Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

Veszprémi Imre szobrászművész A Munkácsy-díjas szobrász­művész nag: méretű küszöb, rait több helyen kiállították már az országban. Most a Halasi Kötöttárugyárban megrendezett tárlatról Bog- lárlellére. a szabadtéri tár­latra szállítják a szobrokat. Munka közben. (MTI fotó — Horváth Éva fel.) Művelődési miniszteri rendelet a kulturális alap felhasználásáról Pályázat a nemzetiségi olvasótábori mozgalom fejlesztéséről I Az elkötelezett szoeialieta művészet értéke* alkotázai- i nak létrehozását, terjeszté- í sét, a művelődéspolitikai cé- j lók megvalósítását sokféle ! módon támogatja az állam. Ennek egyik fontos eszköze ! a kulturális alap, melynek pénzeszközeivel legtöbbször egyszeri, nem ismétlődő fel­adatok megvalósítását segí­ti a Művelődési Miniszté­rium, olyanokét, amelyek a központi, illetve a tanácsi költségvetésben nem tervez­hetők előre. 1 A művelődési miniszter nemrég megjelent rendelete, amely az alap felhasználását szabályozza. azrt. szolgálja, hogy ezek az összegek a kul­turális tevékenységek, szol­gáltatások erre leginkább ér. demes formáihoz jussanak el. A jelenlegi ötéves terv­időszakban a művelődési tárca is viszonylag szűkös keretekből gazdálkodhat, ezért minden eddiginél fon­tosabbá vált, hogy a meg- 1 levő pénzeket koncentráltab­ban. az állami irányítás fcul- j turáljs Orientáló szerepét jobban érvényesítve használ­ják fel. Ennek érdekében a rendelet kimondja, hogy az alapból nem lehet kiegészí­teni a művelődési intézmé­nyek beruházására, illetve a felújításra szárít forrásokat, éppen azért, hogy e támo­gatás az alkotó munkát és a művek népszerűsítését se­gítse elő — tájékoztatták az MTI munkatársát a minisz­térium illetékesei. Így például az alapból fe­dezik a különböző művészeti ágakban kiírt pályázatok Az olvasásszociológiai vizsgálatok szerint hazánk­ban a hétévesnél idősebb népességnek mintegy 60 szá­zaléka művelődik, tájékozó­dik rendszeres olvasóként; s több mint 40 százaléka hasz­nálja a könyvtárakat; a köz­művelődési, az iskolai. a felsőoktatási és a szak- könyvtárak 3.5 millió beirat­kozott olvasót szolgálnak ki — közli az a magyar könyvtárügy helyzetéről ké­szült felmérés, amely a IV. országos könyvtári konferen­cia egyik dokumentuma lesz. A könyvtárosok égjük legjelentősebb szakmai ta_ nácskozását június 2-án, és 3-án, Budapesten rendezik meg, ezen beszámolnak az előző konferencia óta vég­zett munkáról, és megvitat­ják a könyvtárak fejlesztési programját, főbb feladatait. A MSntúeSa 1981. május 29., péntek díjait, e a kiemelkedő szín­vonalú alkotások jutalma­zására odaítélt nívódíjakat. Az alkotóműhelyek új mű­vészi kifejezőeszközöket ke­reső, kísérletező munkáját ugyancsak rendszeresen tá­mogatja a minisztérium. Egyebek között az ígéretes színházi stúdió-előadások, zenei produkciók létrehozá­sához járulnak hozzá, A nagyszabású kulturális prog­ramok, jeles évfordulókhoz kapcsolódó eseménysoroza­tok megrendezéséhez is a kulturális alap ad lehetősé­get. így például az idén több millió forintot fordítanak a Bartók-centenárium művé­szi programjának lebonyolí­tására, továbbá a Gyulai Várszínház, az Agria Játék­szín. a Szentendrei Teátrum, a Pécsi Nyári Színház, és a többi, ezreket vonzó sza­badtéri előadás-sorozat megtartására Az amatőr mű­vészeti mozgalom jeles ese­ményeit, seregszemléit — a néptáncfesztiválokat, a szín­játszó-találkozókat — is tá­mogatják e forrásból. A kulturális alap gazdál­kodási rendszere jól illesz­kedik a közönség ízlését, igényeit, befolyásolni kívánó művelődéspolitikai eszköz­tárba. hiszen összegét nem a költségvetésből; hanem a kulturális járulékokból fe- dezik. amelyeket bizonyos termékek és szolgáltatások — egyes könyvek, emlék- és ajándéktárgyak, szórakoztató filmek — után fizetnek a létrehozók, illetve a forgal­mazók A dokumentumokból az is kitűnik, hogy az 1970-ben megrendezett III. országos könyvtárügyi konferencia óta növekedett a munkásol­vasók száma és aránya: a tanácsi könyvtárak látoga­tóinak 20 százaléka — 320 000 olvasó —, a szak- szervezeti könyvtárak olva­sóinak 60 százaléka — csak­nem 380 000 olvasó — fizi­kai dolRozó, illetve szakmun­kástanuló. A munkások 23 százaléka rendszeres látoga­tója a közkönyvtáraknak. A mezőgazdaságban dol­gozók viszont ritkábban nyit­nak ajtót ezekbe a közmű­velődési intézményekbe: je­lenleg csak 14—15 százalé­kuk jár könyvtárba, szak- könyvtári ellátásuk pedig csaknem hiányzik, A beirat, kozott olvasók több mint egynegyede szellemi foglal, kozású, s a szakkönyvtárak használóinak döntő többségét is ők alkotják. Az általános és a középiskolai tanulók mintegy 60 százaléka veszi igénybe a könyvtárak szol­gáltatásait, A nemzetiségi olvasótábo­rt mozgalom fejlesztésére pályázatot hirdetett a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének olvasó népért mozgalmi munkabi­zottsága. az Állami Gorkij Könyvtár és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. Eb­ben arra ösztönzi a könyv­tárosokat. a pedagógusokat, a népművelőket, a Hazafias Népfront aktivistáit, mind­azokat,, akik közreműködnek a nemzetiségi olvasótáborok megszervezésében, hogy pá­lyaművekben ismertessék az olvasótáborokban alkalma­zott hatásos művelődési for­mákat, módszereket. Írják le például az olvasási kultú­rát fejlesztő, a könyvtár használatára, a házikönyvtá­rak kialakítására buzdító módszereket. „Balassi Bálint élete leg­nagyobb részét pörös ügyei töltötték ki. Kevesebb vérr set írt, mint pőrös aktát, kérvényt, magyarázó emlék­iratot. Pőréi annyira bo­nyolultak és annyi nyomot hagytak maguk után, hogy immár hatvan éve foglal­koznak velük és még mindig kerülnek elő újabb meg újabb okmányok róluk" — írta 1943-ban Eckhardt Sán­dor, az író életének s há­nyattatásainak máig legjobb ismerője. Birtokperek Apja halálától kezdve s®inte egész életét végigkí­sérik birtokperei. A salgói birtok dolgában Kövér Fe­renccel pereskedik évekig. 1576-ban megnyerte a pert, s a Pap földje ügyében foly­tatott pere mellett ez volt az egyetlen per, amelyet megnyert. Pereskedett töb­bek között Göppel Dániel bócai bányamesterrel, Le- hoezky Mihállyal és Lénárt- tal, a Szentistványiakkal, Reby Miklóssal, Nagy Fábi­ánnal, Majthényi Lászlóval. E pereknek áttekintése is nehéz, . s nem magúik a konkrét bírósági adatok a fontosak, hanem maga a helyzet, amellyel a fiatal költő viaskodott. A két legfontosabb birtok- pere gyámjával és nagy­bátyjával, Balassi Andrással folyt, s a per tétje a Balas- siak talán legjelentősebb birtoka, Végles és Lipótúj- vár. Eckhardt Sándor alap­ján így foglalhatjuk össze a lényegét: Előbb Balassi And­rás, hogy megszabaduljon Véglestől. átíratta ottani követelését Újvárra, s Űj­Közöljék a kiscsoportos foglalkozások forgatókönyvét, a közös éneklés lehetőségeit, s azt. miként mutatják be a néphagyományokat, a nép­szokásokat, az irodalmi al­kotásokat. Jelezzék az is­mertetett tevékenységi for­mák helyét, szerepét a tá­bori életben, s hogy azokat melyik táborban, mikor, mi­lyen eredménnyel alkalmaz, ták, és ajánlják-e nemzeti­ségi klubok, könyvtárak, nyelvművelő közösségek szá­mára is. A pályázatokat szeptem­ber 15-ig, az Állami Gorkij Könyvtárba lehet elkülde­ni. A pályázat eredményét októberben teszik közzé a nemzetiségi báziskönyvtá­rakban, s ott adják át a pályadíjakat. 6. Hátamon házam (I.) várt magának ítéltette. De Bflint az odaítélt és elfog­lalt jószágokat visszavette, és András sohasem tudott bejutni birtokába, sőt, míg Bálint élt, fia, Zsigmond sem. A véglesi és újvári per­ben egyébként 1587. augusz­tus 18-án hozott a döntőbí­róság ítéletet, amely szerint Balassi Bálint a vesztes. Azonban fellebbez, s 1588. márciusában újra csak őt marasztalják el. Balassi el­keseredésére idézzzük 1591- ben Batthányi Ferenchez írott leveléből: „Engem pe­dig az jó Királ az nemze­temnek s magamnak is jó szolgalatjáért, sok költségé­ért ím csigává teszen, mert séhonnai vagyok és ez egy lakóhelyem is elkelvén tő­lem, csigává kell lennem, hátamon lesz házam: amely jámbor csigát kíván, bár ne kapálja az szőlők tövét ér­te, hanem egyék énbennem ezután, mert én innetova csiga leszek". Becsület dolgában A birtokperekre vetett fu­tó pillantás után olyan „pe­reit” kell áttekintenünk, amelyekben nem ülésezett soha a bíróság, g vala.meny- nyt afféle „szoknyaügy". E perek, vádaskodások kitű­nően jellemzik a kort is, a költőt is. Neve becsületbéli ügyben 1580-ban szerepel először. Egri hadnagyként, keveredik bele Rédey Bonaventú ra pe­rébe. A szépnevű nemest a négy Kapv testvér jelentet­te fel azzal az indokkal, hogy házánál rossz erkölcsű nőket tart, velük iszik, mu­lat, házából bordélyt csinál. IV. országos könyvtári konferencia: június 2—3 BÉNYEI JÓZSEF: Magyar írók Arcok A teremben a sárga függöny mögül halványan szűrődik be a fény. A hosszú padsor előtt hatan ülnek. Lányok. Érett­ségiznek. — Megértette a tételt? A matrózruhás megilletődve bólint és tétován a helyére indul. Szembe velük a vizsgabizottság, a szakos tanár, az osz­tályfőnök, az igazgató, az elnök. A teremben virágillat bujkál. A vázákban friss vízben, hajnalban tépett rózsabimbók nyiladoznak. A szélső matrózruhás a virágot nézi, de gondolatai mesz- sze, valahol a francia forradalom táján kalandoznak. A szomszédja már magabiztosabb. A második tételt húzta. Sze­rencsés, jó tétel. Már a vázlata is készen van, látszik az ar­cán, hogy most már szétnézni is van ideje. Elkapja az osz­tályfőnök tekintetét és kedvesen rámosolyog. A közvetlen mellette üiő izgulós típus. Lábainak egy má­sodperc nyugta sincs a pad alatt. Zsebkendőjével törölgeti izzadt tenyerét. — Pedig nagyon jófejű gyerek — súgja a szaktanár. — Csak egy kicsit ideges szegény... 'J Mellbe vág a szó: „gyerek”. ’ Most valóban annak tűnik mind a harminc, Matrózruhá­san, izgulósan, megilletődve. Valaki megint a fülembe súg. — Évának már .vőlegénye van. Nagyon rendes Hű, — És ott, az a szemüveges? ' — <5 még igazán gyerek. Különben nagy tervei vannalEl Főiskolára, tanárnak készül. — Tessék, a következő — hangzik a szaktanár szava a teremben. A falakon a térképek unatkoznak — nem néz rájuk sen-' ki. Egy rajzon akad meg a tekintetem. A rózsa részei: szár,’ szirmok.... A nagy, fekete táblán a tegnap letörölt példák ottfelejtett maradványai. — Köszönöm, elég. Szép felelet volt. A lány arca felcsillan Ez a három szó itt, a viasgabizott-5 ság előtt bizonyára felért egy szerelmi vallomással. Újabb felelő, következik. Közben előkerül az osztálynapló.’ Nézzük csak: apja kőműves, anyja háztartásbeli. Látszerész- nek készül. Később az osztályfőnök saját feljegyzéseit is mu­tatja. Egy-egy kép minden „gyerekről”. Elsőtől egészen az érettségiig. Nagyszerű ez a füzet. Elsőben még ilyen beírás 1 Kissé félszeg, bátortalan, közösségben nehezen oldódik. Most: Nagylány. Komoly udvarlója van. Beszéde határozott, feli»« lete magabiztos. Nyoma sincs benne a félszegségnek. Arcok. Ma még matrózruhás lányok. Indulóban kifelé az élet kapuján. Holnap, holnapután családanyák, tanárok, lát- szerészek, egészségügyi dolgozók... Most itt állnak valamennyien az asztal előtt. Érettségi bi­zonyítványukon úgyszólván még meg sem száradt a tinta.’ Amikor eltűnnek a folyosó végén, olyan, mintha kongó üres­ség támadt volna mögöttük. Csak az osztályfőnök marad a teremben, összeszedi a fel­jegyzéseket, a naplót. Ezekre többé már nincs szükség... Szalay István perei Rédey háza Egerben a Hosz- szíí utcán volt, s látogatói, vendégei között szép szám­mal szerepeltek az egri ka­tonák. közöttük Balassi Bá­lint is. A perben Soós Gás­pár úgy vall, hogy Balassi egy jó járású lovat ígért Ré- deynek, ha elhozza hozzá a három lányt, aki nála la­kik. El vitte-e? Bizonyosain. Bár Balassinak ebben az infá- miaperben sérelme nem esett. A másik szoknyaper már több kellemetlenséggel járt.. Három évvel később, 1583. május 20-án Balassi lovon haladt Zólyomból Beszterce­bánya irányába. Az úton szembe vele egy szép pol­gárasszony jött, szolgája kí­séretében : Sommer János-né, a hadrusbányai mészáros özvegye. Balassinak meg­tetszik a szép utas, ajánla­tot tesz neki, aki azonban menekülni kezd. Balassi ki­vont karddal utána, letépte főkötöjét, övét, belehengere- dett vele a vetésbe, s már épp vetkőztetni kezdte, mi­kor a szolga puskával, s két kísérővel megjelent a színen. Mások úgy tudják, a szépasszony maga dicseke­dett vele: milyen nagy ura- sóg is csábította el őt, sőt Soós János főispán is úgy látja a szakvéleményében, hogy „ez kényszerítés pe­dig nem lőtt bottal, veréssel, sem öleléssel, hanem szó­val”. A lényeg azonban, hogy a szépasszony, s a zólyomi bi­tó — a polgárok nehezen vi­selték el a kissé szabatosan élő fiatal urat — feljelen­tették. Bálint a megyegyű­lésen válaszol a vádakra, s végül Dobó Ferenc főkapi­tány 1585. április 14-én bé-í kitette ki — felsőbb pa­rancsra — az ellenfeleket, Balassi egyébként az erő­szakot mindvégig tagadta. 1588-ban Érsekújváron hadnagy Balassi. A kapi­tány Ferdinand Zamaria, akinek szép felesége van. A kapitány csakhamar azzal gyanúsítja a hadnagyot, hogy felszarvazta. A feleségét is elkergette, igaz, később visszafogadta. Az ügyben Eperjesen ülésezett a be­csületbíróság. Balassi min­dent tagad, sőt a tanúként felsorakozott újvári tiszteket még el is páholta. Az ügy 1589-ben Bécsiben folytató­dott a haditanácson, ahol azonban az elnök Balassi közeli ismerőse s pártfogója volt. Zamaria kapitány minden­esetre jónak látta kétszer is figyelmeztetni Balassit: hagy­ja el Érsekújvárt. Az meg is tette.., A vérfertőző házasság Balassi Bálint 1584. de­cember 25-én köt házasságot özvegy Várdai Mihályné Dobó Krisztinával. Meglehe­tősen sajátos körülmények között. Épp a karácsonyi pré­dikációra érkezett meg a sárospataki templomba. Meg­várta. míg a gyülekezet többsége eltávozik, aztán előlépett Krisztinával. Ho­zott magával papot 1», Ba­lassi András egyik prédiká­torát, aki szahély szerint összeadta az ifjú párt. Ez­után fegyveres barátaival felment a várba, s kisebb csetepaté után az.t szabályo­san birtokba vette, mint Do­bó Krisztina tulajdonát, im­már férj! jogon. Az elűzött szolgák azonban összeverőd­tek, s egy órán belül kitet­ték a pataki várból az új­donsült férjet és várurat. Aki végül is egy pataki polgár­asszony házában töltötte nászéjszakáját. íFolytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents