Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

A mm kert. háttérbe« a múzeum

Aquincum

romjai

Amikor Augustus császár a* időszámításunk kezdete körüli években a római birodalom határát előretolta a Dunáig, az Itt élő illír, kelta ée eraviscus őslakosságot széttelepitettók. katonai ellenőrzés alá vonták.

A megszállók — katonák — lassan keveredtek az öt- lakokkal Az I, század végére itt. a határ mentén is romanizálódtak az egykori eraviscus falu lakói — elsajátították a hóditők nyelvét, szokásait, vallását. (Bár még a III században ia, amikor a Gellérthegy lejtőin már régen az aquincumi birtokotok gyümölcsei zöldéit' . tek — a lakostág visszajárt a hegytetőre ét a bennszülött, isteneknek áldozott, A kultusz egyik jóspapja. T. Flavius Titianus augur az eraviscus közösség nevében állított Itt fogaldalmi oltárt.)

Minerva istennő szobra, bronz Igaveret Jupitert ábrázoló bronzfigura, üvegfúvó, fazekas kemence, Mithras szentély. És itt őrzik az egyetlen római orgona eredeti alkatrészeit — 228-bói A romkert. A polgárváros központjs — a fórum, a bazilika, közfürdő és vásárcsarnok. Légfűtéses tornacsarnok, szennyvízlevezető. Mostanában az újjáépített, kiszélesített Szentendrei út mentén az aquaeductua — vízvezeték — néhány szép íve került felszínre. A faragott kőívekkel összefogott pillérsor tetején 4—8 kilométer hosszban futott hajdan a csővezeték. A mai Római-fürdő gyógy- és Ivóvizét szállította a városok, lakóházak és közfürdők számára.

Traianus császár 103 és 107 között kettéosztotta Pannónia tartományt s a keleti rész székhelyéül Aquincumot jelölte. Az első csészéd helytartójául a későbbi Hadriánu* császárt nevezte ki Aquincumot Had- riánus római városjoggal ruházta fel, munícipium rangjára emelte — a szabad születésű lakosság részére megkülönböztetett jogállást biztosított. 134-ben Septimus Severus császár még magasabb — eolonia — rangra emelte a várost Üj középületeket. fürdőket, szén télyeket építettek.

Külön települt a polgárváros, a katonai tábor és a katonaváros. Kőből, téglából díszes házakat emeltek. Vízvezetéket építettek, központi fűtést és vízöblítésé* latrinát. A polgárvárost — római mintára — fallal vették körül. A centrumban a fórum az államvallás szentélyeivel, vásárcsarnokkal, fürdőkkel, A főutcákat boltok. kézműves egyesületek és papi testületek székházai szegélyezték.

Budapest majd két évezredes elődje. Aquincum — ma rommezó, Versek szólnak a sírkövekről, az elmúlást hirdetik, Hajdan volt dicsőséget, emberek, császárok és birodalmak pusztulását.

A múzeum. Pacatus mester műhelyéből a vörös mázas edények, agyagmécsesek.

Néhány évtizedes virágzás. Aztán a barbár támadások, a római birodalom válsága, a hanyatlás jelei érződnek Aquincumban is. S hiába erősítette meg á birodalom határait' I. Valerrtinranus császár a IV, század 70-es éveiben őrtornyokkal, katonai táborokkal — a barbárok, Aquincumban a hunok, könnyen győzelmet arattak. A lakosság elvándorolt. Az egykor virágzó civilizációnak már nyoma is alig maradt, amikor az V. század első évtizedeiben hivatalosan is elhagyták Aquincumot a római közigazgatás képviselői.

Aquincum épületei túlélték a római birodalom ösz- szeomlását.

Az amphíteatrumba költözött a honfoglaló Árpád fejedelem családja. Zsig- mood idején megújították a római falakat. Mátyás király római gyűjteményt rendezett be budai palotájában, 1778-ban a véletlen hozta felszínre a katonai tábor nagyobbik fürdőjének romjait az óbudai Flórián téren. Ekkor. 30 évvel Pompei feltárása után, Mária Terézia megbízásából indította meg Sehönwüner István egyetemi könyvtáros az azóta is tartó ásatást. A polgárváros módszeres feltáráséhoz esek a múlt század nyolcvanas éveiben kezdtek hozzá. A rendezés, a régészeti munka mind a mai napig tart.

Kádár Márt*

lésilet a múzeumból

fMTl fotó — KS)

Gondolatok

A gondolkodás általiban ötleteket szül, de egyeseknél már önmagában az is ötletet jelent, ha egyáltalán gondolkoznak.

(Leopold R. Nowak)

★

Ha ragaszkodunk hibáinkhoz, a* annyit jelent, mintha piszkos fehérneműt szá. rítanánk.

(Slawomir Wrőblewskl)

★

Életének tévedéseit az ember követte el, ma már ebben a számítógép is segítse, gére van.

(Janus R. Kowalezky)

★

Amikor észrevették, mekkora géniusz szunnyad benne, lábujjhegyen kezdtek kö. rülötte járni.

(Robert Karpecz)

★

Soha sem jön el az a pillanat, amikor azt mondhatnád: a munkámét jól végeztem, holnap pedig vasárnap lesz.

(Picasso)

ér

Az ököl.jng tnlaidőéképpen azt is jelenti, hogy fü- gét mutatunk.

(Lee)

★

Minden embernek egyformán vannak igényei, de as intelligens emberek ezeket elfojtják, vagy eltitkolják- Éppen ezért van at, hoary az ostobák látszanak (fényeseknek,

(Gilbert Cesbron)

★

Ha az emberek emk nkoe dolgokat mondanának, sokan elfelejtenének beszélni.

(Karol Bunseh)

★

A tyúk számára a tojás annak a megoldása. Hogy újabb tyúk születhessen. A tojás számára viszont a tyúk esupán egy újabb tojás létrejöttének a lehetősége.

(Samuel Butler)

★ .. _ ...

Manapság fontosabb as újítási tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány, mint maga az újítás.

(Leopold R. Nowák)

★

Amikor az lett be!*!«, ami lenni akart, megértette, hogy túl sokat akart.

(Lee)

Apáti Mikiéi i

Egy mondat a gyermekekről

, de akár négy mondatét ja érdemelnének, mert négy gyermeké» van, tételesen: Miklós, Bálán, Ada» és Beúée. kttlön-külön mesélhetnék róluk« egymásnak akár, vagy akárkinek, i mégsem mesélek, mert gyereket magának ősinél az ember, társadalmilag as a leg bonyolultabban ssabályoehété egyéni, családi, közösségi tóti. lám, hiába sújt saját anyagi beiycetem, én már maradok ében nők beidet, meri elmúlhatnak a Terseim, a mondáét lm, rámomolhat barlangom, lakásom, de ők nőm múlhatnak el> nem egyezem bele, miattuk sem vivők fegyveres békeha-rot miattuk lesem a TV-H ABORCT, ■ az árakat,

miattuk kérdezem váadaruUmból

fbltoktatva:

hova menetelnek négy fiaim, s hová juthatnak el egyáltalán, s velem vagy nélkülem —

én eat a világot akartam t ha rájuk mégis art hagyom, így

változatlanul,

négy szemper vádol, kenyeret kér,

szer etetet

eed, szabadságot követel, Önfegyelmet

remél

e négy gyermeki szempár, mit feleljek, hogy megtettem mindent? hogy miattuk

nem

tettem semmit? es Itt a kérdés»

BARÁTAIM!

Miss, Schneckl, gyertek vissza!

Smkattsn nyelvészeti esz- moftrttatáat kőnöl a Magyar Nyelvőr egyik száma: a folyóirat levelezője. Nagy Dezső. a XIX. század derekáról származó kutya neveket vizsgálja. A dolgozat szer. zője újabb nyelvi és nép. rajzi források kutatásának „melléktermékeként'’ búk. kant erre « témára. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményét böngészve (óbb évea munkával, mintegy 18 000, a Pest-Budái Rend őr - iga aga (óság által 1852. és 18SS. között kiadott körözőlevelet olvasott végtg. A magyar és német nyelvű okiratok között számos kutya körözvén yt ia lélt. Ezekből állt össze a kép a korabeli kutyanévadási szokásokról.

Peat-Budán akkori ban főleg a nemet nyelv járt* ez magyarázz* a keresett kutyák gyakori német névé* (Rother, Schneckl), de talált

angol eredetű kuéyanoyateet ia (Mtaa, Betuty, Fink), óc rábukkant közismert, ma ia használatéi ebnevekre (Néró, Tigris. Lidi, Keivé»).

A gazdik — akkoribén talán még hevesebben, mint napjaink ban, — természetesen ragaszkodtak el kóborolt négylábú barátaikhoz, és jutalmat helyeztek kilátásba a megtalálónak, vagy a nyom. ravenetőnek. Nemesak a névadási szokásokról erről is tanúskodnak a több mint százesztendős kutyakor örvények.

1882-ben írták például a következő körözvényt:

„Leírass azon kutyának, mely Pesten, a Tanácsház terén eltéveljreriett: Ez T évea, tigrisazemű, asemlye- szin. feltűnően hasított ajkú, ezen kiáltásra: „BullT hall. gáté, tiszta fajú szelindek, ácsé! nyaklánccal áa vöröa ssíjezasrsaámú réz szájkosárnál volt ellátva”.

„Allergiás

szavak..,"?

Bizonyosan látta Senőrel, a mostani ériemmel Cimbi,

alán azt - (* tudod, ! ogy csúcsf ókönyv elő. űz „Ököruszály és sertésdagad 6" egye- ülésnél. Nagyeszű ■Tn bér ez a Bánatos- y Benő. sokkal Ókoribb eddigi férjeim- tél. Zsenik vagy os- obak a férfiak, ezt e is tudod. Benő zuperzseni. Egyetlen eis hibája, hogy félórát krahácsol ébre- lésnél. Persze, a na- yi ötven cigaretta. Muszáj volt, édesem, degromboló munkát liget, percnyi lázi- ás nélkül. Születésiapjára megkapta a ryógyszipkát, fehé- ■en-feketén, három jarnitúrát egyszáz- syolcvanért. Gavallé- •os ajándék volt.

Tudod, mit csinált > minav az én aszályon felüli párocskám,? Azzal lepett neg hogy szakit a lohányzással. Azt sittem, megzabálom iröm.öm.ben. Ismered, nerhanagy ember, nellbósége kiléle- jezve százhuszonhá- •om renti. Kivágta 12 ablakon az utolsó loboz Fecskét. a pyógyszinkákka l >pvüft, Vett antido- lánuo.i pasztillát ket- ö dobozzal egyszer- •e. Azóta nem szí ’OV felet se. meaes- .■üdött rá. nála az eseti komoly és szent ioloq. A vendégek '.sikkéit, a földszinti cukába önti leszalad i hatodikról, ha be- hiccsol a Hft. Azóta tetn fUldokhk réggéA fogadalom

lenként, bér napközben diszkréten, halkan köhécsel, Kicserélték Benőt — map persze engem is — újabb mézesheteink következtek. Fehérholló 6 a férfingm- ben — gondoltam — megmtntáztatom a fejét egy neves szobrásszal. Kitétetem a kapubejárattól jobbra^ ezzel a fölirattal: ,,Ő az a csodálatos Benő. aki negyven- évi dohányzás után sutba rágta a bapót. Csakis őt kövessétek, pipogya férjek!"

De mi történt ekkor. drága barátnőm, Címbi?

Kiálltam az erkélyre egytk reggel, hogy utána nézzek, rágja-e a gyógycukorkát Benő. Majd hanyatt estem a rémülettől. Bement a trafikba, eléggé sokáig időzött ott, és kegyetlenül fújta a füstöt kifelé jövet. Majd kicsattant a képe a gyönyörűségtől. Azt hittem, menten elájulok. Becsapott engem ez a bifanp. ott szív. ahova nem láthatok. vagyis a hivatalban. Pedig ismerhetsz. gyanakvó természetű vagyok. Naponta forgattam ki a zsebeit, s egy szikra dohány porra se akadtam. Szagolgattam a zakóját és enyhe pacsuliszagot éreztem. Bár ez a fodrásztól is szár mázhatott.

Várj csak. vén lator — gondoltam —, próbára teszlek este.

Két doboz Fecskét tettem a zöldséges- kocsonyás tányérja mellé a vacsoránál.

A hatás drámai volt.

— Ezt kinek szántad, Mucus? — kérdezte ártatlanul —, tudod, hogy nem dohányzók!

— Nem baj, szírem — feleltem enyhén mosolyogva —, ez reprezentációs cigaretta, azoknak a gyönge jellemű kollégáidnak, akik otthon beadják gyanútlan nejeiknek, hogy útszélre dobott ceik- ket se szívnak. Vígan pöfékelnek a hivatalban.

Benő nagy szemet meresztett rám, de megőrizte ceúcs- fó könyvelői nyugalmát.

— Remek asszony vagy, Mucuska, ha ezekre az ingatag karakterekre is gondolsz. Nem állhatom a szagukat se.

Mint a héja csapott le. zsebébe süllyesztette a Fecskéket.

Tagadott még most is ez az elvetemült. Mélyen a szeme közé néztem.

— S< « trafik, ahova reggelenkint bejársz? Sózott mogyorót vásárolsz?

Többféle szint váltott pillanatok alatt.

— Nem, Mucika. Cigarettát veszek, pusztán csak kőnyő- rületből. Az asszonyka férjének tőből levágták a lábát. Erős dohányos volt.

— Na és...

— Hagyhatom éhen veszni nyomorék férjével együtt, amikor annyian leszoktak a dohányzásról?

Ekkorát hazudni! Tudod, Cimbi, mintha kést vágtak volna belém. Olyan volt ez az egész meskete.

— És jóképű az a te trafikosnöd? — szegeztem a mellének.

— Pocsék, mint a világháború! — vágta rá habozás nélkül — Foghíjas, mint egy lebombázott város! Ismered az én puha szívemet. Nem élhetne rágógumiból.

Másnap megnéztem magamnak azt a tra- fikos angyalt. Képzelj, Cimbi, egy csu- pabögy töltottgalam- bot. falusi táncegyüttesből. Miniszoknyás lábát gusztálta a függöny mögé rejtett állótükörben.

Hunyadi István

Egy levélírónktól idéstülf a címbeli jelzős szerkezetet Ezt írja: Szinte allergiát

vált ki belőlem néhány

igénytelen, s főleg német eredetű szónak a gyakori használata”. Példái között ezeket a megnevezéseket sorolja fel: pancser, pacotr, ríttig, nepper, rapsic.

Abban igaza van, hogy a felsorakoztatott nyelvi formáknak van magyar megfelelőjük, s bizonyos beszédhelyzetekben érdemes és tanácséi ia velük élni. Panes er-puccer: ügyetlen. kétbalkezes, mindent elrontó ember; nepper: csaló, iparengedély nélkül házaló kereskedő, vevőket felhajtó személy; rapsic: vadorzó, orwadáaz; rittig: valóban, csakugyan, csak azért is, persze stb.

Mégsem tartjuk teljesen kerülendőknek: bizalmas be- szédhelyzetekben jól teljesíthetik nyelvi szerepüket A

rittig szóalakkal a nép je él ilyen szövegösszefüggésekben: Rikttg rábeszélték őt is, rittig l«reszegetett a társaság. rittyíg tele lett a fazék Hogy a szóhoz a kedélyességnek, az enyhe gúnynak a hangulati értéke is tapad, arról ez a varsnéez- let is bizonykodik: .Egyszer bekukkant Istók Debrecenbe, / Aligha ott nines. No ni! Rittig, az'." (Arany; Bolond Istók)

Nem véletlen tehát, ha most éppen arra idézünk mai köítóinktől verarészlete- ket hogy a rostára tett szavakat kulcsszókként illesztik költeményeikbe a hangulati hatás fokozása céljából Hogy a tréfás, gunyoros hangulat felkeltésére, az él-. ítélő szándék lefejezésére mennyire alkalmasak a pancser, a nepper, a rapsje szavak, arról ezek a vers- részletek tanúskodnak: „Sárkányölő hősök nincsenek, j csak asúrfiúk, meg poncse- rek” (Parancs János: Az isteni D.). — „A kellő pillanatban elrugaszkodva a tények pereméről. / a világóceán felé suhanhasson / a lánglelkű pancser" (Orbán Ottó: Ikarosz leérkezik). — „Ma megférnek a nepperekkel / lottó s totó bűvöletébe / esett ki* költők" (Dernény Ottó: Irodalmi kávéház). — „»Áldozatukra várva-varnak,

/ jó nepperek s vad tengerek” (Csanady János: Vázlatok az elveszett szerelemről).

Hogy a merészebb költői

szóképek alkotásához is ösztönzést adhatnak ezek a szavak, arról győz meg bennünket ez az idézet: „Leshelyemben — bár senki sem láthat — / orv-szorongás kél, mély rapsic-bánat" (Búzás Andor: Virágének).

f>r. Bakos József

i