Népújság, 1981. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

PÁRTÉLET Felelősség egy mosolyért EGY FUTÓ KIS MOSOLY, csipetnyi keserűség, csipet­nyi kételyszülte gúny, épp annyi, amennyit a pillanat egy szájszögletben látni en­ged. Véletlenül vettem csak észre, de nem tudom elfe­lejteni. Emlékszem, minden­ki csendben figyelt az elő­adóra, aki arról beszélt, amiről manapság a kelleté­nél kevesebb szó esik: a po­litika elsőbbségéről a gaz­dasággal szemben, arról, hogy a pártszervezeteknek csakis azokat a gazdasági döntéseket kell támogatniuk, amelyek összhangban vannak a párt politikája által meg­határozott stratégiai céljaink­kal, amelyeket tehát egy- egy vállalat gazdasági veze­tése a lehetséges politikai következmények ismeretében hozott. Szomszédom szájszögleté­ben a néma kis mosoly mint­ha a pártellenőrzés hozzá­értését kérdőjelezte volna meg. A mosoly tulajdonosa szakember volt a maga te­rületén, mint szakvezető, a legképzettebbek egyike, a leghozzáértőbbek közül való. Értettem a mosolyát, és — nehogy felróják nekem — bizonyos mértékig elismer-; fém, e kétkedő mimika iga­zát, de a mosolyt magát nem tudtam elfogadni. Csak­hogy a kommunistáknak nem pusztán elítélniük, visz- szautasítaniuk kell a kétke­dést, nem pusztán harcolniuk kell ellene, hanem fel kell tárniuk minden keserű, vagy éppen kétkedő kis mosoly okát, mert a gúny orcátlan mimikáját csakis a kiváltó ok megszüntetésével lehet az arcokról letörölni. Sok oka lehet még e kételyszülte gúnynak. Ott például, ahol nem eléggé meghatározot­tak az egyes hatáskörök, s a pártalapszervezetek önál­lósága, politikai befolyása éppen ezért nem a kellő mértékben érvényesül, ahol tehát egy futó mosoly a szájszögletben nem kizárólag emberi gyengeség. Vagy ame­lyik vállalatnál a gazdasági vezetés ‘nem teremti meg minden üzem számára' egy­aránt a folyamatos terme­lés feltételeit, s ahol ezzel együtt nem teszik felelőssé az üzemvezetést az anyag- ellátás, vagy akár a minő­ségi munkát szolgáló bére­zés optimális megoldásáért, ott a pártalapszervezetek számára is szükségképpen csökken az önálló állásfog­lalás, és cselekvés lehetősé­ge. Ahol pedig a pillanatnyi PVaci előnyök kihasználása miatt háttérbe szorul a ter­melési költségek csökkenté­se, a termelékenység növe­lése, a munkaszervezés, vagy éppen a szociális feltételek javítása; ahol tehát egy szű­kén értelmezett vállalati ér­deket szolgáló manőver az elsődleges a népgazdasági érdeket szolgáló állandó nyereségnövelő tényezőkkel szemben, ott az ,üzemi párt- szervezetek munkájában is előtérbe kell kerülnie a gaz­daságpolitikai folyamatokat vizsgáló, elemző tevékenység­nek. ÉS EZ MAR AZ EGÉSZ nép érdékeit szolgáló párt- ellenőrzés szubjektív feltéte­lei közé tartozik. A pártszer­vezeteknek a lehető legna­gyobb fokú tájékozottságra, elemzőkészségre kell szert tenniük, mert napról napra, óráról órára kell eldönteniük, hogy megadják-e a politikai bizalmat a gazdasági vezetés elhatározásaihoz, fenntar­tással fogadják, esetleg el­vetik őket. Tudjuk, hogy a politika mozgatórugója ép­pen a gazdaság, de azt is tudjuk, hogy a gazdasági döntések emberi viszonyokat érintenek, mert javítják vagy rontják az egyes osztályok, rétegek, csoportok helyzetét, létfeltételeit, egymáshoz való viszonyát. Minden gazdasági törekvés osztályérdeket szol­gál, tehát a pártellenőrzés — osztálytartalmát tekintve — a munkásósztály politikai el­lenőrzését jelenti a gazda­ság" felett, ezért a munkás- osztály politikai céljainak megvalósítása nem nélkülöz­heti a párttagság hozzáértő, felelős tetteit. KOMMUNISTA KÖTE­LESSÉG felkészülni erre a bonyolult feladatra. Köny- nyebb végrehajtani ezt a fel­adatot annyiból, hogy pár­tunk politikája a pártonkí- vüli tömegek bizalmát .is él­vezi, könnyebb annyiból, hogy ez a politika szükség­képpen felkarolja minden dolgozó osztály és réteg ha­ladó törekvéseit. A. G. r . ■ ■ #|f#. # ■■ ■■ ■■ Butorkialhtas Gyöngyösön Már programszerűen tér vissza az évenként megren­dezett bútorkiállítás, amely a GYÖNGYSZÖV Áfész ke­reskedelempolitikájának egyik megnyilvánulása. Ezt tényt hangsúlyozta Rohánsz- ky Ferenc, a szövetkezet el­nöke a megnyitó alkalmából, amely tegnap délelőtt zaj­lott le a Mátra Művelődési Központban. Most a Zala Bútorgyár garnitúráit nézhetik meg a vásárlók. De nemcsak érdek­lődhetnek a bútorok iránt, hanem meg is vehetik azo­kat. Ha’ a gyöngyösi készlet elfogy, utánrendelést adnak fel a szövetkezetiek. A közeli jövőben tovább bővíti a vásárlók kiszolgálá­sát a GYÖNGYSZÖV azzal, hogy a volt TÜZÉP-telep helyén, az Egri úton meg­nyitja nagy térületű bútor­áruházát. Szolgálat és házépítés Katona KISZ-esek a X. kongresszus előtt Tóth József tiszt a csapatzászló történetivel ismerteti meg Megyénk egyik alakulata, 3hová az első napsugaras ta­vaszi délelőttön kilátogat­tunk, a felszabadulást kpve- tő években szerveződött. Ki­sebb alegységei legfontosabb feladatként a háborúból visz- szamaradt lövedékeket, rob­banóanyagokat hatástalanítot­tak. Innen adódik, hogy ti­zenegy hősi halottat tartanak számon, tisztelettel őrizvén nevüket, emléküket. A rádió 1956-os védelménél is szolgá­latot teljesítettek, ott vesz­tette életét Gáspár György például, akinek nevét alegy­ségének KISZ-szervezete, az ifjúsági klub és az alakulat sportköre vette fel, igyekez­vén mind több megbecsülést szerezni a piros-fehér színek- nejc. Az idei esztendő több fontos eseményt tartogat: harmincesztendős lesz az ala­kulat, KISZ-bizottsága pedig különböző rendezvényekkel készül az ifjúkommunisták X. kongresszusára, amelyen Laczik Rudolf személyében képviselője is lesz. Két kitüntetés Ismerkedvén a KISZ-bi- zottság munkájával, annak titkára, Zeher Zoltán főhad­nagy volt segítségünkre, aki a tizenöt tagú testület élén második esztendeje tölti be ezt a funkciót. Amit elsőként megemlít: évről évre igen jó -a bevonuló fiatalok aránya. Általában 40—50 százalékuk KISZ-tag, többet pedig a párt tudhat soraiban. Olyan ifjakat kell a legkülönbö­zőbb feladatok megoldása vé- : gett csatasorba állítani, akik már magukkal hozták az alapvető politikai ismerete­ket, illetve az ifjúkommunis­ta szervezeti életből merített lendületet. A KISZ-bizottság titkára szerint ennek is tu­lajdonítható, hogy a IX, kongresszus óta már kétszer megkapták a KISZ Közpon­ti Bizottsága által adományo­zott „Kiváló KISZ-szervezet" kitüntetést, s ilyen szem­pontból most is bizakodással tekintenek a felszabadulási ünnepségek elé. Eredményes