Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-14 / 87. szám

I A K1SZ-KULDÖTTGY0LÉ5EKRŐL JELENTJÜK Eger: tovább kell fejleszteni az ifjúsági mozgalom munkastílusát, módszereit Egy ifjúsági fórum akkor tölti be igazán feladatát, ha azon a résztvevők — küldő­ik képviseletében — őszin­tén elmondják véleményü­ket, kellően érzékeltetik az őket foflalkoztató problémá­kat Nos, ez többé-kevésbé így is történt a megyeszék­hely ifjúkommunistáinak küldöttgyűlésén, amelyet va­sárnap rendeztek meg az egri VI. számú általános is­kolában. A tanácskozáson Sinka László elnök köszön­tötte a város 76 KlSZ-alap- szervezetének 167 küldöttjét, valamint a meghívottak so­rában Tuza Istvánt, az MSZMP KB munkatársát dr. Szabó Évát, a KISZ-kb munkatársát, Vaskó Mihályt, a megyei pártbizottság, Schmidt Rezsőt, a városi pártbizottság és Mlinkó Lászlót, a Heves megyei KISZ-bizottság első titká­rát. Az elnöki megnyitót köve­tően Sós Tamás, a KISZ Eger városi Bizottságának titkára fűzött szótfeli kiegészítést a testület hároméves munká­ját értékelő, a kongresszusi levéllel kapcsolatos alapszer­vezeti vitákat összegző írá­sos beszámolóhoz. Ebben kü­lön kiemelte, hogy bár a legtöbb helyen felelősséggel értékelték az elmúlt mozgal­mi év munkáját, határozták meg a következő időszak ten­nivalóit, sok alapszervezet­nél azonban csak az akció- program elemzése, a rendez­vények felsorolása jelentett adalékot tevékenységükhöz. Szólt arról is, hogy töreked­ni kell az irányításban meg­növekedett bürokratikus, for­mális vonások csökkentésére. Az alapszervezetek önállósá­gát növelve szükséges to­vábbfejleszteni a KISZ mun­kastílusát, módszereit. Fon­tos feladat, hogy a nem kí­vánatos jelenségek ellen a fiatalság elsősorban a saját környezetében szálljon sík­ra. önmagával szemben le­gyenek nagyobb elvárásai. Mint mondotta: „Az elmúlt három évre visszatekintve van mire büszkének lennünk. Mindarra, amivel gyarapo­dott Eger, a fiatalok keze munkáját is jelzi. Ha kriti­zálunk. szóvá tesszük prob­lémáinkat, akkor azt az . ér­tékeinket féltő, azt tovább­fejleszteni akaró szándékkal tesszük”. Ezután a hozzászólásokra került sor, amelyek egy ré­szében a küldöttek bátran el­mondták gondjaikat, hangoz­tatták jobbító szándékú gon­dolataikat. Schmidt Rezső szólt arról, hogy a lakás­gondok enyhítése érdekében jobban kell hasznosítani a meglevő erőforrásokat, ugyanakkor a fiatalok részé­ről nagyobb türelemre van szükség. Vaskó Mihály — jól látva az ifjúság problé­máit — arra szólította fel a fiatalokat, hogy az alkotó, te­remtő munkában való tevé­keny részvételre helyezzék a fő hangsúlyt. Mlinkó László, minősítve az elmúlt három esztendő munkáját, irány­mutatással szolgált a me­gyeszékhely KlSZ-bizottsá- gának. Eszerint a legfőbb feladat a testület tömegkap­csolatainak, tekintélyének helyreállítása, fejlesztése, a KISZ-es fiatalok érdekkép­viseletének megfelelőbb szintű ellátása, a szervező munka pontosabbá tétele. A 23 elhangzott felszóla­lást követően szavazással folytatta munkáját a me­gyeszékhely ifjúkommunis­táinak küldöttértekezlete. Megválasztották a 15 tagú városi KISZ-bizotiságot, amelynek titkára Sós Tamás. a 11 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot, amelynek elnöke Balogh Lajos, titkára pedig Fülöp Zoltánná lett. Ezután a küldöttgyűlés tagjai szava, zással „kijelölték” azt a, 60 küldöttet, akik a megyei ér­tekezleten képviselik Eger ifjúságát. Hatvan: a fiatalok döntő többsége becsülettel végzi feladatát A pártszékház tanácskozó- terme nyújtott otthont va­sárnap a KISZ városi kül­döttértekezletének, amelyen az ülés elnöke, Vojnárovics József köszöntötte az elnök­ségben helyet foglaló megyei és helyi vezetőket, a meghí­vott vendégeket, valamint azt a száz ifjúkommunistát, aki a település és környéke . mozgalmi életét képviselte. Ezt követően Ságiné Szűcs Klára, a városi KlSZ-bizott- ság titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos beszámo­lóhoz, amely részletesen ele­mezte a IX. kongresszus óta eltelt időszak eredményeit, a menet közben felmerült gon­dokat és a megoldásra váró feladatokat. Mint a beszámoló említi, a hatvani fiatalok döntő többsége becsülettel végzi feladatát, tanul, illetve dol­gozik, és a KISZ-tagok rész­vétele a gazdasági építőmun­kában pozitívan értékelhető. Növekedett városszerte a munkaversenyben, a szocia­lista brigádmozgalomban részt vevők száma, ifjúsági brigádok működnek a MÁV, a Lenin Termelőszövetkezet, a Volán és a Cukorgyár te­rületén. A különböző pályá­zatok azonban a munkahe­lyek adottságaitól függően valósulnak meg, s bevezeté­sükről — tröszti szintű pá­lyamunkák, újítások eseté­ben — hosszú idő múltán ér­kezik csak visszajelzés. Ked­vező ugyanakkor a diákok körében meghonosodott ta­nulmányi mozgalom, amely elsősorban a tanulás, az is­meretszerzési fegyelem erő­sítésére irányul. Az ide kap­csolódó egyéni vállalások különösen az új-hatvani szakközépiskolában vezettek kedvező tapasztalatokhoz. A Lenin Termelőszövetkezet ifjúkommunistáinak nevében Ambrus László szólalt fel Ami az eszmei-politikai ne­velés kérdését illeti, az if­júsági vitakörök bizonyultak a legcélravezetőbbnek az el­telt évek során, a szocialista életmód problematikáját te­kintve azonban gondot je­lent, hogy a KISZ-szerveze­téknek nincs megfelelő pro­pagandájuk. Ságiné Szűcs Klára kiegé­szítő szavai a KISZ-fiatalok legexponáltabb kérdéseire irányultak, s a város párt- és tanácsi vezetéséhez szól­va kérésként fogalmazták meg p>éldául az új uszoda építésének, a kulturált szó­rakozási lehetőség megte­remtésének igényét, amit anyagiak felajánlásával az ifjúkommunista mozgalom szívesen támogat. A hozzá­szólók — közöttük dr. Mol­(Fotó: Szabó Sándor) nár Gyula, a megyeti párt- bizottság osztályvezetője, Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság titkára és Szántó Márton, a KISZ-me- gyebizoTtságának titkára — elismeréssel emlékeztek meg a hatvani fiatalok áldozat­vállalásáról, ám ugyanakkor követelményként fogalmaz­ták meg a mozgalmi élet szervezettebbé, ideológiailag megalapozottabbá tételét. A küldöttértekezlet a ké­sőbbiekben megválasztotta a KISZ tizenegy tagú bizottsá­gát, Ságiné Szűcs Klára tit­kárral az élen, Robotka Ist­ván elnökletével kijelölte a pénzügyi ellenőrző bizottsá­got, majd a megyei értekez­let 20 küldöttének személyé­ről döntött. (m. gy.) ÜLÉSEZETT GYÖNGYÖS VAROS TANÁCSA Javult a lakosság ellátása Egyre több áruféleséget kínálnak az üzletekben — állapította meg összefogla­lóan Gyöngyös Város Taná­csa a tegnap tartott ülésén, annak á jelentésnek az alap­ján, amelyet Zitámba Gézá- né osztályvezető terjesztett a testület elé. A korszerű táplálkozás szokásainak elterjesztése a tej- és tejtermékek kínála­tának a fokozását is felté­telezi. Az adott bolt profil­jának megfelelően ezért a „tejes cikkek” bő választék­ban találhatók. A kiskeres­kedelmi vállalat megállapí­totta. mi az a legalapvetőbb élelmiszer-választék. amit minden időben tartania kell az üzletnek. Ez a körülmény is hozzájárul ahhoz, hogy Gyöngyösön az alapvető el­látás élelmiszerekből jó. a kínálat egyre fokozódik. Igaz. a baromfihúst az utóbbi hó­napokban egyre többen vá­sárolják a tőkehús helyett, s emiatt esetenként a szál­lítás nem győzi az igények kielégítését A megye kereskedelme él azzal a lehetőséggel, hogy úgynevezett többcsatornás beszerzést folytasson: a köz- igazgatási határokon túlról, és a különböző szövetkezeti üzemekből, állami gazdasá­goktól is vásárol élelmiszert, húst és tésztaféléket is. A tanács foglalkozott még az iparcikk-kínálattal. Megál­lapította. hogy a kereslet növekedése a bolthálózat ve­zetőit a jobb választék biz­tosítására ösztönözte. Arra azonban jobban kell töreked­niük. hogy az alacsonyabb jövedelmű családok is diva­tos árut vehessenek a ha­gyományos gyártmányok so­rában. A szolgáltatások közül a textiltisztításban, a lakás- karbantartásban, a gépjár­műjavításban és az elektro­mos készülékek karbantartá­sában kell mielőbb fejlesz­tést végrehajtani. Szilvásvárad üdülőkörzetének tervpályázata ■ ■ Ünnepélyes díjkiosztás a megyei tanácson Szilvásvárad környékének természeti szépségei kirán­dulók, pihenni vágyók száz­ezreit vonzza erre a vidék­re, minden esztendőben. Természetesen igen nagy az igény üdülőterületek kiala­kítására is. Sok helyütt ta­pasztalható azonban az or­szágban, hogy a felparcel­lázott,’ szétdarabolt, a tájba nem illő épületekkel telezsú­folt üdülőövezetek éppen e beavatkozás következtében veszítenek értékükből. Ezt akarták elkerülni a pályá­zat kiírói, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a megyei tanács és a Mátra —Bükki Intéző Bizottság, amikor meghirdették a terv- pályázatot a szilvásváradi üdülőterület kialakítására. Feltételként szabták a kor­szerű, csoportos, a környe­zethez illeszkedő építészeti megoldásokat. A pályaművek bíráló­bizottsága hétfőn tartott ün­nepélyes eredményhirdetést Egerben, a megyei tanácson. Egy földmérő hétköznapjai Vasas László a Kossuth térről. Tíz perce kopogta­tott térképmásolatért a föld­hivatal hatvani kirendeltsé­gén. Kiskertje van a Pere­sen, vityillót építene rá, s kel! a papír, mielőtt a tanács műszaki osztályához fordul engedélyért. És mire meg­járja a postát. Nagy Károly földmérő már a kezébe nyomja a kért másolatot. A fiatalember nagyot néz. An­nak idején, amikor az édes­apjának vállalt hasonló ügy­ben szolgálatot, hetekig elhú­zódott az ügy. Kérdőn Antal József kirendeltségvezetőre tekintünk. — Pár évé elkészült az új ingatlannyilvántartás, a régi telekkönyvi betétek helyett tulajdoni lapokat kapott hi­vatalunk, ami áttekinthetőbb, jobban kezelhető. A térképek pedig légi felvétellel készül­tek, s pontosabbak a koráb­biaknál. Ez segített bennün­ket áhhoz, hogy munkánk felgyorsuljon, illetve az ügy­felek megelégedésére dolgoz­hassunk. Es hát jó ez a kis munkatársi gárda is, amely utóbb összekovácsolódott. Négyszáz bemérés Kinek van ma leginkább szüksége a földhivatalra, a leiámerők tennivalójára? Egyre többen hoznak össze valami kis szerszámoskamrát hobbikertjükben, épp a Pe­resen például kétszáznál alig kevesebb az ilyen léte­sítmény. A különböző ked­vezmények _ megszapqrítot- ták azok számát is, akik nem várnak bérlakásra, ha­nem családi összefogással há­zat építenek maguknak. Meg hát bőven adódik ingatlan­átírás. aminél elsődleges sze­rep jut a földhivatalnak. És hogy tulajdonképpen mi a földmérő, jelen esetben Nagy Károly mindennapi dolga? A délelőttje általában itt, a hivatali szobában zajlik, tér­képi adatszolgáltatással, az építkezésekhez szükséges te­lekmegosztás elvégzésével. A délutánja pedig a város, a határ! Ahol bizony sokszor kell szomszédok vitás ügyei­nek végére pontot tennie. Buzgalmát néhány adat jól tükrözi: csak az elmúlt esz­tendőben négyszáz épületbe­mérést. hatvan telekmegosz­tást végzett, továbbá huszon­két közületi kisajátítás dol­gában intézkedett. Teodolit és útiátalány A hatvaniak „hites” föld­mérője egyébként most ju­bilál. Huszonöt esztendeje Budapesten, a Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál ta­nulta ki mesterségét, csak­nem tíz évig ott is dolgozott, majd Gyöngyösre, onnan pe­dig szülővárosába, Hatvan­ba került. Mindennapos úti­holmijához mérőszalag, szög­prizma, hat piros-fehér ki- tűzőrúd, tucatnyi vasszög tar­tozik, no meg a nagyobb, számszerű munkánál haszná­latos teodolit. Saját kocsiját használja árkon-bokron átal, és bár mindezért havonta 250 forint útiátalányt folyó­sítanak neki, ügyszeretetén e tény mit sem változtat. Ahogy mondja: változatos a földmérő pályája. Persze, nem csupán a mozgás miatt. Egy-egy helyszínelés önma­gában is izgalmas. Különö­sen, ha valamelyik mezsgye­szomszéd elszántott pár mé­ternyit a másik kertjéből. És nem mindig a panaszos­nak. az ágálónak van ám igaza! Gyakorta fordul elő. hogy az adatok és a térképi állapotok a megvádoltnak szolgáltatnak igazságot, a mezsgyemérést kérő pedis fizetheti a földhivatalnak já­ró 1000—1200 forint költse get. A hobbikertben Jó negyvenes, deres hajú férfi a földmérő. Arcbőrét Ktegszivta a napfény, olyan, m m Kedvenc hobbija a kertészkedés (Fotó: Szabó Sándor) akár a balatoni strandolóké, pedig hol van még a nyár. De hát Nagy Károly hétköz­napjai nemcsak a hivatal révén telnek a szabadban, a telkeket és mezsgyéket ta­posva. Ha végzett a köteles tennivalóval, várja egy má­sik, amit ő -maga is hobbi­ból végez Apafi utcai há­zukban. felesége és gimnazis­ta leánya társaságában. Mert szereti a földet, szereti kert­jének fáit, bokrait, mind több olyan terményt teremtve így elő, ami a háztartást gazdagítja, a háziasszonyi pénztárcát kíméli. Különö­sen ilyenkor, tavasszal, meg­fizethetetlen primőröket tá­lal a konyhaasztalra, a kam­ra eri.yhelyébe, hogy minél változatosabb legyen a napi étrend, s minél táplálóbb a zöldségből készülő eledel. Hogy akad irigye a földmé­rőnek? Legyint. Majd csön­desen megjegyzi: az ilyen legszívesebben elmenne a munka temetésére. Moldvay Győző Borics Lászlónak, a megyei tanács építési osztálya meg­bízott vezetőjének üdvözlő szavai után a zsűri nevé­ben dr. Laczkó László, az ÉVM főosztályvezető-he­lyettese értékelte a munká­kat. Elmondta, hogy a be­érkezett 37 pályamű színvo­nalában megfelel a várako­zásnak, s a díjazott, . illetve megvásárolt tervek vaíóban korszerű, a pihenést, a táj­védelmet egyaránt jól szol­gáló üdülőkörzet kialakítá­sát teszik lehetővé. A száz­ezer forintos első dijat Bog­nár László (Budapesti Mű­szaki Egyetem), Lázár An­tal és Patonai Dénes (IPAR­TERV) közös munkája nyer­te el. A díjazott pályamű- vekkel együtt összesen tíz tervet vásároltak meg. Köszönetét mondott a tervezőknek és a pályázatot kiíróknak a község fejlődé­sét meggyorsító elgondolá­sokért Kovács Mihályné, a községi tanács vb-titkára is. Hofer Miklós egvetemi ta­nár, a Magyar Epítőművé- szek Szövetségét képviselte a zsűriben. Tőle kértünk rövid értékelést a nyertes pályaművekben lerajzolt épí­tészeti megoldásokról: — A pályázat célja is az volt, hogy segítsen szakítani évtizedes rossz hagyomá­nyokkal. Ne darabolják fel az idegenforgalmi területe­ket, hanem a korszerű, a táj érdekeit csak gyarapító üdü­lőkörzetek kialakítása le­gyen a fő szempont. Első al­kalommal fogalmazódott ez meg így egy pályázatban. A beérkezett tervek többsége a bokorszerű településszer­kezetet javasolja, ennek tör­téneti hagyományai vannak a megyében is. A község melletti területen 120 _120 ü dülő építhető, elsősorban szövetkezeti formában, de elképzelhető más, egyéb csoportos változat is. ' A győztes pályamunkában az épületek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy védett kis udvarok vannak közöttük a csoporton belül tehát az el­különülés is megoldott. Nem kellenek viszont a ha­talmas díszkerítések A ter­vek egyébként általában ro- mantikusabbak, mint az a korábbi esztendőkben ta­pasztalható volt. Az építé­szek igyekeztek a lehető leg­többet felhasználni a hagyomá nyokból. népi (hekeli) íNwüsmS} 1981. április 14., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents