Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

Hegy hevesi vagytok, fiatalok? azt kellene felelni, hogy nem, nem, nincs semmi kü­lönös baj, csak ... Csakhogy a vita során számos olyan körülmény került felszínre, ami egyértelműen arra utal. hogy a hevesi fiatalok bi­zony sok szempontból meg­lehetősen messze vannak még attól, hogy a címben szereplő kérdésre egyértel­műen pozitív választ adhas­sanak. Mielőtt bárki felháborod­na, hadd magyarázom meg. mire alapozom a fentieket. Az előző küldöttgyűlés óta végzett munkáról készült beszámoló részletesen ele­mezte a fiataloknak a nagy­községben betöltött szerepét, és ennek során elismeréssel szólt a termelőmunkában, a tanulásban, a társadalmi fel­adatok megoldásában elért eredményeikről, de már nem tehette ugyanezt akkor, ami­kor művelődési és szórako­zási lehetőségeikről kívánt őszinte képet adni. Ennél a kérdésnél akár meg is állhatnánk, csakhogy részben a gondok már ré­giek, és így régóta ismere­tesek — lapunk hasáhjain is többször szóltunk róluk —, részben pedig: van en­nél szorítóbb gondja a he­vesi fiataloknak. Es ez. nem más, mint a lakáskérdés, Igaz, a beszámoló — már- már szinte túlzott, lojalitás­sal — megállapítja, hogy az utóbbi években Hevesen át­adott (inkább kevés, mint sok) lakások közül mennyi­be költözhettek be fiatalok, és ez látszatra jó képet mu­tat. Csakhogy: fiatal a húsz- huszonkét éve6, családalapí­tás előtt álló (többnyire kispénzű), és fiatal a már házas, harminc körüli (pénz­ben szintén nem dúskáló) férfi és női is. de már gye­rekkel, városias (rossz.) ízű albérletezéssel vagy a szü­lőkkel való, kénytelen-kel­letlen vállalt együttéléssel. Mi sem természetesebb, hogy lakásügyben elsősorban ők jönnek számításba, a hu­szonévesek viszont szinte egyáltalán nem; ha csak ki­vételes szerencse (?) esete nem forog fenn ... Mármost: ezt legjobban ők maguk, az érdekeltek tudják. És nem hagyják szó nélkül. A nagyközségi KISZ- bizottság 13 felszólalója kö­zül több-kevesebb szenve­déllyel — majd’ mindenki érintette «ezt a kérdést, még az életbe csak most kilépni készülő középiskolások is ... Elmondták, amit éreztek, habár megnyugtató válasz­ra — ismerve a realitáso­két ■— ök maguk sem szá­mítottak. S tették ezt na­gyon helyesen, mert ez ügyben, jelen körülmények között — nem kaptak, nem is kaphatnak. Sajnos. A fia­talok számára, és lakóhe­lyük, a nagyközség számára is. hiszen a felnövekvők kö­zül nem egy tehetséges fog vándorbotot a kezébe, és ke­res máshol boldogulást. Ennek következményei pe­dig szintén ismertek. Visszatérve tehát a szok­ványos, de adott esetben nem kis súllyal bíró kérdés­re: — Hogy vagytok, fiata­lok? — ma aligha kapha­tunk egyértelműen igaz, megalapozott — köszönjük, jól válaszokat. Ezekről — és az esetleges megoldási elképzelésekről — talán az április 12-én meg­tartandó járási KlSZ-fóru- mon hallhatunk majd újra, kiegészítve a problémakört esetleges megoldási javasla­tokkal. B. Kun Tibor ClTTÖRÖSIKERF* Gyerekek a vízről — Kedves gyerekek! A természeti környezet elemei közül a vizi környezetben okozott károk a legsúlyo­sabbak. Ezért az emberi környezet egyik alapvető, maghatározó elemének, a víznek, a védelméhez kér­jük. a ti segítségeteket is. Ezt a felhívást jutatta el tavaly az általános iskolá­sokhoz az. Országos Vízügyi Hivatal és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, amikor meghirdették az. or­szágos vízvédelmi pályáza­tot. Mint már arról lapunk­ban beszámoltunk, Heves megyéből 