kiképzés Ami az alakulat KISZ-tag- jainafc szolgálati magatartá­sát illeti, e téma első hely­re kívánkozik. Az új honvé­delmi törvény 18 hónapra csökkentette a sorkatonai Világproblémák—világmodellek Beszélgetés Simái Mihály akadémikussal Ma már a tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a het­venes évtized elején a világgazdaság fejlődésében új szakasz bontakozott ki. Világgazdasági korszakváltásnak nevezik ezt a tartós folyamatot, mivel lényeges változások következtek be a gardasági és társadalmi életben, amelyek a föld or­szágainak nagy részét érintik és* foglalkoztatják. Simái Mihály akadémi­kussal, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Világgazda­sági Kutató Intézetének igaz­gatóhelyettesével, az ENSZ- Társaságok Világszövetségé, nek elnökével a mai világ- problémákról beszélgettünk. Az emberiség létét befolyásolják — Az öt kontinens közvé­leményének figyelmét mi­lyen gondok foglalkoztat­ják napjainkban1? — Az emberiség létfenn­tartása szempontjából fontos dolgokra először a Római Klub elnevezésű, főleg an­gol közgazdászokat tömörítő társaság hívta fel a figyel­met a hetvenes évek elején. Jelentéseik, amelyeknek A növekedés határai, Forduló­ponton az emberiség, Célok az emberiségnek, - legutóbb pedig, 1981 elején, A jövő fejlődésének útjai címet ad­ták, kimutatták, hogy világ- problémáról van szó. Ezeket az úgynevezett világmodel- leken mutatták be, melyek­nek lényegük, hogy ezek számítógépre helyezhető ma- tematikai egyenletrendsze­rek. amelyek az emberiség létét befolyásoló tényezők összefüggéseit szemléltetik. A Római Klub jelentéséi ki­mutatták, hogy a világ la­kossága folyamatosan emel­kedik. Növekszik a termelés, ami még több energiát és nyersanyagot igényel, ugyan­ekkor fokozódik a környezet­szennyeződés. Az emberiség egy részét viszont éhínség fenyegeti, emiatt súigos fe- ^äl'tsegek keletkeznek, és amennyiben nem oldják meg ezeket a gondokat, a világ problémái tovább mélyülnek. Az ENSZ-be is bevonult — Valóban így van ez? — A Római Klub jelen­téseit sehol sem fogadták nagy lelkesedéssel, vagy teljes egyetértéssel, mégis van jelentőségük, mert fel­tárták azokat a valós prob­lémákat, amelyek világmé- retüek és ezek megoldására irányították-a figyelmet. Az emberiség ugyanis ezekben az években jutott el a tudo­mányos-technikai forradalom olyan csúcsára, melynek eredményei befolyásolhatják egész jövőjét. A jelentések a szocialista országokban, így Magyarországon is nagy vitát váltottak ki. A Tudományos Akadémia eg-f tudóscsoportja, élenjáró szo.iJEiógusok, köz­tük Vitányi Iván és Hankiss Elemér elemezték ezeket és rámutattak, hogy ma a vi­lágban nemzetközi együtt­működésre van szükség ah­hoz, hogy ezeket a problé­mákat megoldják. Azóta az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe is bevonultak a vi­lágproblémák annak jele­ként, hogy a nemzeti kor­mányok • elismerik létüket. Az ENSZ 1974-ben tartott VI. rendkívüli > közgyűlése például deklarációt fogadott el arról, hogy új világgaz­dasági rendet kell kialakíta­ni és ehhez akcióprogramra van szükség. Kiemelkedő eredmény volt az ENSZ— Charta, amelyet 1974-ben fo­gadtak el az államok jogai­ról és kötelességeiről. En­nek fő részei a szuverenitás, a békés egymás mellett élés, az emberi jogok, a gondol­kodás szabadsága, a szociá­lis igazságosság, együttműkö­dés a fejlődésben. Rámutat­tak, hogy a fejlett tőkés or­szágok az új irártyzatok szellemében nyújtsanak se­gítséget a fejlődő országoknak, hitelek, vámkedvezmények és szolgáltatások útján. A szo­cialista országok pedig ugyancsak segítsék 'a fejlő­dőket. Nagy felelősség há­rul az úgynevezett harmadik világ országaira is, mert az új nemzetközi gazdasági rend nemzeti reformok nél­kül nem valósíthatók meg. Az ENSZ ajánlására az új nemzetközi gazdasági rend kialakítása egyre erősödő je­lenség. Szó van hivatalok felállításáról, amelyek fel­adata egyebek között a tu­dományos kutatás és fej­lesztés, a világélelmezés, az óceánokban rejlő lehetősé­gek felhasználásában világ­méretű együttműködés. Meg­jelenik a világ összehangolt tervezésének gondolata is, amely a piacgazdálkodást folytató ágazatokban valami­féle tervszerűséget kíván be­vezetni. A kölcsönös függőség alapján — Melyek a megoldásra váró világproblémák? — A világgazdaságban a hetvenes évek második felé­től a nyolcvanas évekre is átterjedően új korszakvál­tás megy végbe, A növe­kedés üteme a korábbiaknál lényegesen lassúbb, megszűnt* az olcsó energia és nyers­anyag. nőtt az infláció! 1981 januárjában a Washington­ban levő világóra szerint négymilliárd 6Í4 millió em­ber él földünkön. Ez békés körülmények között az ez­redfordulóra várhatóan hat- milliárdra növekedik. A prognózisok szerint a fehér emberek száma csökken, en­nek ellenére mégis sokkal jobban élnek majd az ezred­fordulón, különösen a fej­lett ipari országok lakói, mint a fejlődő államok né­pei. Komoly gondot okoz .viszont az élelmiszer-ellátás, ugyanis a világ mezőgazda­sági körzetei egyenlőtlenül helyezkednek el. Csupán né­hány ország, így az Egyesült Államok, Argentína, Kanada és Ausztrália képes arra, hogy saját szükségletén túl, jelentős gabonatöbbletet ter­meljen. Az afrikai országok nagy részében,,főleg az arab világban, továbbá Latin- Amerikáhan, Indiában és Kínában viszont nem ké­pesek erre. Ezért nélkülöz­hetetlen lenne ezekben az országokban is a korszerű mezőgazdaság mielőbbi meg­teremtése. Gondot jelent az is, hogy a nyersanyagok és az energiahordozók ára , je­lentősen növekedett, amely a hetvenes évek első felében bekövetkezett olajárrobba­nással függ össze. A tovább­fejlődéshez elengedhetetlenül szükség van olcsóbb és ha­tékonyabb energiahordozókra. Az olajárak emelése midtt megkezdődött a szén rene­szánsza. Ebből a fontos energiahordozóból ugyanis jelentős tartalékok vannak a világon. Világszerte nő ugyanakkor az olcsó energiát szolgáltató nukleáris erőmű­vek száma is. Ebből adódóan várhaté, hogy 1990-ig az iparilag fejlett országok olaj- szükséglete a mostaninak csaknem a felére csökken majd. Ehhez viszont újabb jelentős beruházásokra van szükség, ami újólag megdrá­gítja a termelést. . (A szerző felvétele) Az bizonyos, hogy a nyolcvanas évtizedben az ál­lamok kölcsönös függősége tovább fokozódik. Nem vár­ható nagyobb növekedés a világgazdaságban és ezen ke­resztül a nemzetgazdasá­gokban sem, így sokkal ne­hezebb időszak következik be, mint korábban. A vi­lágproblémákat csak a né­pek összefogásával, a kor­mányok ésszerű cselekvései­vel lehet megoldani. Nyil­vánvaló, hogy a jövőben olyan fejlődési típusnak , kell kialakulnia, amelyben a szükségletek és a kínálat kö­zötti ellentétek nem feltét­lenül a termelés emelésével, hanem a felhasználás és a fogyasztás ésszerűsítésével oldhatók fel. Természetesen e gondok hazánkat is érin­tik. amely ugyan kis ország, mégis aktívan részt kell vennie a világgazdaságban. Ezért a jövőben sem zárkóz­hatunk el attól, hogy lehető­ségeink * szerint a többi nemzetekkel együtt részt ne vállaljunk a világproblémák enyhítésében. — Köszönjük a beszélge­tést. Mentusz Károly a katonafiatalokat (Fotó: Szabó Sándor)-szolgálat idejét, s amit ko­rábban két esztendő alatt kellett elsajátítani, arra most már ennyi idő jut. Vagyis a megváltozott helyzet job­ban próbára teszi a fiatalok fizikai, szellemi képességét. A kiképzés ennek ellenére semmi kívánnivalót nem hagy maga után, s hogy ez így történik, szerepük van benne az alapszervezetek KISZ-eseinek, akik példa­ként élen járnak a szolgálat ellátásában. Mi több. a ki­képzés sikere érdekében in­dított újítási akciónak is kézzelfogható, 'ellenőrizhető eredményei vannak. Az ener­giatakarékosság tekintetében, például Tóth Tihamér főhad; nagy „lépett porondra” Ház a katonatársnak A KISZ-bizottság tagjai kö­zül egyébként Oláh Ferenc őrmester, valamint Nagy Já­nos tizedes kiemelkedően so­kat tett 'az egyes vállalkozá­sok, akciók összehangolása, a legkülönbözőbb események sikeres lebonyolítása érde­kében. Zahár László főtörzs­őrmester és Karácsony Ist­ván alegységparancsnok ezen belül egy speciális feladatba „rokkantak éve” kapcsán in­dított társadalmi munka szer­vezését vette vállára. Mi ez a gyakorlatban? Van a had­seregnek egy hatvani sérült­je, Bartalis József sorkatona, akinek mindeddig nem volt lakása. A KISZ-esek segítsé-. gével most már lesz! Az alapszervezetek, egymással összefogva, magukra vállal­ták, hogy felépítik egykori katonatársuk családi ottho­nét. A tanáccsal teremtett jó kapcsolat gyümölcse viszont, hogy a KISZ-esek ezekben a napokban is csinosítgatják a város utcáit, parkjait, va­lamint részt vállaltak a ren­delőintézet fizikoterápiái osz­tályának építési munkálatai­ból. Segítség az iskoláknak Annak idején Ságiné Szűcs Klára, a városi KlSZ-bizott- ság titkára, .igen elismerően nyilatkozott arról a támoga­tásról, amit a honvédség if­júkommunistái alkalmanként nyújtanak az úttörőmozga­lomnak. Zeher Zoltán erről sem feledkezett meg, amikor számba vettük az alapszer­vek utóbbi évben kifejtett, tevékenységét. És Pozsonyi Béla tiszt, valamint Rákóczi Ferenc őrmester a meg­mondhatója, mennyi ener­giájuk hasznosult a városi fiatalok honvédelmi jellegű oktatása során, ők készítet­ték fel a városi űttörőgárdát a legkülönbözőbb harcászati versenyek, táborok lebonyo­lítására, a Damjanich Szak­munkásképző Intézet és a helyi középiskolák honvédel­mi óráinak hatékonyságát pe­dig Kovács Győző tiszt tu­dása, hivatottsága garantálja hónapról hónapra. Vagyis, mint az eddigiekből nyilván­való. nem alaptalanul jutott az alakulat a KISZ Közpon­ti Bizottságának eddigi ma­gas elismeréseihez. Moldvay Győző mme 1981. április 16., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents