Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-25 / 96. szám
SAUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést farfeft az Elnöki Tanács AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 96. szám ARA: 1.40 FORINT 1981, április 25., szombat ASZÁLYOS HELYZET .?!ezerr(l. Aki öntöz - többet termel HM gyerek K öztudomású, hogy a demográfiai hullám a VI. ötéves terv időszakában tetőzik. Ez azt jelenti, hogy országszerte gyarapszik az általános iskolás fiatalok száma: megyénkben a jelenlegi lét— ; számnál ötezerrel több diákra számítanak. Az sem titok, hogy a tárgyi feltételek szűkebb ; hazánkban sem szivderí- I tőek. Pontosabban szólva: ' kevés a tanterem, s a meglévőek egy része is el" ! avult, felújításra szorul. A pedagógusok joggal pa- , naszkodnak a zsúfoltságra, > hangsúlyozva: ez végsőso- i ron akadályozza az ered- ! menyes nevelő-oktató mun- ! kát. Igazuk van, de az | sem vitatható, hogy az anyagi lehetőségek megyénkben is erőteljesen korlátozottak. Így aztán megtörténhet, hogy olykor meg kell alkudni. Ahol ! erre mód van, ott minden I helyiséget hasznosítanak, s ! az oktatási intézmények i délelött-délután hangosak a diákzsivalytól. Nem szabad elfelejtenünk ugyanakkor azt sem. hogv keresni, kutatni kell a végleges kiutat. Ha több < a gyerek, akkor gondolni ) kell rájuk és a lehetősé- S gekhez képest mindent kö- S telező megtenni azért, < hogy a tudásra szomjúhozó \ fiúk-lányok. nagyjából el- > fogadható körülmények kö" S zött gyarapíthassák isme- S reteiket. Az elkövetkező I fél évtized során — a terveket már kidolgozták, il* letve végső formába öntik a közeljövőben — felszá- i molják a legégetőbb gon- i dókat, azaz új tanterme- > két, iskolákat építenek. Ez > önmagában örvendetes, s megnyugtatóan hat mind a < nevelőkre, mind a szülők- \ re. Az viszont már soka- j kát aggaszt, hogy ezeket a } beruházásokat többnyire az í ötödik ötéves terv utolsó < esztendeiben óhajtják át- í adni rendeltetésüknek. A 1 kétkedők indokoltan érvel- snek: azt mondják — is" < merve az építőipari válla- < latoknál kialakult gyakor- > latot —, hogy a kivitele- 5 zés ilyen vagy olyan okok s miatt akadozik, s megtör* < ténhet az, hogy az annyira { várt létesítményeket csak I az 1985 utáni időszakban vehetik majd birtokba a tizenévesek. Jelzéseikre érdemes hallgatni. Most még elképzelhető az, hogy ezeket a munkálatokat jóval előbbre hozzák. Ez csak előrelátó szervezés, méltányosság és megértés kérdése. Senki sem kételkedhet abban, hogy társadalmunkban nincs és nem is lehet fontosabb a felnövekvő nemzedékek gondtalanabb jövőjének biztosításánál. Ügy véljük, még idejében emelünk szót, jókor hivatkozunk az ifjúság igényeire, hiszen most még módosítani lehet a „menetrendet”, méghozzá úgy. hogy senki sem csalódik, legfeljebb az az ötezer fiatal kapja meg azt. amit méltán remélhet: fokozott törődést, felhőtlen holnapjaink megalapozását. Pécsi István Heves és Borsod megyei szakemberek tanácskozása Egerben 1981-ben úgy tűnik szára- zabb időjárás köszöntött be, mint az elmúlt két esztendőben. amikor jócskán volt még csapadék. Egy hónapja pedig szinte aszáj sújtja a mezőgazdaságot, ami még inkább előtérbe állítja az öntözés jelentőségét! Ennek a termés és ezen keresztül a hozamnövelésben betöltött . szerepéről tanácskoztak Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megye öntözéses szakemberei pénteken délelőtt Egerben, a Technika Házában. Ott volt dr. Fodor Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öntözéses Szolgálalának vezetője is. Dr. Sándor Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője megnyitójában aláhúzta, hogy Hevesben tizezer hektár folyamatos öntözésére van lehetőség, ami a szántóföldi területnek mindössze négy százaléka! A közös gazdaságokban lévő öntözőberendezések többsége elavult és a szigorúbb közgazdasági feltételek miatt nem sikerült újakkal pótolni ezeket. A gazdaságoknak szűkös fejlesztési lehetőségeik miatt inkább . a felújításhoz kell folyamodniuk. Megyénkben jelenleg korszerű öntözést valósítanak meg Gyöngyösön, Nagyrédén. Hatvanban, Gyöngyöspatán, és a Csányi Állami Gazdaságban. A megnyitó szavak után Németh János, a MÉM öntözéses Szolgálatának osztályvezető-helyettese arról beszélt, hogy a VI. ötéves terv növénytermelési célkitűzései csak az öntözés kiterjesztésével valósíthatók meg. Különösen indokolt ez a szántóföldi zöldség-, a burgonya-, a cukorrépa-, a gyümölcstermelésben és a gyepgazdálkodásban. Ennek érdekében fontos az üzemi tervvel együtt az öntözési terv elkészítése is, amely felöleli a rendelkezésre álló eszközök, berendezések teljes kihasználását. Három év alatt 150 üzemben vizsgálták meg az öntözővíz hasznosítását — mutatott rá előadásában dr. Csekö Géza kandidátus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense. Kelet-Ma- gyarország üzemeiben végzett vizsgálatok során szerzett adatokat számítógéppel dolgozták fel. s feltárták a fejlesztés lehetőségeit is. Dr. Kádár Béla egyetemi tanár a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem rektor- helyettese az öntözés gazdaságosságáról szólt. Elmondta, hogy Kelet-Magyarország üzemeiben éppen a változó csapadékviszonyok miatt a növénytermelés sikereinek egyik feltétele az öntözés. Kísérleti eredménnyel igazolta. hogy ennek hatására miként növekedett a jövedelmezőség a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék <■'- a takarmánynövények termelésében. Rámutatott, hogy a gazdaságok termeléstechnológiájukat. úgy szervezzék, hogy nyár végén és tavasszal a vetés előtt végezzenek elö- ön tőzést, ami jelentősen csökkenti a költségeket! Szeptember második felében pedig elengedhetetlen a fagyvédelmi öntözés is, különösen a kukoricaföldeken, a gyümölcsösökben és a zöldségtáblákon. Ezzel ugyanis az esetleges fagykároktól óvják meg a. növényeket, ami a hozamokban jelentősen megtérül. Ennek érdekében a gazdaságok igyekezzenek megtalálni a megfelelő vetésszerkezetet és a szakszerű öntözés módját. A továbbiakban Löffler László azt bizonyította, hogy a nádudvari rendszer Áz ötnapos munkahét bevezetéséről Trethon Ferenc sajtótájékoztatója A népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvény végrehajtásáról intézkedő minisztertanácsi határozat előirányozta, hogy 1982. január 1-től fokozatosan át kell térni az ötnapos munkahétté. Az áttérés pontosan meghatározott feltételeiről. a végrehajtással kapcsolatos tennivalókról Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tájékoztatta az újságírókat pénteken a Parlamentben. Mint elmondta, az ötnapos munkahét társadalompolitikai jelentőségére való tekintettel az előkészületi munkálatok a szokásosnál is jóval sokrétűbbek voltak, ezekbe bevonták az érdekelt központi irányító- és társadalmi szerveket és véleményt cseréltek jó néhány termelő és szolgáltató vállalattal. Az Elnöki Tanács által jóváhagyott törvényerejű rendelet szerint a rövidebb munkahétre általában 1982. január 1-től lehet áttérni. 1982. első félévének végére álialánossá kell tenni a rövidített munkaidőt. Az egy műszakban dolgozók heti törvényes munkaidejét 42 órában, a több műszakban és a folyamatos munkarendben dolgozóknál pedig 40—42 órában kell megállapítani. A miniszter figyelmeztetett arra. hogy e jelentős intézkedés sikeres végrehajtása minden szinten összehangolt, folyamatos koordinációt, magas színvonalú irányító- ellenőrző munkát, az új és jó törekvésekkel szembeni fogékonyságot igényel. 150 gazdaságában a folyamatos öntözéssel kukoricából, cukorrépából és burgonyából hektáronként 3—8, a gyepeken pedig tíz tonna többlettermést értek el. Faggyas Lajos, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője pedig kifejtette, hogy a Mátra alján április 7-én megkezdték az öntözést a gazdaságok. Működik az egervölgyi és a gyöngyös—nagyrédei öntözőrendszer, amely vizet szolgáltat az üzemeknek. Északon a Bodrog-közben viszont a korábbi ár- és belvizek miatt még csak most kezdik el a tavaszi vetést. Aláhúzta, hogy mindkét megyében a gazdaságok az aszályos helyzet miatt mihamarabb szervezzék meg az öntözést. Így gyorsíthatják a vetés utáni kelést és a növények növekedését. Men túsz Károly A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a Munka Törvénykönyvét. A rendelkezések szerint a heti munkaidő 42 óra, ezzel összefüggésben — a munkaidő- alap védelmében — az ebédidő kiadásának rendje is módosult. A törvényerejű í'endelet 1981. július 1-én lép hatályba és rendelkezéseit. az ötnapos munkahét bevezetésének időpontjától kell alkalmazni. Az Elnöki Tanács módosította az anyakönyvekről és a házasságkötési eljárásról szóló törvényerejű rendeletet. Az anyakönyvezési eljárás egyszerűsítése érdekében a törvényerejű rendelet mentesíti az eljáró hivatalokat az anyakönyvi másodpéldányok készítésének kötele- zéttsége alól. Hozzájárul az Elnöki Tanács ahhoz, hogy az Elnöki Tanács aranygyűrűjének adományozásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen három, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen egy, 'a József Attila Tudományegyetemen egy. a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen egy. valamint a Szegedi Orvostudományi Egyetemen egy végzett diplomást kitüntetéses doktorrá avassanak. Az Elnöki Tanács megfosztott magyar állampolgárságától öt külföldön tartózkodó személyt, akik bűnöző életmódjukkal, illetőleg az állampolgári hűség súlyos megsértésével arra érdemtelenné váltak. Az Elnöki tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. (MTI) A KNEB ülésének napirendjén « Az üzemi demokrácia érvényesülése Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság; megtárgyalta és elfogadta a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság beszámoló jelentését az utóbbi öt évben végzett munkáról. A KNEB ezután jóvá hagyta az üzemi demokrácia érvényesülésével foglalkozó vizsgálat programját. Ennek alapján több mint 500 vállalatnál, szövetkezetnél és intézménynél ellenőrzik majd. hogyan hajtották végre a Minisztertanács és a SZOT 1977. évi együttes határoza*- tát, valamint az erre vonatkozó egyéb központi határozatokat. A vizsgálatban a fővárosi és valamennyi megyei népi ellenőrzési bizottság részt vesz, együttműködve a budapesti és a tizenkilenc megyei szakszervezeti tanáccsal. A munkahelyi demokrácia gyakorlati érvényesülésének minél alaposabb megismerése érdekében a helyszíni vizsgálatok során csoportos megbeszéléseket. folytatnak a dolgozókkal. Fólia alatt a hevesi Rákóczii) sát<£r alatt, az asszonyok láda an. Miután szépen megerősöd tek a palánták a dnplafalú kha szedik, hogy azután... Marad a tavasz Legalábbis: reméljük. És remélik leginkább a földeken dolgozók, akiknek életük és életformájuk a föld. szántás, vetés, talajelőkészítés, palánták nevelése.. Miközben az őszi vetések már szemet gyönyörködtetően zöldülnek, s bizalmat ébresztenek, teljes erővel és eredményesen halad tóvább a tavaszi munka .. .gépek segítségével kiültessék a szabadba. A hevesi homokháton összesen 250 hektár az a terület, ahová április közepén kezdték meg a paradicsompalánták kiül- ictcsél. (Fotó: Perl Márton) Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért!
