy azután Oláh Sán­dornak nem tetszik a dolog, azt igen jól megértem, azon­ban nem szerződtethetjük a közönség ízlését az ő anya­gi érdekeivel...” A döntés tömör .és velős volt: „Oláh Sándor és társai kérelmét nem teljesíthetem, s őket kérelmükkel elutasí­tom.’’ Ez a becses levéltári irat egyben nyitját adja, hogy mikor kezdtek meghonosod­ni Egerben is a később oly népszerű rezesbandák. S nem véletlen, hogy a német telepítésű Kompoltról jöttek Egerbe az első ilyen ban­dák. Az idén — az eddig meg­kötött szerződések alapján — még nagyobb a külföldi cé­gek érdeklődése: a tavaly szállított mennyiség duplá­ját igénylik. Nőtt a vásárlók száma, így bővült a piac is. Ezekben a napokban került forgalomba például a finn gyógyszertárakban. Az euró­pai országokon túl, dél-ame­rikai és a közel-keleti cégek­kel is folytatnak tárgyaláso­kat a Medimpex képviselői. a gépkocsi tetejére tette. Lassan teleszívta mellét friss levegővel, néhány má­sodpercig visszatartotta, az­után pedig orrán át kifújta a levegőt. Zsebkendőjét le- teritette az aszfaltra, letele­pedett rá, térdben begörbí­tett lábát maga alá húzta, és ráült a sarkára. Szemét lehunyta­Egy ismeretlen hangra rezzent fel. — Bocsánat — kérdezte az illető —, mit csinál itt? — Jógázom —• válaszolta Pán Mracek, szemét fel sem nyitva. — Lótuszülés. — Jógázik? — Roppantul megnyugtat­ja az idegeket, és filozófusi életszemléletre hangol. — Itt az utcán? — Hót persze, egyetlen pillanatig sem halogatha­tom — magyarázta angyali türelemmel Pán MraeehJ, to­vábbra is lehunyt szemmel. — Az imént vettem észre, hogy az éjjel valaki megfúj­ta a kocsim első két kere­két... (FoedíMia; GejUéat György) MAI MŰSOROK IÍ1I0 Kossuth rádió 8.27 Ketyeg-e még a bioló­giai pokolgép? 8.57 Nóta- csokor. 9-44 Májusi muzsi­ka. 10.05 MR 10—14. Ku­paktanács. 10.35 Paul Crass- ley zongorázik. 11.39 A Balogh család. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A Rádió Dal­színháza (Paganini). 14.10 Népi fúvószene Szlovákiá­ban. 14.30 Unikum együt­tes féld.: Román táncszvit. 14.40 Élő világirodalom. Finnország. 15.10 Kadosa Pál: V. szimfónia. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Utas és holdvilág. 16.52 Behár György: Este a parkban. 17.07 Mércék és bérek. 17.32 Cherbourgi eser­nyők. 17.45 A Szabó csa­lád. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Népdalest. 20.03 Erről beszélni kell! 20.33 Operaáriák. 21.00 Tu­domány és gyakorlat. 21.30 Bemutatjuk új felvételein­ket. 22.15 Sporthírek. 22.30 Tíz perc külpolitika. 22.30 ' Holnap közvetítjük... 22.50 Kihaló mesterségek. 23.00 Zenekari muzsika. Petőfi rádió 8.33 Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek. 10.66 Zenedélelőtt. 12.25 Gyer­mekek könyvespolca. 12.33 Melódiákoktól. 13.29 Ének­lő Ifjúság. 14.00 Kettőtől fél ötig... 16.33 Csúcsforga­lom. 18.00 Tip-top parádé. Rick Wakemam felvételei­ből. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Operaénekesek mű­sorából. 19.23 A közigazga­tás kapcsolata a gazdaság­gal és a politikával. 19.33 Csak fiataloknak! 20 33 Ti­zenkét szék. 20.58 Sláger­múzeum. 21.40 Népdalfel­vételek. 2200 Zeneközei­ben a hallgató^ # Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 13.65 Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora Szerkesz­tő: Zakar János és Regős Zsolt. 17.45 Egészségünk védelmében. A szívinfark­tusról. Dr. Pénzes Géza előadása. 18.00 Észak-ma­gyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetas.. tűi 8.00 Tóvétoma. B.05 Isko­latévé. 9.50 Tízen túliak társasága. 10.30 Iskolatévé, 14.05 Iskolaitévé (Isié.). 15.30 Ünnepek, évfordulók, megemlékezések. Hazám­ban száműzettem 16.06 Mindenki iskolája. 17.15 Sakk-matt. 17.35 Kertönk- udvarunk (Riportműsor). 18.00 Még egyszer— (Angol zenés film). 18.30 Dél-al­földi krónika. 19.16 Tévé- torna. 19.15 Esti mese. Sa­ját telek, saját ház. 19.36 Tv-híradó. 20.06 Játék há­mra percben- 26.05 Mád ás mocsár (Spampoi f&maarn- zat). 21.06 Stódfeó *8L A Televízió kulturális heti­lapja. 22.00 A bűn. 33J5 Tv-hí*arió 3. 2. MOSOK 26 m FmnriaomeAe? Hol saorrt a cipő? 20.50 Tv-JMr- adó 2. 21.10 Dzsesszpwti­um. 21 45 Balthazar pro­fesszor. 22.00 Dómján Edii- s or ozat. A labda (Tévé­film). mma® IVAN SVOBODA! Sugár István * 1 1 ......... ni- - i A Bánfi hajszesz sikere külföldön 198]* májuk 5, kedd Légikisasszonyok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents