Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

A BARÁTSÁG VONATÁN így utaztunk mi Kézzel , írott papírlap kö­ré csoportosulunk a Nyuga­ti pályaudvar várótermé­ben. A papíron ez áll SK—2/E. Ez a jelzés mutat­ja, hogy együvé tartozunk mi, Heves megyeiek, akik Eger testvérvárosába, Csu- vasia fővárosába, Csebok- száriba utazunk. Mellettünk hasonló csoportok várakoz­nak más-más úticéllal. Ismeretlen arcok, várako­zást, kíváncsiságot tükröző tekintetek. Méregetjük egy­mást, leplezetlenül fürkész- szük leendő útitársainkat. Napokig egy kocsiban, sőt négyesével egy hálófülké­ben utazunk majd a barát­ság vonatán. De nemcsak egymásról tu­dunk keveset. Programunk körvonalait is cs.ak itt is­merjük meg. s ez nem vá­lik a szervezők dicséretére. Két éjszakán, s egy teljes napon át vonatozunk a Moszkvába érkezésig. Innen rajzanak szét a csoportok a testvérvárosokba, majd itt gyülekeznek ismét. Mi há­rom napot töltünk Csebok- száriban, három napot Moszkvában, s hazafelé jö­vet Kijevben is megállunk egy napra. Ismerkedés Közel az éjfél, amikor megmozdul a szerelvény. Mindenki megtalálta a he­lyét, berendezkedtünk a hosszú utazásra, mégis tele a folyosó. Huszonkilenc kí­váncsi fiatal — húsz éven innen és túl, sőt néhány harmincas is — latolgatja, hogy mi vér rá a távoli vi­déken. Milyen meglepetése­ket tartogat számunkra az időjárás? Tavaszba, télbe érkezünk? Tízen, tizenket- ten is összezsúfolódunk egy- egy fülkében, s röpködnek a kérdések, válaszok, hon­nan jöttél, mivel foglalko­zol? Mit csinálhat egy köz­gazdász a bútorgyárban? Hogyan jöhet jutalomuta­zásra iskolaidőben egy gim­nazista? Beszélünk magunk­ról, életünkről, munkánkról, közös ismerősöket keresünk és találunk. Szálak szövőd­nek közöttünk, barátkozunk egymással a barátság vona­tán. Mire megvirrad, a csattogó, zakatoló kerekek fölött összerázódik a csapat. Arányok Talán, a legnehezebb tu­datunkat arra ráhangolni, hogy a megszokott méretek­től lényegesen eltérő lép­tékben gondolkodjunk. Vége­láthatatlan mezőkön, szán­tóföldeken. nyír- és fenyő- erdők között száguld a vo­nat. A több mint kétmillió lakosú Kijevhez. a nyolc­milliós Moszkvához képest Csebokszári háromszázezer la­kosával kisvárosnak számit. Moszkvához közel van Cse­bokszári — mondják — hat­száz kilométernél alig távo­labb. ha délután vonatra ülünk. már reggel ott vá­gyunk. S ebben a hatalmas országban ez valóban nem -nagy idő. A széles, hosszú sugáruta­kon, a tágas tereken, a sok­emeletes felhőkarcolók kö­zön törpének érzi magát az ember. A képekről jól is­mert híres éoítmények. — a Vaszilij Blazsennij, a Kreml épületegyüttese, a Lomonoszov egyetem — kö­zelről, eredeti arányaikban az újdonság varázsával hat­nak. S mindez változó, alakuló, épülő világ. Csebokszárira például aligha ismernének rá azok, akik tíz évvel ko­rábban látták. A régi város- központ emlékét csak az UszpensZkij templom őrzi, idén tavasszal új szakaszá­hoz érkezett itt a vízi erő­mű építése. A Volga víz­szintje 7 méterrel megemel­kedett, s 1983-ig újabb víz­tároló kesztyűuiiszerűen há­rom félszigetre tagolja majd a csuvas fővárost. A csuvas állami színházzal szemben már épül az új kikötő. Barátkozás Heves megye és a Csuvas Autonóm Köztársaság. Eger és Csebokszári egy évtized­nél hosszabb ideje ápolt testvéri kapcsolatának lét­rejötte óta a magyarok nem számítanak ritka vendég­nek Csuvasiában. Egyik múzeumlátogatásunk alkal­mával például egri főiskolá­sokkal futottunk össze, s az ilyen találkozás már nem számít ritka . véletlenek, ők három hetet . töltenek itt, mi három napot. E napok egyike a munka ünnepe, május elseje. A Lenin téren épített dísztribünről nézhetjük vé­gig Csebokszári lakóinak felvonulását. Kellemes, ta- vaszias időben, a felhők mö­gül elő-előbukkanó nap­fényben két órán hömpö­lyög a százezres színpompás menet, éltetve a szovjeteket, a dolgozók hatalmát, a né­pek barátságát, a békés épí­tőmunkát. Délután találkozóra ké­szülünk. Csebokszári egyik legnagyobb üzemének, a 17 ezer dolgozót foglalkoztató gyapotfeldolgozó gyárnak fiataljaival ismerkedünk meg a Roszija Szálló különter­mében. A köztársaságban ennél a vállalatnál működik a legnagyobb, ötezer tagot számláló Komszomol-szer- vezet. Csinos lányok, jóvá­gású fiúk ülnek szemben velünk a díszesen terített asztalnál. Hej. ha jobban figyelünk annak idején az iskolában, most nem kelle­ne egymás kezéből kikap­kodnunk az orosz szótárt. Az akadozva induló beszél­getés közben azért mele­gebb lesz a hangulat. Szót értünk, címeket cserélünk, dalra fakadunk, majd a kö­zös éneklést tánc követi pezsgő ritmusú diszkószá­mokra. A barátkozás ered­ményéről mi mondhatna többét annál, hogy másnap délután az állomáson csak­nem valamennyien ott van­nak búcsút inteni induló vonatunknak. Hazatérés Kellemes társaságban gyor­san röppen az idő. Mintha csak tegnap indultunk vol­na, s lám, elszaladt a tizen­egy nap. ötlet pattan ki. s teljes az egyetértés: toldjuk meg az egvüttlétet, szervez­zünk ennek a csoportnak még egy kirándulást. Zsolt, a vékonyriongájú. fanyar humorú expresszes idegen vezető vállalja, hogy min­denkit értesít majd. Tervez­getünk, de közben búcsúzni kell. Virágh Tibor Hogyan él, dolgozik a munkásifjúság? Interjú Juhász Andrással, a KISZ KB titkárával Ifjúmunkások. Szerepük, jelentőségük meghatározó jellegű, a ve­rető erőt jelentik ifjúsági mozgalmunkban, s szerves alkotói munkásosztályunk­nak. .Életükről, gondjaikról, eredményeikről beszélget­tünk Juhász Andrással, a KISZ KB titkárával. — Munkásifjúságunk az ifjúproletárok méltó örökö­sének vallja magát. Vajon mennyjre valós ez, s a KISZ mozgalmi munkájában mi­lyen szerepet játszik e je­lentős ifjúsági réteg? — Munkásifjúságunkra ugyanaz érvényes általános­ságban, mint egész munkás- osztályunkra. Vezető szere- repük van, s ezt nem csak hangoztatjuk, hanem a min­dennapi, valós politikában és gyakorlatban teszünk is érte, hogy így legyen. Ez egy dinamikus folyamat, amit a KISZ sajátos eszkö­zeivel, lehetőségeivel, ösz­tönzőivel próbál is serken­teni. Nem szívesen haszná­lom a statisztika nyelvét, de időnként elkerülhetetlen. Csak illusztrálásként mon­dom: 1980-ban például a gazdaságilag aktív ifjúság (30 év alatti fiatalokról van szó) hatvannégy százaléka tartozott munkásosztályunk­hoz. Dolgozó fiataljaink kö­zött 250 ezer ifjúkommunis­tánk van, aki „fizikainak” számít. Jelentős arány ez a KISZ 875 ezres taglétszá­mához viszonyítva is, de le­hetne jobb is. Szervezettsé­günk a legutóbbi kongresz- szusunk óta szinte minden ifjúsági rétegben nőtt, így a munkásifjúság körében is, de ez az emelkedés huzamo­sabb idő óta alacsony. Okait javarészt ismerjük, s ez egyben feladatainkat is megszabja majd rétegpoliti­kánkban. örvendetes viszont, hogy a munkásifjúság köz­vetlen utánpótlását jelentő szakmunkástanulók szerve­zettsége, ifjúsági mozgal­munkhoz való kötődése igen dinamikusan fejlődött. öt esztendő alatt: 47 százalék­ról 62.5 százalékra emelke­dett. összegezve: munkásif­júságunk vezető szerepe va­lós, tetteivel pedig méltó örököse forradalmi, prole, tár elődeinek. — Beszéljünk akkor a tet­tekről. azokról az eredmé­nyekről. amelyek méltán fémjelzik munkásifjúságunk kiállását, cselekvőkészségét. — A KISZ IX. kongresz- szusa határozatának megfe­lelően ifjúsági szövetségünk fontos politikai feladatának tekintette' és tekinti a nép- gazdasági feladatok megol­dásában való aktív részvé­telt. Az érvényes ötéves ter­vektől kezdődően, a nemzet­közi munkamegosztásból fa. kadó kötelezettségeinken át egészen a konkrét, helyi fel­adatok végrehajtásáig terjed, nek a KISZ tennivalói. Egyedi nagyberuházások és kiemelt kormányprogra­mok megvalósítását jelen­tették például ifjúsági szö­vetségünk védnökségvállalá­sai és a KISZ-építkezések. A Szovjetunióban, á távoli Szibériában. az Usztv- Ilimszk-i Faipari Kombinát és város építésén példamu­tatóan dolgozott a Kun Bé­la ifjúsági építőbrigád. Je­Kictllííás a Vigadóban A Magyar Kommunista If. jú.xági Szövetség Központi Bizottsága és a Magyar Nép­köztársaság Művészeti Alap­ja a KISZ X. kongresszusa tiszteletére fiatal képző, és iparművészek alkotásaiból rendezett kiállítást a Vigadó Galériában. A kiállítás má­jus 24-ig tart nyitva. Ké­pünkön: Székely Katalin babái. (Hauer Lajos felv. — KS) lenlegi KlSZ-építkezésűn- kön, a Paksi Atomerőmű megvalósításán mintegy öt­ezer fiatal dolgozik; a Lékai János KISZ-építőbrigád 1977 óta eredményesen helytáll, s az építkezés legfontosabb munkálatain eddig több mint egymillió munkaórát telje­sített. ’ Ifjúsági szövetségünk központi védnökségével való­sult meg az elmúlt eszten­dőkben: a Dunamenti Hő­erőmű, a Dunai Kőolajipari Vállalat második üteme. a Szegedi Kőolaj- és Földgáz­ipari Létesítmények, a Tiszai Hőerőmű és a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat. Dolgozó fiataljaink aktív megvalósítói a könnyűszer­kezetes építési mód. továb­bá a számítástechnikai prog­ram és a húsprogram felett vállalt védnökségeinknek. Számtalan jó példa született ezekben az években az ifjú­munkások, mezőgazdasági dolgozók, fiatal értelmiségiek között szövődő alkotó együtt, működésre. Külön öröm is lehet ez számunkra: a ..KISZ hozta őket össze!” Szemé­lyes élményként engedtessék meg az Orenburg! példa em­lítése is, ahol a KISZ megtisztelő megbízásából dol­goztam, s naponta tapasz­talhattam fiataljaink helyt­állását, becsületes munkáját. — A mindennapi munka zöme vállalatoknál, üzemek­ben, termelőszövetkezetek­ben teszi próbára a fiata­lokat. A szocialistabrigád- mozgalom itt virágzik, itt valósul meg. Mennyire cse­lekvő részese ennek a mun­kásifjúság? — Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a szocialista brigádokban tevékenykedő fiatalok száma! Pillanatnyi­lag 673 ezer fiatal vesz részt a szocialistabrigád-mozga- lomban. Nagyszerű közössé­gek kovácsolódtak ország­szerte, a legnemesebb dolog: a munka köti össze a fiata­lokat és az idősebbeket egy­aránt. Érdekes jelenség: a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben az elmúlt öt esztendő alatt 36,9 százalék­ról 52.7 százalékra növeke- kedett. a szocialista brigádok­ban részt vevő ifjúkommu­nisták aránya. Ezekben a közösségekben a munka mel­lett a felnőtté válás, á mun­kahelyi demokrácia „iskolá­ját” is kijárják fiataljaink. A szocialista brigádok moz­gató rugói a társadalmi munkaakcióknak is. Az el­múlt időszakban a KISZ- szel együtt a fiatalok éven­te például 60 millió forint­tal járultak hozzá gazdasági és politikai céljaink megva­lósításához a társadalmi munkaakciók és kommunista műszakok keretében. — Néhány konkrét példa is bizonyítja, hogy nincs különösebb baj a munkával, a tenni akarással. De milyen munkásifjúságunk közér­zete. erkölcsi, anyagi meg­becsülése. életkörülménye? — A fiatalok életmódjá­nak, életkörülményeinek vizsgálatánál is abból kell kiindulnunk, hogy az if­jabb nemzedékek életmód­ját ugyanazok a főbb ténye, zők határozzák meg, mint a társadalom egészét. S az if­júság helyzetének javulását csak olyan intézkedésektől várhatjuk, amelyek általános jellegűek, s az egész társa­dalmat áthatják. Köztudott dolog, hogy a fiatalok életformáját alap­vetően meghatározzák a csa­ládalapítással járó gondok. Ide tartozik a gyerekneve­lés, a lakáskérdés, a kul­turális, szórakozási szokások, a szabad idő eltöltése. Ha a fiatalok életét összehasonlít­juk az idősebbekével, akkor a következő lényeges kü­lönbségeket látjuk: keve­sebbnek van lakása. több idejük jut gyermeknevelésre, s egészen más módon hasz­nálják ki szabad idejüket. Természetes, hogy várják igényeik kielégítését. De ezt nemcsak várni kell, hanem tenni is kell érte. A fiatalok tennének is, s ebben kell nekünk az ed­digieknél sokkal többet se­gítenünk. Itt van például a lakáskérdés. A KISZ KB kongresszusi levelének meg. vitatása során a legtöbb vé­lemény ezzel kapcsolatban hangzott el. S erre csak azt tudjuk felelni, hogy lehető­sségeink végesek és adottak. A KISZ egyedül nem' vállal­hatja magára ennek a tár­sadalmi jellegű problémá­nak a megoldását. Viszont keressük a magunk csator­náin is az intenzívebb segí­tés lehetőségeit. Annak el­lenére. hogy nyugodtan ki­mondhatjuk, a fiatalok élet- körülményeit alapvetően be­folyásoló lakáshelyzet ked­vezően alakult az elmúlt időszakban. 1975—78. között kiutalt lakások 56,3 százalé­kát kapták fiatalok. A ma­gánerős lakásépítésben részt vevők 40—50 százaléka szin_ tén fiatal. De ez még mind kevés! A lakásigénylők kö­zött most is csaknem két­százezer a fiatal házas. Az átlagosnál jóval könnyebb helyzetben vannak azok a fiatalok, akik kisebb város­ban, vagy községben kíván­nak letelepedni. S van még egy nem elhanyagolható tény: a munkásfiatalok egy része munkásszállásokon él, sokszor nem a legideálisabb körülmények között. — Hogyan művelődik a munkásifjúság? — Különösen a KISZ IX. kongresszusa óta többet tö­rődtünk közművelődési ten­nivalóinkkal. A „Művelt if­júságért” mozgalom kereté­ben például alapszerveze­teink mintegy 90 százaléka kapcsolódott be egy vagy több akcióba. Az új akciók az ifjúmunkások és a falusi fiatalok körében váltak a legnépszerűbbé. A „Könyv és ifjúság” akcióban 6100 alapszervezetből 30 ezer fia­tal vett részt ismeretgazda­gító országos játékban. Fej­lődött az olvasótábor-mozga­lom. jelentősen nőtt a szak­munkástanulókat, ifjú mun­kásokat tömörítő táborok száma. Az ifjúsági klubok változatlanul fontos szerepet játszanak a fiatalok szabad idejének eltöltésében. Jelen­leg 4500 ifjúsági klub műkö­dik. taglétszámuk mintegy 180 ezer — fejezte be a be­szélgetést Juhász t András, a KISZ KB titkára. Varga László MAI m C sorok: RADIO Kossuth rádió 8.27 Világablak. 8.56 Be­szélni nehéz. 9.08 Emil Gi- lelsz zongorázik. 9.45 Kis magyar néprajz. 9.50 Tar­ka mese, kis mese. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Válaszo­lunk hallgatóinknak. 10.50 Zenekari muzsika. 11.50 Tudósítás a Honvéd Kupa nemzetközi öttusaverseny­ről. 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Dszesszmelódiák. 14.19 Kri­tikusok fóruma. 14.29 Li- tera-túra. 15.10 Énekszóval* muzsikával. 15.30 MR 10— 14. Iskolák — őrsök — ba­rátok. 16.10 Könyvpremier. 16.50 Mihály András—Raics István: 1871 — kantáta. 17.07 Jobbért — többet. 17.32 Magyar előadóművészek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. 20.00 Köz­vetítés a Norvégia—Ma­gyarország labdarúgó VB- labdarúgó-mérkőzés XI. fél­idejéről. 20.50 Nóták. 21.30 Háttérbeszélgetés. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Hangver­seny. Petőfi rádió 8.39 Idősebbek hullámhosz- szán. 9.28 Népdalok, 10.00 Zenedélelőtt. 11.33 A Sza­bó család. 12.03 Népi ze­ne. 12.33 Tánczenei kok­tél. 13.25 Útikalauz üdü­lőknek. 13.30 Színes szőt­tes. 14.00 Kettőtől négyig... 16.00 Mindenki iskolája. 16.35 Néhány perc tudo­mány. 16.40 Népzenekedve­lőknek. 17.10 Filmdalok. 17.30 ötödik sebesség. 18.33 Operák. 18.55 Közvetítés a Norvégia—Magyarország labdarúgó VB-selejtező mérkőzés t félidejéről. 19.50 A Rainbow együttes felvételeiből. 20.33 Vá- las(s)z! 21.30 Pofjmflhely. 22.15 Offenbach operettjei­ből. 23.15 Könnyűzene. Miskolc 17.00 Hitek. Időjárás. t7.05 Index. A stúdió gazdaság- politikai magazinja. — A Szabadföldi kertészetben — Miskolci művészek Bar­tók felvételeibőí. 18.00 Észak-magyarországi kró­nika. 18.25 Lap- és műsor­előzetes. .. Ta 8.30 Tévétorna. 8.35 Isko­latévé. 8.50 Delta. 9.15 Ze­nés tereiére. 10.00 Nád és mocsár. 10.56 Látogatás Ku­bában. 15.30 Kamera. 16.05 Duna-delta (Rövidfilm). 17.10 A történelem lapjai­ról (Dok.-film). 18.00 Bar­tók: Gyermekeknek. 18.10 Staféta (Tiz perc ifjúság). 18.25 Csali Lali (Magyar rajzfilmsorozat). 18.30 Té­vétorna. 18.50 Norvégia— Magyarország VB-selejte­ző labdarúgó-mérkőzés. 20.40 Tv-híradó. 21.15 A Tv zenei klubja. 22.05 Kor­társunk: Mesterházi Lajos. Csőrfenő (Ossa Sepia). 22.50 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.25 Televíziós gyermek­műsorok és -filmek szem­léje, Kőszeg, 1981. 20.00 A választ csak a szél isme­ri (NSZK—francia* bűn­ügyi film). 2Í.40 Tv-híradó 2. 21.50 Olyan diák. aki dolgozik (Dokumentum- film). 1981. május 20., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents