Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
§Z!NHÁZJEGY GYÖNGYÖSÖN Miért nincs, ha van? Természetesen a kérdést fordítva is föl lehetne tenni, hiszen hogyan beszélhetünk színházról Gyöngyösön, ámikor voltaképpen nincs 'is. Van azonban egy új művelődési központ, amelyben helyet kapott egy színpad. Nem a legjobban felszerelt, nézőtere is mindössze csak négy és fél száz főt fogadhat be. Építésekor ezeket a körülményeket megszabták az előírások. Ezért elsősorban kamaradarabok jöhetnek számításba. Ez alaposan megkurtítja a lehetőségeket. Ennek ellenére az eltelt három év alatt alaposan megnőtt az érdeklődés a Mátra alji városban ez iránt a művészeti ág iránt.. olyannyira, hogy valóságos közelharc dűl .a jegyekért. Ivády Já~ pofiiétól, a Mátra Művelődési Központ igazgatóhelyettesétől arról érdeklődtünk, hogyan alakulhatott ki ekkora kereslet a belépők iránt. Ez nem színház! • — Ahogy megépült ez az űj ház, kialakult egy városi köztudat, hogy itt színház van. Pedig más ez az intézmény. sokkal szűkösebb, nem elsősorban arra a célra tervezték. Ilyen körülmények között nehéz megnyerni neves társulatokat, hogy itt játszanak. Meglehetősen sok utánajárásra van szükség. A kínálat ugyanis nem túl nagy. A megyeszékhelynek sincs önálló társulata. így máshol kellett partnereket találni. Nem kis erőfeszítéssel szerencsére sikerült, a budapesti Madách és a szol' noki Szigligeti' Színház szívesen és gyakorta jár ide. De sorolhatnám még tovább: fellépnek a Fővárosi . Ope- rettszínház, a debreceni Csokonai Színház művészei, s most fölvettük a kapcsolatot a Radnóti Színpaddal és a Nemzetivel is. Emellett a Népszínház is helyet kap a hagyományok szerint. Elégedettek lehetünk, mivel rangja lett Tháliának, s ezt nagy szakmai sikerként könyvelhetjük el.. A baj csak any- nyi, hogy nincsenek gumiból a falak, a nézőteret nem bővíthetjük. A férőhelyek száma korlátozott. Japus Pannoniusnak valóságos pőre nem volt. Nem idézte színe elé számadásra sem egyházi, sem világi hatalom. nem állt bírák előtt sohasem. Mégis vele kell kezdenünk a magyar írók pereiről szóló sorozatot, hiszen csak azért nem fogták el, azért nem került börtönbe. mert elmenekült Mátyás király leszámolásra készülő hatalma elől. Társát az ösz- szeesküvésben,' Vitéz Jánost Mátyás kétszer is elfogatta, s csak igen szigorú egyezség megszületése után engedte szabadon. Mátyás azonban feltehetően tudta, hogy az ellene irányuló politikai összeesküvés igazi szellemi atyja, gondolati összetartója s szervezője nem az idős esztergomi érsek volt, hanem a pécsi püspök, akinek humanista szellemiségétől, természetbe vágyakozó szelídségétől — és természetesen rendi érdekeitől is — távol álltak a király csehországi hadjáratai. Nem valószínű hát, hogy Ja- nusszal is egyezséget kötött, volna, mint ahogy azt sem «eltételezhetjük, hogy Janus bármilyen alkuba is beleQMrwm 1981. május 24., vasárnap Szép az új színházterem, de — Mi alapján osztják el á jegyeket? — Természetesen bizonyos szabályozásra szükség van, mivel nagyon nagy a kereslek, s egy-két gyári közönségszervező elvihetné valamennyit. Ezért a következő gyakorlatot, alakítottuk ki: elővásárlási jog illeti meg azokat a brigádokat, amelyek részt vesznek az egyeztetett munkásművelődési programunkban. Ez száztíz kis közösséget jelent. Kötelességünknek érezzük, hogy biztosítsuk számukra ezt a lehetőséget, hiszen irányításunkkal vállalták a rendszeres önképzést. Minden nagyüzemben van közülük jó néhány, így munkások közé kerül a belépők 75—80 százaléka. A pénztárba a maradék jut, tíz nappal az előadás előtt kezdjük árusítani. Mivel szórólapon is szét küldjük előrejelzéseinket, gyakor' ta előfordul, hogy a műsorfüzet megjelenésének időpontjában már nincs is belepő. — Persze még nagyon sokan formálnak és formálhatnak különböző előjogokat, így például azok is, akik komoly társadalmi munkát végeznek a művelődési központ számára. Meg 'aztán a vonzáskörzetünkbe tartozó kis községekből is szeretnének sokan eljönni, s nekik is biztosítani kell az esélyt erre. Egyáltalán nem vámén t volna, hogy kétes értékű szabadságát Mátyás király által biztosíttassa. Az elégedetlen költő Janus Pannonius tulajdon, képpen sohasem érezte magát igazán jól magyar földön. Közéleti sikereket igen szép számmal ért el. Mátyás bizalmasa, kancellárja, itáliai követe lesz, megkapja a pécsi püspökséget, sőt egy időben szlovéniai bán is. Ja. nus azonban nem elsősorban közéleti sikerekre vágyott, az Itáliában tapasztalt irodalmi-művészeti, szellemi légkört, atmoszférát nem találta idehaza. Az iro-i dalomnak közönsége, megbecsülése alig volt. „Kinek írok? — kérdezed Vitus —, hisz nincs, aki olvas, nincs, aki hallgat! Magamnak írok, Vitus, és a múzsáknak!” — írja egyik epigrammájában 1464 körül. Jellemző adalék: itáliai követségéből hazatérve is visszavonul újonnan szerzett könyveivel Pécsre, Magyarország déli kapujába, ahol egyébként is szívesen tartózkodott, közel az imádott tálján földhöz. Elégedetlenségét, keserűségét fokozta betegsége is, újra és újra elöntötte a láz, s ez hangulatát jelentősen befolyásolta. Idegenkedett a háborúsko. dástól is. A török ellen képzelte volna el talán az egyetlen igazságos háborút, a pápától is a török elleni hábovéges a befogadóképessége (Fotó: Szabó Sándor) gyünk könnyű helyzetben. Ugyanez vonatkozik a bérletekre is. — Előfordulnak-e itt „árnyéknézők”, tehát olyanok, akiknek mondjuk a szakszervezeti bizottság megfizeti a jegyet, de ők nem - használják ki a lehetőséget? — ’Ilyesmi nálunk nagyon ritkán fordul elő, általában telt házzal mennek az előadások. Egy-egy szokatlanabb produkciónál történt meg — mint például az Állami Bábszínház Diótörő- je —, hogy a bérletesek közül sokan nem jöttek el. De ez inkább ritka kivételnek számít. .. Egyedül nem megy . — Milyen lehetőséget lát a hiány pótlására: nincs-e mód az előadások számának szaporítására? — Ennek sok akadálya van: részben költségvetési, részben pedig — mint említettem — nem mindegyik darab alkalmas erre a színpadra. De úgy gondolom, hogy kényelmi szempontok is közrejátszanak abban, hogy így-alakult a helyzet. Három évvel ezelőtt gyakran indultak , színházi buszok Gyöngyösről Budapestre. Egerbe, vagy máshová. Mostanában mintha elfelejtkeztek volna erről a lehetőségről a közönségszervezők. Mindent tőlünk várnak, hirúhoz akart segítséget szerezni. Magyarországon írott epigrammái közül talán az a kettő a legszebb, amelyeket a háborúk ellen, a békességért írt 1469 után. Mars istenhez békességért című ver. sében írja: „.. .Te szörnyű vérivó, halottra éhező, Te férfiromlás, asszonyoktól átkozott, Szegénynek*kincset adsz, kifosztasz gazdagot, Te békegyűlölő, vad éh- halás szülője, Szerzője rettenetnek. pánik indító, Atyánk, kíméld megfáradt pannon népemet!” Mindez azonban legfeljebb Janus keserűségét, rossz közérzetét indokolná, nem az összeesküvést. Ahhoz más. személyes indítékok is hozzájárultak. Ezek közül kétségkívül talán az a legfontosabb, hogy Hunyadi Mátyás és két korábbi legfőbb tanácsadója, Vitéz János és Janus Pannonius között a viszony elhidegült, Mátyás önállóbb politikát akart, új tanácsadókat keresett. Egyelőre nem rendelkezünk megfelelő adatokkal arról sem. hogy nem ebben, az időben mentik-e fel Janust szlavóniai bánsága alól. A befo- lyáscsorbulás tényei kétségtelenek. a szász herceg egyik ügynökének 1471. szeptember 14ri jelentése szerint. Mátyás az országtanács egyik ülésén arcul is ütötte Vitéz Jánost, az idős érseket, miután az nyíltan szembefordult a király csehországi hadjáraté\ Az összeesküvés A szembefordulásnak mind Janus, mind Vitéz János, szén — úgymond — helybe jön a produkció. Igv természetesen nem is tudunk megfelelni az igényeknek. A .Mátra Művelődési Központnak egyébként is lehetetlen adottságai miatt teljes képet adni ériül a művészeti ágról. Egyedül nem megy. . . A váró? ügye — Említette, hogy kevés az itt bemutatható darab. Valamelyik társulattal nem le- helne'e szorosabbra fűzni a szálakét, hogy az itteniek valamiféle ..házi színházává” váljék? — A jövő útja erre vezethet, Ügy vélem, hogy ha (va- lóban ilyen nagy az igény a város lakóiban, azzal számolni kell. Ez nemcsak a mi feladatunk, hiszen végtére is a művelődési központ elintézhetné tiszta lelkiismeret- tel annyival az egészet, hogy néhány népszínházi előadást fogad és kész. Ma már azonban nem lehetséges ennyivel kiegyezni. Ha viszont tovább akarunk lépni, ahhoz mindenképpen összefogás kell. Az előadások megvételén túl rendszeres támogatást lehetne adni valamelyik együttes számára, például szóba jöhetne a Madách Színház. Tudomásom szerint a hasonló helyzetű Salgótarján és a szolnokiak között létezik ilyen kapcsolat. Mi is követhetnénk ezt a módszert. Erre a vállalati kulturális alapokat lehetne mozgósítani. így már az egész város ügye lenne ez: ösztönöznénk a társulatot, hogy több. itt is játszható kamaradarabot vigyenek színre. Még sokféle mást is ki lehetne találni, hogy „ide édesgessük” a nekünk kedves művészeket. — Úgy vélem, tüneti kezeléssel semmire sem mehetünk: hiába dolgoznánk ki különböző — talán az eddiginél is igazságosabb — rendszereket a jégvek elosztására, az nem segítene. Valaki mindig kimaradna a ..szórakozásból”. Csak az érdeklődésnek megfelelve, módszeresebb munkával érhetünk célt. ■ ' mind a főpapok és főurak részéről az erkölcsi tényezők mellett anyagi okai is voltak. Mátyás ugyanis csehországi hadjáratához elsősorban onnan vette a pénzt, ahol volt: a főpapoktól, főnemesektől. Egyes adatok szerint Janus a főpapok megsarcolása miatt a pápához is fordult segítségért, bár a pápai legátus „kiadta” öt ez ügyben Mátyás királynak. Való igaz, anyagilag is, hatáskörvesztésben is Vitéz Jánost érte a súlyosabb sérelem, mégis, már Bonfini is úgy ítélte meg. hogy az. ösz- szeesküvés lelke, szervezője, összetartója Janus Pannonius volt. Azzá tette következetessége, kitartása, megvesztegethetetlensége, mindenre elszántsága. Az összeesküvők 1471 tavaszán kezdtek szervezkedni. Bonfini tanúsága szerint alig volt főrend, aki nem vett részt ebben a mozgalomban, s a 75 vármegye közül mindössze 9 engedelmeskedett Mátyásnak. Mi volt a céljuk? A magyar trónra Hunyadi Mátyás helyett a tizenkét éves lengyel királyfit, Káz- mért akarták ültetni, akinek meg törvényes joga is volt erre a címre, lévén Albert magyar király unokája. A „személycsere” mögött nyilván az. a szándék munkált, hogy a gyermekkirály helyett a tényleges hatalmat a főpapok-főrendek gyakorolják. miután Mátyás erős kezű férfikirállyá érett. Nem vitás: mai szemmel nézve az összeesküvés retrográd, az erős központ; hatalom meg- iélésére irányul, a főrendek Itfeainak védelmére. (Folytatjuk) Mitől jó egy krimi? A sznobok egyre népesedő tábora bármennyire is meg- hökken. mégis bevallom, hogy ifjúkorom óta kedvelem a krimiket, s minden' elkövetek. hogy havont? legalább egy-kettőre szei legyek. Egyébként nyűgöd janak meg a méltatlankodók. mert ebből a szempontból a vájtfülü, a poéta doc- tusnak méltán nevezett Babits Mihály sem volt kivétel hiszen . még súlyos betegen birkózva a közelítő halállal sem tudott meglenni nélkülük. Hozhatnék még számos példát, de a megrökönyödés hatványozására azt hiszem ez is elég. Mit szeretek ebben a műfajban? A fordulatosán, az izgalmasan szőtt, váratlan meglepetések sorát rejtegető cselekményt — a szöveg lehet irodalmi igényességgel megformált is. mint például Fridrich Dürren mattnál —, az életből metszett karakterré mintázott, az. olykor csetlö-bolló, bogaras nyomozótiszteket, s azt, hogy a logika révén én is bekapcsolódhatok a vétkesek, vagy a bűnösök üldözésébe. Sajnos a magyar könyvkiadás az utóbbi időben nem kényeztetett el bennünket remekművekkel. Színvonal- talanságban versengtek vele az ilyen jellegű tévéjátékok is. A hazai fogantatásúakat talán ne is említsük, méltatásukra feleslegesen pazarolnánk a papírt. A bemutatott NDK-sok elviselhetetlenül naivak és didaktikusok, a románok hódító unalmat sugároznak, a csehszlovákok kitűnően pótolják a leghatásosabb altatószereket is. Már-már megalkudna az ember, de néha, két-három esztendőben egyszer csak megkapja az annyira várt meglepetést. Legutóbb szerdán este lehetett ilyen1 ritka élményben részük azoknak. akik a 2-es csatornán megnézték A választ csak a szél ismeri című, 1974-ben készült NSZK—francia bűnügyi filmet. Manfred Purzer forgatókönyvének alapanyaga Johannes Mario Simmel első osztályú regénye volt. Ez az alkotó mellőzött minden sablont, többek között az unos-untalan ismételt macska-egér játékot, amelynek végén mindig a büszke cirmosok és a bátor kandúrok győznek. Ez az. író minden szempontból újat adott, s a lendületes eseménysorozatot — fordulatok regimentjét kínálva, majd- hogy parnasszusi ormokig szórnyaltatfa, megajándékozva mindannyiunkat az igazi katarzis varázslatával. Milyen kár. hogy ritkán akadnak követői, pedig a szn'obok ámulatára, s oly sokunk szellemi gyönyörűségére igv is megnyílnak az igazi irodalomra táruló kapuk. (pécsi) Pityke világszáma Pityke őrmesterrel hét alkalommal találkozhattak a magyar televíziónézők. Sajnos. Egy is sok lett volna belőle. S csodák csodája, a hetediknek ez volt a címe: Világszám. El is töprengtem rajta, hogy vajon mi lehet ebben a Pitykében a világszám. Netán az, hogy hárman is írták? Kovács István, Horváth Gitta és Peterdi Pál. Kétségtelen, hogy ha nem is világszám. de igen szép teljesítmény három iróem- bernek ennyi ötlettelenséget, ilyen rögtön ölő unalmat kifundálnia. amely nemre, korra és egyéb hovatartozásra való tekintet nélHúsz esztendeje annak, hogy a gyöngyösi szakmunkástanuló-kollégium megkezdte a működését. Annak pedig tíz. esztendeje, hogy az intézménynek József Attila nevével ’ való avatása megtörtént. ku egyaránt letaglóz min« denkit. Ügy tűnik, a három író mellé azért kellett három operatőr is, mert többen akarnak osztozni abban a felelősségben. ami bizony jócskán terheli az alkotókat egy ennyire nézhetetlen rajzfilm utón. Pedig ebben a műfajban nehéz „nézhetetlent” alkotni. Most sikerült. Maradéktalanul. Egy haszna viszont feltétlenül volt — legalábbis szamomra — ennek a filmnek. Mélyen elgondolkodtatott. Mióta a sorozat első részét — és a hetediket is — megnéztem, egyfolytában azon töprengek, hogy milyen nehéz lehet igazi jó alkotást létrehozni. És milyen könnyű milliók előtt megjelentetni egy töke- letesen rosszat. (szigethy) Tiszta szívvel és lélekkel. . . Szeretem a verseket, de nem szeretem a versmondó versenyeket... Különösen, ha azokat a televízió képernyője előtt kell végignéznem. Nem érzem őszintének a „küzdelmek” légkörét és hangulatát. A televízió ceremóniamesterei túl ünnepélyesre hangolják ezeket az eseményeket, ami aztán nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az amatőr előadók olyan felfogással mondják el választott müveiket, amilyennel. A hátam borsózik, ha szép, fiatal lányok és fiúk mosolytalanul. eszelős tekintettel kóntál.iák az egyik műben, — no, nem a régi értelemben — a modernségre hivatkbzva, hogy „csikktől bűzös a szój”-uk. Mintha én tehetnék róla! Ha a költő leírta, az úgy igaz, nem ott a hiba. Azonban, ha ezt egy tizen-huszon- éves adja elő. nekem hamisnak tűnik. (Lehet, hogy az én készülékemben van a hiba.) Hány. meg hány ilyen bús képű átkozódó, gyászmenyasszonyt láthattunk a televízióban eddig versmondás ürügyén. Úgy érzem, egy költemény elmondásához elsősorban őszinteség szükségeltetik, csak úgy lehet a költő gondolatait híven tolmácsolni. ha mellette vállaljuk önmagunkat is. A többi értelmetlen és alakoskodás, — mert nem bújhatunk ki a bőrünkből. bármennyire szeretnénk is. Persze a televíziót egy nagy előnyétől e versenyek sem foszthatták meg, a készülék kikapcsolható. Hiába átkozódtak. hörögtek eddig a megcsonkított versmondók, én mindig cselekedtem ... Az, hogy pénteken a Bolgár vers- és prózamondó versenyt mégis végignéztem, egyvalakinek köszönhető. Tóth Bélának, aki Bács-Kis- kun megye színeit képviselte — 75 évesen. Akik látták öt. sokáig nem fogják feledni ezt a felgombolt inggalléros, nyakkendő nélküli bajuszos bácsi kát. A fiatal, harmincon inneni .,borongok” közé ő csempészte be a mosolyt és a melegséget. Ez a csillogó, huncut szemű öreg a közönséget és a zsűrit is levette a lábáról, győzött. De sokkal többet adott annál, mintsem azt egy első díjjal kifejezhetnénk. Megmutatta, hogyan lehet és kell őszintén, tiszta szívvel és lélekkel kiválasztani, értelmezni és előadni egy művet. Szolgáljon az ő példája az ország versmondóinak örök tanulságul. És hogy is mondta Buda Ferenc: Isten éltesse soká’ Béla bátyám! Köszönjük. Mi is ... kollégium Ebből az alkalomból ünnepséget szerveztek a váró* művelődési központban, amelyre meghívták a r«gi kollégistákat is. A hangúig» tos esemény tegnap zajlott le. Gábor László Magyar írók perei 2. Futás a halálba (I.) (szilágyi) Jubilált a
