Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-30 / 100. szám
Á gépkoc fejlődésének kezdetei „Az automobil nemcsak a tudnivágyókat lelkesíti, ha. nem részvénytulajdonosainak osztalékot is fizet.” (Henry Ford (1863-1947) A múlt század végén új közlekedési eszköz tüneményes pályafutása kezdődött el, s századunk 50-es éveiben a világon már 10 milliárd lóerő teljesítménnyel körülbelül 100 millió gépkocsi futott. Kialakulásában két szakaszt különböztetünk meg: a műszaki fejlődést, amely a robbanómotorok előállításához kötődik és a nagyiparrá alakulást, amire a tömeggyártás a jellemző. E két fejlődési folyamat között mérföldkő a háromkerekű első' benzinmeghajtású és a négykerekű, elöl elhelyezett motorral és hűtővel ellátott gépkocsi. Gőzzel, gázzal Riválisával, a vasúttal közös őse Cugnot 1769-es gőzkocsija, amelyet korábban lapunkban már bemutattunk. A 19. század elején a közlekedés fejlődése a sínhez kötött gőzgép alkalmazása felé irányult s az utakon kivételes jelenség volt a gépjármű. A gőzgép tömegével és teljesítményének kedvezőtlen arányával függött ez össze. Kevesebb problémát jelentett a síneken futó jármű súlya, hiszen ez sok kocsira oszlott el, a kormányozás sem okozott nehézséget, hiszen a sín veCarl Friedrich Benz (1814—1929) mérnök 1885-ben szerkesztett és 1889. július 3-án szabadalmaztatott háromkerekű jármüve, a világon az' első, gyakorlatban is használható benzinmeghajtású gépkocsi. A mannheimi próbaúton 20 km/óra sebességet ért el vele. Ezt az első, gépkocsinak tekintendő járművet ma a müncheni Deutsches Museumban őrzik. Az első Daimler-tehergépkocsi. Gottlieb Daimler (1834—1900) Benztől függetlenül kapott szabadalmat 1883-ban az izzófej gyújtású robbanómotorjára. Az 1,5 lóerős, 268 kg súlyú motort gépkocsiba építette be, mellyel 18 km/óra sebességet ért el. zette a járművet. Lassan kiderült a vasút hiányossága: kötött pályája miatt nem volt képes mindenhová elvinni az utast és az árut. Bebizonyosodott, hogy a vasút megkívánja, az állomásoktól tovább is jó utakra van szükség. A feltalálóknak tehát az u+akon egyéni kényelmet nyújtó, nagy teljesítőképességű és biztosan kormányozható ’ jármű létrehozásán kellett fáradozniok. Erre pe- tdig a lehetőséget a különféle robbanómotor fajták feltalálása ■ teremtette meg. 1784- ben PH. Leb on szabadalmaztatott egy gázgépet. Az övénél jobb konstrukc.j volt 7. De Rivaz 1807-es gépe, témánk szempontjából azonLouis Renault által kifejlesztett gépkocsi, melynek újdonsága az volt, hogy az addig használt láncineghajtás- sal szemben kárdántengelyt alkalmazott. ban egy rendkívül sokoldalú francia feltaláló, Etienne- Jean-Joseph Leonir (1822- 1900) tevékenysége volt különösen fontos, aki számos találmánya között 1890-ban egy kis műhelyek céljaira alkalmas gázmotort szerkesztett, amit 1883-ban járműre szerelt fel. Gázmotorja olcsó üzemanyagát (világítógáz) és hatásfokát tekintve túlszárnyalta a gőzgépeket. Járművével — az első gázmotoros gépkocsival — 40 km-es utat tett meg Párizsból Joinville-le -Pont-is. A kísérletek során azonban kiderült, hogy a motor nagy súlya és alacsony fordulatszáma (120 fordulat egy perc alatt) miatt stacionárius alkalmazásra megfelel ugyan, de mozgó munkára a konstrukció fejlődésképtelen. A benzin porondra lép A gőz- és gázjárművek nemcsak nagy súlyuk miatt voltak alkalmatlanok a további fejlődésre, hanem olyan gép alkalmazására volt itt szükség, amely a gőzgép tűzterét, kazánját és hengerét egy könnyű egységbe tudja foglalni. További követelmény ehhez az olcsó acél és olcsó üzemanyag. Ez utóbbit segítette elő az amerikai Drake ezredes 1859- beli vállalkozása nyersolaj kibánvászására a föld mélyéből. Az olajfinomítók könnyű frakciói — amelyeket világításra nem lehetett felhasználni és ezért ezeket egyszerűen felégették — és most a robbanómotorok üzemanyagaként új alkalmazási területet kaphattak! A világítógáz helyett tehát üzemanyagként a benzint kezdték alkalmazni a mobi- lis robbanómotorok fejlődése pedig Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach kísérleteivel függött össze. Az első gyorsfutású, benzinmotor A világhírre szert tett angol Rolls-Royce gyár 1904-es gyártja. Már -40—50 km/óra sebességgel haladt. tifeíé; Science Museum, London). Ma, amikor a benzinárak, az energia egyre növekvő költségei jelentik a fő gondot az autósok egyre nagyobb táborának, ki gondolná, hogy valamikor a benzint, mint felhasználhatatlan mellékterméket elégették? Mai összeállításunk a gépkocsi fejlődésének kezdeteiről szól és technikatörténeti érdekességeket villant fel. szabadalmuk 1883-ból származik és két évvel később, ennek javított kiadása 0,5 lóerővel 900 fordulat/perc hatásfokkal működött. A múlt század 70-es éveitől Carl Friedrich Benz is foglalkozott robbanómotorok szerkesztésével s fáradozásai 1886-ra jártak sikerrel: megszületett az első benzinmeghajtású automobil. Az első konstrukciós változtatások A motor mellett a gépkocsi fejlődésében annak irányítási problémája meghatározó szerepet játszott. A négykerekű kivitelnél ugyantése volt: az alváz hordta a motort, a tengelyekre szerelt kerekeket, a kormány- szerkezetet és erre került ráépítésre a karosszéria. A századfordulóra esik annak ideje, hogy a motor erőátviteli szerkezetét az eddigi — a mai kerékpárhoz hasonló lánckerék-áttétel helyett — felváltotta a csuklós- (kardán) tengely meghajtás, amit első ízben a franciaországi Renault-gyár- ban dolgoztak ki. Ez alkalommal még egy, látszólag jelentéktelennek tűnő új gépkocsi szerkezetről, a karburátorról kívánunk beszámolni. Enélkül ugyanis nem terjedhetett Bánki Donét (1859—1922) és Csonka János (1852—1939) mérnökük 1893-ban szabadalmaztatták világhírű találmányukat, az állandó nívójú benzinkarburátort (porlasztót). is a lófogatú kocsik hagyományos,- az első két keréknek a kocsiszekrény alá szerkesztett forgóállványa itt használhatatlanná vált. Benz első, 1896-os modellje ezért háromkerekű volt, és kormányzása az első, egyedülálló kerékkel történt, mégpedig úgy. mint a mai kerékpároknál: a kerékagv- ra villa került felszerelésre, amit egykarú emelővel, felülről egy fogantyúval lehetett mozgatni, A későbbi négykerekű Benz-autót már a két első kerék kormányozta, de még mindig kísértett a lovaskocái külső megjelenése. Bizonyos időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az egyre nagyobb motorteljesítménnyel párosult nagyobb sebesség miatt a motort végül is hátulról előre helyezzék a két, kormányzott kerék fölé és az egész első részt bádogvezetővel lássák el. (A múlt század 90-es évei.) A következő újítás az alváznak és g karosszériának két önálló szerkezeti felépívolna el a folyékony üzemanyagok felhasználása és az automobil sem válhatott volna a modern közlekedés uralkodó eszközévé. A robbanómotorok működéséhez robbanókeverék (petróleum, vagy benzingőz) előállítása szükséges. Ezt a problémát oldotta meg aztán a Bánki Danát—Csonka János 1893. február 11-i keltezésű „Újítások a petróleum motorokon” című szabadalma, amelyben világosan és félreérthetetlenül fogalmazták meg a porlasztás. elvét. A porlasztást ugyan előttük mások is alkalmazták, de csak kezdetleges formában: például -külön szivattyúval fecskendezték be az elpor- lasztott üzemanyagot a motor hengerébe, a legegyszerűbb megoldásra — a motorhengerben le-fel járó dugattyú szívóhatásának erre a célra való felhasználására azonban csak a két magyar feltaláló gondolt. Kováts Andor MAI műsorok: RÁDIÓ Kossuth rádió 8.20 Mai kulturális programok. 8.27 Binkin: Jubileumi nyitány. 8.35 Kre- nek: Húzd rá, Jonny! 9.29 Magyarán szólva ... 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Verbunkosok, nóták. 11.28 Bevallom magának... 11.43 A Balogh család. 12.35 Rónai György: Az alkony éve. 12.45 Zenemúzeum 14.21 Műtét után. 14.51 Baross Gábor: Concertino cimbalomra és kamara- együttesre. 15.10 A borsodi bányamunkásság zenei élete. 15.27 Az aranykezű legény. 16.05 Sibelius: Ka- relia-szvit. 16.21 Délutáni rádiószínház. Pokol takaréklángon. 17.07 Operafelvételeinkből. 17.35 Bartók zongoraműveiből. 17.45 Ünnepi köszöntő. 18.00 Verbunkosok 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Bögöly (Ethel Lilian Voynich regénye). 20.21 George London operaáriákat énekel. 20.40 Töltsön egy órát kedven- » ceivel. 21.40 Adottságok, lehetőségek. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. Házimunka. 23.30 Három Vivaldi-versenymű. Petőfi rcfcfió * 8.05 Neményi LiH operettdalokat énekel. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55. Űj otthonra leltek Archetzék. 13.25 Látószög. 13.30 Cipósütés. 14.00 Válogatott perceink. 16.33 Üt- közben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Népzenei fesztivál, j 21.23 Iránytű. Szórakoztató magazin világjáróknak és otthon ülőknek. 22.28 A miskolci dzsesszhétvége. 23.15 Bécsi operettszerzők műveiből. Misfcolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok Szerkesztő Jakab Mária — Paul Maurlat zenekara játszik. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 La$- és műsorelőzetes .., TQ 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 15.55 Vakon, de nem világtalanul (Amerikai dokumentumfilm). 16.25 A fény hegyei (Olasz dokumentumfilm). 17.00 Telesport. 17.25 A piros lótusz vidéke (Riportfilm). 17.50 Bartók: Gyermekeknek. 17.55 Ablak. 18.55 Tévétorna. 19.00 Esti mese. 19.15 Ünnepi köszöntő. 19.30 Tv- híraídó. 20.00 Pityke őrmester. (Magyar rajzfilmsorozat). 20.10 Viadal (Tévéjáték). 21.30 A primadonna, Kincses Veronika operettdalokat énekel. 22.00 Tv-híradó 3. 22.10 Az ötcentis mozi (Amerikai butié szkfilm). 2. műsor 18.35 Fegyverrel írott történelem. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Leoncavallo: Bajazzók (Operafilm). 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 Kisfilmes a nagyviágból. 1. Vezetőszerviz. 2. Bohókás találmányok. 3. Óriások és törpék. 4. Erdők, esztendők. 5. Töredék. t/misUfb 1981, április 30., csütörtök i Charles uurye» amerikai mérnök testvérével 1837-ben készítette el Springfieldben „ló nélküli kocsi''-ját (Horseless carriage), amely már gumiabronccsal, motorja pedig karburátorral volt ellátva. (Fotó: Smithsonian ' Institution, Washington
