Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-12 / 60. szám

A madarak viselkedésében, élettani jelenségeiben sok a megfejthetetlen, ma még rejtélyes elem. Különösen ilyen­kor, tavasszal, a madárvonulás idején találkozhatunk ezekkel. Mai összeállításún kban e témában gyűjtöttünk össze néhány érdekességet. ü fechniRca történetéből Vitruvius Polüo könyvei — Országot teremtő vár — Augsburgi glóbuszára — Asztrolábium Miehel Coignet asztrolábiuma (Fotó: Állami Matematikai és Fizikai Múzeum, Drezda) szúságok és szélességek rög­zítésére körívek szolgáltak, melyek segítségével meg le­hetett állapítani, hogy a vi- l*g valamelyik részén az aúott időben hány óra van. — Időszámításunk előtt 24- ben hozta nyilvánosságra Vitruvius Pollio római épí­tész a „De architectura" cí­mű, 10 könyvből álló mun­káját. A technikatörténet szempontjából rendkívül ér­dekes mű 7. kötete az épí­tészettel. a 8. a vízvezetékkel, a 9. az időmérő szerkezetek­kel, a 10. pedig a korában is­meretes gépekkel foglalko­zik. Vitruvius Pollio alkal­mazta első ízben a vizes ha­barccsal való vakolás mód­szerét az építészetben. ★ — A történelem kevésbé ismert, érdekes adata, hogy a mai Luxemburg születé­sét őseink, a hajdani magya­rok tevékenyen elősegítet­ték. Ugyanis a m-gyarok nyugati portyázása megfé­kezésére 1055 évvel ezelőtt, 926-ban a Trier—Párizs és Metz—Aachen régi római utak metszőpontján egy kis várat emeltek, Lucilinhnrhuc néven. Ezt a nevet vette fel aztán a Sigefroi moseli gróf által a Bock-sziklán 963-ban J. Reinhold és G. Roll glóbuszórája építtetett újabb és nagyobb vára is, és ebből a névből keletkezett „Luxemburg”. ★ — 395 évvel ezelőtt, 1586 bán készítette el J. Reinhold és G. Roll augsburgi polgár ti első glóbuszórát. Ez a ci­★ — Miehel Coignet 380 év­vel ezelőtt, 1601-ben készí­tette el az asztrolábium ne­vű remek műszerét. Csilla­gászati mérőeszköz volt ez. és a csillagok vonatkozásá­ban különböző szögek méré­sére szolgált. Ki lehetett vele számítani az ekliptika koor­dinátáit. Az első asztrolábi- umról Hipparkhosz görög csillagász tett említést. Hasz­nálata a XVII. és XVIII. században terjedt el, amikor a térképfelméréshez kezdték alkalmazni. Napjainkban he­lyette a teodolitot használ­ják. Kováin Andor zellált ötvösremekmű egy földgömbből 'állott, amelyen a világ akkor ismert részeit ábrázolták. A földrajzi hosz­Halálos szomjúság A még élő madarak Kimentése a víztározóból (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Minden héten nehéz prob­lémával kell megküzdenie a dél-ausztráliai Jack Boot Bag vízmű vezetőjének. Az utóbbi három évben kormo- ránok százai menekülnek az ún. Déli-tó száraz, kopár földjeiről a vízmű tárolóihoz, hogy szomjukat csillapíthas­sák. A „haldokló tenger” né­ven ismert Déli-tó az utóbbi 2000 év során száradt ki fo­kozatosan; valaha Ausztrália szárazföldjének egynegyedét borította. Most egy kis sós tó maradt a helyén, amely­nek a vize azonban alkal­matlan az ivásra. A vízmű tárolója, amely több mint 20 mérföldre van a tótól, az egyetlen pont, ahol víz van. Hetenként ezernél több ma­dár repül a betontartályhoz. A madarak azonban a vesz­tükbe rohannak, mert bele­esnek a vízbe, szárnyuk és tollazatuk átázik, és nem tudnak kirepülni. A mere­dek betonfal miatt kimászni sem tudnak, így sokan a vízben lelik halálukat. A vízmű vezetője néha időben érkezik, és sikerül megmen­tenie néhány madarat úgy, hogy kihalássza őket egy dróttal. E szerencséseknek van esélyük, hogy tollaza­tuk megszárad, de hetente így is kb. 600 kormorán el­pusztul a tónál. A helyzet akkor oldódik meg, amikor megjön a tavaszi esőzés a tóhoz. A kormoránök vagy káró­katonák egyébként halevő madarak. Fészkeiket a fák koronáiba építik, maró ürü­lékük azonban néhány év alatt kiöli a fát. A telep szá­raz fáin a fészkek már mesz- sziről láthatók. Magyaror­szágon, a Kis-Balatonon is van népes kormorántelep. Mivel a kormorén nem tud­ja az elfogott halat a víz alatt lenyelni, Kelet-Azsiá- ban halászatra idomítják őket. A nyakukra illesztett bőrzsinór megakadályozza, hogy lenyeljék zsákmányu­kat, így a halász azt könnyen elveheti tőlük. Kínában erre a célra tenyésztik is a kor- moránokat. A madarak útlevele A madárvonulás az álla­tok évszakos vándorlásának egyik legfeltűnőbb jelensége. A tavasz beköszöntésével né­pesek lesznek ismét a leve­gő országútjai: vándormada­raink sok száz és ezer ki-: lométer távolságban is meg­érzik, hogy itthon már bont­ja selymes köntösét a bar­ka és melegít a napsugár. A langyos tavaszi éjszaká­kon madárrajok indulnak észak felé. A madár vonulás rejtel­mesnek tűnő jelensége már igen régen foglalkoztatta, s foglalkoztatja az emberisé­get, különösen a kutatókat. A „világpolgár” madarakat követni viszont nagyon ne­héz lehet. A vonulás rend­kívül bonyolult, s a vele kapcsolatos kérdésekre még korántsem kaptunk kielégí­tő t'álaszokat. Nemcsak az egyes madárfajok viselked­nek egészen eltérő módon, hanem még egy fajon be­lül is vannak különbségek. A költözés folyamatában először a gyűrűzéssel igye­keztek betekinteni. A dán Mortensen madárkutató nevéhez fűződik a szellemes módszer bevezetése: való­sággal útleveleket adott a madarak „kezébe”. A madár láb ra könnyű alumínium- gyűrűt erősítenek (először 1899-ben amelyen rajta van a gyűrűző tudományos intézet cime. A gvűrűzési eljárás előfutáraként Fritzsrh egy fecskét színes fonállal je­lölt meg. és 1763-ban szá­molt be kísérletéről, kimu­tatva, hogy a fecskék ősz­szel elvonulnak, nem pedig a tavak iszapjában telelnek át, mint addig gondolták. A gyűrűzést kiterjedten J. Thienemann Németor­szágban alkalmazta eredmé­nyesen. Gyorsan követték a példát a többi európai államok. Magyarország a madárgyűrű zésbe 1908-ban kapcsolódott be, és 1911-ben Bernben létrehozták a gyű- rűzési kísérletek svájci köz­pontját. A madarak vonulásának megfigyelésére ma már más módszerek is vannak. A modern technika egyik csodája, a radar, a madár­tan kutatóinak a kezében is értékes eszköz. A készü­lékek ernyőin megjelennek a vonuló madarak, s még a magasságuk is könnyen' meghatározható. A vonulás magassága és gyorsasága elég változatos éppúgy, mint az. hogy a nap me­lyik szakaszában vándorol­nak. A költöző madarak ál­talában csak alacsonyan, legfeljebb 400 méter ma­gasságban repülnek. A vo­nulási sebesség aránylag csekély. A gólyák például naponta tavasszal 300—400 kilométert hagynak maguk után. Vannak rejtelmes tel­jesítmények is. Így például egy ázsiai gébicsfaj megsza­kítás nélkül 12 óra alatt átrepüli a tengert Japán és Kína között. Nagyon sok távrepülő bajnokkal is találkozhatunk, A sarki csér június közepén érkezik meg az artikus fészkelőhelyére, s augusz­tus közepéig marad ott, a költés befejeztéig. A téli szállása a Föld másik pó­lusán, a Déli-sarkon van. A vándordíját jelentő 20 ezer kilométeres utat 20 hét alatt teszi meg. összefoglalóan még egy­szer elmondhatjuk tehát, hogy a madárvonulás alap­kérdései még nagyon sok tekintetben megoldhatat- lanpk. Nem tudjuk, miért hagynak el bennünket a költözőmadarak. A közéjük tartozó fajok minden fiatal­ját ugyanis * rövidesen az­után, hogy megtanul repül­ni, elfogja a vándorlási ösztön, g így nem ismerik meg a mi szélességünkön a telet... Ezért nem lappang bennük a tél elöli mene­külés vágya, hiszen semmit sem tudhatnak a télről. Nem kevésbé rejtélyes a hazához való hűség sem. Sok faj nem költ sem az első, még a harmadik év­ben sem; mégis csaknem mindig visszatérnek már az első " tavasszal hazájukba, gyakran magukban, máskor az öregekkel együtt. A má­sik alapvető kérdés, hogy hogyan találják meg a köl­töző madarak az utat dél­nek és ismét vissza. A ve­lük született