Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK EgyetEen szavazat HA VAN A POLITIKAI KÜZDŐTÉRÉN SZÓ- RÖS EREDMÉNY, a Riksdag, a svéd parlament bi­zalmi szavazása bizony az volt: a 349 tagú nemzet- gyűlésben 175:174 arányban kapott bizalmat Thorn- björn Fülldin kormányfő kisebbségi kabinetje. A „nem” voksok mögött Olof Palme 1976-ig négy és fél évtizeden át megszakítás nélkül országló szociálde­mokrata pártjának egységes tömbje áll. A másik oldalon viszont 102 szavazat volt tartalmilag is igen, 73 pedig tartózkodás, ami ugyan ebben az esetben a parlamenti matematika sajátos szempontjai szerint igennek számít, de a kormány száméra igencsak ho­mályossá teszi a jövőt. E számokban egy kicsit már benne foglaltatik a történtek háttere. Dióhéjban a következőkről van szó: 1976-ban ugyan Palme bukásának részben az atomerőművek vitája volt az oka, a lényeg azonban akkor is a Svédországban kulcskérdésnek számító adórendszer volt. Területileg Svédország Európában csak a negyedik, életszínvonal terén azonban az első helyen áll. A komoly jóléti-szociális kiadásokat a ha­talmas (a jövedelmek nyolcvanöt százalékát is elér­hető) adókból fedezték és a szociáldemokraták erre hivatkozva ellenezték a reformot, a csökkentést. Bele is buktak. 1976-BAN UGYANIS MAR EZ A TŐRTÉNEL- MILEG ÉS GAZDASAGILAG rendkívül szerencsés ország is megérezte a világgazdaság negatív változá­sait: a lakosság azért, mert érezhetően csökkent a jóléte, a tőke pedig azért, mert a magas munkabére­ken kívül nagy adókkal megterhelt termékek sorra vesztették el versenyképességüket a világpiacon. Három polgári párt, Eälldln agrórszinezetű cent- rumpártja, Ullsten külügyminiszter liberális pártja és Gösta Bohman (eddigi gazdasági miniszter) konzer­vatív mérsékelt koalíciós pártja azzal az ígérettel győ­zött 1976-ban, majd 1979-ben, hogy végrehajtja a szinte mindenki által várt adóreformot. Mostanáig azon­ban csak a csatározások folynak és ezek 1981 márciusá­ban különös eredményre vezettek: a centrumpárt és a liberálisok megegyeztek az ellenzékkel (Palme párt­jával), hogy három szakaszban végrehajtják az adó- csökkentést — de úgy, hogy a leggazdagabbak adó­ja kisebb mértékben csökkenjen. AZ ASZTALT A NAGYTŐKE ÉRDEKEIT' KI­FEJEZŐ Bohman-féle konzervatív párt, borította fel és ezzel a koalíció valósággal felrobbant. Ha viszont most Bohmanék az immár kétpártira csökkent Fäll* din-kabinet ellen szavaznak, hatalomra juttatják ősellenségüket, a szociáldemokratákat (akik a felmé­rések szerint az 1982 őszén esedékes választásokon amúyyis biztos esélyesek). így és ezért választották a tartózkodást, ami ugyan megmentette az összezsu­gorodott koalíciót, de egyben érzékeltette a helyzet szinte képtelen ingatagságát is, HARMAT ENDRE Helmut Schmidt Washingtonban Szerdán délután katonai repülőgépen négynapos hi­vatalos látogatásra az Egye­sült Államokba érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja. A Washington mel­letti Andrews katonai repü­lőtéren Alexander Haig külügyminiszter fogadta. Schmidt és kísérete heli­kopteren az amerikai kor­mány vendégházába, a Blair House-ba ment. A kan­cellár még a nap folyamán megtartja első megbeszélé­sét Haig külügyminiszterrel. Csütörtökön négyszemköz­ti megbeszélésen fogadja Schmidt kancellárt Ronald Reagan elnök. Ezt követően a tanácsadók bevonásával folytatódnak az amerikai— nyugatnémet tárgyalások. A csütörtöki nap programján szerepel még találkozó az amerikai kongresszus veze­tőivel, este( pedig díszvacso­ra a Fehér Házban. Schmidt szombatig marad az Egyesült Államokban. Washingtoni hivatalos for­rások is megerősítették: Schmidt mindenekelőtt azt reméli, hogy meggyőzheti az amerikai kormányt az euro- rakéta-tárgyalások mielőbbi felújításának kiemelkedő je­lentőségéről mind a kelet- nyugati kapcsolatok, mind a szociáldemokrata—szabad- demokrata koalíció fennma­radása szempontjából. Az amerikai tárgyaló partnerek — Reagan, Bush, Haig és a szenátus külügyi bizottságá­nak tagjai várhatóan nem lesznek hajlandók tovább­menni a NATO római és brüsszeli tanácskozásainak határozatainál. Megnyílt a tavaszi BNV A megnyitó vendégei a MFDtCOR termékeivel ismerked­nek (MTI fotó, Tóth Gy. felv. — Népújság teleíotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) felhívták a figyelmet a mik­roszámítógéppel vezérelt or­vosi műszerekre, és az új fejlesztésű diagnosztikai tás­kákra, amelyeket már nem­csak a hazai felhasználóknak szállítanak, hanem négy vi­lágrész országaiba is. Ezt kö­vetően megtekintették a bol­gár elektronikaíműszér-új- donságokat. Ausztria kiállí­tásánál elmondták, hogy 190 osztrák cég vesz részt a ta­vaszi vásáron, ami rekordot jelent. Az NSZK kiállítói arról adtak tájékoztatást a vendégeknek, hogy 300 vál­lalatuk többsége kollektív bemutatót szervezett a BNV-n. A csehszlovák kiállítok el­mondták: arra számítanak, hogy a vásáron több szerző­dést kötnek, amelyekkel ki­töltik az ötéves tervidőszak­ra szóló keretmegállapodá­sokat. Az NDK kiállításán arról tájékoztatták a körséta résztvevőit, hogy tíz külke­reskedelmi vállalat 2000 négyzetméteres területen mu­tatkozik be. Olyan nagy nevű cégeik állítanak ki, mint a világ 100 országában ismert Carl-Zeiss Művek, amely most optikai tudományos mű­szereket mutat be. Románia főleg járműveket, számítás­technikai egységeket, és szerszámgépeket mutat be. A Szovjetunió kiállításán a vendégek megismerkedtek a bemutató fotódokumentációs .Isiállításával. A vendégeknek elmond­ták, hogy 14 külkereskedelmi egyesülés 2000-féle gyárt­mányt mutat be. amelyeknek 80 százaléka első ízben lát­ható a budapesti tavaszi nemzetközi vásáron. A körséta résztvevői ez­után az A-paviloH előtti szabad területen megtekintet­ték az amerikai exportra gyártott nagydijas Ikarus- autóbuszt. Az új járműből több mint 100-at már eladtak az USA-ban, és legalább még egyszer ennyire van szükségük. A körséta, résztvevői a Csepel Művek Szerszámgép­gyára standján megtekintet­ték a külföldi licenc alapján gyártott CNC-vezéflésfl esz­tergagépek most elkészült nullsorozatának egyik darab­ját. A vásárdíjat nyert új berendezés termelékenyebb,’, s többfajta munka elvégzé­sére alkalmas, mint a gyár­ban eddig készített hasonló esztergagépek. A December 4. Drótművek vezetői arról tájékoztatták vendégeiket, hogy a saját szabadalom alapján gyártott koralacél—alumínium lég­vezetékük iránt máris mu­tatkozott külföldi érdeklődés. A Dániában megrendezett magyar műszaki-gazdasági napok keretében bemutatták ezt a terméküket, és ott egy dán erőművel megállapodást írtak alá egy próbaszakasz felépítésére a tengerparton. A vendégek érdeklődését ezt követően a Salgótarjáni Kohászati Üzemek termékei keltették föl. A többi között kiállították a BNV-nagydíjas Rapistan-Salgó görgős Szál­lítórendszerük egy típusát is. A körséta' befejezéseként a vendégek a 23-as pavilonban megtekintették az alkotó if­júság kiállítását, ahol a KISZ közelgő kongresszusa tiszteletére az elmúlt öt év legsikeresebb pályamunkáit sorakoztatták fel. Délután 2 órakor a nágy- közönség száméra is meg­nyitotta kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár. Az izraeli kormány rendkívüli ülése Csupán időnyerés? Az izraeli kormány szer­dán délelőtt — Ej tan vezér­kari főnök részvételével — rendkívüli ülésen alakította ki álláspontját az úgyneve­zett ,,libanoni rakétaválságot” illetően. Az állásfoglalás részletei egyelőre nem isme­retesek. A kormány szóvi­vője mindössze annyit közölt, hogy „az elfogadott határo­zatok javítják a sziriai—iz­raeli konfliktus békés meg­oldásának esélyeit”. A kor­mány ugyanakkor hivatalos közleményben cáfolta olyan amerikai vagy egyéb ere­detű tervezet létezését, amely előirányozná Izrael libanoni légi tevékenységének korlá­tozását, illetve beszüntetését. Közben Tuniszban foly­tatódnak a péntekre össze­hívott rendkívüli arab kül­ügyminiszteri értekezlet elő­készületei. A damaszkuszi lapok szer­dán ismét azzal vádolták Izraelt, hogy csupán idő­nyerésre, illetve újabb fegy­veres agresszió előkészítésé­re használja fel Philip Habib két hete tartó közvetítő ak­cióját. (MTI) FRANCIAORSZÁG Harc a második győzelemért Francois Mitterrand-nak még egyszer győznie kell, hogy hozzákezdhessen a franciák többsége által kö­vetelt változás megvalósítá­sához. Hiszen beiktatása és az új kormány hivatalba lé­pése után Mitterrand — el­nöki jogkörével élve — fel­oszlatja a nemzetgyűlést, s június végén parlamenti vá­lasztásokat tartanak. Az elnökválasztási kam­pányt tehát nyomban kép- viselőválasztásí kampány követi, de azzal a lényeges különbséggel, hogy ennek heteiben már baloldali ál­lamfő és kormány áll az or­szág élén. Ha a szocialista párt jelöltjét Franciaország élére emelő szavazók a nem­zetgyűlésbe is baloldali többséget juttatnak, akkor szocialista vezetésű kormány alakulhat ki. Ha viszont a jobboldali pártok megőrzik parlamenti pozícióikat, akkor igen bonyolulttá válik a helyzet, mert az államfő egy éven belül nem írhat ki újabb választást. Mit tehet Mitterrand és ideiglenes kormánya a kép­lü&l. májú* 31.» csütörtök Az íi,| elnököt. Francois Mitterrand-l az utcán, hivatalába menet is köszöntik hívei (Fotó — AP—MTI—KS) viselőválasztásig? Megkezd­heti az elnöki program meg­valósítását. Felemelheti a minimális bért és az öregségi járadékot, rögzítheti az ára­kat. Ami azonban még je­lentősebb: előkészítheti és az. ország elé tárhatja azokat a javaslatokat, amelyekkel maid az úi nemzetgyűlés elé kíván állni. Mitterrand gaz­dasági programjában szere­pel e gazdasági, szociális in­tézkedéseken túl a 35 órás munkahét fokozaté* beveze­tése bércsökkentés nélkül, a fizetett szabadságidő 3 hétre emelése, ami a munkanélkü­lieknek teremt foglalkozta­tási lehetőséget. A program 210 ezer közületi munka­hely létesítését, s a nyug­díjkorhatár férfiak esetében S0. nőknél 55 évre esökken- lé.sét is tartalmazza. A gaz.daságpolitikai hatás mellett fontos belpolitikai szerepet szánnak az államo­sításoknál» ft ÜStáB a ma­gánkézben levő bankok és biztosítóintézetek, a kohá­szat, a nukleáris és a hadi­ipar, a gyógyszergyártás ki­lenc nagy tőkéscsoportja sze­repel. Az igazságosabb teher­viselést szolgáló adóreform s más gazdasági, szociális tervek annál inkább támoga­tásra számíthatnak, mivel Giscard d'Estaing hétéves kormányzását éppen a mun­kanélküliség háromszorosra növekedése és a .beruházá­sok elmaradása jellemezte. Ugyancsak az elmúlt hét év tapasztalatai alapján a de­mokrácia megerősítésére, a közéleti erkölcs tisztaságá­nak helyreállítására vonat­kozó tervek is várhatók. Kétségtelen, hogy Mitter­rand programja szerényebb, mint az 1972-ben elfogadott baloldali közös program, ám azt még fi francia és a vi­lággazdasági helyzet robba­násszerű romlása előtt dol­gozták ki, s tény, hogy mó­dosítása is a realitástól el­szakadó túlzások miatt val­lott kudarcot. A mostani program jobban megfelel a realitásoknak, amelyek a po­litikai fordulat mellett gaz­dasági mértéktartást köve­telnek. Mindenesetre, ha a baloldali szavazók második fordulóbeli egységét követi a baloldali pártok összefogása a parlamenti választásokon, akkor a 23 év után meg­buktatott jobboldal bármily szépen helyrepofozott lát- szategysége sem gátolhatja meg a népi érők júniusi győzelmét, s ezzel egy tör­ténelmi fordulat lehetőségé­nek megteremtését. yajda Gábor Választások Észak-írországban Rendkívül feszült politi­kai helyzetben kezdődtek meg szerdán a helyhatósági választások Eszak-írország_ ban — írja a TASZSZ hír- ügynökség tudósítója. A küz­delem elsősorban négy po­litikai csoportosulás — a protestáns unionista párt, a Ian Paisley vezette szélső. jobboldali protestáns demok­ratikus unionista párt, a nem kizárólag vallási alapon szerveződött szövetségi párt és a katolikus szocialista demokrata és munkáspárt jelöltjei között folyik. Ulster jövőbeni státusza, majdani kapcsolata Angliá­val és az Ír Köztársasággal — e?,ek a választások leg­fontosabb kérdései. A Pais­ley vezette reakciós erők minden eszközzel támogatják, a jelenlegi angol—északír „szövetséget”. Az utóbbi időben a reakciós tábor ka­tonai alakulatainak többszö. ri felvonultatásával igyeke­zett megfélemlíteni a kato­likus lakosságot és megte­remteni annak a feltételét, hogy megszerezze a többsé­get a választásokon. Mint ismeretes, a hivata­los London lényegéljen oszt­ja Paisley nézeteit Ulster jövőjével kapcsolatosan, Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnök a közelmúltban je­lentette ki, hogy Ulsternefc továbbra is az Egyesült Ki­rályság tartományának” kell maradnia. Az a tény, hogy a brit kor.- mány félgyarmatként kezeli Észak-lcországot és teljesen alárendeli azt az angol ve­zető körök érdekeinek, sok tekintetben meghatározza a katonai erővel, az elnyomás eszközeivel „rendet” fenti.- tartó hivatalos Ix>ndon po­litikáját. Éppen ez az irány, vonal váltotta ki a Long Kesh-i börtön foglyainak el. . lenállását, az ulsteri lakosság véres összecsapásait a „biz­tonsági erőkkel”. A Pravda Lengyalorsiágról Eredmények A jelenkori Lengyelország arculata, amelyet a népi ha­talom harminchat esztendeje alatt a kommunista párt ve. zetésével nyert el, mély be­nyomást gyakorol mind­azokra, akik előítéletektől mentesen, jóhiszeműen érté­kelik az elért eredményeket — írják a Pravda kiküldött tudósítói. Az eredmények vitathatat­lanok — szögezik le a cikk szerzői. „A szocializmussal kötődött egybe az ősi len­gyel földek visszacsatolása, a romokból újjáépített városok és falvak, az új ipari létesít­mények ezrei, a gazdaság újonnan létrehozott ágaza­tai, a tudomány, az oktatás, és a kultúra sikerei. E té­nyek annyira vitán felül áll­nak, hogy az ellenség gyak­ran nem meri nyíltan tá­madni a szocializmust, ha­nem alattomosan lép jel el­lene, nem riadva iússza az antijcommunista, szovjetel­lenes provokációktól és a rá. gglmaktól.” Lengyelországban ma „lo­pakodó ellenforradalomról" beszélnek, amely kihasznál­va az ország nehézségeit, igyekszik behatolni a tár­sadalmi és állami szerveze­tekbe, azokat belülről bom­lasztani, majd a szocializ­mus és a népi hatalom el­len fordítani. E körülmények között — írják a tudósítók — a nor­malizálási folyamat és a társadalmi élet stabilizálása, amelyre a LEMP és a kor­mány törekszik, bonyolult politikai harc közepette megy végbe. Vissza kell verni a szocializmus ellenségeit, akik bujtogatásokkal, demagó­giával próbálják elérni sa­ját céljaikat. „Most már vi­lágosan kirajzolódik. mik ezek a Nyugaton levő anti- kommunista és lengyelelle­nes központokban egyeztetett célok: a LEMP megszünteté­se, a lengyelországi szocia­lista vívmányok megsem­misítése,"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents