Népújság, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-16 / 113. szám
A „piros vonal" alatt... A FAO meghatározása szerint korszerű, hatékony állategészségüggyel rendelkezik minden olyan ország, amelynek állattenyésztési vesztesége nem haladja meg az ágazat bruttó termelési ■ értékének 15 százalékát. A legutóbbi statisztikai adatok szerint hazánk állattenyésztésének évi bruttó termelési értéke 65 milliárd forint. Az állatbetegségek okozta évi kár körülbelül 6 milliárd forint. Ez az összeg jóval a „piros vonal” alatt van. Európában a tbc- és brucellózismentes állatállomány arányát tekintve a skandináv államok, az NSZK és Svájc után következünk. Bár a 6 milliárd forintos veszteség az állatbetegségek számláján szerepel, nemcsak az orvosilag pontosan meghatározható fertőző betegségek kórokozói a „bűnösök”. A veszteség sokféle. A beteg állatok kevesebb húst, tejet,, tojást stb. adnak, amiből 2—3 milliárd forint veszteség származik, az elhullásból pedig csaknem egymil- liárd forint. Az állategészségügyi okokból származó veszteség másik felét a helytelen takarmányozási és -tartási körülmények okozzák. Az állattenyésztésben egyre jobban tért hódító ipari szemlélet fokozatosan szembe kerül az állatok biológiai igényeivel. Az Állategészségügyi Kutató Intézet véleménye szerint például az optimális nagyüzemi libaállomány — a jelenleg elterjedt tartási módszerek mellett — nem lehet több 5 ezer darabnál. Ezzel szemben az országban több helyen tízezres telepet tartanak, sőt van már 50 ezres is. Az egyoldalú gazdasági szemlélet természetesen meg- boss7.ulja magát. A nagyüzemi állattartás technikai fejlődését, a tagadhatatlan előnyei és eredményei mellett, árnyékként követik a hibás tartásból adódó üzemi betegségek. Csak egyetlen példa: a kocák és a hízók helytelen tartásából eredő corynebacil- losis (gennyes fekélyekkel járó betegség) miatt az évi kár körülbelül 50 millió forint. A II. világháborút megelőző évtizedekben az állatok egyedenkénti gyógyítása, tehát a szorosan vett orvosi tevékenység volt az állatorvos fő feladat^. Az akkori körülmények között a legveszélyesebb, úgynevezett beielentési kötelezettség alá eső fertőző betegségek elleni küzdelmen kívül szervezett betegségmegelőző munkára nem lehetett gondolni. Mégis az állatorvosok közreműködésével számos európai országot megelőzve elsőnek nálunk számoltak fel, vagy szorítottak vissza néhány veszedelmes állatbetegséget, mint például a veszettséget, a takonykórt, a tenyészbénaságot és a sertéspestist. Ezekkel a betegségekkel újra meg újra meg kellett küzdeni. A nagyüzemi állat- tenyésztés kialakulásával párhuzamosan lépésről, lépésre ,,áí kellett programozni” az állatorvosokat is. A nagy tömegben együtt tartott állatoknál a járványtan, de még inkább a gazdasági megfontolás azt diktálja, hogy egyedi betegkezelés helyett az állatorvosoknak a céltudatos takarmányozás kialakításával, egészséges tartási, ápolási technológiák megteremtésével a betegségek megelőzését kell elérni. Sajnos, ezek a feltételek csak laboratóriumi körülmények között hoznának tökéletes eredményt. A gyakorlatban a gazdasági és az egészség- ügyi szempont szembekerült egymással, többnyire az utóbbi rovására. Sokszor felmerülő kérdés, hogy Magyarországon dolgozó háromezer-kétszáz állatorvos tulajdonképpen orvos, vagy mezőgazdász? A hivatalos egyetemi állásfoglalás szerint a ma' állatorvosa az orvosi ismereteken túlmenően már rendelkezik mindazokkal az állattenyésztési, takarmányozási, köz- gazdasági és szervezési ismeretekkel, amelyeknek birtokában <a gyógyítás mellett különösen jelentőssé válik betegségmegelőző tevékenysége és szükség esetén irányítani is tudja ai egyes állattenyésztő üzemek munkáját. Az állatorvos feladatköre tehát a mezőgazdasági termelésben rendkívül sokrétűvé vált, és adott helyzetekben hol az orvosi, hol a termelésirányítói szerep kerül előtérbe. (b. p.) A munka ünnepeltjei Kongresszusi oklewéi Győngyösput Az elmúlt évben végzett kiemelkedő munkája elismeréséül kongresszusi oklevéllel tüntették ki a gyön- gyöspatai Mátra Egyesült Mgtsz. Győzelem III. szocialista brigádját. A 35 tagú kiváló brigád csupa női dolgozóból áll, vezetője Kalcsó Pálné. A példamutató asszonyok valamennyien törzs- gárdatagok a termelőszövetkezetben, és annak szőlészetében dolgoznak. Az évről évre igen jól elvégzett gazdasági munka mellett a brigád asszonyai felajánlásaikról is ismertek és megbecsültek. Legfőbb feladatuknak tekintik az anyagokkal való takarékos gazdálkodást, munkaterületük példás rendben tartását. Jelszavuk: Tiszta tanya — tiszta terület. A brigád tagjai nagy érdeklődést tanúsítanak társadalmi és politikai életünk iránt, ennek jegyében valamenyi- nyien járatnak központi és megyei politikai napilapokat, más részről szabad idejükben maguk is vállalnak közéleti tevékenységet és patronálják a helyi gyermekintézményeket is. A kongresszusi oklevél elnyerése alkalmából tegnap kibővített vezetőségi ülést rendeztek, melyen a kitüntetett brigád tagjai mellett részt vettek a termelőszövetkezet szocialista brigádjainak vezetői is. Az oklevelet a brigád vezetőjének Gulyás Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke adta át. Németh András, a Mátra Egyesült Mgtsz elnöke ugyancsak ezen az ünnepségen vehette át a közös gazdaság elmúlt évi jó munkájának elismeréseképpen a megyei TESZÖV oklevelét. Szintén oklevéllel tüntették ki a Dália állattenyésztő szocialista brigádot is. Az oklevelet munkatársai nevében Nádudvari József brigádvezető vette át. lítő” gépekkel való ellátása, a nehéz terepviszonyok miatt azonban a fogatoknak továbbra is jelentős szerepük maradt. Az erdészet gondoskodik a munkásutánpótlásról is, csupán az elmúlt évben 42 erdőművelő, fakitermelő és speciális erdészeti gépkezelő tett sikeres betanított", illetve szakmunkás- vizsgát. Az élüzem kitüntetést dr. Kovács Jenő, a vállalat igazgatója Schmotzer András erdészetvezetőnek adta át és ezen az ünnepségen nyerte el a Kossuth Lajos fakitermelő brigád a vállalat kiváló brigádja címet. Kiváló dolgozó kitüntetésben 8 dolgozó részesült, 22-en pénzjutalmat kaptak. Áraink és a versenyképesség Beszélgetés dr. Asztalos László pénzügypolitikai közgazdásszal Az ország legkisebb társadalomtudományi intézete a Pénzügyminisztérium negyedik emeletén működő Pénz- ' ügykutatási Intézet. Ez a minisztérium munkáját segíti bizonyos döntések előkészítésénél, illetve napi pénzügyi problémák megvalósításánál. Az itt dolgozó 20 tudományos munkatárs egyike dr. Asztalos László pénzügypolitikai közgazdász, akivel árainkról, az árpolitika VI. ötéves tervi feladatairól , beszélgettünk. — Az árpolitika mennyire segíti a gazdaságpolitikai feladaíok megvalósítását? — A gazdaságpolitikánk talán ezen a részén legélesebben vetődik fel a közgazdasági ésszerűség éppen a rövid és hosszú távú politikái célok megvalósításáért, így mindig nagy felelősség hárul az árpolitika alkotóira, és formálóira, mivel az ésszerűség és a társadalmi tűrőképesség nem mindig mutat egy irányban. Az árpolitikusoknak tervezőmunkájuk során ezt a feszültséget kell feloldaniuk, ami nem könnyű feladat: Tulajdonképpen már 1968-ban az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor szükségszerűnek tűntek azok a javaslatok, amelyek árrendszerünkben, ármechanizmusunkban alapvető változást kívántak. Lényegében olyan árpolitika kialakítását szorgalmazták, amely a külgazdasági hatásokra aktívan reagál. Az akkori nemzetközi feltételek, illetve maga a reform beindítása viszont egy sor problémát vetett fel. Miután a követelmény tudatilag sem volt felkészítve, hogy a világpiaci árak mennyire érintik a magyar gazdaságot, így nem került sor változtatásukra annak ellenére, hogy különösen 1968 és 1973 között erre jó lehetőség nyílt volna. — Milyen hatással volt az 1974-es világpiaci árrobbanás a hazai árpolitikára? — Az új helyzet alapvetően megváltoztatta árpolitikánk feltételrendszerét. 1974- ig a fő feladat a korábbi árrendszerben felhalmozódott évtizedes problémák feloldása volt. Nevezetesen az alacsony közlekedési, lakbér- és élelmiszerárakat viszonylag tartani, valamint az irreálisan magas tartós fogyasztási cikkek, könnyű- és vegyipari (A szerző felvétele) termékek árait mérsékelni. A világgazdasági korszakváltás kezdetével viszont megváltozott a feladat. Ebben az időszakban éppen a világpiacon többszörösen megemelt nyersanyagok és energiahordozók árainak kivédésére 8—10 százalékos termelői árrendezésre, illetve ezzel együtt a fogyasztói árak nagyobb arányú növelésére lett volna szükség. Ennek hatásait azonban államunk jelentős anyagi áldozatok árán, magára, vállalta. 1973 ésá978 között tehát már nem al korábbi évtizedek árrendszerbeli problémáinak feloldása volt a fő feladat, hanem a világgazdasági kihívásból eredő árpolitika társadalmilag elviselhető megoldása. A 70-es évek második felében ezért évente 4—5 százalékkal emelkedtek a termelői és fogyasztói árak, ám ez még mindig elmaradt a megváltozott világgazdasági helyzettől. Ezek az intézkedések tehát nem hoztak tartós megoldást. — Milyen változtatásokra volt szükség? — Az MSZMP Központi Bizottságának, 1977. október Élüzem a parádfürdői erdészet A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Parádfürdői Erdészete a vállalaton belül indított munkaverseny- mozgalom keretén belül ismét elnyerte az Élüzem címet. Az erdészet dolgozói jelentős tevékenységet folytatnak áz erdők felújítása, a nevelő vágások szakszerű végrehajtása terén. Munka- területük a Tisza-ártértől egészen Galyatetőig terjed. Vállalaton belül ők végzik a legnagyobb fakitermelést, évente 36 ezer köbméter fát termelnek ki. Az erdészet recski fagyárt- mányüzemében 6,5 ezer köb méter alapanyagot dolgoznak fel. Feladata az erdészetnek a szakszerű vadgazdálkodás és a vadlétszám szabályozása is. Javult az erdészet „közeA hazai szénbányászat a BNV-n A BNV-n a szénbánya- vállalatok közös kiállításon mutatják be az'ipari célokra és központi fűtéshez alkalmas széntüzelésű kazánokat, köztük az oroszlányi és a tatabányai szénbányavállalatoknál. illetve más vállalatokkal együttműködve gyártott, nagy teljesítené, nyű berendezéseket. Láthatók lesznek a BNV-n azok a berendezések is, amelyeket a bányavállalatok — kiegészítő üzemagukban — gyártanak. Ezek közé tartozik a dorogi szénbányák Hydrop berendezése, amely- lyel a homokot, kavicsot, vagy más szemcsés szerkezetű ásványi anyagot termelik ki. A tatabányai szénbányák termékei között szerepel az angol szabadalom alapján gyártott Warman. zagyszivattyú, amelynek teljesítménye négy-ötszöröse a hasonló célt szolgáló szivaty- tyuknak, Ahol a víztornyok készülnek A Közúti Gépellátó Vállalat l.es szánni gyáregységében neliéz vasszerkezeteket, erőművi kéményeket, hidakat* tv_ és rádióadótornyokat, felüljárókat, víztornyokat stb, készítenek. Az idén mintegy ötszázmillió forint értékű vasszerkezet készül a gyáregységben. Felvételünk a víztornyok gyártásáról készült. Idáig a háromszázötvenhat köbméteresből három, a hétszáz köbméteres víztoronyból két darabra van'megrendelésük. A víztornyokból egy ktétszáz köbméterest az NDK-ba exportálnak. (MTI totó — Fehér József- felv. — KS) 20-i. illetve 1978. december 1-i határozata új gazdaságpolitikai irányvonalat hirdetett meg. Ennek szellemében a világgazdasági korszakváltásra reagáló és a továbbfejlesztett gazdaságirányítási rendszerrel jobban összehangolt ár-, bér- és jövedelemszabályozás került előtérbe. Megváltozott a fejlődés üteme, a nemzeti jövedelem elosztási aránya és a belső fel- használás az új követelményekhez igazodott. Tehát az egyensúlyi helyzet javítása lett. a fő cél! A Politikai Bizottság 1975. júniusi határozata szerint négy és fél évi előkészítő munka után 1980. január 1-től új, a kül. és belgazdasági stratégiát szolgáló ál-, bér- és jövedelemszabályozási reformod vezettek be. Ez viszont még inkább felszínre hozta gazdasági életünk olyan gondjait, mint a termékszerkezet lassú átalakítása, az energia- és nyersanyagigényes áruk körének csökkentése, a gépek és berendezések hatékonyabb kihasználása, amelyek hatással voltak a lehetséges döntésekre. Tovább romlott a nemzetközi gazdasági helyzet, ami megint csak késlelteti az árreform teljes megvalósítását. Az bizonyos, hogy az 1979 és 1980-as ár- és jövedelemszabályozási intézkedések gazdaságunk jobb alkalmazkodását tették lehetővé a világgazdasági kihívásokra. A belföldi árak a világpiaci árakkal szorosabb kapcsolata révén a vállalataink folyamatosan érzékelik a gazdálkodás külső és belső feltételeiben végbemenő változásokat. Ez módot ad arra, hogy a pénzügyi szabályozás és a . korábbinál aktívabb árfolyampolitika mellett az árak közvetítésével nemzetközi mércével mérjük az egyes tevékenységek gazdaságosságát. Ahhoz, hogy ezek’ az intézkedések hosszú távon sikereket hozzanak, és a- termelői, illetve fogyasztói árak éves növekedése a 80- as években a társadalmi tűrőképesség határán maradjanak, mielőbb fel kell Oldani az árrendszerből adódó jelenlegi feszültséget. Ennek feltétele, hogy gazdaságunk nemzetközi versenyképességét tovább fokozzuk. A jelenleg életben levő ár- és pénzügyi szabályozórendszer lehetőséget nyújt és valamelyest felkészülési időt ad a vállalatoknak, hogy a változó közgazdasági feltételekhez fokozatosan alkalmazkodjanak. — Mik a főbb tanulságok? — A hatodik ötéves tervben meg kell találni azt a mértéket, amely leggyorsabban megszünteti a feszültségeket, illetve legjobban hat nemzetközi versenyképességünk fokozására. Egyben a lakosságnak számszerűen még elfogadható terhet jelent. A tervben előirányzott évi 4—5 százalékos fogyasztói áremelést, tehat attól függően minősíthetjük, hogy menynyiben segíti elő gazdaságunk hatékonyságának és nemzetközi versenyképességének fokozását. Hogyan sikerül majd megszüntetni a , jelenlegi gondokat? Ahhoz átgondolt pénz-, eszköz- és bérgazdálkodástól várható siker! Ezzel ugyanis a VI. ötéves terv második felében nemcsak a feszültségek feloldását érhetjük el, hanem a forint egységes árfolyamának megvalósításával arra törekszünk, hogy nemzeti valutánk magasabb szinten is eredményesen működjön. Ez meggyorsíthatja a népgazdasági szerkezet kívánatos átalakítását, a hatékonyság növelését és az egyensúly megszilárdítását. Mentusz Károly 1581. május 16., szombat