irányérzékre vonatkozóan sincsenek még tiszta elképzelések. Ködmön Ferenc Magvakat érlel a fakopács Néhány növényfajnak, pél_ dául a zsenvsennek a szapo­rodószervei olyan szerkeze­tűek. hogy szaporodásukhoz szükség van a madarak se­gítségére. A megfigyelések szerint e növények csonthé­jas magú gyümölcsét mint­egy 28 madárfaj kedveli, köztük a kékszarka, a kis fakopács, a fehér hátú fa­kopács. A madarak azonban j többnyire csak a gyümölcs I húsos részét emésztik meg. a csonthéjas, sértetlen ma­got ürülékükben kiválaszt iák. A zsenvsen érett magja nem teljesén kifejlett csírát tartalmaz. Amíg a me- 1 leg őszben á mag áz anva- i övényben van, a csíra vi- S'onylag magasabb hőmér- s'kletet élvez, de kife.ilődé- s ‘hez még további melegre is szüksége van. Ezt a meleget a madarak mintegy 40 C-fokos emész­tőcsatornájában kapja meg, ahol kifejlődik. Onnan ki- .erülve a mag a hideg talaj­ba jut és amint beköszönt a nyár, teljesen kifejlett csi­rából rögtön fejlődésnek in­dul a növény. A kísérletek tanúsága szerint azok a mag­vak. amelyek nem töltöttek bizonyos időt a madarak I emésztőcsatornájában, nem csíráznak ki. Kossuth rádió 8.27 A gerolsteini nagyher­cegnő. 9.20 Irodalmi év­fordulónaptár. Négyessy László. 9.44 Zenevár. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Haydn operáiból. 11.05 Dalok Pá- lóczi Horváth Ádám gyűj­teményéből. 11.24 örmény­vásár. 11.39 Az élet komé- dásai (Jókai Mór regénye). 12.20 Ki nyer ma? 12.35 A Magyar Biblia földjén. 12.50 Az elbeszélés klasszi­kusai. Isaak Babel: Lo­vashadsereg. 14.29 Nóták. 15.28 Csiribiri. 16.05 Tóth Bálint: Túl a vesztett kert fáin. 16.15 Magyar előadó­művészek. 17.07 Olvastam valahol... II. Lajos király haláláról 17.27 Kazacsay Tibor: Három magyar tánc. 17.35 Polipok. Emil Mar- kov hangjátéka. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gersh­win: Porgy és Bess (há­romfel vonásos opera). 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Kapcsol­juk a 6-os stúdiót. Esti hangverseny. 23.30 Madri­gálfelvételek; Petőfi rádió 8.05 Régi filmdalok. 8.20 ’ Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. 10.33 Zenedél- előtt. 12.33 Népművészet mestereinek felvételeiből. 12.55 Kapcsoljuk a mis­kolci körzeti stúdiót. 13.25 Látószög. 13.30 Tavaszlesen. 14.00 Szórakoztató antik­várium. 16.00 Népek zené­jéből. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Bartók-fesztivál Duis- burgban. 18.00 Disputa — arról, hogy milyennek sze­retnénk a jövőt? 18.33 Hét­végi panoráma. 19.55 Slá­gerlista. 20.33 A Magyar Rádió Karinthy Színpada» 21.48 Sci-fi-kedvelőknek. Ray Bradbory: Szép arany­almáit a Nap. 22.00 Nóta­csokor. 23.15 A dzsessz a 70-es években. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Antal Magda. 17.50 Tavasz a földeken. Ónodvári Miklós jegyzete. 18.00 Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... TEJ 8.00 Tévétoma. 8.05 Isko­latévé. 13.55 Iskolatévé. 16.00 A látás hatalma. 16.25 Petőfi útjai. 17.05 Perpetuum mobile. A ■Hold. Emberek a Holdon — Látogatás az Uránia Csillagvizsgálóban — Táv­cső a Szabadság-hegyen — Holdkóros-é az alvajáró? — Holdutazások — Mérés a Holdon — Rejtvény. 18.00 Telesport. 18.25 Pe­dagógusok fóruma. Iskola és környéke. 19.10 Tévé­torna. 19.15 Pisti mese. Ki a bátrabb? (bábfilm). 20.00 Védtelen utazók (tévéfilm). 21.25 Hatvanhat... Ven­dég: Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója. 22.25 Da­lok, táncok a Szovjetunió­ból. 22.35 Tv-híradó 3. 2. műsor ' 18.35 Iskolatévé. 19.05 Á pécsi körzeti stúdió műso­ra. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Interjú (Heltai Jenő vi­dám jelenetének tévévál­tozata). 20.35 Kertünk — udvarunk. Riportfilm. 21.05 Tv-híradó 2. 21.25 Párbe­széd a dialógusról (kerek- asztal-beszélgetés). 1981. március 12» csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents