Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
Seper János András és a turbina Segner János András (1104—1111) Jéna városa a Saale folyó bal partján fekszik. Egyeteme a Frigyes János választófejedelem által 1548- ban alapított, a lutheránus vallás ápolására szervezett gimnáziumból fejlődött ki, s mint egyetemet 1558-ban nyitották meg az egykori kolostor épületében. Itt kezdte meg tudományos munkásságát Segner János magiszter, aki címével együtt előadási jogot is szerez. Előadásait elismeréssel fogadták mind a hallgatók, mind az egyetem vezetői. Segner 1704. október 4-én született Pozsonyban. Ott kezdte tanulmányait, majd 1722—23-ban Debrecenben tanult. Visszatérve Pozsonyba, patikában dolgozott. 1725-ben beiratkozott a jénai egyetemre, ahol filozófiát, matematikát és orvostudományt tanult. 1730-ban szerezte meg az orvosdoktori címet, majd visszatért szülővárosába orvosnak. Közben majd egy évig volt Debrecen főorvosa. A weima- ri herceg azonban visszahívta a jénai egyetemre, ahol 1732-ben magiszteri rangban kezdte meg előadásait, 1733- ban pedig már min! i bölcsészeti kar rendkívüli tanára ad elő. Segner professzor munkásságának a hire gyorsan terjed a tudományos világban, s így nem tekinthető véletlennek, hogy az 1734- ben Göttingenben alapított és Georgia Augusta von Münchausen által szervezett egyetem is felfigyelt a fiatal tudósra. Az új egyetem a kor hatására, minden teológiától függetlenül, kizárólag a világi tudományok és természettudományok művelését tekinti céljának és a fizikai és matematikai tanszékre Segner Jánost hívta meg. Am az új egyetemen kevés a professzor, s a szerencsétlen körülmények el_ vonják a tudóst egy időre a matematika—fizika területéről, orvosi előadásokat kell tartania. Két karnak, a filozófiai és orvosi karnak is tanára. Egymás után jelennek meg publikációi. és 1739-ben már a londoni Royal Society tagjai közé választják. A göt- tingeni évek a szívós és eredményes munka jegyében zajlanak. Segner nevét azonban elsősorban találmánya tette világhíressé, melyet először nagynevű kortársa, Leonard Euler világhírű svájci fizikus és matematikus ismertetett a berlini akadémia matematikai osztályának ülésén, ahol Segner Jánost a „turbina atyja” kitüntető jelzővel illette. Miből is állt ez a találmány? Találmánya, a közismert Segner-keverék, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt nagy jelentőségű volt. A kerék ismertetését Segner első és eredeti leírása alapján a következőkben adjuk: „A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú tartály, ezt úgy kell felerősítenünk, hogy egy függőleges tengely körül könnyűszerrel foroghasson. A tartályból elöl egy belül üres kar nyúlik ki, * ennek oldalán egy tetszés szerinti nagyságú lyukat fúrunk. Ha az ember a tartályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül forogni kezd. a kifolyó víz útjával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozódik egy bizonyos sebességig. Következésképpen a víz kiömlése is erősbödik, így a víz pótlásáról is fokozott mértékben kell gondoskodnunk, ha a tartályban állandó szintet akarunk biztosítani...” Segner a kísérletet légüres térben is elvégezte, s így bizonyította azt, hogy a kerék mozgásét a fölötte levő vizoszlop súlya által megmozgatott vízsugár váltja ki. Ily módon számította ki azt a nyomást, amely a kerekeket forgásba hozza. Felismerte azt is, hogy a kiömlő vízsugár sebességét és a kerék forgássebességét a forgó mozgás megindulása után a centrifuga’is erő is fokozza. Az előzőekben ismertetett elvek alapján Segner később vízikerekének gyakorlati alkalmazását keresve, egészen a gépszerű megoldásokhoz érkezett el, s ezek egyik jellemző példája a malommeghajtásra alkalmas Segner- kerék. (P. J.) Gyógysó Sárvárról A sóban gazdag sárvári gyógyvíz hasznosítására vállalkozott a helyi állami gazdaság: sólepárló üzemet hoznak létre. Az ezzel kapcsolatos szerződéseket már aláírták Eszerint a jövő év februárjában már működik az *i ümhBl, umtíy wi 360® tonna gyógysó előállítására lesz alkalmas. A gazdaság megrendelte már az automata csomagológépet is, amely fóliázza. kartonozza a sót. A vállalkozáshoz a gazdaság 32.5 millió forint hitelt vett fel az állalmi fejlesztési baaktól. A KIRÁLY NYOMDÁSZA A pesti Trattner Nyomda A Tractner família híres nyomdászcsalád volt. Alapítója. János Tamás 1717-ben született a Kőszeg melletti Gyimótfalván. Korén árvaságra jutva. Bécsújhelyen kitanulta a nyomdászszakmát. azután segédként dolgozott Bécsben 9 évig, majd 1748-ban megvásárolt egy kis nyomdát és nekilátott fejlesztésének a rendkívül szerencsés kezű üzletember. Műhelyét többször bővítette, részére külön házat építtetett. öt városban alapított nyomdafiókot. 16 helyen könyvkereskedést, két papírgyárat vett. betűöntő és -metsző műhelyt rendezett be. A hasznot a művészi kivitelnél fontosabbnak tartotta és szabadabb szellemű művet, amelybe a cenzúra beleköthetett, nem adott ki. Sikereihez hozzájárult, hogy elnyerte Mária Terézia jóindulatát, könnyen kaoott engedélyt új üzemek létesítésére. privilégiumokat bizonyos fajta könyvek kiadásé-, ra. A királynő ezüst betűkkel ellátott kis nyomdát rendezett be fia. a későbbi II. József számára, s ebben Trattner a trónörököst megtanította a nyomdászat elemeire. 1783-ban királyi engedéllyel Pesten is alapított nyomdát. Ezt azonban —< úgy látszik — nem tartotta jó üzletnek, mert noha nem volt adakozó természet. 1789- ben ajándékba adta keresztfiának, Mátyás nevű rokona gyermekének, akit tiszteletére ugyancsak János Tamásnak kereszteltek. A nyomdát a tulajdonos nagykorúságáig apja vezette. Trattner Mátyás jól képzett nyomdász volt, akit íróink is sokra becsültek, különösen Batsányi. Tizenkét évig Párizsban tanult, majd a budai Egyetemi Nyomda üzletvezetője lett. Fia műhelyében évente átlag 10 könyvet adott ki, többek közt Szentjóbi Szabó László költeményeit. eredeti és fordított színdarabokat, színházi zsebkönyveket. Itt készült a Merkur von Ungarn és a kassai Magyar Museum is. A nyomda vezetését 1813- ban. nagykorúságát elérvén átvette ifjabb Trattner János Tamás, ö nemcsak üzletnek, hanem hivatásnak érezte a nyomtatást, könyvkiadást. Érzését a kővetkezőképp fogalmazta meg: „Egész életemnek célja kedves hazámnak erőmhöz képest használni, s én azt másképp nem tehetem, mint ha Nem tudni, mikor. hogyan és miért, de ősrobbant. — A mindenségit! — szólt egy hang. — Mi lesz ebből?! Ebből lett a Min- denség. Elsőnek a fény tört ki. Nyomában hemzsegtek a részecskék öldöklő tülekedésben. Forró volt a helyzet! Midőn némi tért hódítottak, némelyek összekapaszkodva kavarogtak tovább. Látszott már. hogy gáz van! Ám a kiszabadult szellemet már nem lehetett visszadugni a — szóval abba, ami felrobbant. Már itt kiviláglott, hogy semmi sem megy simán. Amint kissé lehűlt-k a kedélyek. a kezdetben egyenletes trutymó megcsomósodott. A csomók egyre növekedtek, s kész volt a gubanc! Azaz, hogy rengeteg gubanc. Mindegyik annyit ragadt hasznos, szépen írott s gyönyörködtető munkákat saját költségemen nyomtattatok s ezáltal iparkodom hazai li- terafúránkat kedvesebbé, az olvasó közönségei számosabbá lennem, s végül tudósainkat és íróinkat munkák írására serkentenem.” És ezek nem voltak üres szavak. Mindjárt működése elején saját költségére kiadott sok olyan művet. amelyre korábban nem akadt vállalkozó. így Dayka Gábornak. Báróczi Sándornak, Kis Jánosnak a munkáit. és a Bánk bánt. .. Barátjának. Helmeczy Mihálynak a tanácsára hozzáfogott Kazinczy összes munkájának a megjelentetéséhez, 20 (!) kötetben. Noha 1814—10-ban csak a kilenc kötetből álló első sorozat került ki sajtója alól. ez a vállalkozás az akkori viszonyok közt így is példátlan. Íróink régi óhajának tett eleget, amikor elvállalta egy havonként megjelenő tudományos folyóirat kiadását saját költségén. A Tudományos Gyűjtemény — ezt a címet kapta a lap — a szerkesztőnek évi 600 Ft, a munkatársaknak ívenkint 4 ezüst Ft tiszteletdijat fizetett, ami akkor szokatlanul magas volt. A korra jellemző, hogy a nemesi származású írók egy része bántónak találta a tiszteletdíj felajánlását, mert szerintük csak nemesi kötelességüket teljesítik az írással adózás és véráldozat helyett. A folyóirat első száma 1817-ben került ki a sajtó alól és 36 évig állt fenn. Szerkesztője a meginduláskor Fejér György történetíró. Szellemi irányítását a pest—budai írók vállalták, támogatására Tudományos Egyesületet alapítottak és minden beérkező közleményt a tárgykörhöz leginkább értő tagnak adták elbírálás végett. A közölt tanulmányok többségének tárgya a magyar történelem, irodalom, nyelvészet volt. de helyet kantak természettudományi, filozófiai értekézések is. Trattnernél sok egyéb folyóiratot is nyomtak, így a Hasznos Mulatságokat, az Ifjúság Barátját, a Szépli- tératúrai Ajándékot, a Helikoni Kedvtöltést, az Auróra évkönyvet. Ez utóbbi kiadását az írók Trattner 1821-ben megtartott farsangi vacsoráján határozták el. Nagyságára jellemző, hogy 1817—25. közt a Tudományágához a készletből, ameny- nyit csak bírt. Mikor aztán kifogyott, önállósodtak. Ettől kezdve mindegyik a saját érdekében forgolódik. Az anyag egy része továbbra is ködösít. Egyes pontokon pedig megindul a tömörülés. A központban sűrűsödik a helyzet. A tömegek nagy nyomást gyakorolnak rá. Ettől előbb-utóbb úgy begyullad, hogy kigyullad. Az eredmény fényes. Hosszú távon megbízhatóan működik. A termék bevált. Azóta is sorozatban készül. Az egyik ilyen reaktor mellett kísérleti telep is létesült. Több állomáson folytak a kísérletek. Az egyik különösen aktívnak bizonyult. Kiváltképp sok képződött bizonyos folyadékból. Benne idővel különös jelenségek zajlottak. Ebben többféle anyag vett részt szenesen. Üj szokásokat vett fel, táplálkozott. növekedett. egészen virgonc lett, mondhatni — eleven. Az élőlények lankadatlanul pusztították egymást, és szaporították önmagukat. Sőt. újítások révén egybe más- más formát öltöttek, s mind több alattiba? tabfckota* mt nyos Gyűjtemény füzetein kívül 310 magyar, 239 latin, 127 német és 33 egyéb (francia, szlovák stb.) nyelvű kiadványt készített. Trattner sokat adott ki, szép tiszteletdíjakat fizetett, de megvolt a józansága, ügyessége is, a nyomdára nem fizetett rá. Nem ment tönkre az irodalomért, de ennek érdekében nála többet egy kiadó sem tett. A fiatal kiadó sokat betegeskedett. korán halt meg, 36 éves korában, 1824. március 1-én. Elhunyta után újból Trattner Mátyás vette át a vezetést, de nem sokáig, mert 182R-ban ő is eltávozott az élők sorából. A vállalatot Mátyás ve.ie, károlyi István örökölte. Káro- lyi ügyvéd volt, maga is írt epigrammákat, cikkeket. Kicsinyesebb volt, mint sógora és apósa, de azért ludott áldozni is. különösen Vörös- martynak fizetett a szokásosnál jóval magasabb tisz- teletdíjakat. A család iránti tiszteletből felvette a Trattner-Ká- rolvi nevet, a nyomdát és a kiadóvállalatot is így nevezték. Károlyi Széchenyi híve volt, konzervatív gondolko- zású ember, s ez meglátszik kiadványain is. Ilyenek a nyomdájában készült lapok is, a Nemzeti Újság, a Világ, a Jelenkor... Mint ügyvéd és városi tanácsos elérte, hogy a Királyi és a Hétszemélyes Tábla, valamint Pest város és megye nála nyomtatta minden kiadványát. Nagy gondot fordított a technikai fejlesztésre, az első gőzüzemű gyorssajtót ő hozta Magyar- országra. Alkalmazottait ő fizette a legjobban. Hild Józseffel felépíttette a máig fennálló Trattner-Károlyi házat az Űri (ma Petőfi Sándor) és a Gránátos (ma Városház) utca közt. Ez lett a város legnagyobb klasszicista stílusú épülete, két hatalmas udvarral. A középső szárnysoron kapott helyet a nyomda. A szabadságharc után ha- nyatlani kezdett a Trattner- Károlyi nyomda. tulajdonosa nem kezdett éj vállalkozásokba. csak régi kiadványait nyomatta újra. Károlyi 1863-ban halt meg. Családja ' még pár évig vesződött a nyomdával, majd 1867-ben potom pénzen. 16 000 Ft-ért eladta Bucsán- szky Alajosnak. Vértesy Miklós ősiében. Később aztán lábra kaptak, és terepszemlét tartottak a parton. Megbarátkoztak az új körülményekkel, és igyekeztek beilleszkedni. Ami igaz az igaz; ennek feltételeit egyszerűbb lények teremtették meg. Ezek már korábban partot értek, de földbe gyökeredzett a lábuk. Mindazonáltal ők készítették elő a talajt a többieknek. Szerették is őket — legelni. A húsevésre berendezke- dők pedig egymást részesítették előnyben. Emellett szaporodtak, változtak. Formagazdagságban továbbra sem volt hiány. Sok idő múltán egy csúf, de ügyes négylábú észbe kapott. Megpróbált két lábra állni. (Azóta sem mindig sikerül.) A másik kettőt barkácsolásra használta. Ad- dig-addig fusizott, okoskodott. mígnem értelmes lénynek tekintette magát. Hihetetlenül kíváncsi, mindent tudni akar, mindenbe beleüti az orrát. Meg akarja ismerni önmagát, és a világot. Ettől még messze van, de sejti már: valami, valamikor, valahogy ősrobbant. V ífbéc? Arsbtsl MAI műsorok: 111010 Kossuth rádió 8.27 Ketyeg-e még a biológiai pokolgép? 9.44 Gór. donkamuzsika. 10.05 MR 10— 14 Iskolák — őrsök — bará tok. 11.00 Liszt-átiratok. 11.39 Az élet komédiásai (Jókai Mór regénye). 12.20 Ki nyer ma? 13.36 Törvénykönyv. 12.50 A rádió dalszínháza. Lehár Ferenc: A vándordiák (Daljáték) 14.31 Végvári Rezső: Népdalszvit. 14.40 Élő világ- irodalom. 14.59 Pontos időjelzés. 15.10 Szervánszky Endre: Petőfi-dalok. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Könyvpremier. Bertha Bulcsú: A fejedelem sírja felett. 16.45 Németalföldi madrigálok. 17.07 „Adj” isten, drága szépségem”. 17.32 Sárdy János két filmdalt énekel. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.15 Legszebb stúdiófelvéte leinkből. 19.57 Még egyszer az apró településekről. 20.27 Nóták. 21.05 Tudomány és gyakorlat. A kutatás újat teremtő hi vatása. 21.35 Zenés játékokból. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika 22.30 1 Operaáriák. 22.50 Késő este... 23.00 Régi hí rés előadóművészek. Petőfi rádió 8.33 Társalgó. 10.32 Kórusdalok. 10.45 Néhány szó zene közben. 10.50 Dél előtti torna. 11.00 Röpülj páva. 12.33 Ifjúsági könyvespolc. 12.38 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Ope rettegyüttesek. 19.20 A gyarmati rendszer törté nete 1870—1955. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Magyar remekírók. Rá kóczi Ferenc: Vallomások — Emlékiratok. 21.03 A tegnap slágereiből. 22.00 Zeneközeiben a hallgató. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Zenedoboz. A stúdió zenés kívánságműsora. 17.45 Egészségünk védelmében. A szaunázásról. Dr. Pénzes Géza előadása. — Sport. 18.00 Észak-magyarországi krónika. — 18.25 Lap- és műsorelőzetes... TH 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 11.00 óvodások filmműsora. 14.00 Iskolatévé. 16.00 Mindenki iskolája. 17.10 Kertünk —< udvarunk (Riportfilm). 17.30 „Rock! Jam seisson!” A szegedi körzeti stúdió tavaly augusztusban rockestet szervezett a Szelidi- tó viziszínpadán. 18.15 A nyelv világa. 19.10 Tv-tor- na. 19.15. Esti mese. Vidám énekesek. 19.30 Játék három percben. 20.05 Csendes Don. (Szovjet filmsorozat). 21.00 Stúdió ’81. A televízió kulturális hetilapja. 22.00 Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 22.40 Tv-híradó 3. , 2. műsor 20.01 Iskolakerülgető. A kéthavonta jelentkező műsor válogatás az Iskolatévé filmjeiből, amelyek nem kifejezetten gyerekeknek készítitek, hanem azoknak az „iskolakerül- getó” felnőtteknek is, akikből nem hiányzik a kíváncsiság, az ismeretszerzés vágya. 21.20 Tv-híradó 2. 21.40 Autó-motorsport. A Telesport technikai magazinja. 22.00 Testünk. Eleven sorompók. Megismerhetjük azt a bonyolult védekező mechanizmust, amely a vérben minden idegen ellen „támad", védekezésül a fertőzések ellen.
