Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

JUGOSZLÁVIA

Hatvan

új iiúzafajta

Jugoszlávia világszerte elismert vetőmagexportőr. Ezt az elismerést húsz év szorgos kutató- és nemesítő munkája alapozta meg. A jugoszláv növénynemesítőknek sikerült, a gabona és más termények bő termő, sok jó tulajdonsággal rendelkező, hibridjeit előállítaniuk.

Ezt a tevékenységet a szükség is diktálta, hiszen az ország 250 ezer négyzetkilométernyi területének mindössze egynegyede sík 'vidék, a többi hegyes, terméketlen. Ezért, fontos feladatot teljesítettek a szakemberek, amikor olyan búza-, kukorica-, szőlő- és zöldségfajtákat kísérleteztek ki, amelyek az ország területén uralkodó háromféle — alpesi, mediterrán és kontinentális . — éghajlaton egyaránt megteremnek. V

Ilyen növénynemesítő intézetek vannak többek között Zemun-Poljében, Újvidéken. Zágrábban. Eszéken, Kragujevacon, Cacakon, Sremski Karlovciban, Zaje- ciaron, Smederevska Palan- kán, Velika Dranován. Eddig mintegy 00 új, bőtermő búzafajtát és több mint 160 ugyancsak bőtermő kukoricahibridet neveltek. A hazai szükséglet ellátásán túl jelentős mennyiségű vetőmagot exportálnak Franciaországba, az Egyesült Államokba, a Szovjetunióba, Lengyelországba, az NDK-ba, több ázsiai országba. Kísérleteket folytatnak olyan fajták előállítására is, amelyek az Egyenlítőtől délre elterülő országok mezőgazdaságát fellendíthetik. így például a Zemun Poljé-i intézet kutatói trópusi körülményeknek megfelelő hibridek előállításával próbálkoznak.

A bel- és külföldi mezőgazdasági vásárokon éppen ezért a külföldi látogatók élénken érdeklődnek az új vetőmagfajták iránt. Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye volt a rendkívül magas olajtartalmú és minden eddiginél bővebb terméssel kecsegtető új napraforgóhibrid előállítása. De hasonló sikert aratnak nemesített cukorrépa-, szója- és árpavetőmagjaik, a szőlővesszők, a gyümölcsfacsemeték. A Szovjetunióba és más országokba például évente 25—30 millió szőlő- vesszőt szállítanak, nem is beszélve a híres szilvafacsemetékről. amelyeknek szintén nagy a keletjük, hiszen ezek terméséből készül a nevezetes jugoszláv szilvapálinka. A jugoszláv zöldségvetőmagvak 90—95 százaléka megfelel a legmagasabb követelményeknek. Jelenleg 10—12 kiváló minőségű, bő- termű zöldséghitiridet ajánlanak hűséges vevőiknek- a vetömagnemesítő intézetek.

LENGYELORSZÁG ........... ~ ~

A lengyel Zsana;

Karlino

AFGANISZTÁN

Áz írnok

és az íg

(Tudósítónktól)

Krakkó, április:

Az év elején a lengyelországi sajtó, a rádió és a te- leyízió szinte naponta adott híradást. a karlinói gázkitörésről, s néhány „kritikus" beszámoló még azt is firtatta, hogy vajon hány millió zloty ég el naponta. Az égő kutat eloltották, lecsillapodtak a kedélyek is. a híradások pedig megritkultak. Az utóbbi hetekben azonban ismét felvetődött a kérdés: mi gátolja továbbra is a kőolaj kitermelését?

Lengyelország egyébként nem tartozik a kőolajban gazdag államok közé; érthető, tehát a megkülönböztetett figyelem és „aggodalom" a hazai lelőhelyek iránt. A? országban évente mintegy 300 ezer tonnát termelnek ki — ennek megközelítőleg felét az északi területeken, felét pedig a Kárpátok alatt —, s ez a mennyiség mesz- sze nem haladja meg a szükségleteket. Az ország tehát nagy részben importra szorul ' ebből az energiahordozóból. Az utóbbi két esztendőben évente 16 millió tonna kőolajat importálnak, ebből 13 milliót a Szovjetunióból, a többit az OPEC tagállamokból.

A geográfiai feltét-képe zések és kutatások nagyobb mennyiségű olajat vélnek a Karlinó. Bialograd és Biesie- kierz városkák háromszögében, a Tengermelléken Hogy valójában milyen nagyságú is ez az olajmező. ma még nem tudják pontosan, ám a kutatások tovább folynak:

Egy ilyen kutatófúrás alkalmával gyulladt ki Karlinó közelében egy kút. Zsa- nán 21 napig birkóztak a lángokkal, Lengyelországban pontosan egy hónapig tartott az oltás. A hősies küzdelem január 11-én vége' ért, ezzel azonban természetesen nem szűnt meg minden probléma: a kitermelés* még számos tényező gátolja

A gázkitörés helyszínén technikai üzemzavarok késleltetik az igen jó minőségű

kőolaj felszínre hozatalát. A kutatófúrás során a fúrófej csak az olaj fölötti gáz- réteg alsó szintjéig jutott le. A legújabb beszámolók szerint a karlinói ólai egv tonnáiéban 760 köbmé*er sózván. holott a legfelső látó, a tonnánkénti 150 köbméter- így ez is nehezíti a munkálatokat. Ám. ha a gázt fölengedik. nem lesz ami az óla iát a felszínre „tolja”. Mindezért ki kísérleteztek eg': olyan — az olajnál és a víznél nehezebb — folyadékot, mely eltömíti a réseket, s segítségére lehet a mélyebbre hatoláshoz.

A szakemberek szerint azonban ezek a munkák még két hónapig is elhúzódhatnak, s a kiváló minőségű — szinte közvetlen a gépkocsik tankjába önthető — ólai kitermelése csak azután kezdődhet meg. S hogy a tengermelléki ólai mennyivel járul Lengyelország imnortcsökkentéséhez ezt ma még nem tudni pontosan.

Józsa Prior

HÁZTÜZNÉZŐBBN

SZOVJETUNIÓ

Halgazdaság a Kara-Kum sivatagban

Tizenöt évvel ezelőtt még hullámzó homoktenger ural. ta ezt a vidéket, ahol a felvétel készült. Ma mesterséges tó hullámait borzolja a szél. A tavat a Türkmén SZSZK-ban, a Kara-Kum- csatorna mentén létesítették. Ma már több halgazdaság működik a csatorna mentén. Egyikük a Hauz-Hani-tavon létesült és különböző értékes halfajtákat tenyészt. 1980- ban több száz tonna halat adott a kereskedelemnek.

Évszázadokig az emberek a folyók és tavak kincsét anélkül aknázták ki, hogy gondoskodtak volna azok újratermeléséről. A Szovjetunióban különös gondot fordítanak erre a kérdésre. Az ország különböző vidékein számos, nagy mennyiségű értékes halat tenyésztő üzem. állomás és termelési egyesülés létesült és, virágzik. Az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatának értelmében 1985-re

1977-hez képest megkétszereződik az édesvizű mesterséges tavakban tenyésztett halállomány és a kibalászott mennyiség eléri a 924 ezer tonnát,

Aga Dzsumaduldiev, az iolotani halgazdaság dolgozója, elégedett a fogással C (Fotó: Sz. Roziev)

Európai ember nehezen találná ki, hogy mit lát ezen a képen. Kabul utcáján egy írnok ül előttünk, száz afgán közül kilencven- nek nélkülözhetetlen segítőtársa. Azt írja, amit diktálnak neki — levelet, panaszt, kérvényt. Másolat nem készül, de a címet két példányban írja: egyszer a borítékra, egyszer az „üzletfél” tenyerére, hogy az el ne felejtse, tudja, kinek kell el- vinnie, átadnia az - írást. Pontosabban, hogy meg tudja valakinek mutatni, hiszen ő nem tud írni-olvas- ní. ,

Afganisztánban a férfiak 90, a nők 98 (!) százaléka abszolút analfabéta. A gye- rekeknek a legutóbbi időben is csak 20 százaléka járhatott iskolába. Milyenbe? Az iskolák harminc százaléka oktatásra alig alkalmas mecsetben, Vagy éppenséggel a szabad ég alatt működött és működik. Sok iskolát leromboltak és a negyvenezer „tanító” 0,1 százaléka magg is éppen, hogy írolvas.

A forradalmi rendszer radikálisan intézkedik az iskoláztatás érdekében. Először is átszervezik az iskolarendszert. Bevezetik a négy- osztályos általános, és a tíz- osztályos középfokú oktatást. A kötelező általános iskolát a városokban 1986-ig. a falvakban 1987-ig vezetik be.

Hatszáz iskola már megépült, s egyúttal tanfolyamokat szerveznek a felnőtteknek az írástudatlanság visszás; v itására.

A jövő ígérete: az idei tanévben nem kevesebb, mint 16 ezer fiatal kezdte meg az egyetemet — belföldön és a szocialista országokban. .

(f. a.)

KOREAI NDK

Vasutak, hajók, kikötők

A vonatok már kelet—nyugati irányban is futnak...

Félidejéhez érkezett a Koreai NDK második ötéves terve. Jó alkalom a gazdasági eredmények értékeléséhez. A Koreai Munkapárt nemrég tartott kongresszusa megállapította: most az

^ryik. legfontosabb feladat, hogy az exportot növelve Korea gazdaságát dinamikusan fejlesszék tovább.

— Az ipar és a mezőgazdaság ma már megtermeli a szükséges exportalapot — mondták a napokban az ország gazdasági vezetői —.

de az árut el kell juttatni a kikötőkbe. A közlekedés azonban lemaradt, s ez nagy gondot okoz. Csak az utóbbi években mondható számottevőnek a vasútépítésben elért eredmény.

HEGYEN-VÖLGYÜK

Koreáról tudni kell, hogy z félsziget-ország erőszakos kettéosztása megbontotta a hagyományos vasúti hálózatot. A fő vonalak valaha az. északi és a déli országrészt kötötték össze egymással. Az új vágányok lefektetését ne. hezítik a domborzati viszonyok. Temérdek hidat, a lag. utat. magasított töltést kellett és kell építeni.

A nehézségek ellenére a vasút korszerűsítése, új vűnalak üzembe állítása halaszthatatlanná vált. Az elmúlt évtizedben jó néhány gyár épült, új bányákat, érclelőhelyeket tártak fel. Ezeket be kellett kötni az ország gazdasági vérkeringésébe. Vasúti szárnyvonalakat kellett kiépíteni egyfelől a gyárak, a bányák, másfelő’ a kikötők között.

TENGERJÁRÓK

A tengeri kikötők a KNDK természetes kapui. Rajtuk keresztül áramlik az ország forgalmának jelentős része.

...s csatlakoznak a mind fontosabb tengeri kikötőkbe

'Pető: KNA)

Áteresztőképességük azonban ma már kicsi, a mefnöveke- dett forgalomhoz képest. A gazdasági vezetők ezért a minap elmondták, hogy intézkedtek a hajóépítés meggyorsítására, a navigációs éc távíróberendezések korszerűsítésére, a raktárak és a hűtőházak bővítésére. Hamarosan a korábbinál lényegesen nagyobb, húszezer tonnát

.negnaiádó tengerjárók ke» rülnek le a sólyákról. A3 eddigieknél nagyobb kikij» tők várják majd őket, s 3 vasúthálózat sem lesz immár „szűk keresztmetszet’^