Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁ­RUNK A Salvador! vízválasztó Jose Napoleon Duarte tévészózatot intézett az észak-amerikai tévénézőkhöz. A salvadori junta feje interjújában arról kívánta meggyőzni az Egyesült Államok polgárait, hogy ha nem segítenek neki, hogy az országéban megállítsa a „kommunisták elő­retörését”, akkor hamarosan az USA-t fenyegeti a „nemzetközi terrorizmus hulláma”. A keresztényde­mokrata politikus fel is sorolta, mi mindenre lenne szüksége ahhoz, hogy e fenyegetést elhárítsa, s egy­ben biztosította az amerikaiakat: az északról jött ta­nácsadókat nem engedik a harcoknak még a közelé­be sem... A junta tehát követel és egyben igyekszik biztosí­tékokat adni az amerikai polgároknak. Igaz, Vietnam emléke már sokakban elhalványult, de a többség még jól emlékezhet, hogy a hatvanas évek elején az Egyesült Államok kísértetiesen hasonló módon ke­veredett bele a délkelet-ázsiai háborúba. Az Egyesült Államok jelenlegi vezetői számára Salvador egyfajta vízválasztónak számít. Az ottani eseményekhez, a polgárháborúban részt vevő felekhez való viszony egyben annak bizonyítéka is, hogy az egyes kormányok miképpen fogadják el a Reagan- kormány új „terrorizmusellenes” kereszteshadjáratát. Az ilyen vízválasztó azonban nehéz helyzet elé állít­hatja Washington szövetségeseit. Mexikó például nem tart a salvadori gerillák által képviselt veszede­lemtől, s a NATO-országok állásfoglalásai sem egy- értékűek. A nyugat-európai szociáldemokraták köz­vetítési javaslattal állnak elő, ám Washington és vé­dence, Duarte még arra sem hajlandó, hogy tárgya­lóasztalnál vitassa meg a salvadori helyzetet. A salvadori ügy vízválasztó magában az Egyesült Államokban is. Még azon kongresszusi tagok sem mind hajlandóak jóváhagyásukat adni az új kaland­hoz, akik pedig Reagan és Haig hű támogatói közé számítanak. A fegyverszállítmányok viszont már el­indultak Salvadorba: helikopterek, aknavetők, ta­rackok, géppuskák, rengeteg lőszer, elektronikus be­rendezések, és velük a „kiképzők” ... A The Washington Post szerint az amerikai kor­mányzat „példát akar statuálni”. Azaz nyomást gya­korol Nicaraguára, s minden erővel el akarja fojta­ni a salvadori nép szabadságharcát. Hogy miféle gyilkos rezsimet tartanak így hatalmon, az már nem érdekli a junta támogatóit. MIKLÓS GÁBOR Tűzszünet Irak—Irán között? Hétpontos tűzszüneti javas­latot tett közzé csütörtökön a szaúd-arábiai Dzsiddában az iszlám konferencia szer­vezetének kilenctagú jó- szolgálati küldöttsége. A múlt hét vége óta két-két alkalommal Bagdadban és Teheránban tárgyalt magas vezető iszlám politikusok ja­vaslata a következő: — Irak és Irán tűzszüne­tet léptet életbe március 12- én éjféltől; — az iraki csapatoknak március 20-án meg kell kezdeniük az iráni területről való kivonulást és a csapa­tok visszavonását négy hét alatt be kell fejezniük; — a tűzszünetet és az iraki csapatok visszavonását az iszlám konferencia szerveze­te tagállamaihoz tartozó ka­tonai megfigyelők fogják el­lenőrizni és a két fél meg­egyezik majd az ellenőrző egysegek összetételében; — a Shat-al-Arab vízi út kérdését az iszlám konfe­rencia szervezetének bizott­sága elé terjesztik, a bi­zottság összetételében a két fél állapodik majd meg: — az egyéb vitás kérdé­sek békés megoldásáról tár­gyalások kezdődnek majd, amikor az iraki csapatok ki­vonultak az iráni terület­ről; — Irak és Irán üzenetvál­tásban nyilvánítja ki, hogy tartózkodik az egymás belügveibe való beavatko­zástól ; — az iszlám konferencia szervezetének tagállamai sza­vatolják a békés megoldás érdekében a két fél ré­széről vállalt általános köte­lezettségek teljesítését és — ha szükséges . — korlátozott időre megfigyelőket nevez­nek ki a nemzetközi hatá­rokra. Ä tűzszüneti javaslatokra egyelőre még egyik fél sem reagált hivatalos -formában. Amerika hadügyminisztere , 32,6 milliárd dollárt kér Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszter szer­dán 32 miiliárd 600 millió dolláros kiegészítést kért a kongresszustól az idei és jö­vő évi katonai költségvetés­hez. Ha a kiegészítéseket a törvényhozás elfogadja, az idei amerikai katonai kiadá­sok megközelítik a 180 mil- liárdot, a jövő évi hadikölt­ségvetés pedig a Carter ál­tal kért 196 milliárddal szemben 220 milliárd dollár fölé emelkedik. Indokolásként Weinber­ger vádolta a demokratákat a védelem „elhanyagolásá­ért” és „a növekvő szovjet fenyegetés” ellensúlyozásá­nak, srmerika újrafelfegy- verzésének szükségességére hivatkozott. A szenátus hadügyi bizott­sága, amelynek elnöke a Weinbergernél is harcia- sabb John Tower szenátor, várhatóan akadékoskodás nélkül jóváhagyja a kiegé­szítési javaslatokat. A katonai költségvetés megtoldásából a Pentagon hozzávetőleg azonos össze­geket juttatna három had­erőnem számára. A legfon­tosabb programok: — Oj stratégiai bombázó kifejlesztése a Carter által leállított B—1 program he­lyett. — A tervezettnél több csa­patszállító gép, vadászgép és robotrepülőgép (cirkálóraké­ta) építése. — A haditengerészet 15- tel több új, vagy felújított hajót kap, mint amennyit Carter kért, köztük egy re- pülőgép-anyahajót és egy atommeghajtású cirkálót. — A szárazföldi erők harc­kocsikat, helikoptereket és páncélos járműveket kap­nak terven felül. — Növelik a külföldi be­vetésre alkalmas „gyorshad­test” létszámát és fegyverze­tét. A CBS televízió a Penta­gon programját Kommentál­va megjegyezte: „az ágyúk­ra szánt pénz meglesz, de a vajra kevesebb jut majd.” Szavait a nézők szinte szó szerint értelmezhették: a szenátus mezőgazdasági bi­zottsága szerdán a Reagan- féle gazdasági csomagterv első diadalának színhelye volt. A szélsőjobboldali Jes- se Helms szenátor vezette bizottság 14—2 arányban jó­váhagyta a költségvetés- csökkentési javaslatokat, amelyek magukban foglal­ják a tej, a vaj, a kenyér és más alapélelmiszerek ár­támogatásának megszünteté­sét is. Pakisztáni gépeltérítés Köszönet Afganisztánnak A magas rangú pakisztáni küldöttség, amely szerdán érkezet Kabulba, az afgán hatóságok közreműködésé­vel még aznap kapcsolatba lépett a repülőtéren veszteg lő pakisztáni utasszállító gép egyik eltérítőjével. Az illető tájékoztatta a küldöttséget a gépeltérítők követeléseiről. A delegáció ígéretet tett, hogy hamarosan megkapják a választ. A pakisztáni küldöttség köszönetét mondott az af­gán hatóságoknak, amiért közreműködtek a gépeltérí­tőkkel való kapcsolatfelvé­telben. AHOL BOMBA ROBBANT München, Englischer Garten 1. A SZER műszaki munkatársai mentik ami menthető a szombat éjszakai robbantás után (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az épületet, amelynek fa­lánál minap, este röviddel 10 óra előtt plasztikbomba robbant, eredetileg szülőott­honnak szánták. És aztán a Szabad Európa Rádió és Sza­badság Rádió központja lett belőle, ahol immáron har­minc esztendeje dolgoznak washingtoni utasítások alap­ján a szerkesztők. Az ere­deti elképzelés szerint azon­ban a számukra épített ház rövid idő múlva feleslegessé vált volna, és akkor Mün­chen városa kapta volna meg, a már említett nemes cél­ra... A történet így egy kissé zavaros, mint e két kalóz­adó története általában. És abban a zűrzavarban gyöke­redzik, amely 1949-ben ural­kodott, amikor a CIA bá­báskodása mellett megalakult Szabad Európa Bizottság el­határozta a „Kelet-Európa” felé irányuló rádióadások létrehozását. Szétnéztek a nagyvilágban és megálla­podtak Münchennél, ami ak­kor a maitól eltérő képet mutatott. A város nagy ré­sze még romokban hevert, de volt egy nagy előnye: Németország amerikai öve­zetében feküdt. Az amerikai kémszolgálat által létrehozandó és irá­nyítandó rádióadóról lévén szó, a biztonsági szolgálat emberei kezdettől fogva ra­gaszkodtak hozzá, hogy jól elszigetelhető. ellenőrizhe­tő helyen legyen. így akadt meg a szemük az Englischer Gertenen, a müncheniek vá­rosligetén. A régi békeidő­1061. március ő„ péntek ben — és aztán később a „gazdasági csoda” idősza­kától ismét — a város gaz­dagjai itt végezték reggeli lovaglásaikat. Délelőttön­ként fehér fityulás nevelő­nők sétáltatják az úrigyere­keket, délutánonként az­tán futballozó srácok és szerelmespárok vették és veszik birtokukba a nagy zöldterületet. Érthető, hogy — mivel a kétmilliós Mün­chen egyébként nem bővelke­dik zöldterületekben — a városi hatóságok nem fogad­ták valami lelkesen, hogy az amerikaiak éppen itt akar­nak építkezni. Kétségtelen, hogy az amerikaiak, a meg­szállók jogán egyszerű pa­rancsszóval is úrrá lehettek volna a nehézségeken. ök azonban — ez már a Nyu- gat-Németország fokozatos „baráttá” változtatásának időszaka volt — inkább gá­láns ajánlatot tették. Ha megkapják a szükséges tel­ket, felépítik az Englischer Garten egykori büszkeségét, a háborúban porig égett Chinesischer Turmot, ezt az ormótlan faalkotmányt, amelynek talpazatánál azon­ban a müncheniek nagyon szerettek sörözni. És azt is megígérik a münchenieknek, hogy a rádió épületkómp- lexumát néhány év múlva, mert hiszen akkor már bi­zonyára nem lesz szükség rá, hiszen a kommunista kor­mányok addigra megdőlnek és akkor minek dolgozna to­vább a -SZER, a városnak ajándékozzák. szülőotthon céljaira. Az Englischer Gar­ten 1. szám alatt azonban, mint tudjuk, azóta sem szü­letett egyetlen gyermek sem. Viszont annál több hazug­ság. Az építkezést már 1950- ben elkezdték, s a szerkesz­tőségek 1952-ben bé is köl­tözhettek, bár az utolsó si­mítások még egy esztendeig tartottak. Meg kell hagyni, hogy a tervezők rendkívül egyszerűen és egyszersmind célszerűen oldották meg fel­adatukat. Hét téglalap ala­kú, fehérre meszelt és egy­ben a főírontra merőleges szárnyat építettek, amelye­ket üveges központi folyosó köt össze. A hét szárnyépü­letben, egymástól elkülönít­ve helyezték el a különböző szerkesztőségeket, közöttük pedig műszaki helyiségeket. A magyar szerkesztőség he­lyiségeiből így például nem Jehet közvetlenül átmenni a lengyel szekció épületébe. Az épületszárnyak hátul futnak össze, a központi irányítás emeletes rezidenciájába. Itt rendezték be az amerikaiak irodáit, innen irányították és irányítják valamennyi szerkesztőség munkáját. A különböző szerkesztőségek munkatársainak találkozá­sára az alagsorban beren­dezett tágas kantin adott kezdettől fogva módot. A pultokon és az étlapon emig­ránsálmok: magyar szalámi, lengyel vodka, juhsajtos bol­gár saláta, olyan knédli, hogy Brnóban sem készíte­nek különbet. A gasztronó­miai élvezetet és a kollégák között ilyenkor egyébként más rádióknál. szerkesztő­ségekben szokásos beszél­getéseket azonban zavarják azok a rejtett mikrofonok, amelvekpt a SZER bizton- sá<?i «-"'Igálata. a Security épített be — persze. nem „a szabad«»" eszméiét su­gárzó” rádiótudósitások to­vábbítására. hanem saját ér­tesülések gyűjtésére. A SZER épületébe 1975- h"n költözö't be a Szabad­ság Rádió, amelyet nála nem sokkal később alapítottak, s amelynek a Szovjetunió a „célországa”. Oroszul és a szovjet köztársaságok még 15 nyelvén adja programját. Eredetileg külön épülete volt, de miután a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején sajtóleleplezé­sek nyomán fény derült rá, hogy mindkét rádióállomást az amerikai kémszolgálat pénzeli és az amerikaiak kénytelenek voltak nyílt forrásokból biztosítani a költségvetéseket, szűk esz­tendők köszöntöttek a mün­cheni zsoldosokra. Az ottaniak örömére és a világ aggodalmára azonban hamarosan újabb fordulat következett be. Az enyhülés megtorpanásával ismét fon­tossá vált a SZER és a SZR. A létszámnövelés helyett azonban a „minőségi” fej­lesztést választották. Az al­kalmazottak egy részét ki­cserélték jobban képzett, ügyesebb munkatársakra, a megfelelően nagyobb fize­tést is vállalva. Ezzel egy- időben Carter elnök elfogad­ta az adóállomások bővíté­sének programját, s a leg­utóbbi esztendőkben S7ER- ék már körülbelül kétszer akkora hangerővel harsog­hatják a magukét, mint an­nak előtte. Reagan elnök egyelőre még nem foglalko­zott — legalábbis nyilvános­ság előtt — a müncheniek­kel, de politikájából nyil­vánvaló, hogy az ott össze­gyűjtött uraknak sincs okuk aggodalomra. A szombat esti robbanás tettesei után — a legfris­sebb jelentések szerint — még mindig eredménytele­nül nyomoz a bajor rend­őrség. A nyomravezetőnek kitűzött harmincezer márkás jutalom sem segített. A se­besültek közül mindössze ketten vannak még kórház­ban és az anyagi kár — kétmillió dollár — is lehetett volna nagyobb. Az adások is csak néhány percre sza­kadtak meg. Aztán folytat­tak mindent, mintha mi sem történt volna. A robbanás, ha fény de­rül körülményeire, ha nem, csupán egy jelentéktelen epizód az Englischer Garten 1. történetében. És nagyon is érdekes, hogy a Security, a rádiók saját amerikai biz­tonsági szolgálata nem vet­te észre az éoület körül a robbantókat TV”" — a SZER berkeiben így tartják — a Securitynél mindenről tud­nak. Persze, csak ha akar­nak. ax Portugál testvérpártunk hatvanéves Hatvan évvel ezelőtt, 1921; március 6-án alakult meg a Portugál Kommunista Párt. Az Ibériai-félsziget kiseb­bik országának kommunis­tái csak igen rövid ideig dol­gozhattak legális körülmé­nyek között: a Salazar-féle fasiszta diktatúra 1926-ban föld alá szorította a pártot. A portugál kommunisták majd fél évszázadig a leg­szigorúbb illegalitás körül­ményei között végezték for­radalmi munkájukat. A földalatti harc azon7 bán nem törte meg a pár­tot: a PKP a küzdelemben megedződve az egész dikta­túraellenes, felszabadító harc élcsapata lett. A diktatúra utolsó évei­ben a Portugál KP jelentős befolyást szerzett a fegyve­res erőknél is. A baloldali katonatisztek, akik 1975 áp­rilisában végrehajtották a szegfűk forradalmát, a kom­munista pártot az új portu­gál népi demokrácia fon­tos erejeként kezelték. Az 1975-ös fordulat jelen­tős változásokat hozott PorJ tugáliában: felszámolták a nagybirtokrendszeri, a lati­fundiumok helyén szövet­kezetek alakultak. Nemzeti tulajdonba kerültek a ban­kok és biztosítótársaságok, a legnagyobb iparvállalatok. Az alkotmány (egy NATO- országban!) rögzítette: Por­tugália a szocializmus, a ki­zsákmányolásmentes társa­dalom felé halad. Az áprilisi forradalom vívmányainak megvédése, a portugál demokrácia meg­óvása — ez ma a PKP el­sőrendű harci feladata. A burzsoázia ellentámadásra indult, a jobboldal fel akar­ja számolni a parasztok szö­vetkezeteit, vissza akarja adni a monopóliumoknak a gyárakat, pénzintézeteket. A küzdelem nehéz, akadályt jelent a szocialisták szét­húzó taktikája, a fékevesz­tett kommunistaellenes kor­mánypropaganda. A PKP mindezek ellenére erősíti so­rait, befolyása nő az ország­ban, tekintélye mind nagyobb a nemzetközi munkásmoz­galomban. Hatvanadik születésnapé ján szívből köszöntjük a por­tugál kommunisták harcos pártját! BAHRAIN Az iszlám konferencia közvetítő bizottsága javasla­tot tett arra, hogy Irak és Irán március 12-i hatállyal kössön tűzszünetet, s hogy Irak március 20-tól kezdő­dően négy hét alatt vonja ki csapatait Irán területéről. A szaúdi hírügynökség által közzétett javaslat szerint a csapatkivonást katonai albi­zottság ellenőrizné. SAN SALVADOR Ismeretlen tettesek rövid gépfegyversorozatot adtak le szerdán az Egyesült Álla­mok San Salvador-i nagykö­vetségére. A támadás kisebb anyagi károkat okozott. Frederic Chapin amerikai ügyvivő szerint a merény­let körülményei arra utal­nak, hogy azt Roberto d’ Abuisson nyugalmazott őr­nagy. a salvadori szélsőjobb- oldal hírhedt alakja szer­vezte. Az ügyvivő nem volt hajlandó részletekbe bocsát­kozni. WASHINTON Lawrence Eagleburgert nevezte ki európai ügyekkel foglalkozó külügyminiszter­helyettessé Reagan elnök. MAPUTO A Mozambiki Népi Köz-' társaság kormánya szerdán kiutasított az országból négy amerikai diplomát. A kül­ügyminisztérium közleménye megállapítja, hogy az amet rikai diplomaták kémkedtek! felforgató tevékenységet folytattak és beavatkoztak az ország belügyeibe. Az amerikaiaknak családjuk­kal együtt 48 órán belül kell elhagyniok Mozambik ■ terü-j lotet» "*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents