Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

Megkezdte munkelet e ICIEST M. kongre$siuso (Folytatás a 2. oldalról) Ellenkezőleg. Minél több le. hetőséget kell biztosítani számukra, hogy érdeklődé­sük, tehetségük szerint meg­találhassák a cselekvés lehe­tőségeit. Mellettük azonban nagyobb figyelmet és meg­becsülést érdemelnek a KISZ.aktivisták. Azok a fia. talok, akik időt, és fáradsá­got nem kímélve, önként és szívesen végzik a munka ne­hezét. Nélkülük, az ő áldó. zatkészségük, teherbírásuk nélkül mozgalmunk nem tudná betölteni hivatását. — A IX. kongresszus ha­tározatát -teljesítve, ifjúsági szövetségünk a beszámolási időszakban is eleget tett megtisztelő hivatásának: kommunistává nevelte leg­kiválóbb tagjait, felvételre ajánlotta őket az MSZMP ' soraiba. Jóleső érzéssel szá­molhatunk be arról, hogy folyamatosan emelkedik a pártba félvett KISZ-tagok száma. 1980-ban minden száz új párttag közül ötvennyolc volt KISZ.tag. Több mint 90 százalékukat — s ez esz­tendők óta így van — a KISZ-alapszervezet taggyű­lése ajánlotta. Ezek a szá-' mok önmagukért beszélnek. Szemléletesen igazolják, hogy a párt fő utánpótlási forrása a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség. — A két kongresszus kö­zött ötvenezerrel nőtt szö­vetségünk taglétszáma, s így lényegében minden harma­dik- magyar fiatal KISZ-tag. Nőtt szervezeti befolyásunk a szakmunkástanuló és az értelmiségi fiatalok körében, és a mezőgazdasági nagy­üzemekben is erősödött a KISZ szervezettsége. Több éve megoldatlan gondunk azonban, hogy munkásfiatalok között szö­vetségünk befolyása elma­rad attól, amit a társada­lomban betöltött szerepük, a politikai súlyuk szüksé­gessé tenne. Ennek kétségtelenül sok oka van. Minden bizonnyal nem eléggé vonzó a programunk, és gyakran olyan követelmé­nyeket próbálunk állítani a belépni szándékozók elé, amelyek teljesítését jól dol­gozó KISZ-tagok esetében is nagyra értékelhetnénk. Az úttörőmozgalom szá­munkra több, mint az utá­nunk következő nemzedék összessége: segítőtársunk és partnerünk az élet minden területén. — A jubiláló úttörőszö­vetségnek azt kívánjuk, hogy maradéktalanul töltse be hivatását a gyerekek ja­vára és örömére. Emellett azonban javasoljuk a kong­resszusnak, hogy’ szavazzon meg két születésnapi aján­dékot is. Az egyik, hogy a KISZ társadalmi munkával valamennyi megyében, vá­rosban hozzon rendbe né­hány gyermek. és úttörőié- tesítményt. játszóteret. A másik, hogy országos össze­fogással. társadalmi munká­val építsünk új úttörőstadi­ont .— a régi helyén, a Margitszigeten. A kölcsönös bizalom alapján — A KISZ nemzetközi te­véken vs égéről elmondta Fejti György: a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgálja. — Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottunk a szo­cialista országok ifjúsági szervezeteivel fenntartott kapcsolataink fejlesztésére. Előreléptünk a testvérszer­vezetek ideológiai együttmű­ködésének elmélyítésében, ami az éleződő ideológiai harcban a hatékony fellépés nélkülözhetetlen feltétele. —- Tovább mélyült hagyo­mányosan jó együttműködé­sünk a lenini Komszomol- lal, — Felelősségünk a jövőért — közös; a fiatalok nem nélkülözhetik az előttük járók tapasztalatait. Meg kell ismerniük az el­múlt harmincöt év eredmé­nyeit áldozatos harcait, erő­feszítéseit és hibáit is, hogy tanuljunk belőlük. Azt kér­jük az idősebb nemzedéktől, hogy példát mutatva, jó szó­val oktatva, fogadják tár­sukká a fiatalságot, az új társadalom építésében. — Programunk látszólag egyszerűt többre, jobbra tö­rekszünk a munkában. a ta~ . nulásban, és a mozgalom­ban is. Teljesíteni mégsem lesz könnyű. Most az a dol­gunk, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom legjobb hagyományait folytatva szö­vetségünk X. kongresszusa szocialista hazánk további felemelkedésének szolgála­tába állítsa az ifjúság tett- tekészségét és lendületét — hangsúlyozta befejezésül fejti György. A beszámolót követően a küldöttek meghallgatták a KISZ Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottságának jelen, téséhez fűzött szóbeli kiegé- szitést, amelyet a testület elnöke, Szilágyi László ter­jesztett elő. Ezután meg­kezdődött a vita a KISZ KB beszámolója, a határo­zattervezet, a szervezeti sza­bályzat módosítására tett . javaslatok, valamint a köz­ponti pénzügyi ellenőrző bizottság jelentése felett. Kádár János üdvözlő távirata Pen Sovanhoz PHNOM PENH: Pénteken befejezte mun. kaját a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kong­resszusa. A küldöttek a négynapos tanácskozáson megvitatták a párt központi bizottságának beszámolóját és határozatokat hoztak a párt előtt álló feladatokról. Újjáválasztották a párt. köz­ponti bizottságát, amely Pen Sovánt választotta meg a KNFP KB főtitkárává. Meg­választották a KB politikai bizottságát és titkárságát is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára táviratban köszöntötte Pen Sovant, a Kambodzsai Forradalmi Néppárt Köz­ponti Bizottsága főtitká­rává történt megválasztása alkalmából. (MTI) Gyenes András felszólalása az NKP kongresszusán HANNOVER: Pénteken Hannoverben megkezdődött a Német Kommunista Párt VI. kong­resszusa. A háromnapos ta­nácskozáson 673 teljes jogú és 177 tanácskozási joggal rendelkező küldött éá meg­hívott vendég, továbbá 57 kommunista és munkáspárt, illetve felszabadító mozgalom képviselői vannak jelen. Az SZKP küldöttségét Borisz Ponomarjov, a politikai bi - zottság póttagja, a KB tit­kára, a magyar küldöttséget Gyenes András, az MSZMP KB titkára vezeti. A napirend és a kongresz- szus ügymenetének jóváha­gyása tufán a párt elnöke, Herbert Mies lépett a szó­noki emelvényre, hogy is­mertesse az elnökség beszá­molóját az előző pártkong­resszus óta végzett munká­ról, a soron következő fel­adatokról. Délután megkezdődött a beszámoló fölötti vita. Fel­szólalt több külföldi ven­dég is. Gyenes András, az MSZMP küldöttségének ve­zetője a Stadtballéban ren­dezett munkásgyűlésen mondta el felszólalását. Az elsőként felszólaló Tar- esi Gyula, a KISZ Buda­pesti Bizottságának, első tit­kára. az ifjúság feladatáról, a tudatformálásban betöltött szerepéről szólt. Hágenthur József Baranya. Hangodi Éva Szolnok és Bódi György Csongrád megyei küldött a munkásfiatalok, a diákok gondjairól, a társadalomban elfoglalt, helyéről- beszélt. Felszólalt az ülésen Bo­risz Pasztuhov, a 40 fnil- liós Lenini Komszomol első titkára, aki a szovjet fiata­lok forró üdvözletét tol­mácsolta a kongresszusnak,- a magyar ifjúságnak. Érté­kelte a fiatalság nemzetközi szerepét, majd a magyar if­júság helytállását méltatta az Uszty-Ilimszk-i fafeldol­gozó kombinát, a Szövetség gázvezeték, a Vinyica—Al- bertirsa nagyfeszültségű táv. vezeték és a Paksi Atom­erőmű építkezésén. Ezt követően — a fiatalok nagy tapsa közepette — Ká­dár János emelkedett szó­lásra. Köszöntötte a KISZ X. kongresszusának küldötteit és meghívottait. Átadta az MSZMP Központi Bizottsá­gának üdvözletét a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség egész tagságának, a magyar ifjú­ságnak. Beszédében időszerű nemzetközi, belpolitikai és ifjúságpolitikai kérdésekről szólt. Kádár János beszédét a Magyar Rádió szombaton 18.30 órakor a Kossuth-adón, a Magyar Televízió 21.00 órakor az 1-es programon sugározza, a lopok pedig va­sárnapi számukban részlete­sen ismertetik. A hozzászólók sorát Rá" kóczi András, Fazekas Györgyné, majd R anadzsit Guba, a Demoknatikus Ifjú­sági Világszövetség alelnöke. és Miroslav Stepan, a Nem­zetközi Diákszövetség elnö­ke folytatta. Ezzel a kong­resszus első napja befejező­dött. Mongol pártkongresszus Magyar pártkiHdöf'aég Szon^néiian Utolsó előtti napjához ér­kezett pénteken a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII kongresszusa. A délelőtti ülés első részében folytató­dott a vita, majd zárt ülés következett, amelyen meg­választották a párt vezető 1 szerveit. A választás ered- I ményét a szombati, ünnepé­lyes záróülésen ismertetik. A tanácskozás megerősíti azt a következtetést, ami már a kongresszus előkészületei — a taggyűlések, a városi és megyei küldöttválasztó ér­tekezletek — során levonha­tó volt: a Mongol Népi For­radalmi Párt egész tagsága támogatja a központi bizott­ság bel- és külpolitikáját, a gazdasági és kulturális élet fejlesztésére,, a nép jólétének emelésére tett 'intézkedéseit. A kongresszusi felszólalások tükrözték a párt. egységét, hűségét a marxizmus—leni- nizmushoz és az internacio­nalizmushoz, kiállását a nemzetközi enyhülés mellett. A kongresszuson részt ve­vő külföldi küldöttségek a pénteki napot a mongol fő­várossal való ismerkedésnek szentelték, üzemeket, mú­zeumokat látogattak meg. A magyar delegáció, amely Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa főtitkárának ve­zetésével tartózkodik Ulán­bátorban. a szőnyeggyárat kereste fel. Ezután a ma­gyar vendégek a fővárostól mintegy 40 kilométerre levő Szonginóba látogattak, aliol a magyar közreműködéssel épült biokombinátot tekintet., ték meg. A küldöttség este tért vissza Ulánbátorba. (MTI) PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK; A Wanda ff titkai ITÁLIÁNAK ISMÉT NINCS KORMÁNYA. Tegyük hozzá: rendhagyó körülmények közepette. Az országot ugyanis minden korábbinál nagyobb szabású, szélesebb körű és következményeit illetően súlyosabb politikai válság rázta meg. Már hetekkel korábban foglalkoztatta a sajtót egy rejtélyes ügy: a P—2 (propaganda—2) szabadkőműves páholy te' vékenysége. A titkos társaság 1971. januárjában ala­kult, ..nagymestere” Licio Guelli nagyiparos és kalan­dor volt, aki jelenleg valószínűleg Argentínában buj­kál. Először 1974-ben. az Italicus expressz ellen elkö­vetett újfasiszta merénylettel összefüggésben olvas" vashatunk a P—2-ről a vizsgálati jegyzőkönyvben: „Erkölcsi és politikai felforgatási eszközökkel a leg' jobban felszerelt veszélyes szervezet” — állították róla a nyomozóhatóságok. Bizonyára nem alaptala­nul. Neveket azonban csak most .tártak a közvélemény elé. Drámai ‘ hatást váltott ki az első névsor, s nagy várakozás előzi me^ a másodikat. Ez érthető is, hi‘ szén a Forlani-kormány három miniszterén kívül — kettő közülük kereszténydemokrata, egy szociális' ta párti — a hírszerzés és a katonai elhárítás pa­rancsnokai, bankvezérek és parlamenti képviselők, carabinieri (csendőr) tábornokok, a vezérkari főnök, főszerkesztők és magas állású állami tisztségviselők keveredtek az. összeesküvés gyanújába! A P—2 ugyanis szerteágazó tevékenységet folytatott. Gelli arezzói villájának kútjából nemcsak a tagnévsor ke­rült elő, hanem mázsányi szupertitkos irat is. Olyan dokumentumok, amelyeket a titkosszolgálatoknak meg kellett volna semmisíteniök. ÁLLÍTÓLAG A VÉLETLEN játszott közre a P—2 leleplezésében. Azt azonban már aligha lehet vélet­lennek minősíteni, hogy a titkos társaság ügyében 1974 óta nem folytattak nyomozást, holott szerepét még magas rangú hívei sem tudták eltusolni az Ita' licus-merénylet kapcsán. Mindenesetre, a 40. olasz kormány belebukott a botrányba. A „VILLA WANDA” kútjából tehát veszélyes bomba került a felszínre. Iratok, tények, nevek, ame­lyek nemcsak a kormány bukását idézték elő, hanem Itália hatalmi csúcsait is megrázkódtatták. 'GYAPAY DÉNES Kőzép-Ameríka — Héja-roham Északról (III.) A renitens Mexikó és Venezuela MÄR MOST LATHATÓ, hogy a Reagan-kormány Sal­vador elleni offenzívája új, válságos helyzetet teremthet az USA és egész Latin.Ame- rika kapcsolataiban. A Sal­vador: offenzíva értelemsze­rűen azt jelenti, hogy Wa­shington a diktátort elűző nicaraguai rendszerre és a szocialista Kubára is foko­zott nyomást akar gyakorolni. Márpedig az egész körzet potenciális vezető országa, Mexikó élesen eiítéli az új amerikai kormány salvadori beavatkozási kísérleteit. Por. tillo mexikói elnök úgy nyi­latkozott, hogy „el kell ke­rülni a salvadori konfliktus, nemzetközivé válását, mégpe­dig olyan politikával, amely a legszigorúbban tisztelet­ben tartja az önrendelkezés és be nem avatkozás elvét”. Ezzel párhuzamosan Mexikó hivatalosan támogatásáról biztosította a nicaraguai ha­ladó rendszert. Sőt: szinte demonstratív módon éppen akkor kötött nagyszabású energiaegyezményt Kubával, amikor Reagan „salvadori beavatkozással” bevádolta és esetleges blokáddal fenye­gette Havannát. Mexikó hatalmas kiterjed désű ország, az Egyesült Ál­lamok déli szomszédja, amelynek az ezredforduló­ra 120 millió lakosa lesz. Ez az ország választja el stra­tégiailag az Egyesült Álla­mokat attól a Közép-Ame- rikától, ahol most a Reagan- kormány erőszakos beavatko­zási politikát folytat. Ráadá­sul Mexikó az egész nyuga­ti félteke legnagyobb olaj­tartalékaival rendelkezik, s ha Washington csökkenteni kívánja a közel-keleti olaj­tól való függését, ezt Mexi­kó hozzájárulása nélkül nem teheti meg. Nem véletlen, hogy »ég Reagan és Portillo találkozója, szívélyes (Fotó: MTI Külföldi Viszonyuk csak látszólag Képszolgálat — KS) mielőtt Reagan formálisan is átvette volna hivatalát, már leutazott a déli határra, hogy találkozzék Mexikó elnöké­vel — elsőként a világ ösz- szes államfői közül. Reagan ajánlatot is tett. Az ajánlat lényege az volt, hogy Mexi­kó (az USA északi szom­szédjával, Kanadával együtt) alkosson Washingtonnal va­lamiféle hármas szövetséget. Reagan úgy véli: Mexikó le­hetne az a regionális vezető hatalom, amely az Amerikai Egyesült Államok számára biztosítja a közép-amerikai országok kapitalista érte­lemben vett stabilitását. EZT AZ AJÁNLATOT ak­kor Mexikó visszautasítot­ta, s az időközben eltelt hó­napok megmutatták: Mexi­kó érdekei éppen az Egye­sült Államokat gátlástala­nul kiszolgáló közép-ameri­kai diktatúrák felszámolását, demokratikus rendszerekkel való felváltását követelik meg. Mexikónak ugyanis biztonsága és függetlensége szempontjából elsőrendű fontosságú, hogy ne legyen a „déli szárnyán” olyan or­szágokkal körülvéve, ame­lyek a hatalmas északi szom­széd katonai és politikai csatlósai! Ügy tűnik tehát, hogy Washington új, a korábbi­nál agresszívabb Közép- Amerika-politikája máris ki­élezte az USA—Mexikó kap­csolatokat. Ennek következ­tében nem kizárt egy olyan helyzet, amikor az amerikai kormánynak választania kell az olajban gazdag déli szom­széddal fenntartott jó vi­szony és a közép-amerikai diktatúrák támogatása között. Az amerikai külpolitiká­nak éri a dilemmáját még csak fokozza Venezuela 'ma­gatartása. Venezuela Latin- Amerika északi peremének legfontosabb állama, amely­ben polgári parlamentáris rendszer van hatalmon. Egy. ben Mexikó mellett Venezue­la az Egyesült Államok má­sik, nagy olajellátója a nyu­gat? félteke országai közűB A venezuelai kormány is egyértelműen elítélte Reagan „salvadori rohamát”. Befo­lyását arra igyekszik felhaszJ nálni, hogy a salvadori jun­tát engedményekre kény­szerítse és rábírja: tárgyal­jon a baloldallal és teljesít-, se az ellenzék alapvető tár­sadalmi követeléseit. WASHINGTON ILY MÓ­DON máris politikai konf­liktusba sodródik azzal a két legerősebb és legfontosabb latin-amerikai polgári .de­mokráciával. amelyek észak­ról és délről behatárolják a közép-amerikai térséget! Van azonban ennek az egész „hadműveletnek” egy még szélesebb. kontinentá­lis méretű összetevője is. Viola tábornok, a szélsősége­sen jobboldali' argentínai ka­tonai junta új vezetője Wa­shingtonba^ vendégeskedett a közelmúltban. A Reagan- kormápyzat máris hajlandó, nak mutatkozott arra, hogy elindítsa azoknak a hitelek­nek a folyósítását, amelye­ket az előző kormány éppen a szabadságjogok durva meg­sértése miatt megtagadott Argentínától. Ezzel csaknem egyidőben Washington üd­vözölte azt, hogy a chilei fasiszta junta főnöke, Pino­chet tábornok átvette a köz. társasági elnöki tisztséget, Végül: gyors ütemben széle, sedik a katonai, rendőri és gazdasági együttműködés az ugyancsak katonai uralom alatt élő Brazíliával. Itt te­hát távolról sem csak a kő. zép.amerikai körzetről van szó. A REAGAN-RORMANY latin-amerikai politikája az egész nyugati félteke kor­mánykerekét a katonai ön­kényuralom irányába kíván­ja fordítani. — i — e (Vége) 1981. május 80- szombat ^

Next

/
Thumbnails
Contents