Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-07 / 81. szám
í á KlSZ-kiildcttgyűlésről jelentjük Áz élet minden területén eredményesen tevékenykednek az ifjúkommunisták Gyöngyösön a várpsi mű„Iraubit I 13 SEES Kontra Erzsébet a Traubisoda minő' igét vizsgálta (Fotó: Szabó Sándor) velődési központ kamaratermében gyűltek össze a KIS Z - a 1 a ps zervezet ek küldöttei vasárnap, hogy meghallgassák a városi bizottság beszámolóját, valamint a pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését az elmúlt küldött- gyűlés óta végzett munkáról. Összesen 130 küldöttet és a meghívott vendégeket köszöntötte Mikola Zoltán. A városi KISZ-bizottság beszámolóját Horváth Viktor terjesztette elő. Bevezetőben megállapította, hogy az ifjúsági szervezet célkitűzéseinek megvalósításában meghatározó volt az MSZMP városi bizottságának irányító, ellenőrző és segítő munkája. Gyöngyösön és a környező községekben az ötödik ötéves terv által meghatározott feladatokat eredményesen hajtották általában végre. amelyben, tevékeny részt vállaltak a fiatalok és az ifjúkommunisták is. Ebben fontos szerepet játszottak a KISZ-alapszervezetek. A nevelő munkában javult a társadalmi munkamegosztás, szélesedett az ifjúság részvétele a közéletben. A KISZFelszabadulásunk évfordulóját megelőzően a Magyar Gyógyszerészeti Társaság háromnapos tudományos ülésszakot szervezett Mátra- füreden, amelyre az NDK- ból és Csehszlovákiából is érkeztek küldöttek. Összesen majdnem 150-en vettek részt a tanácskozásokon. A tudományos napok első rendezvénye az a 'válogató verseny volt, amelyen a fiaszervezetek többségében rendszeres szervezeti élet folyt és fegyelmezetten végezték a munkát. Gazdagodtak a KISZ politikai, ideológiai és erkölcsi nevelő munkájának formái, bár a tartalmi munka színvonala nem fejlődött kellő mértékben és a tömegbefoíyás sem érvényesült annyira a KISZ- tagok és a KISZ-en kívüli fiatalok körében, mint amennyire kívánatos lett volna. A beszámoló sorba vette mindazokat a tevékenységi formákat, amelyekben az if- júkommunisták részt vettek. Megállapította többek között, hogy Gyöngyös lakóinak körülbelül egyharmada a fiatalok korosztályához tartozik. Legtöbbjük munkás, közöttük nagyon sok rendelkezik szakmával. Az értelmiségi és az alkalmazotti dolgozók száma pedig az összlétszám negyedét teszi ki. A fiatalok segítették az üzem- és munkaszervezés javítását például az Izzóban, a MÁV Kitérőgyártó Üzemben, a Volán 4-es számú Vállalatánál, a MEZÖGÍ!P-nél, az Ineat'an- kezelő Vállalatnál, a Húsipatal gyógyszerészek tudományos előadása hangzott el, hogy ennek alapján eldöntse a zsűri, kik kapnak lehetőséget az országos döntőben való részvételre. A karcagi Szalai Lászióné és a debreceni Szabó Csongor jutott tovább. A konferenciát ér. Harangi György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezeri Vállalatnál, a KGV 4-es számú Gyárában és az ISG Gyöngyösi Gyárában. A fiatalok 70 százaléka vett részt a szocialista brigádmozgalomban, a városban 124 ifjúsági brigád dolgozott eredményesen. A kongresz- szusi versenyben kiemelkedő eredményt ért el az Izzó Jósé Marti, a kitérőgyár Komszo- mol, a Húsipari Vállalat Tyi- tov brigádja, valamint az ELV EGY Augusztus 20. brigádja. Sokat segítettek a brigádok a sástói úttörőtábor építkezésében. A beszámoló rámutatott arra, hogy a fiatalok körében erősödött a politikai érzékenység. az ideológiai kérdések iránti érdeklődés. Főként a szocialista életmód problémái váltanak ki sok vitát. Harmincán jelentkeztek hozzászólásra, hogy kifejtsék véleményüket a beszámolóval és a további feladatokkal kapcsolatban. A küldöttek megválasztották a 13 tagú városi KISZ- bizottságot. amelynek tagjai a titkári teendők ellátásával ismét Horváth Viktort bízták meg. tője nyitotta meg a mátra- füredi művelődési házban. Ezt követően előadások hangzottak el a klinikai gyógyszerészet témaköréből. Kerek- asztal-megbeszélést is szerveztek, amelyben felkérésre részt vett a gyöngyösi kórház vezető főgyógyszerésze, dr. Kiss Ferenc és a kórház gyógyszerésze, dr. Száll Mária is. akarni „Traubit akarunk. Traubil akarunkFi Táncolnak a poharak, üvegek, táncolnak az ízes üdítőért rajongó gyermekek a televízió reklám- műsorában. Tíz esztendeje ismerjük az eredeti szőlőléből készített üdítő italt, amelynek a gyártási szabadalmát annak .jde.ién az osztrák Lenz-Moser-cégtő! vásároltuk meg. Kezdetben csak a Badacsonyi Állami Gazdaság forgalmazta a mind kedveltebb hűsítőt, majd 1974-ben a Csányi Állami Gazdaság is feliratkozott az alkohol ellen nyitott frontvonal harcosainak sorába. Megvette a gyártás jogát, az egykori présház és pincészet épületeiben pedig jó summa befektetéssel üzemet létesített. A leglényegesebb gépegységeket, mint például az üvegmosó, a töltő és a pasztőrizáló berendezés, tőkés piacról vásárolták. És maga a „Lenz-Moser” küldte Csányba szakembereit, hogy azokat beüzemeljék, a személyzetet pedig megtanítsák a velük való bánásmódra. íz és üveg € Hogyan is készül ez a gyöngyöző, ízletes ital? Gyakorlatilag minden a mű- szakvezető, jelenleg Rosiczki László irányításával történik. Első stáció pediglen a keverőhelyiség, ahol az előírt receptora .szerint a must- sűrítmény és több különböző adalék egy 2500 literes tartályba kerül, a keveréket két óra múltán sajátos berendezés sterilre szűri, hogy következő műveletként — Mák Jánosné ügyességét, f igyelmét dicsérve — a töltőgéphez kerüljön a folyadék. Ez a masina is változtat még az eléggé sűrű . italon! Szódavízzel hígítja fel, s csak azután adagolja a különböző méretű üvegekbe. Hogy ezek tiszták, higiénikusak legyenek: Simonyi Miklósnén múlik. A töltési szintet viszont éppen Zsiga József korrigálja, amikor erre járunk. Íz, zamat dolgában ugyanis nem mindegy, mennyi az üres tér egy- egy üvegben. Miként a pasztőrizáló gépbe is azért utazik a lezárt termék, hogy 80 fokos hőkezelést kapván, biztosíttassák az ital korlátlan idejű eltarthatósága. Laboratórium az üzemben Hazai szőlőlé, hazai munkáskéz, immár hazai gyártásjog. Az ízesítő, színező aromákat viszont továbbra is az osztrák „sógorok” szállítják Csányba. Mi több: legalább kéthavonként ide látogatnak, hogy ellenőrizzék a száz emberrel dolgozó üzemet. Ilyenkor leginkább arra figyelnek, hogy a gyártás folyamán ne lehessen eltérni az eredeti receptúrá- tól. Vagyis: a márka márka maradjon. Igazi Traubi! Arra kell vigyázni tulajdonképpen. hogy egv-egy tartály alapanyaghoz az előírtnál se több. se kevesebb sűrítmény,’ cukor, aroma "ne kerüljön. Ez a vizsgálat egyébként üzemen belül is rendszeres, folyamatos. Kontra Erzsébet végzi, akinek egy kis laboratóriuma van e munkához, s észleleteit Dávid Béla műr szaki felügyelővel közli. Dupla teljesítmény A csányi Traubi útja? Egyértelműen fölfelé ível. Az ital népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy az 1974-ben készített 12 millió palackot tavaly már megduplázták, s az éves termelési értékük közel járt a 75 millió forinthoz. A sikerben közréjátszik, hogy 1980- ban új termékeket is meghonosítottak, illetve piacra dobtak. A Debreceni Állami Gazdaság által kikísérletezett „Róna” üdítőital-kollekcióról van szó, amiből jelenleg meggyet, és fekete ri- bizlit forgalmaznak. Ha komolyabb termelésiérték-nö- velést nem sikerül az idén Nemzetközi gyógyszerésznapok Kovács Gyula elnök: — Változik a szemlélet, ami a bizalom jele... (Fotó: Kőhidi Imre) Két évvel ezelőtt márciusban sokan meglepődtek, amikor a közgyűlésen ellen- szávazat nélkül elnöknek választották Kovács Gyulát. A tarnaleleszi Egyetértés Termelőszövetkezet élére került 36 évesen. Fiatalon lett vezető, de nem ismeretlenül, hiszen korábban a pétervá- sári áfész elnöke volt. Talán sokan ezért is vetették fel, hogy egy nem nezögazdász végzettségű hogyan irányít majd egy csaknem hatezer hektáras nagy gazdaságot. Korábban ugyanis a Pénzügyi-Számviteli Főiskolára járt és vállalatgazdálkodási szakon szerzett oklevelet.. így viszont nem volt ismeretlen előtte a termelés, a gazdálkodás. Kemény, határozott fiatalember. akinek adnak a szavára és intézkedéseire. — Meglepett engem is a megbízatás — idézi fel az akkori napokat. — Nehéz feladatot kaptam. hiszen négy község: Tarnalelesz. Bükkszenterzsébet. Szentdomonkos és Fedémes határát átfogó nagygazdaság irá- WitasM vettem át. Rém Túl a nehezén.. volt ismeretlen ez a vidék, hiszen itt nevelkedtem. Tudtam, hogy a dombok között, ezen a kedvezőtlen termőhelyen milyen nehéz gazdái, kodni, de nem rettentem meg a feladattól. Ismertem az embereket és az eredményeket. 1978-ban 23 millió forintos árbevétel mellett mindössze 800 ezer forint volt a nyereség ebben a szövetkezetben. Kimondottan növénytermeléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Amin leginkább megdöbbentem. hogy a gazdaságban lévő 2300 hektár erdőt nem hasznosították kellően, miután félmillió ‘ forint veszteséggel zárt az erdészeti ágazat. Amikor elnök lettem, másnap összehívtam az új vezetőséget, és felmértük lehetőségeinket. Elhatároztuk, hogy teljes átszervezést hajtunk végre. Megállapodtunk, ahhoz, hogy jobb eredményeket érjünk el, sokkal többet kell tennünk, és az adottságainkat jobban ki kell használnunk. A pénztelenség azonban nehezítetne a helyzetet. Nem volt megfelelő talajmunka, műtrágya, minőségi vetőmag. ami éreztette hálását és még inkább feltárta a korábbi vezetés hibáit. — Mégis cselekedtünk — mondja az elnök —, hiszen új szakemberek kerültek hamarosan a gazdaságba, akik értenek a termeléshez. A szakértelem ugyanis itt nélkülözhetetlen. Mindenekelőtt hozzáláttunk a talajerő-gazdálkodás átrendezéséhez. Már 1979-ben a búza mellett kísérleti jelleggel napraforgót is termeltünk a dombok között. Sokan lekicsinylőén mondták: mit akarunk, a napraforgó úgysem marad meg. Hát, nem így történt! Igaz, nagy kockázatot vállaltunk vele. de bejött. A megfelelő tala j- munka és műtrágyázás meghozta eredményét, mert tavaly búzabéi 3.7 torma térné» tekteseskeat, itt még soha! A kenyérgabona korábban veszteséges volt, 1980-ban viszont egymillió nyereséget, a napraforgó pedig 200 ezer forint nyereséget hozott. Foglalkozunk édes csillagfürt terme, lésével is, ami értékes fehérjetakarmány, az itteni savanyú- földeket jól hasznosítja. Megtaláltuk a jobb lehetőséget a tavaszi és az őszi árpa. valamint a takarmányt adó bükköny termeléséhez is. Így kialakítottuk a helyi adottságokhoz igazított növénytermelés szerkezetét, ami hosszabb távra szól! Az állattenyésztésben igyekeztünk az érdekeltséget úgy megtalálni, hogy az a tenyésztőknek is megfeleljen. Húsmarhával, juhászat- tal és baromfi tenyésztéssel foglalkozunk. Legfőbb törekvésünk az volt, hogy létrehozzuk a takarmányter- melési ágazatot, amely tavaly már bebizonyította fon. tosságát. Annyi takarmányt termeltünk ugyanis, hogy még eladásra is jutott belőle. Az állattenyésztésben még további nagy lehetőségek rejlenek. Miután szövetkezetünkben megvannak most már a takarmányozás lehetőségei. így a szarvas- marha. a juhászat és a baromfi ágazatban a tenyésztő munkát javitjuk. Vannak üres istállóink, ahol libatenyésztéshez kezdünk, mert jövedelmező! Leleszen ma már sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az erdőgazdálkodásnak és a fafeldolgozásnak. mint korábban. — A legnagyobb eredmény, hogy szemléletváltozás következett be ebben — hangsúlvozza Kovács Gyula. — A? emberek most már tudják, hogy milyen érték a fa. amit ki is használunk. Az egvkori tarnaleleszi malom épületét átalakítottuk, ahol megteremtettük a fa- feldolgozás korszerűbb feltételeit. Ma már öt fakiter- Btóá tanyáéi • -kavRakodólapokat készítenek exportra a faüzemben, amely korábban veszteséges volt rábbi egy helyett. Megszerveztük a .száUitáht, esörlő- traktor segít ebben, a mere, dek lejtökön meg lófogat, mert hogy erre is szükség van! 1978-ban 2200 köbméter fát dolgoztunk fel egy év alatt, most viszont az idei első negyedévben ugyanennyinél tartunk. Becse lett tehát a fának, ami tavaly egymillió 300 ezer forint nyereséget hozott. Rakodólapokat készítünk, fölei) nyugatnémet és francia exportra. Ennek biztos piaca van. A jövőben még inkább arra törekszünk, hogy olyan termékeket gyártsunk, amelyek exportképesek. Tarnaleleszen nélkülözhetetlen az alaptevékenységet kiegészítő melléküzémág is. ami 1980-ban több mint másfél millió hasznot jelentett a szövetkezetnek. — Az itteni földek átlagos aranykorona-értéke 2.7, ami nagyon kevés — magyarázza tovább. — Ahhoz, hogy a gazdálkodást tovább javítsuk. olyan melléküzemágakat hoztunk létre, amelyek jövedelmét a mezőgazdaságra fordítjuk. Van építőbrigádunk. amely karbantartásokkal és kislakásépítéssel foglalkozik. Aztán lakatos csoportunk, amely könnyűszerkezetes elemeket készít. Együttműködünk a Szilas- tneate Taa melynek televízió-antenna, erősítőket szerelnek betanított munkásaink. Azt hiszem, nem panaszkodhatunk, hiszen 1980-ban a közös összefogásnak meglett az eredménye. Szövetkezetünk 94 milliós árbevétel mellett hétmillió 738 ezer forint nyereséget ért el. Dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy ennyi még soha nem* volt ezen a vidéken. Túl vagyunk tehát a nehezén, de nem lesz könnyű a jövő sem, hiszen kevesebbb állami támogatással, sokkal nehezebb köz- gazdasági feltételek között kell gazdálkodnunk. A további fejlődéshez erősíteni akarjuk a melléktevékenységet, hogy annak jövedel. mét még inkább a mezőgazdálkodásra fordítsuk. Ezért mintegy kétmillió forintot a fejlesztési alapba tettünk a tavalyi nyereségből. Tovább tökéletesítjük aj gépparkot, főleg munkagépeket vásárolunk, amelyek a nehéz fizikai munkát helyettesítik és nagyobb termelést biztosítanak. Tavalyi eredményeinkre a szövetkezethez tartozó községekben is hamar felfigyeltek. Sokan jelentkeztek azóta azok közül, akik elmentek. Változik tehát a szemlélet, amely a bizalom jele az új vezetés iránt..; • — fflR'WJfcZ tvax Otv - t a csányiaknak elérniük, nem rajtuk fog múlni. Hiszen az üvegberakás gépesítése, a szállítás szervezése tekintetében minden feltételt biztosítottak. Az orosházi üveggyár azonban kellemetlen partner. Még a pusztuló, sérülő' állományt is keservesen pótolja, nemhogy növelné a „Traubi” részére történő szállítás volumenét. Üj termékek Ahogyan Csaba Tamás tmk-vezető mondja, ennek ellenére igyekszik az üzem továbblépni a megkezdett úton. Ha mennyiség dolgában nem is tudnfek fejleszteni, megteszik ezt műszaki vonatkozásban, illetve a termékcsalád bővítése terén. Mit terveznek az idei évben? A Traubi, a meggy, a ribizli mellé besorol a Róna-körte, valamint a Rónakoktél, aminek kissé pikáns ízét különböző gyümölcsök levének keveréke adja, s az „anya-lét” ugyancsak Debrecenből hozatják. A tervfeladatok teljesítéséhez azonban ki kell cserélniük a géppark egy részét, továbbá új mosógépre, keveröberen- dezésre lesz szükség. A gazdaság. illetve az üzem vezetői nem sajnálják a rávaló négymillió forintot, mert évről évre S2ép nyereséget hoz az ágazat. Ezért újítják fel a targoncaparkoti is, amely az anyagmozgatást, a kiszállítást gyorsítja. Moldvay Győző u"msöja,€í —W 1981, ajKilis 1» kesW