34 rajz-, 17 szöve­ges és 3 fotópályázat érke­zett be a megadott, határ­időre. Az értékelés Is meg­történt: az első lépcsőben az Észak-magyarországi Víz. ügyi Igazgatóság és a Haza­fias Népfront Heves megyei Bizottságának képviselőiből, képzőművészekből álló zsű­ri bírálta el, hogy kik bi­zonyultak pályamunkájuk alapján a legeredményesebb környezetvédőknek. Mivel a nyertesekről már részletesen hírt adtunk, így most csak a 7. számú általános iskola diákjait kerestük meg — akik igen eredményesen szerepeltek —, hogy arról érdeklód.iünk mit is jelent számukra a víz, a vizek élő­világa. Név szerint: Heren­di Gabriellát és Fehérvári Krisztinát, akik Élet a víz­ben, a szárazföldön és a ví­zen című dolgozatukkal el­ső díjat nyertek, valamint Antal Évát. Ungvári Ildikót és Török Irént, akik A tenger élővilága című pálya­munkájukért a harmadik díjat kapták a zsűritől. A strand, a Balaton, a Ti­sza, a Duna, és a tenger, valamint az ivóvíz jut eszük­be a víz szó hallatán. A sok kellemes nyári emlékek közé azonban egy kellemet­len is 'fűződik. Az egyikük eiiBeeelt, hogy sa egn «tag« don az önfeledt lubickolás közben majdnem megfulladt az öccse. De mindjárt utá­na büszkén azt is hozzá­teszi, hogy ő mentette ki. Mind az öten azt vallják, hogy Branstadter Gábor élő­világ—testnevelés szakos tanáruk ösztönözte őket a pályázaton való részvételre. Maguktól talán hozzá sem fogtak volna. A győztes pá­ros egyik tagja úgy érzi, hogy egyedül nem tudta vol­na vállalni a pályamunka elkészítését. Ungvári Ildikó, a harmadik helyezett csapat szóvivője pedig a követke­zőket adta elő: — Én írtam, a többiek rajzoltak. Évával egy pad- ban ülünk az iskolában, Irénnel pedig egy utcában lakom, s természetesen mind­hárman barátnők vagyunk. Ezek után azt hiszem, ért­hető. hogy egy csapatot al­kottunk. De nézzük csak, a vízvédők közül ki milyen pályára ké­szül, hiszen mind az öten nyolcadikosok. Van. aki óvónő szeretne lenni, van, aki nyelvet tanul, s a ter­vek szerint egyikükből ápo­lónő lesz. Akadt olyan vé­lemény is, hogy a gimná­zium maid jó időhúzás lesz, ugyanis még nincs kialakult elképzelés a jövőről, s van, aki valamilyen formában az állatokkal kíván majd fog­lalkozni. öten tehát ötfelé. be hogy továbbra is barátnők ma­radnak-e? Az a jövő tit­ka. Egy valami azonban biztos, hogy szeretik a ter­mészetet, a vizet, annak élővilágát. Erről tanúskodik eredményes dolgozatuk, amihez gratulálunk. S mi, felnőttek pedig ne felejtsük azt az alapigazságot, amire felhívták a figyelmünket: a víz szükséges életünkhöz, óvjuk a természetet! __ (gc. M. «I ­— Köszönjük, megvagyunk — felelhetnék ők udvaria­san, és ezzel azonnal egy- egyre alakulna köztük s köztem a helyzet: sztereotip kérdésre sztereotip válasz. Csakhogy a helyzet He­vesen sem ilyen egyszerű. A mintegy 12 ezer lelket számláló nagyközségben — hasonlóan sok más telepü­lésünkhöz — a lakosság zö­me fiatalokból áll, ha te­szem azt (kissé önkényesen), mondjuk 30—35 évnél meg­húznám a boldog és gond­talan ifjúság felső határát. Boldog és gondtalan? Na ne, azért vigyázzunk, túlzásokba ne essünk, vagyis hát, ha lehetek egészen fia­talos. majdhogynem vulgá­ris. akkor mondhatom: ne röhögtessük halóira egy­mást, ilyet is csak valami vén ember mondhat, Még- hogy boldog és gondtalan...! S ha kinevet — lelke rajta, de igaza van a fiatal­nak. Meglehetősen korán — és szerintem nagyon helye­sen — rászoknak ugyanis arra. mind Hevesen, mind más táján a világnak, hogy reálisan