Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

Kevés üzlet, gyér választék Nyelvtudás LEVELEINK KÖZÖTT TALLÓZVA Nem tízdekányi festéken múlik... . Ez mini helyiség' és a Baj- csy-Zsilinszky utcai sem sokkal nagyobb. Mindkettő nagy forgalmat bonyolít le. Itt ugyan meg kellene emlí­teni a Széna téri háztartási boltot is, de az annyira ki­eső, hogy jóformán szóba se jöhet. Ügy tűnik, kevés még mindig az üzletek száma, s ebből egyenesen következik, hogy a választék sem kielé­gítő. A megyeszékhely „ki­nőtte" a régi üzlethálózatot. Vajon hogyan segítenek ezen? Dobrovíts Mária Eger Újsütetű nyelvvizsga- papírom egyre erőteljeseb­ben kezdett zizegni: — Most mutasd meg, érdemes volt éveken át gyöt­rődni! Mentsd meg a ma­gyar virtust, hogy a hazai izek, zamatok határainkon messze túl is hirdessék konyhánk dicsőségét! a — „Túrd" (ejtsd: törd) — — fordultam hozzájuk ké­retlenül, a fölényes tudás szerény, de hatáíozott mo­solyával. A hatás váratlan volt. Az evést abbahagyták, étszerszámaikat letették és a mosoly megfagyott arcu­kon. Döbbenten meredtek rám. Sajnos megértették.. „Ezt” a szót mindnyájan ismerték. Ekkor már ben­nem is világosság gyűlt, hogy egyetlen betűt, a kez­dőt elhibáztam: T helyett K_t kellett volná monda­nom! így azonban sajnos, a pi­káns illatú túró haszontalan, emésztett végtermékét aján­lottam külhoni ismeretlen is­merőseimnek. Czenkár Béla Eger A mindennapi jó közérze. tünktől ma már elválasztha­tatlan fogalom. a „fogyasztói érdekvédelem”. Mindannyian fogyasztók vagyunk, mun­kánkkal megkeresett forint­jainkból valamit venni aka­runk. Es nem mindegy, hogy a pénzünkért azt vesszük-e, amit a kínálat elénk tár, vagy az igényeinknek meg­felelőt. Kaposi Levente „Színvo. nalasabb ellátás visszatérő gondokkal" című írásá­ban olvashattam kereskedel­münk problémáiról. A cikk nyomán gondoltam végig né­hány „speciálisan” egri problémát. Nem is olyan rég, ha rövidárut akart venni valaki, a Centrum Aruház és a szakbolt mellett néme­lyik háztartási boltban - is megkaphatta. Továbbá volt egy női- és egy férficipő- szaküzlet, és az áfész, vala­mint a Centrum Áruház d­A VI. orosznégyes... Én csak az utóbbi időben kezdtem el Bartók-kutatás­sal foglalkozni. Pontosabban március 18-án délutántól... Mert megtisztelő dolog, hsi az ember —, aki nem zene­tudós, sőt, mégis — felfe­dez valamit, amit a cente­náriumig még nem tudtak Bartókról. Éppen most len­ne Bartók Béla 100 éves (1881—1945), aki korunknak egyik legkimagaslóbb zene­szerzője, zenetudósa. A fel­fedezés örömébe kerültem bele — érdemtelenül —, amikor beletekintettem az Esti Hírlap (81. III. 18.) címoldali címeibe „MA NYÍLIK (a) BARTÓK EM­LÉKHÁZ”, olvasom. Budán, a Csalán utca 29-ben nyi­tották meg. ”... archív fel­vételeken felhangzik az Al­legro Barbaro, Bartók elő­adásában. .. Kocsis Zoltán a Gyermekeknek sorozatból játszik, az Üj Budapest vo­nósnégyes pedig Bartók VI. orosznégyesét (kieme­lés tőlem) adja elő" Ekkor fedeztem fel eme esti forrásból,- hogy Bartók „orosznégyeseket” is - írt, légalább hatot... Nem tud­tam. De eddig mások sem... Mint a villám, kezdtem a nyomozást, hogy a centená­riumra bejelenthessem az új mű létezését. Olvastam iro­dalmat, zenei és nem zenei lexikonokat, belenéztem a Zenei Kistükör tükrébe is, és láttam, hogy az eddigi források egy „oroszné­gyest” sem ismernek, nem, hogy hatot... Tehát ezennel bejelentem egy (vagy hat?) új Bartók-mű felfedezését a Népújság hasábján,.. Ha csak... Ha csak az Űj Bu­dapest vonósnégyes nem Bartók VI. vonósnégye­sét játszotta-e el a megnyi­táskor?. .. Mert hat vonós- négyese van Bartók Bélá­nak. .. De akkor o r o s zné- gyese nincs. És akkor nincs felfedezés. Nincs dicsőség... De van centenáris sajtó­hiba... (Dr. Szenles-Varga Béla) pőosztálya. Most viszont van a Skála-cipőbolt és a Cent­rum cipőrészlege. Elég eny- nyi egy megyeszékhelynek, ahol a lélekszám is szinte napról napra növekszik, rá. adásul az idegenforgalom is? Más: játékbolt. Van egy pirinyó üzlet és a Centrum teréből leszakított fél gon­dola. A választék szegényes, terület hiányában ez nem csoda, ráadásul tárolási le­hetőség sincs. Volt továbbá, hogy a vá­lasztéknál maradjunk, a Dobó téren egy háztartási és festékesbolt. Ezt megszün­tették. A háztartási bolt egy része a Széchenyi utcai be­vásárló udvarba költözött. A fülledt nyáresti meleget alig enyhítette a kertven­déglő gesztenyefáit simoga­tó langyos fuvallat. A han­gászok jókora szüneteket tartva, édes-bús melódiák­kal fokozták a vacsorázok hangulatát. A pincérek hal­kan tették dolgukat. Alig látható, fogyókúrás adago­kat csempésztek az előme­legített tányérokba — de azt kínos eleganciával, szertar­tásosan. Utóbb a kúrát a vendégek^ bugyellárisaira is kiterjesztették. A szomszéd asztalnál kis­sé kapatos, vidám társaság ült. Az élénk gesztusokkal kísért beszélgetés magyarul és angolul folyt, de a kiej­tésen érezni lehetett, hogy a kompánia egyike sem a Csatornán túl látta meg a napvilágot. Éppen körözöt­tet ettek, szemmel látható­lag nagy élvezettel. A kül­földiek egyike váratlanul a zamatos keverék összetéte­lét kezdte tudakolni. Magyar barátai közös segítségével még csak összehozták a „butter” (vaj), „red-pepper” (piros paprika) szavakat, a túrónál azonban megakad­tak. „ ... kár volt megszüntet­ni a dr. Nagy János utcai gyalogátkelőhelyet, sőt még lánccal is elzárni a járdát, mert a gyerekek többször is átszaladnak az úton. Egy kis jóindulattal, kevés festékkel zebra is lehetne itt, megelő­zendő súlyos baleseteket” — írja levelében C. Sándorné,' egri olvasónk. Amióta megnyitották a forgalomnak az új 25-ös út egy részét, sűrűn keresik fel szerkesztőségünket levelek­kel, vagy éppen személye­sen, a Vörösmarty utca tá­jékán lakók ilyen és hason­ló észrevételekkel. Nyilván utánajártunk ennek a pa­nasznak is. Tény, hogy a dr. Nagy János utca sarkán megszűnt a korábbi gyalog- átkelőhely. Az is, hogy ép­pen az átszaladgálást meg­előzendő, kordont is vontak a sarkon a járda mellé. De ugyanakkor lámpával fel­szerelt gyalogátkelőhely van a Somogyi Béla út és a Vörös­marty utca kereszteződésé­ben, s a Nagy János utcá­tól alig 100 méternyire levő Rózsa Károly utca sarkán is van zebra. Mivel főútvonal­ról van szó, feleslegesen le­lassíthatná a forgalmat, ha minden sarokhoz zebrát is festenének. Jobbra is, balra is, alig 100 méternyi utat kell megtenni, ennyit pedig meg lehet-, — s éppen a sú­lyos baleseteket megelőzen­dő, kell is­Sokszor elhangzik nap­jainkban, hogy közlekedési kultúránk enyhén szólva kí­vánnivalókat hagy maga után. Ez pedig ehhez tartozik. S még annyit is megjegyeznénk, a gyerme­kek nevelése, szoktatása a szabályos közlekedésre épp az ő védelmüket szolgálja. A megoldás tehát nem az, hogy a számukra esetleg legkényelmesebbnek tűnő rövid távokon zebrákat fes­tessünk fel, hanem az, hogy a meglevőkön közlekedje­nek. Tanulják már meg gyermekkorban tisztelni és betartani a közlekedési sza­bályokat. S mivel sok iskolás gyer­meket érint valóban az új közlekedési rend, az eddi­ginél is nagyobb gondot kell fordítani az iskolában, az úttörőcsapatban, de nem ke­vésbé otthon, a szabályok megismertetésére, betarta­tására. Igazi érdeküket ez szolgálja, s nem a tízdeká­nyi festék felesleges felfes­tése. Egyetértünk levélírónk ag­gódásával, de úgy véljük, jobban szolgálná a jó ügyet, ha maga is figyelmeztetné állandóan a szabálytalanko­dó gyermekeket. — d. — ÉZ 'A MEGOLDÁS?^ ■ : * -■ '■ vf* A képen látható furcsa­ságra Szarvas Aladár olva­sónk hívta fel figyelmünket. Az egri 10.es iskolával szemben, bekerített bitume­nes focipálya közepébe há­rom vascsövet betonoztak a napokban. Lehet, hogy pingpong-asztalokat akar­nak itt elhelyezni? — kér­dezte olvasónk, majd hoz­záfűzte, hogy a pálya köz­vetlen közelében van olyan bekeritetlen bitumenezett te. rület, ahová az asztalokat nyugodtan felszerelhették volna. így most a gyerekeket többek között a 10-es isko. la tanulóit is megfosztották egy kedvelt és használt pá­lyától, ami ráadásul nem kis költséggel épült annak Ide­jén. A városi tanács műszaki osztályán — miután az il­letékes előadó nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy nem nyilatkozik és nevét ne kö­zöljük, ezt meg is tesszük — megerősítették, hogy nem tévedésről, nem félreértés­ről van szó. A környékbeli lakók tiltakozó leveleiben megfogalmazott panaszáradat nyomására történt az intéz­kedés, s arról is tájékoztat­tak bennünket, hogy hason, ló probléma ilyetén megol­dását tervezik a Csebokszá- ri-lakótelepen is. Megtudtuk, hogy nem a gyerekekre van panasz, akik. nek ezek a pályák épültek. Néhány huszonéves fiatal­ember sörmeccsei, — ezekkel járó randalírozás, trágár hangoskodás, néhány ablak betörése — borzolta fel a lakók idegeit. S a természe­tes megoldást az jelentette a lakók számára, hogy pa­nasszal fordultak a tanács­hoz. Oldják meg ott a gond­jukat. Valóban ez, csak ez len­ne a megoldás, hogy a pa­naszok hatására a lakótele, pék oly kevés mozgáslehe­tőséget kínáló néhány kis­pályáját, úgynevezett dü­höngő jét megszüntessék? Az ugyanis nyilvánvaló, hogy míg egy kispályán tizenket- ten kergethetik a labdát, ahhoz képest, az ide elhe­lyezett három pingpong­asztal kevesebbeknek és ki­sebb mozgáslehetőséget kínál. A lakóközösségben van szervezőkészség levelek fo­galmazásához, aláírások gyűj­téséhez, személyes kapcsola­tok felhasználására is a til­takozáshoz. Olyan összetar­tó erő azonban nincs, ami­vel megóvják a randalíro­zóktól. Ügy gondoljuk, hogy az illetékes szerveknek er­re kellene buzdítaniuk a la­kókat. Tudatosítaniuk kelle­ne velük, hogy lakóterületü­kön, a köz érdekében nem kis anyagi befektetéssel lét­rehozott játéktereket vi­gyázzák, s talán még an. nak igénylése sem túlzott, hogy gondozzák is. Tudato­sítani, hogy a lakótelepen nemcsak a lakás ajtaján be­lül, hanem a házak közötti tereken is gazdák, köztu­lajdonosok, s hogy nem csak joguk hanem köteles­ségük is a kulturált kör­nyezet gondviselése. Saját érdekük mellett gyermekeik érdeke is ezt kívánja. Mert bár a gyerekek nem fogal­maznak tiltakozó leveleket, tudomásunk szerint a lakó­telepeken szerencsére ők vannak többen. S a dönté­sek meghozatala közben ezt a tényt sem illik figyelmen kívül hagyni. Alis vettem kezembe a napi sajtót március 20-án, a szemembe ötlött néhány nagybetűs címszó, amely is­kolás koromhoz kötődő em­lékeket ébresztett bennem, „Kertész leszek, fát ülte­tek ...” — olvastam hango­san a Népújság képes ri­portjának címét, emlékezet­ből hozzátoldva a folytatást: kelő nappal én is kelek. — Fát nevelek — szólalt meg csak úgy mellékesen kollégám. — Fát ültetek — ismétel­tem — itt áll az újságban. — Akkor az nem idézet — kaptam a választ. — Hát nézd meg, itt az idézőjel! — kardoskodtam. — Az lehet, de akkor nem József Attilát idézi — pil­lantott az újságra barátom. — Hát, akkor kit? — tet­tem fel a kézenfekvő kér­dést. Választ saját ismeretanya­gomban nem találván, a kér­dés furdalja az oldalam... Dr. Bagi István Eger (A választ ne keresse! Fo­tóriporter kollégánk nem Jó­zsef Attilát, önmagát idézte. Félre a tréfával, belátjuk, tévedtünk. A szerkó MAI m űsorok: RADIO Kossuth rádió 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 Hogyan beszél? 9.30 Játék a könyvtárban. 10.05 Csajkovszkij: Manfréd­szimfónia. 11.00 A Svájci Rádió fúvószenekara ját. szik. 11.10 Az ellentétek kora, a barokk. 12.20 Ze­nei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva. 12.45 Mozart-művek. 13.00 Ko­runk kocsmárosa. 13.54 Egy kis figyelmet kérek! 14.04 Filmdalok. 14.24 Ma­gazin a világ mezőgazda­ságáról. 15.05 Űj zenei új­ság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Világhírű zongoraművé­szek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Sport­hírek. 18.45 Rádiószínház. Határidőnapló. 19.43 Nó­taest. 20.35 Emlékezetes dzsesszhangversenyek. 21.12 A zeneirodalom re­mekműveiből. 22.10 Sport­hírek. 22.15 Operafinálék. 23.09 Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. ­Petőfi rádió 8.20 Bulgária Márciusban. 8.33 Népdalcsokor. 9.15 Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.30 Hétvége — a Cirkuszban. 11.40 Fiatalok­nak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Tréfás-pipós- kupakos. 14.00 Ritmus. Az Osibisa együttes felvételei­ből. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 My Fair Lady (Loewe zenés játékából.) 15.15 Egy klub az egészségért. 15.42 Legenda a kapitány­ról. (Rádiójáték). 16.33 Pophullám. 17.30 Egy rá­diós naplójából. 18.33 Ma­gyar dalok. 18.56 Magnó­sok, figyelem! 19.41 Pórul­járt lovagok. 20.33 Sport­hírek. 20.38 A Rádió Dal­színháza. Nyugtalan bol­dogság (Operett). 22.48 Né­pi zene. 23,10 Slágermú­zeum. 8.05 Tévétorna. 8.10 Isko­latévé. 8.45 Hipp-hopp... Óvodások műsora. 9.15 Kuckó. 9.45 Az ördögi Roy Slade (Amerikai western- komédia). 11.15 A fele sem igaz! Vetélkedőműsor. 11.45 Pulzus. Könnyű, zenei pa­noráma. 13.37 Műsoris­mertetés, 13.40 Cimbora. 14.30 A Fekete-tenger hullámai (Szovjet film­sorozat). 15.40 Idesüss! Ajánlóműsor gyerekek­nek. 16.10 Csata fekete­fehérben. Sakkmüsor gye­rekeknek. 16.30 Jó beszél­getést! Családi kör-klub Abasáron (Dok.-műsor). 17.05 Reklám. 17.10 A mo­torozás veszélyhelyzetei. Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács filmje (Színes) 17.25 Bemutatjuk a szovjet—mongol űrpá- rost. (Színes) 17.55 HÄZ- tartás. Családi ma­gazin. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Világot akarok látni! (Magyar bábfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Vers — mindenki­nek. Mihail Eminescu: Ó. jössz-e már? 20.05 Derrick (NSZK bűnügyi filmsoro­zat). 21.05 Bartók: A kék­szakállú herceg vára (Ope­ra). 22.20 Tv-híradó 3. 22.30 Vágyakozás (Francia film), 2. műsor 17.15 Kérem a következőt (Rajzfilmsorozat). 17.25 Ta­lálkozás Bulgáriával . (Ri- portfilm). 17.45 A hatalom árnyékában (Dók.-film). Csendes küzdelem és né­ma ellenállás. 18.40 Gólya­vári esték. A társadalmi szerkezet változása Ma­gyarországon. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Vers — min­denkinek. 20.05 Bartók nyomában a Szovjetunió­ban. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 Bertolt Brecht: Esv fő, az egy fő (Vígjáték kél felvonásban). az oldalam...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents