Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-17 / 114. szám

Történelmi krimi 3cmcsó módra A* Ifjú gróf: Gárffl László (Markovics Ferenc felvétele) — Akkor nekimeqyűnk! tgy... most jó! Baba! ...Jancsi Miklós forgat. A Lumumba utcai filmgyár egybenyitott III—IV. stúdió­jában, Pályafutása során el­ső ízben dolgozik műterem­ben. Hihetetlenül nehéz feladat elé állítja ezzel önmagát, az operatőrt, a színészeket és a technikai személyzetet, hi­szen egy „normál” játékfilm általában több száz rövid — többnyire 20—30 másodper­ces — snittből tevődik ösz- sze, s csak a vágóasztalon illeszkedik egymáshoz. Jan- csó munkamódszere: hosszú, fárasztó, hihetetlen koncent­rálást igénylő, olykor na­pokig tartó próbák, majd alig 1—2 hét tényleges for­gatás. A kiváló rendező ezúttal érdekes újítást alkalmaz: ál­landó operatőre, Kende Já­nos a próbák során filmfel­vevőgép helyett tévékamerá­val dolgozik. Jancsó . ezalatt képernyőn figyeli a játékot, a mozgást, egyik munkatár­sa pedig képmagnón rögzíti a látottakat. Ha vége a je­lenetnek, Jancsó, Kende és a szereplők együtt nézik vé­gig a felvett anyagot, és így mindenki nyomban láthatja: hol, mikor, mit hibázott, hol „maradt le" a kamera, hol meg a" színész, mikor késett, illetve indított túl korán a statisztákat vezénylő segéd- rendező, netán a múhószál- lingóztató készülék, a köd­ágyú, avagy az esőgép keze­lője. Kettős előnye van ennek az újszerű módszernek: a képmagnószalagot akárhány­szor lehet törölni és újra felhasználni, s a felvett je­lenet azonnal látható. A filmet viszont elő kell hív­ni a laboratóriumban, és csak másnap vetíthető a le­forgatott jelenet. Emiatt négyszer-ötször, sőt jóval többször is le kell forgatni ugyanazt a beállítást, paza­rolva a drága nyersanyagot. Még így sem biztos, hogy nem fordul elő hiba, nem kell-e ismételni; újra fel­állítani az előző napi díszle­teket és ismét behívatva a színészeket, akik könnyen lehet, hogy a következő na­pon már egészen máshol pró­bálnak, forgatnak. Ennyit Jancsó munkamód­szeréről. — S a készülő film? — Címe: „A zsarnok szi­ve, avagy Boccaccio Magyar- országon” — válaszolja a rendező. — A forgatókönyvet korábbi Olaszországban ké­szült tévéfilmjeimnek társ­szerzője: Giovanni Gagliardo írta és Hernádi Gyulával dolgoztuk át, alakítottuk ki végleges formáját. Cselek­ménye Mátyás király korá­ban, pontosabban a halála utáni években játszódik, va­lahol a Szerémségben, egy grófi kastélyban. Ide érkezik haza az ifjú gróf Bolognából, az egyetemről. Magával hoz­za barátait: egy alkalmi t színtársulat tagjait. Ekkor tudja meg, hogy távollétében édesapja rejtélyes körülmé­nyek között meghalt. Anyját hiába faggatja: az asszony csökönyösen hallgat. Az ifjú gróf (Gálffi László alakítja) a titokzatos halál hátterét kutatva újabb érthetetlen je­lenségekbe ütközik. Még ar­ra sem kap megnyugtató vá­laszt : valóban apja volt-e az elhunyt. Bővebb magyarázatért a forgatáson részt vevő Her­nádi Gyulához fordulunk. — A film műfaja: törté­nelmi krimi, .Így hát ne kí­vánja, hogy eláruljam a megfejtést! Hangsúlyozni szeretném; korábbi közös munkáinkkal ellentétben „A zsarnok szíve” nem társadal­mi-politikai parabóla, nem múltban játszódó, de napja­inkról szóló példabeszéd. Minden részlet az, aminek látszik. Csupán egyetlen je­lentése, értelmezése van. A cselekménye .lineáris” vo­nalvezetésű, magyarán; az elején kezdődik, és a végén fejeződik be. Csupán né­hány váratlan „csavart” he­lyeztünk el a megfelelő pon­tokon, hogy játékos találga­tásokra, szórakoztató fejtö­rőjátékra késztessük a nézőt. Bár nem szabadtéren, ha­nem zárt műteremben készül az új Jancsó-film, látvány­ban éppenséggel nem szűköl­ködik majd. Van itt „erede­ti” középkori szauna — válo- gatottan formás alakú jelmez­telen lányokkal — és jeges fürdő mini-vízeséssel. A dísz­letkomplexum közepén kar­vastagságú gyertyák százai lobognak, egy emelvényen két megtermett barnamed­ve rázza dühödten a rácso­kat, a szereplők között pom­pázatos tollú pávák, fácá­nok, fürge galambok sza­ladgálnak, egy fatörzsön ido­mított vadászsólyom üldögél. S a színészek? Gálffi Lász­ló mellett ismét feltűnnek Jancsó társulatának törzs­tagjai : Cserhalmi György és Madaras József. És két külföldi művész: Ninetto Da- voli, akit a magyar közön­ség két Pasolini-filmből is­mer: a Canterbury mesék­ből és a Decámeronból (mindkettő, a Filmmúzeum műsorán szerepel évek óta), és az angol Terese an Sa­voy. Ö már szerepelt Jancsó egyik korábbi munkájában, a „Magánbűnök, közerköl­csök” című, magyar mozik­ban mindeddig nem játszott produkcióban. Jelentős fel­adatot kapott a ..A zsarnok szívé”-ben Hegedűs D. Gé­za, Márkus László és Cseh Tamás, az ismert énekes előadóművész is. ... Így hát a .Tancsó-rajon- gók és a .Tancsó-tagariók né­pes tábora ezúttal sem csa­latkozik majd: a készülő műben együtt van mindaz, ami alkotóját ismertté tet­te a világban: különleges hangvétel, hosszú snittek, keringő kamera és keringő színészek, mezítelen lánvok. lobogó fáklyák, füst és fény­törés. Csak a lovak hiányoznak ezúttal. Nekik már nem ju­tott hely a műteremben ... Garai Tamás Markó Pál versei: Mikor felejtem Van valami kiolvasatlan szomorúság a tekintetekben, mert vigságunk hangos játékát összetörte az embertelenség. Hiába a terített asztal, ha az agyakban zörög-zakatol a múlt. Ég világít. Konzerves dobozok leblombált vagonok robognak. — Zúzmarás köpenyben fázva járja őrútját a katona. Maga mögött hagyva egy égő várost: őrjöng a képzelet! Éjbe zuhant évek. Zúzott sebek, a rettenet, az iszonyat! — mikor felejtem? / Fácántollak Májusban nehéz illatot ont a hajnal; a szőlőskertben hulldogálnak a fácántollak, vad rezedák között tántorog a Nap. Mint üveggolyókat gyűjtögető iskolások: Kodály-dalt dudorászok. Már fölszítta a harmatot a májusi Nap, pirosra festette a padsorokat. A korán jövő emlékek strandján újra látlak. — Ha egyszer mégis eljönnél: kifaragom félbemaradt mellszobrodat. Gondolatok A boldogságban mindig találsz egy darabkát, a házi papucsból. (Huxley) A hivatalviselés jobban elfárasztja a testet, mint a szellemet. (Agrippa) Annyira szeretünk másoknak tanácsot adni, hogy még az is előfordulhat, hogy valami hasznost tanácsolunk nekik. (Jules Renard) A problémát rendszerint nehezebb észrevenni, mint megoldani. (Józef Bester) A rozsda mindent megeszik a bánaton kivül. (Keleti mondás) Pihenni annyit jelent, mint nem okozni több gondot. (Ambrose Bierce) Menekülj attól, aki az időhiányról akar neked panasz­kodni, hiszen ezzel éppen a te idődet rabolja. , (Hugo Steinhaus), Az a világ, amelyet a tükörben látunk, sokkal gazda­ságosabb ennél. (Slawomir Wróblewski) Természetes műfogak? Milyen gyorsan mű Ük az idő! Az élet gyors sodrában csak. ritkán kezdünk gondol­kodni azon, tulajdonképpen mi is konkrétan az idő. Pél­dául mennyi egy másodperc? Sok vagy kevés? És mi az, hogy örökkévalóság — nem csupán absztrakció? Hogy az idő mennyire relatív embe­ri fogalom, azt a következő példák is mutatják: 0,005 másodperc — ennyi ideig tart, amíg egy méh szárnya egyet rebben. Tehát miközben a méh egy percig repül, szárnyait 12 000-szer kell megmozgatnia! ic 0,02 másodpercig tart, amíg a tűszúrás után bekövetke­zik a fájdalomérzés. ★ 0,1 másodpercig van szük­sége a Hold felé tartó űr­hajónak ahhoz, hogy megte­gyen egy kilométer hosszú utat. ★ A Hold fénysugara 1,25 másodperc alatt 'ét el a Földig. ★ Egy perc alatt az egér szíve ezerszer dobban. ié 1909-ben Blériot-nak 37 percre volt szüksége ahhoz, hogy a történelemben elő­ször átrepülje a La Manche- csatornát ★ Egy óra— körülbelül eny- nyi ideig tart a tiszavirágok élete. ★ Négy órán át tartott, amíg 1912-ben az április 14-ről 15-re virradó éjszaka elsüly- lyedt a „Titanic” tengerjá­ró hajó. ★ Az ötvenes években öt napig tartott egy hajóút az Atlanti-óceánon keresztül. Az első amerikai telepesek viszont a „Mayfloeer” óceán­járóval 55 nap alatt tették meg ezt az utat. ★ Attól kezdve, hogy Rönt­gen felfedezte a róla elneve­zett sugarat 14 nap telt el addig, amikor alkalmazták, egy műtét közben. A hangya nemcsak köz­mondásosan szorgalmas, ha­nem különös gyógyereje is van. Ha a kínai forrásnak hihetünk, egy agg férfi szá­rított hangyákból és tojásból kifejlesztett egy pirulát, amely hozzásegítette, hogy Taximyzeum A moszkvai taxisofőrök saját kezdeményezésre mú­zeumot rendeztek be, amely­ben olyan * autóveteránokat és gépjárműveket állítanak ki, amelyek korábban a szov­jet fővárosban taxiként fu­tottak. A múzeum aktivistái a régi személygépkocsikat harmadszor is csodálatos fo­gai nőjenek. Ezelőtt máso­dik fogai 72 éves korában estek ki. A közben 87 éves férfi természetes „fogpótlé­kával” még diót is tudott törni. Moszkvát« maguk javították meg és újból legjobb formájukra hozták. A történelem mélyé­re is lehatoltak: felfedezték, hogy először 1497-ben írtak elő a lovas kocsi bérletére rögzített díjat. Moszkvában az első motoros bérkocsi 1907-ben tűnt fel. Őkumlál és tukmál Hogy a címbeli kéé szó­alak éppen napjainkban oly gyakran jut nyelvi szerep­hez, tanúsítják az idézett szövegrészietek: „Ezé jól ki- ókumlálták" (Egy felszóla­lásból). — „Divatot köve­tő műbirálók mindig akad­tak. Néha nem is a divat­nak, de valamely kiókumlált nézőpontnak hódoltak” (Élét és Irodalom, 1980. máj. 31.),' Arra is van van példánk, hogy mai költőink verseiben kulcsszóként is jelentkezik! „Mert az emberi lélek ka­szárnya, / benne ki-ki a vi­lág cézárja, / világ cézárja,' érdek bakája —, / Ki lett ez jól ókumlálva" (Kis Bene­dek : Beszélek. >,), Hogy milyen jelentéstarta.' lommal, használati értékkel és érzelmi, hangulati vele­járóval vesz részt nyelv- használatunkban, arról az igealak életútja is bizonyko­dik. Latin erédetű, s ebbe a szócsaládba tartozik bele ókulál, ókula, okulár, okulá­ré, okuláris stb. Az 1700-ás évektől kezdve az ókumlál változat is ismeretessé vált. A szócsalád nem egy tagja az elavult szavak körébe vonható. Az ókula, okulár, okuláré megnevezések he­lyett a szemüveg, a pápa* szem összetételeket használ­juk. De az ókulál, ókumlál még ma is élő szóalak. A Heves megyei nép szólás­készletében még megtalálha­tó ez a szóláshasonlatj Ókumlál, mint a nyúl (fi­gyel, leselkedik, nézeget). Az ókumlál használati ér­tékét tekintve e rokon ér­telmű nyelvi formák körébe vonhat: megszemlél, kémlel, figyel, kiagyal, kifürkész, fel­derít, tisztáz, kitalál stb. A tukmál ige és szócsalád-s ja (tukmáló, tukmálás, rá­tukmál stb.) szóban és írás­ban egyre gyakrabban hall­ható és olvasható: „A gye­rekbe nem kell tukmálni az ételt” (Népszava, 1981. febr, 1.). — „Minél szuggesztivabb az előadás, annál nagyobb erővel tukmálja rám az elő­adóművész szövegfelfogását” (Élet és Irodalom, 1981. ápr. 25.). Az ige használati értéke világosabbá válik, ha ebbé a rokon értelmű szósorba il­lesztjük bele: ráerőszakol, erőszakoskodva rávesz, kínálással, unszolással rá- kényszerít, erőltet stb. A népnyelv az ügynököt sem véletlenül nevezi meg a tukmáló szóval. A tukmál igének volt ilyen jelentésköb­re is: szerződik, csereüzletet köt, cserél, megegyez stb. Az ige alapszava, a tukma va­lamikori használati értéké­ről ezek a meanevezesek árulkodnak: szerződés, cse­re, megegyezés. Dr. Bakos József A SÉTA A kismama min­dennap a temető fa­soraiban sétáltatta újszülöttjét, hogy hozzászoktassa való. ságos jövőjéhez. BIZALOM Reggel öngyilkos lett, mert a horosz­kópja késő délután­ra végzetes eseményt KALÓZOK A napokban sci-fi- raiannók fanatikus csoportja hatalmába kerítette az Air France egyik gépét, hogy a Holdra térít­hesse. VÉGAKARAT Mindig hivochon. der volt. Amikor fel­nyitották a végren­deletét, kiderült: esőtlen napra rendel­te a temetését, hogy meg ne hűljön. MEGTORLÁS Az erkölcs nevé­ben lassan már olyan szigorú lesz a cenzú­ra, hogy tiltani fog­Jacques Sternberg: Másodpercesek ják a matracokat reklámozó hirdetése­ket. A CSÁBÍTÁS Egy napon találko­zott a halállal. Meg­állapította, hogy na­gyon hasonlít legen. dák beli képéhez: bar­na-bús, komor és tragikus asszony, szemlátomást halálo­san komoly. Az asz- szony azzal a maga- biztossággal közele. dett hozzá, hogy végzetes csábereje el­lenállhatatlan. Minden különö­sebb nehézség nél­kül kisiklott a kar­mai közül: világ­életében csak a cser. fes szőkék vonzották. hódítás A távoli galaxisról érkezett harcosok el. só ízben egy afrikai őserdőben kerültek kapcsolatba a mi vi­lágunkkal Egy év múlva íjjal, dárdával és parittyá­val felfegyverkezve tértek vissza, hogy meghódítsák a Föl­det. Ezúttal azonban az Egyesült Államokban értek földet, New York és Boston kö­zött. ÖSSZPONTOSÍTÁS Személyes ügyei annyira lefoglalták, és úgy elszakadt a külvilágtól, hogy ud­variasan megköszön­te a villámcsapásnak, hogy meggyújtotta a cigarettáját. ÜZLET Föl akarta szá­molni a cipőboltját, c-ert felírta a kira­katára: „Tűnjön el valamennyi!” Kissé csodálkozott másnap: éjszaka tel. jesen kifosztották, még a raktárait is. PROBLÉMA Gyönge tanuló volt, főleg matemati. kából, fizikából és kémiából szinte sem. mit sem értett. Az érettségin egy álló órán keresztül sem tudott megolda. n\ egy pofonegyszerű példát a szabadesés köréből. Aztán hir. télén fény gyúlt az agyában, összeadott, kivont, szorzott, osz­tott, beállította a ki. sérleti eszközt — és a plafonon át kire­pült a tanteremből. A LEVELEZŐ A posta levélválo. gatójában dolgozván szokása lett, hogy minden este ellopott j néhány levelet, ame. lyekre aztán maga válaszolt. Fordította: Homoródi József

Next

/
Thumbnails
Contents