Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

Négyszázötven fiatal a pódiumon

Megkezdődött a s^njátszó csoportok és irodalmi színpadok néphadsereg! fesztiválja

Már hagyomány az, hogy Eger városa ad otthont a színjátszó csoportok és irodalmi színpadok -néphadse- regi fesztiváljának. A katonafiatalok — az idén mintegy 450-en lépnek pódiumra — hatodik alkalommal találkoznak a barokk városban azért, hogy ízelítőt adjanak felkészültséggel ötvözött tehetségükből. A megnyitókat csütörtökön délután egy órai kezdettel tartották a Hámán Kató Megyei Ottörőház színháztermében. Ezt követően megkezdődött az egyes csoportok bemutatója. Ezek érdekessége az, hogy a zsűri az együttesek eddigi munkáját, s mostani produkcióját figyelembe véve minősíti is azokat.

Ma befejeződnek a fellépések, majd a bíráló bizottság értékeli a teljesítményeket, s este hat. órától kerül sor a minősítő címek, oklevelek átadására, a gálaműsoron szereplő csoportok ismertetésére s az abasári helyőrségnél szereplők kijelölésére.

A pénteki program este 7 órától 11-ig tartó fesztiválbállal zárul.

Szombaton délután a meghívottak, a csoportvezetők, a rendezők és a színjátszók képviselőinek részvételével szakmai tanácskozást tartanak, ahol többek között azt vitatják' meg, hogy a néphadsereg kebelén belül miként alakul, fejlődik a színjátszómozgalom. Este hat órai kezdettel a katonaifjak az abasári Helyőrségi Művelődési Otthonban összegyűlt közönségnek adnak műsort.

Május 24-én vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az egri Gárdonyi Géza Színházban a fesztiválon legjobban szerepelt csoportok lépnek színpadra.

Új csillag- vizsgáló

Üj csillagvizsgálót avattak a tatabányai Űttörő és Ifjúsági Házban. A háromszázhetvenötszörös nagyítású távcsővel felszerelt csillagvizsgálót a Komárom megyei Építőipari Vállalat és a Tatabányai Szénbányák Vállalat Központi Műhelyének szocialista brigádjai építették társadalmi munkában. A képen: mindent tudni akarunk. ,.

(MTI fotó — Bisztray Károly felv. — KS)

Az életmód története - Kulturális egyesületek - Emlékhelyek

Országos történeti pályázat

' Országos pályázatot hir- | det 1983-ra és 1985~re a I Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Kiadott témajavaslatok segít- : hetik a résztvevők munká- i ját, amelyek vállalása előnyt I jelenthet az elbírálásnál.

I Részt vehetnek egyénileg | és csoportosan az érdeklő*

! dők, s külön bírálják el a I fiatalok dolgozatait. Foko- í zottan számítanak az Iskolai és helytörténeti szakkörök és szocialista brigádok munkájára.

Az első javaslat az életmód történetének feldolgo- ! zására vonatkozik. Ebben a témakörben föl lehet dolgozni egy városi, vagy egy i városba költözött család, vagy egy agrárproletár família több generációs életútját, továbbá település, lakótelep, vagy épület lakás- viszonyainak, kialakult szokásainak hagyományait.

A második a kulturális egyesületek históriájának feldolgozására biztat. A vállalkozók számot adhatnak egy-egy dalkör, olvasóegylet, amatőr színjátszókor, önképzőkör, munkásotthon, esetleg más kulturális egylet múltjáról, vagy dokumentumait, tárgyi emlékeit összegyűjthetik.

Az új- és legújabb kori emlékhelyek szerepelnek a következő kiemelt témacsoportban. összegyűjthetik a jelentkezők a tájegységük, településük, vagy városrészük emlékhelyeire vonatkozó adatokat, vagy a különböző emléképületek, emlékművek, temetők, vagy sírok történetét írhatják le.

Tudományos munkatársak, akik történetkuta-tással foglalkozó intézetek dolgozói, nem vehetnek részt a pályázaton. Kétlépcsős az elbírálás: megyei kiírásra épül. Ezért a műveket az illetékes megyei múzeumi igazgatósághoz két példányban kell beküldeni. A határidő: 1983. és 1985. augusztus 31-e. A végső döntést a meghirdető szervek közös bíráló bizottsága hozza meg. A nemzetiségi témákban, vagy az ilyen nyelven írt dolgozatokat külön kategóriában díjazzák. A megadott témák iránt érdeklődőket kérik, hogy már munkájuk megkezdésekor keressék meg a Munkásmozgalmi Múzeum adattárát (1250, Budapest, Pf. 23) hogy részletesebb tájékoztatást kaphassanak.

OIRT*

közgyűlés

Háromnapos beható vita után csütörtökön befejeződött a Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet balaton- őszödi tanácskozása. Az OIRT tevékenységéről folytatott eszmecserén erőteljes hangsúlyt kapott a rádióstelevíziós szervezetek felelőssége a béke megvédésében; számos javaslat és gondolat hangzott el a nemzetközi együttműködés erősítésére, az információ- és műsorcsere bővítésére.

Az OIRT új elnöke Zdis- lav Balicki, a Lengyel Állami Rádió és Televízió bizottság elnöké tett, alelnö- kök: Nivaldo Herrera, (Kuba) és Gennagyij Buravkin (Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság).

(MTI)

Elméleti

tanácskozás

az

értelmiségről

Csütörtökön megkezdődött Pécsett a Baranya megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán az MSZMP KB agitációs és propaganda- osztálya által szervezett országos elméleti tanácskozás az értelmiség helyéről és szerepéről a mai magyar társadalomban. A délelőtti plenáris ülésen Huszár István, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének főigazgatója elnökölt. Lukács Jánosnak, a Baranya megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után Nyit- rai Ferenc né államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az értelmiség foglalkozási szerkezetéről, jövedelmi viszonyairól, életmódjáról, Pozsgay Imre művelődési miniszter az értelmiség alkotó erőinek társadalmi hasznosulásáról, közéleti tevékenységéről, Huszár Tibor egyetemi tanár a magyar értelmiség történelmi fejlődésének jellegzetességeiről, Knopp András, a KB osztályvezető-helyettese az értelmiségpolitika kérdéseiről tartott előadást.

Délután három szekcióban tanácskoztak a téma kutatói, pártmunkások és propagandisták, valamint a különböző értelmiségi pályák jelenlevő képviselői.

A kasza

Festőién szép erdei rét. A .térdig érő fűben vadvirágod

illatát hordozza a bujkáló szellő. Egyezer csak kaszával egy ember érkezik. Megáll, körülhordozza tekintetét a széles völgyön, megemeli, majd megigazítja sok nyarat látott kalapját.

— Jó munkát!

— Megvan! — adja vissza a szót, és földbe löki a kaszab nyelet, majd a parasztember ősmozdulatával fenni kezdi a kaszát. Más, hozzá nem értő, százszor elvágta volna már a kezét, de az ő ujjai biztosak.

— Nagyra nőtt a fű — mondom csak inkább magamnak,1 — Le kell kaszálni — válaszol, majd akkurátusán a tényé* rébe köp, és nekihajlik a kaszálásnak.

Ha festő volnék, mindenképpen megfesteném ezt az em. bért úgy, ahogyan kaszál, ahogyan vágja a széles rendet itt,1 a virágokkal díszített erdei réten.

— Sokat kaszált életében?

— Arattam minden nyáron, amíg nem jöttek a gépek}

Kirándulók jönnek, viccelnek az öreggel.

— Adja ide a kaszát! Megpróbáljuk mi is. |

— Csak kőbe ne vágják, mert a kasza igen kénye« porJ

téka.

Nevetségnek jó a próbálkozás, mert kaszálni senki sém tud a kíváncsiskodók közül.

— Vante fia?

— Harmincöt esztendős. Traktoros.

— Tud-e kaszálni?

— Csak bitorolja. Nem is úgy áll a kezében, ahogyan kellene. meg aztán fenni se tudja a kaszát Nagy baj tenne egyszer, ha...

— Mikor tenne nagy baj?

— Ha mondjuk, egyszer kézzel kellene learatni a határt Mert se kasza, se kaszás!

Közben az öreg újból rendet fog és utánozhatatlan mozdulatokkal kaszál. A kirándulók dalikóznak, viccelődnek! Valaki mesél egy történetet:

Tavaly, amikor a kiskatonák bevonultak a laktanyába, az őrmester három nap szabadságot ígért annak, aki szakszerűen lekaszálja a laktanyaudvart. Az ígéretre először felcsillantak a szemek, de szakszerű kaszálásra senki sem vállalkozott.

Szikrát vet a kaszafém, az öreg letörli inge ujjával a verejtékező homlokát.

— Mennyi kasza van a faluban?

— Megszámolhatnám a tíz ujjamon.

— És hány ember, aki így tud kaszálni mint maga? !

Megfontoltan válaszol, mintha élete sorsa függne tőle»

— Tudni, tudnak többen is az öregebbjei közül, de már nem bírunk. A fiainknak meg már nincs szükségük a kaszára. Űgyhogy kihaló mesterség ez, kérem.

A lassan száradó fű illata betölti a völgyet? és nem ló olyan messze az erdő sűrűjében ünnepélyesen megszólal a kakukk.

Szalay István

Minősítik a kórusokat

Május 24-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik az egri házasságkötő teremben a kórusok VIII. országos minősítése. A három- évenként megrendezésre kerülő eseményen szakmai zsűri minősíti a fellépő csoportokat. Ez alkalommal á gyöngyösi Muzsikus Céh Leánykara, az Építők Heves megyei Kórusa, valamint a Megyei Művelődési Központ Kamarakórusa mutatja be műsorát.

A TIT sajtótájékoztatója

21 városba

22 nyári egyelem

Az Idén 23 nyári egyetemet szervez a TIT; a rendezvényeknek 21 város ad otthont — jelentette be Ku- rucz Imre, a társulat főtitkára a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón.

Elsőként — immár tizedik alkalommal — június közepén a kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetem nyitja meg kapuit. Az elsősorban a hazai érdeklődőknek összeállított előadássorozat az óvodai nevelőmunka feladataival foglalkozik.

Először népesül be alkalmi hallgatókkal a Győri Műszaki Főiskola előadóterme: itt üzemszociológiai,

munkaszociológiai és munkaszervezési témákról folyik majd az eszmecsere. Ifjúságpolitikusok, tudományos kutatók tartanak előadásokat Salgótarjánban a tízéves ifjúsági fövényről, eredményeiről.

ui&jus 32., péntek

Legnagyobb múltú nyári egyetemünk — a debreceni — immár 53. alkalommal szolgálja o magyar nyelvhez és irdalomhoz, a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek terjesztését. Zalaegerszegen a népművészet a téma. A résztvevők a magyar népművészet egyes ágait, valamint Bartók Béla népdalgyűjtő munkásságát tanulmányozzák.

Két nyári egyetemet — közgazdaságit, valamint állam- és jogtudományit — rendez a főváros.

A nyári kurzusokon az előadók sorába számos tudós. kutató, tudományos és közéleti személyiség kapcsolódik be. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján angol, francia, német és orosz nyelven szinkrontolmácsolás segíti az előadások követését.

A rendezők színvonalas kiegészítő programokról is gondoskodnak. A művelődés és a tanulás mellett a hazánkba érkezők megismerkedhetnek kulturális értékeinkkel, természeti kincseinkkel is.

____ (MTI)

3

.

Egyszóval az igazgató rosz- szat sejtve, ecsetelni kezdte azokat a borzalmas vérengzéseket. amit a havasok, ban végzett ez a jószág, de Győző akkor már odalépett a medve elé, átfogta karjával, jobb tenyerét rábilincselte saját bal csuklójára, és egyetlen mozdulattal úgy vágta földhöz a havasok zordon rémét, hogy a nyekke- nés még a sátor ponyváján kívül is hallatszott.

Az igazgató jól érezte, hogy baj készül, de azt nem, hogy ekkora. A medve ugyanis olyan szerencsétlenül zuhant, hogy a produkcióhoz szolgáló vasasztal éle a gerinc két utolsó csigolya, ja közé vágódva, megszakította az atlasz és az episztró. feusz közötti összeköttetést, amely az élettel való fonal elvágását is jelentette a derék bundás számára. Az igazgató az atlasz és épisztrófeusz közötti anatómiai összefüggés ismeretének hiányában is tökéletes biztonsággal meg tudta állapítani, hogy a medve már az örök vadászmezőkön keresi a lépesmézet.

Szó, ami szó, olyan mulatságot még nem látott a falu kocsmája. Hajnali háromig durrogtak a pezsgősüvegek, reggel pedig a gyerekek áhítattal mutogatták, hogy ott ballag a Medvés Győző a sóderbánya felé.

A faluba a tsz-szervezés idején idegen ember jött. A tsz-agitátor egy fiatal, szürke szemű férfi volt. Napokon keresztül csak járkált, beszélgetett ezzel is, azzal is, míg végül felment a Kishegyre, ahol az öreg Ká- vássyval levonultak a pincébe, és ott Novák István minden kertelés nélkül megkérte Kávássyt, hogy csinálja meg a termelőszövetkezetet a faluban.

— Miért?,

Novák hosszan, de egyszerűen beszélt. Azt mondta-, hogy ő maga abban hisz, hogy ez majd, évek múlva meghozza az eredményét. Termésben is, de ami fontosabb, könnyebb, emberibb életekben. Persze eleinte nehéz lesz, nagyon nehéz.

— És addig is engem szidjanak az emberek a faluban, ne magát, igaz? — tűnődött Kávássy egy lopó bort a vál. Iához támasztva.

— Nem. Nem ezért kérem. Ebben a faluban vagy maga tudja megcsinálni ezt, vagy senki.

Megcsinálta. Az öreg Bö- röcskei az első zárszámadás után — amikor kerek tizenhatezer forintot kapott. oda_ állt elé. és inas karját rázva, ezt kiabálta:

— Maga, tanító úr, rosz- szabb, mint a kommunisták.

— Medvés Győző pedig köszönés nélkül fordult el mellette a kocsmából hazafelé menet. De azért ötvenhatban, amikor három sihe- der jött valahonnan, hogy Kávássyt elvigye, vállát nekivetette a pinceajtónak, ki. kapta az egyik suhanc kézé. bői a karabélyt, mint a galy. lyat kettétörte a térdén, és rájuk bömbölt:

— Takarodjatok az anyátokba, piszok népség.

Idős Böröcski Antal 1968. április negyedikén kapta meg a Munka Érdemrend bronz fokozatát, azért a gyomrot, vesét lerázó traktoros! mun_ káért, amit tizenöt éven keresztül végzett a termelőszövetkezetben.

Amikor kiszállt a kocsma előtt a fia Skodájából, nem az ivóba fordult be, hanem felsétált Kávássyhoz, köszönés nélkül megállt előtte, és ennyit mondott:

— Bocsásson meg, tanító úr.

Így legalább nyugodt telkiismerettel állhatott két esztendő múlva a koporsó felett, amelyre ez volt írva: Kávássy Márk, élt 75 évet,

Ott volt az egész falu. A telkiatya lelkierejét jócskán meghaladta a minden irányból áradó részvét: ki akarván tenni magáért, a kelleténél többet hörpintgetett a borból, s elszenderedett a sekrestyében. A ravatalozó körül toporgó emberek vártak egy darabig, aztán Kovács Márton, a termelőszövetkezet párttitkára előlépett és azt mondta: — Rendes ember volt. Mindany- nyian köszönettel tartozunk neki. Nyugodjék békességben.

Amikor kérdőre vonták,’ hogy mit keresett az egyházi temeiésen. s ráadásul még ő is búcsúztatta az elhunytat, Kovács Márton megsimította a homlokát és megszólalt:

— Tudjátok, van úgy az életben, hogy nem úgy van. De attól az élet még étet marad, meg mi is azok ma, radunk, akik voltunk.

(VÉGE) |