szemléljék az éle­tüket, n boldogság már ré­gen nem egyenlő ama bizo­nyos, megfoghatatlan kék madár elérésével. Gondta­lanságról pedig szó sincs, mert mindenki tudja: alig, hogy cseperedni kezd, már­is több (fontos) dolga akad, van tehát gondja éppen elég az ember fiának a minden­kori, az örök ifjúságnak. Kérdés lehet persze, hogy ugyan minek most ez az elmefuttatás? — nos, az ügy. úgy áll, hogy Heves nagyközség KISZ-bizottsága — mint arról lapunkban is beszámoltunk — nemrég rendezte meg küldöttgyűlé­sét. És ezen a küldöttgyűlé­sen akarva-akaratlanul fel kellett figyelné néhány va­lóban figyelmet érdemlő kérdésre. Mindenekelőtt a jóra. Ar­ra, hogy a lakosságnak majdnem fele a fiatal kor­osztályhoz tartozik, és mint ezt a beszámoló is leszögez­te: a nagyközség ifjúsága nemcsak számban, hanem politikai, társadalmi maga­tartásával, közéleti aktivitá­sával, valamint a munkában, a tanulásban való helytállás, sál — igen jelentős helyet foglal el a járásszékhely életében. Akkor hát mi a hézag? — következhetne az újabb kérdés, amire, ha változat­lanul hű akarok maradni az igazsághoz, megint csak A rock and roll újra a virágkorát éli. Időben reagált erre a nosztalgiahullámra az új Hungária együttes is. Az elmúlt héten a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban telt ttótt MCV sikerrel mutatták be legújabb slágereiket a fiataloknak. _ ' (Fotó; Szabó Sándor) Az ajándék Az ajándékozás lehet üres formalitás, de lehet örömteli is: ha megtaláljuk a mód­ját, hogy élve az alkalom­mal, közelebb kerüljünk egy figyelmes megemlékezéssel azokhoz, akiknek sokat kö­szönhetünk — ahogy ma az utódok mondják: — őseink­hez. Egymás mellett élő népek, közösségek hódolatuk kife­jezésére, jóindulatuk bizo­nyítására, a másik fél meg­nyerésére ajándékoztak egy­másnak nagybecsű tárgya­kat. Olyanokat, amelyek *az ajándékozónak is értékesek voltak. A családon belül is ha­sonló szerepe van az aján­déknak. De itt nem jóindu­latot akarunk vele nyerni —’ remélve, hogy az meg­van, — hanem örömszer­zéssel emlékezni, megerősí­teni azt a viszonyt. Ezért itt az ajándék nem a saját javainkról való ie- mondást fejezi ki elsősor­ban, hanem a másik bele­érző ismeretét. Azt, hogy tudjuk, mit kedvel, mit szeret, miben leli örömét, és azt, hogy számunkra mit jelent. Napjainkban mind általá­nosabbá váló szokás, hogy sok szülő forintra váltja át a szeretetet és gondoskodást. Csak hát, ez a csere gyakran leértékeli azt, amit helyette­sít. Az utód, bár vágyai tár­gyát eléri, mégsem örülhet: közben elveszít fokozatosan valamit, amire később na­gyobb szüksége lene». • Egy szokás önmagában so­hasem üres, hanem esetleg azok, akik gyakorolják, kö­vetik. Az örömszerzés nem ment ki a divatból. Csak­hogy ajándékozni a legne­hezebb dolgok közé tarto­zik a világon. A szándék és a találékonyság (pénzről, áruválasztékról itt nem be­szélek) mellett szükség van a megajándékozandó sze­mélyének, vágyainak elmé­lyült ismeretére, ami csak tartós odafigyeléssel lehetsé­ges. Ebből viszont kevés van napjainkban, szülőnél is, gyereknél is. Mi segíthet ilyenkor az ajándékozás nehéz felada­tában? Ajándékozási szokásain­kat a családi példák mellett még leginkább a kereskede­lem reklámjai befolyásol­ják. Hirdetésekkel, vásár­lásra ösztönözve igyekeznek tanácsot adni. Tippet adhat­nak, de nem tekinthetők ügyeinkben bennfentesnek, a helyzet ismerőjének. Nem vállalhatják át a lényeget, a személyes figyelmességet. A másik terjedő szokás a vásárlási utalványok aján­dékozása, amit szintén a ke­reskedelem ösztönöz, lénye­gében látszatmegoldást kí­nálva. Forgalomnövelő fo­gás ez, amelynek elterjedé­sével nem kell ünnepek után fogadni az ajándé­kukat kicserélni kívánók hadát a boltokban. Az utalvánnyal , ózonban — családtagok esetében — átruházható jegyet váltunk szándékunkról. Kérdés, hogy örömszerzésre elég-e a bi­zonylatolt szándék? , K. T. UJ kcSntiisben... Műsorok Kossuth rádió 8.27 Világablak. 8.56 Be­szélni nehéz. 9.08 Verbun­kosok. 9.43 Kis magyar néprajz. 9.48 Tarka mese, kis mese. 10,05 A kisele- fánt kalandjai. Mesejáték. 10.26 Állat-dalok. 10.35 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 10.50 Nemes Katalin zon­gorázik. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Házunk tája. 12.50 Operaslágerek. 13.20 Dzsesszmelódiék. 14.17 Fú­vószene. 15.10 Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB_ről. 15.18 Nemzetközi mesejá­ték-fesztivál. Márkus, á mágus. 16.10 Kritikusok fóruma. 16.20 Lemezmúze­um. 17.07 Vízválasztó. 17.32 Népi muzsika. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Kötöttfogású birkózó EB- ről. . 19.20 Gondolat. A rá­dió irodalmi lapja. 20.05 Évszázadok mesterművei. 21.04 A rádió könyvklub­ja. 22.15 Sporthírek. 22.20 Thai parasztok közt Dél- Kínában. 22.30 Bach: Goldberg-változatok. 23.11 Mascagni és Leoncavallo operáiból. Petőfi rádió 8,20 Amiről Amerika be­szél. 8.33 Idősebbek hul­lámhosszán. 9.28 Három a kislány (Daljátékrészle- tek). 10.00 Zenedélelőtt. 11.33 A Szabó család 12.8# t Cigánydalok. 12.35 TánS?- -zenei koktél. 13.20 Tudósí­tás a kötöttfogású birkózó EB-ről. 13.30 Színes szőt­tes. 14.00 A Petőfi rádió zenés délutánja. 15.30 Kül­földről érkezett... 15.50 (M)-ilyenek vagyunk?! 16.35 Néhány perc tudo­mány. 16.40 Újdonságaink­ból. 17.10 Operebtdalok. 17.30 ötödik sebesség. If­júság — politika — kultú­ra. 18.33 Barangolás régi hanglemezek között. 18.57 Népdalok. 19.25 Prizma 19.45 A beat kedvelőinek. 20.33 .... megdöflek a ver­s em végén”. 21.33 Fog ez menni!... 22.33 Daljátékok­ból, 23.15 Könnyűzene. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Index. A stúdió gazdaság­politikai magazinja. — Dzsesszked velőknek. — Sport. 18.00 Észak-magyar­országi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes.., '. > 8.55 Tévétorna. 8.00 Isko­latévé. 9.20 Szünidei ma­tiné; Kisfilm-összeállítás. 10.25 Delta. Tudományos híradó. 10.50 Madame Bovary. (Angol filmsoro­zat). 15.55 Gólyavári es­ték. 16.35 A bábu (Lengyel filmsorozat). 17.40 Szere­lemmel könnyebb. 18.00 A nyelv világa. 18.45 Sta­féta. Tíz perc ifjúság. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti me­se. A forrás. 19.30 Tv-hir- adó. 20.00 Kék fény (Rí- portmüsor). 21.00 Alfon- show. Alfonzó műsora. 21.25 Zene, zene, zene. Zenei körkép. 22.15 Istenek és szerelmesek — avagy Az éjszakai vendég. 23.20 Tv-híradó 3. 2. műsor 2001 Cannes — Cannes (Riportműsor). 20.45 Egy évvel Cannes után. 20.55 Testünk. A légzés. 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 „Aztán mindig csak vádoltam...” (Dbk.-film). 22.25 San Francisco utcáin (Amerikai bűnügyi filmsorozat). Hat hét alatt négy tűzeset — valamennyi nagy összegre biztosított raktárépületet emésztett el. Az utolsó al­kalommal két halálos ál­dozat is van — közülük egyik Stone jó barátja. így a hadnagynak kétszeres oka is van, hogy bekap­csolódjék a gyújtogató — és gyilkos — utáni nyo­mozásbat.„ MmkmM 1981. április 8„ szerda

Next

/
Thumbnails
Contents