Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
Versenyben a minőségért Miféle milliók repkedtek? Gebin helyett szerződéses üzemeltetés Sűrűn jelennek meg mostanában közlemények a lapokban : különböző kereskedelmi, de főként vendéglátó vállalatok teszik közzé azoknak az üzleteknek a listáját, amelyeket bérbe, vagy szerződéses üzemeltetésbe kívánnak adni. A televízió riportfilmet közölt nyilvános versenytárgyalásról, ahol a boltokra pályázók licitáltak; millió forintok röpködtek a levegőben, s az nyert, aki nagyobb összeget mondott, t). néző csak bámult; ennyi pénzük van egyeseknek? És egyáltalán, mi történik itt? Kiárusítják a szocializmust? Mi is történik valójában? A gyökerek a múltba nyúlnak. Az államosításkor 90 200 ;bplt és vendéglátóhely volt az országban, négy évvel később, 1952-ben már csak 33 000. Amint nőtt az eladható áru mennyisége, úgy sikerült az üzletek számát mintegy 65 000-re feltornázni. Ám, mióta a gazdaság minden szférájában hatékonyságra kell törekedni, újra sorra zártak be a vállalatok, kisebb üzletek, mivel ráfizetésesek voltak. A lakosság emiatt joggal hábo- rog: bár mind több az áruház, az önkiszolgáló ABC, a kis boltok nélkülözhetetlenek. Különösen ott, ahol nincs más a közelben. De ahol van,' ott sem érdemes egy kiló kenyérért, vagy tíz deka vajért körbejárni az önkiszolgálót. Az első ellentmondás tehát az, hogy a kis üzletek a vállalatok számára , kevéssé kifizetődők, a fogyasztók számára viszont szükségesek. — A vállalat fizet — a gebines keres — Ezzel- szorosan összefügg a második nagy ellentmondás, amely a gebinnel kapcsolatos. Tudnivaló, hogy a kis vendéglátóhelyek és boltok túlnyomó többsége úgynevezett gebines rendszerben működik, amely rendszernek az a lényege, hogy a boltvezető nem számol el tételesen a vállalattal, nem rögzíti pénztárgépben a forgalmat. Ezt a rendszert az adminisztráció csökkentése érdekében kellett bevezetni még az ötvenes években. A gebin, különösen a ■ vendéglátásban, köztudottan kincsesbánya. Nem véletlen, hogy nyugalomba vonult élsportolók és más neves személyek kaptak afféle jutalomként ge- bint. Heten vannak, mint a gonoszok! Megjelenésüket mégis megye szerte örömmel nyugtázzák’ a helybéli köz- igazgatási szervek. Mert ha Baranyi Ferenc például Párádon, Zvara Gábor Eger- baktán, Urban Zoltán valamelyik Heves környéki faluban fordul meg, akkor annak nyomós oka van. Ott rövidesen történik valami. Helyrepofoznak egy tönkrement utat. újabb húsz esztendőre „bélést” kap az aluljáró, csatornázatot az alagút. Igen, ők heten, Tes- léri László mérnökkel az élen, Heves megye városainak, községeinek útkarbantartásáért, azok felújításáért, megépítéséért felelnek. És Mm kis összeg fordul meg kezükön. Tavaly 70 mil- ó forint volt az előirányzatuk. amit további 40 milliónál toldották meg a megyei, Hol a meggazdagodás lehetősége? Valamivel kisebb étel- és italadagok kiszolgálása, és az így létrejövő többlethasznot egyszerűen ki lehet emelni a pénztárból. (A nem gebines, az úgynevezett szoros elszámolású üzletekben erre nincs lehetőség, legfeljebb hús, vagy pálinka formájában lehet hazavinni, amit a vendégen „megtakarítottak”.; Eddig még csak hagyján. Az igazi baj csak ott kezdődik, amikor a gebines úgynevezett idegen árut forgalmaz, olyat, arti it nem hivatalos úton szerzett be, amelyről nincs bizonylata. Ha a gebines naponta csak egy kiló kávét, csak egy demizson pálinkát vesz- meg az élelmiszerboltban vagy a zugfőzdében, és azt a haszonkulccsal megemelt áron értékesíti a vendéglőben, már csinos vagyonra tesz szert. Távolról sem az az egyetlen baj, hogy meggazdagszik. A vállalatot lopja meg, amelyik fizeti a bolt minden költségét az energiától a munkabérig, a hűtőgépektől a mosatási számláig. S ebben az állam által finanszírozott üzletben a haszon a gebines zsebét üti. Legalábbis részben. Márcsak ezért is ráfizetésesek a vállalatok számára a kis gebines vendéglátóhelyek. Tehát, ha a gebin ráfizetéses, ugyanakkor a kis üzletekre, vendéglőkre szükség van, akkor valamit tenni kell. Az egyik lehetőség a gebines üzleteket szoros el- számoltatásúakká alakítani. Csakhogy ez nagyon sokba kerülne. Növekedne az adminisztráció, a vállalati központok leterheltsége, és csupán a pénztárgépek beszerzésére másfél milliárd forintot kellene fordítani. Szükséges lenne még a szoros elszámoláshoz vagy 15—20 000 újabb dolgozó, és akkor is ott lennénk, ahol a part szakad: fennmaradnának a régi gondok, nőne a ráfizetés. — önállóság és kockázatvállalás — A kormány nem ezt az utat választotta, hanem lehetőséget nyújtott a kis üzletek és vendéglátóhelyek szerződéses üzemeltetésére. Olyan boltvezetőket keresnek, akik vállallak a ■ kockázatot — a saját pénzüket is kockáztatják — és a jövedelem reményében önállóan tudnak a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel gazdálkodni. Aki szerződéses boltot vezet, az bárhol váilletve a helyi tanácsok. Nem lebecsülendő ugyanakkor a társadalmi segítség sem, amely mindig egy-egy település vezetőinek leleményétől függ. és újabban különösen Herédet gazdagította. Gondos fölmérés után A héttagú társaság — va-* lamennyien útfelügyelők! — most éppen Hatvanban dugta össze a fejét, a város környékén szemlézett, hogy az idei esztendő eredményeit mérlegre tegye, továbbá megvitassa a legszorítóbb feladatokat. — Csoportunk a megyei tanács szakigazgatási szervéhez tartozik, és gyakorlatilag 1974 óta funkcionál, az ott biztosított pénzügyi fedezet célirányos felhasználásával sárolhát árut, akár a saját kertjében termettet is árusíthatja. A forgalommal, a költségekkel nem kell elszámolnia, csupán azt az ösz- szeget kell a vállalatnak befizetnie, amelyet elvállalt. S itt, visszatérhetünk a riportfilmhez, amelyen milliókat licitáltak a pályázók. Ezek a milliók nem a saját pénzük, hanem az az összeg, amelynek 3 vagy 5 évre történő befizetését vállalják. S az nyer a versenypályázaton, aki a magasabb forgalom reményében magasabb befizetést vállal. Lényegében erre vonatkozik a szerződés, amelyet a boltvezető köt a vállalattal. A boltvezető megbukhat, ha nem sikerül a vállalt forgalmat elérnie, a vállalt összeget befizetnie. — A fogyasztók kedvébe járni — A szerződő boltos, a vendéglős tehát biztosan mindent elkövet majd, hogy minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb forgalmat érjen el. Kénytelen minden tekintetben — a kiszolgálás módjában, az étlap összeállításában, az árak alakításában, az áruk csomagolásában, sőt, még a boltok berendezésében is — a vevők, a vendégek kedvében járni. És mi a helyzet a „szocializmus kiárusításával”? Az új üzemeltetési formák nem csorbítják a szocializmust, amely köztudottan a termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapszik. A kis boltok ugyanis — akár szerződésben, akár bérleti rendszerben működnek — vállalati, illetve szövetkezeti tulajdonban maradnak. Ha beválnak, inkább erősítik, semmint gyengítik politikai rendszerünket, éppen azáltal, hogy jobban oldják meg a lakosság ellátását. És — nem mellesleg — hozzájárulnak a vállalat, a szövetkezet nyereségéhez. A különösen magas jövedelemszerzési lehetőségtől sem kell tartani, hiszen ez a jövedelem adóköteles. Több kis üzlet, gondosabb árubeszerzés, figyelmesebb kiszolgálás, versenyárak — lényegében ez. az, amit a fogyasztó az új formától kaphat. A megvalósításhoz azonban új típusú, vállalkozó szellemű kereskedők is kellenek. Az első jelek szerint sokan vannak, és várják, hogy bebizonyítsák rátermettségüket. re. zs.) — mondotta munkájukról Tesléri László megyei útfelügyelő. — Hogy mit jelent ez a célirányosság? A megyeszerte megmutatkozó útépítési gondok alapos, reális fölmérésével kezdődik, majd a kivitelezett munkák szakszerű elbírálásával feleződik be. Munkatársaim rendszeresen járják körzetüket, illetve a helyi hatóságok igénye nyomán teszik vizsga tárgyává, hogy hol és mit lehet a legsürgősebben elintézni a biztosított anyagiakból. A kivitelezés, természetesen. nem az útfel- ügvelet gondja. De a partner vállalatokkal, mint például a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, vagy éppen a Hatvani Költségvetési Üzem. mi közvetítünk szerződéskötést. tevékenységüket mi ellenőrizzük. Az idén rendelkezésünkre álló összeg Szép, jó és — hibátlan. Fogyasztási cikkeinknek vajon hány százaléka ilyen? A vállalatok esztendők óta törekednek a minőség javítására, termékeik színvonalának emelésére. Az utóbbi időben a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kap a minőség. mert a külpiacokon ma már ez versenyképességünk alapja. A termékszerkezet-váltás gyorsuló üteme is kedvező hatást váltott ki: a minőségileg nem, vagy alig megfelelő gyártmányok, fokozatosan lekerülnek a terméklistáról. Kétségtelen, hogy összességében javult a hazai fogyasztási cikkek minősége. Kimagaslóan jó eredmények azonban elsősorban ott születtek és születnek, ahol a vállalatok önállóan, saját erejükre támaszkodva, bátran alkalmazzák az ösztönzés hatásos eszközeit, módszereit. Ösztönző bérezés Három esztendővel ezelőtt az Alföldi-cipők 2,7 százalékát vitték vissza a vevők használhatatlanságuk miatt. A viselők bosszúságán túl — ami egyáltalán nem használt a termék hírnevének — ez évente több millió forint veszteséget is jelenteti az Alföldi Cipőgyárnak. Ennek megszüntetésére, szakembereik felmérték a cipők használatakor leggyakrabban előforduló hibákat. Kereskedelmi raktárakban tanulmányozták a visszavitt lábbeliket s az így szerzett tapasztalatok alapján hozzáfogtak a technológia korszerűsítéséhez, valamint az anyagok pontosabb megválasztásához. Ma már valamennyi úi gyártmány kifejlesztésénél elsősorban a minőség a legfontosabb. Ennek alapján már garantálják, hogy a mindennapos használatra szánt varrott és ragasztott talpú cipőik a legdurvább nyüvést is elviselik, s akkor sem áznak be, ha viselőik vízben járnak. Gyakori volt korábban, hogy a cipőkben a bélés kinyúlt, zsugorodott és a kérgek sem tartották meg formájukat. Az új kiképzéssel, megmunkálással, a megfelelő nyersanyagok felhasználásával ezeket a panaszokat megszüntették. A gyárban a minőségjavító technológiai korszerűsítéshez ösztönző bérezés is párosul. A dolgozók fizetésük 5—10 százalékát csak akkor kapják kézhez, ha kifogástalan a szalagról lekerült cipók minősége. így az Alföldi-cipők itthon, és külföldön is egyébként nem kevesebb, mint a tavalyi, és belőle többféle komoly munkálat valósulhat meg. Rekonstrukció Petőfibányán Durai László gyakorlatilag a selypi medence falvainak belső útjaiért felelős. Van gondja, de öröme is. — Pár éve Petőfibányán tanácsi kezelésbe került a szénbánya vállalat által létesített lakótelep teljes úthálózata, ami jelentősen megnövelte feladatainkat. Utóbb ugyanis nem sokat törődtek itt az utcák, járdák, alagutak állapotával, és azok bizony megsínylették az idő viszontagságait. Nos, e munkálatokra tavaly csaknem tízmillió forintot irányoztunk elő, és a Közút építő Vállakeresettek, az évi 3 millió pár 45 százaléka exportra, Angliába, Hollandiába kerül. Itthon pedig, főleg a fiatalok körében, egyre jobban hódít az Alföldi-papucs, amely kérges fazonban is megjelent már az idén. De sikerre számíthat a legújabb, rugalmas talpú szabadidő-cipőjük is. Minőségi és hulladékprémium A Győri Kötöttkesztyűgyárban is fontos szerepet játszott a minőség javításában a gépesítés. Azt, hogy termékeik 98,3 százaléka első osztályú minősítést érdemel, a korszerű kesztyűkötő- automaták munkába állításával érték el. Ezeken naponta 6800 pár kesztyű készül, egy-egy szakmunkás tíz automatát kezel. Ügy gondolták azonban, hogy a korszerű gépek önmagukban még nem elegendőek a kifogástalan minőség eléréséhez. Az üzemben bevezették a minőségi és hulladékprémiumot, amely elérheti a fizetés 30 százalékát is. A gépeknél dolgozókat ez arra ösztönzi, hogy amint kötéshibát észlelnek, a terméket azonnal levegyék a gépről, majd a felfejtés után újra -feldolgozzák. A premizáltak közé tartoznak a műszerészek is, mivel rajtuk múlik, hogy hiba esetén a gépek mihamarabb működőképesek legyenek. Az idén úgy tervezik, a termelés irányítóit is prémiummal teszik érdekeltté abban, hogy jól előkészítsék és körültekintően megszervezzék a napi termelést. A minőségi és hulladékprémium bevezetésével tekintélyt, rangot kapott a gyártásközi ellenőrzés is, mert az érdekeltek ellenőrök véleménye alapján kapják a prémiumot. A szigorú gyártásközi ellenőrzés az egyik titka a pápai húskészítmények jó minőségének is. Az évente több mint 550 ezer sertést feldolgozó húskombinátban a korszerű minőségellenőrzés bevezetésével elérték, hogy a szabványnak nem megfelelő termék nem kerül ki az üzemekből. Az ellenőrzési rendszer átfogja a termelés teljes folyamatát, ennek keretében tervezik, szabályozzák a hús. készítmények minőségét és ellenőrzik a minőséget befolyásoló technológiai csoportok munkáját. Az ellenőrzés az alapanyagátvételtől a húsválogatáson, a páclé- készí lésen, főzésen, dobozolttal, valamint a tanácsi építőkkel kötött egyezség alapján megkezdődhetett a Vörös Hadsereg útja, a piachoz és a temetőhöz vezető út, továbbá az alagút rekonstrukciója. Az alagút e program szerint új kivilágítást, valamint korszerű vízelvezető rendszert is kap, hogy az említett utakkal együtt 1981 második felére elkészüljön. Megjegyzem, saját anyagi forrásunk ekkora volumenű felújítást nem tett volna lehetővé. Segítségünkre sietett azonban az Országos Tervhivatal, biztosítva a szükséges pótelőirányzatot Hétmillió forint Hatvannak Lőrinci, Zagyvaszántó. Apc! A térségből e telepütések szintén szerepelnek a csoport idei tervlistáján, vagy némely munka — Boldog! — tavalyról húzódik át az 1981- es esztendőre. A községekben részint buszmegállókat létesítenek, Apc esetében pedig a vasútállomás előtti teret is rendezik. Hatvanban, a helyi láson keresztül a végtermék kibocsátásáig terjed. Az el*; lenőrzés módszere a technológiától függ, érzékszervi,’ kémiai, esetenként mikrobiológiai vizsgálat lehet. Az ellenőrzésnél szerzett információkat azonnal értékelik és visszacsatolják a termeié-; si folyamatnak ahhoz a fázisához, amely a minőségre hatást gyakorolt. Az ellenőr*» zési pontokon dolgozók körében minőségi bérezést vezettek be, amelyet a gyártásközi ellenőr objektív megállapításai alapján, a minőséggel elért pontszám arányában fizetnek ki. 45 százalékos béremelkedés A sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szövetkezet termékeinek túlnyomó többsége négy nyugat-európai országba kerül. Az igényes vevők megtartása különösen magas minőségi követelmények teljesítését kívánja meg a szövetkezettől. Azt, hogy megtalálták az egyenletes, jó minőség folyamatos biztosításának legjobb módszerét, igazolja, hogy tavaly 500 ezer felsőruhát készítettek exportra, s ebből a reklamáltak mennyisége nem érte el a száz darabot. Ez, s a határidőkre való pontos szállítás mindenekelőtt a szövetkezetben bevezetett minőségi bérezésnek köszönhető. Az egyéni teljesítmények javulásához azonban munkaszervezéssel teremtették meg a feltételeket. A Köny- nyűipari Szervező Irodával együttműködve kialakították a 3 M szervezési módszert, amely 30 százalékkal növelte a dolgozók teljesítményét. Az új módszer együtt jár a pontosabb előkészítéssel és a dolgozók munkakörülményeinek javításával is. A szervezés bevezetése során egy-egy dolgozóra lebontották a munkát és így a szalagszert termelés körülményeinek fenntartása mellett az egyéni teljesítmények is mérhetők. Ez a módszer az eddigi tapasztalatok szerint elősegíti az egyenletes, jó minőségű termelést, s emellett a határidős ütemezésnek megfelelő munkavégzés feltételeit is biztosítja. Az 5— 10 százalékos minőségjavulás hatása — amit az elmúlt öt esztendőben értek el —, nemcsak a szövetkezet hírnevének. s megrendeléseinek növekedésében érezhető, hanem a dolgozók fizetésében is. Bérük ez idő alatt 45 százalékkal emelkedett. tanácsvezetés rendelkezésének megfelelően, ugyanakkor egy más jellegű, nagyszabású feladat előkészítéséhez fogott az útfél ügyelet Felújítják a Kossuth tér teljes déli részének burkolatát,' illetve a buszpályaudvart körülvevő utakat, hogy korszerű, közlekedési rendet lehessen bevezetni ezen az exponált helyen. Mint Tesléri László megjegyezte, hétmillió forintot szántak a feladatra. Ezt megtoldja még saját zsebből a helyi, céltámogatással a megyei tanács, a kivitelezésre pedig a Költségvetési Üzemmel és a Betonútépítő Vállalattal kötnels szerződést. A munka júniusban indul, őszre fejeződik be. A buszpályaudvar addig a tanácsháza és a pártszékház előtti térszakaszra köl- tözik át... (!?) Moldvay Győző 1981. április 23., cettörtot Heten, mint gonoszok Avagy: az „útfelügyelet” gondjai Hatvan környékén
