Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-27 / 73. szám
Ezekben a napokban mutatja be az Erkel Színház társulata Bartók Béla három művét. A kékszakállú herceg vára cí mű operáját, A csodálatod ma ndarint és A fából faragott királyfi című táncjátékát. Képünkön: A fából faragott királyfi szereplői: Lőcsei Jenő és Magyar! Anita. A csodálatos mandarinból Pártay Lilla A kékszakállú herceg várából és Havas Ferenc Takács Klára és Begányi Ferenc (MTI fotó: Benkő Imre felv. — KS) Á színházi világnapon Nem az épület, nem a függöny, s nem is a gyönyörűen aranyozott nézőtér a szánház lényege. Lehet akárhol, ahol valamilyen tenyérnyi terület van — állapítja meg Peter Brook, a híres angol rendező. A henne játszók szándéka. hite, lelkesedése avatja azzá, ami. Azok teremtik meg. akik tükröt tar- táhak a közönség elé, mert megmutatják gondjait, örömeit és hitét. A legrégebbi hivatások közül való. hiszen hosszú évezredeken át mulattatták és szembesítették önmagával az emberiséget a színészek. Felléptek királyi udvarokban éppúgy, mint vásárokon. Hiába tiltották meg nekik sokszor, hogy szerepeljenek, mindig győzedelmeskedtek, hiszen szükség volt ráiuk. nélkülözhetetlenek voltak, nem lehetett őket rendeletekkel, hamis törvényekkel elnémítani. Hazánkban a magyar nyelv és kultúra élharcosaiként élnek a köztudatban, hiszen a reformkorban. a legnehezebb időkben nemzeti hagyományainkat védték. Ma is a szép emberi szó és a gondolat letéteményesei: a színház nélkülözhetetlen szellemi műhely. F.gy-egy társulat átlelkesíti maga körül azt a vár.ost, ahol él és dolgozik. , Azokat köszöntjük ma. március 27-én. akik részesek a minden este megismétlődő csodában, abban. hogy sorsok, életek jelennek meg a színpadon. Köszöntjük azokat is. akiknek nem látványos a munkájuk, bár kezük nyomát dicséri a látvány, azokat, akik bűvkörébe kerültek ennek a világnak: a diszletezöket, kellékeseket, öltöztetöket, jegyszedőket, s még sorolhatnánk tovább. Köszöntünk mindenkit, aki szivvel-lélekkel dolgozik azért, hogy megismétlődhessék nap mint nap a varázslat. Hajoljunk mi meg előttük. akik a rivaldán túlról csak életük ünnepi pillanatait. az előadásokat szoktuk látni. Gábor László ötletgyár Vannak emberek, akik mindig és mindenhol tele vannak saját maguk minősítette nagyszerű gondolatokkal, amelyeknek kifejezést is adnak. Nemcsak a Spanyolviasz-feltalálókról van szó, vagy azokról, akik a kanálban felfedezik a mélyedést, hanem azokról is, akik tényleg nem buta, sót hellyel-közzel okos, értelmes dolgokról beszélnek. — Mi hát akkor a baj? Talán megtaláljuk a lakat nyitját e darabka párbeszéd alapján: — Mi újság, öregem? — Méghogy mi újság? Van egy óriási ötletem! Gondold csak el, mi lenne, ha ezt itt, nálunk az üzerrtben bevezetnénk, megvalósítanánk. — Mondd el! Hallgatom. , Fél óra múlva a szakmabeli beszélgető partner teljesen világosan érti az ötlet lényegét és nyilatkozik: — Te, Jancsi! Tudod, hogy nem is butaság, amit beszélsz. Ahogyan tűnődöm rajta, lenne benne fantázia. Okos, jó, ésszerű! Barátunknak örömében fülig ér a szája, cimboráskodva hátba csapja kollégáját: — Szóval, érted? Mondtam én mindig, hogy jó fej vagy, hajtasz az értelmes szóra. — Kössz, de most hülye vagy! Ezt is vedd nagylelkűen tudomásu|. Csend, pipaszünet, hallgatás. — Ha jól emlékszem, te előálltai már néhány ilyen jó ötlettel az utóbbi időkben. A kolléga legyint, aztán nagyszájjal mondja: — Tudod, már gyerekkoromban is mindig kitaláltam valamit, én folyton spekulálok valamin, míg aztán egyszer csak kijön belőlem egy kész ötlet. — Akkor te ötletgyáros vagy! — Mi az, hogy gyáros? — És mi az, hogy ötlet? — Mi az. hogy ötlet? Az előbb mondtad, hogy éried, amit mondok, jónak, használhatónak tartod és most... — Most is azt mondom, vannak jó ötleteid, ez is jó, amiről beszélünk, csak éppen minden ötleted, hogy is mondjam... — Egyikből sem létt semmi! Mondd csak ki bátran, — Miért nem? — Csupán azért, mert egyiket sem valósította meg senki! Te. az ötletgyáros például soha egy erőtlen kézmozdulatot sem tettél azért, hogy valami is megvalósuljon a jó ötletedből. Zavart hallgatás, majd magyarázkodás.' — Nem elég, hogy kitalálom őket? — Az is valami, de nem elég! Mert ugyanis, hol vannak a te eddigi ötleteid, amelyekből kettő-három biztos, hogy közérdeklődésre tarthatott volna számot? Tettél-e érdekükben te tnagad valamit? Mentél-e velük az illetékesekhez, dolgoztál-e megvalósításukért? • — Szóval, lusta vagyok? — Ügy is mondhatnám! — Fej sem vagyok a szakmában? — Fej vagy, nem- is rossz, de amikor meg kellene fogni a dolog végét, akkor mindig éppen új ötletet keresel, amit aztán majd megint nem valósít meg senki... Szürke kis történet, de' mindennapi. És tegye a szívére bárki a kezét, ki ne ismerne ötletgyárosokat? Többnyire nagy hanggal mondanak ötleteket, de ha meg kell azokat valósítani, akkor azt mondják: — Fogjuk, emberek, és vigyék... Szalay István Jubileumi fotópályázat Téma: a Szépművészeti Múzeum Megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a Szép- művészeti Múzeum, közösen a Magyar Fotóművészek Szövetségével. országos pályázatot hirdetett. Ezen a múzeum kiállításait, gyűjteményét bemutató, szerepét érzékeltető fekete-fehér vagy színes fotókkal — melyek mérete 13-szor 24 és 50-szer 60 centiméter között váltakozhat —, illetve legfeljebb hat képből • álló sorozattal vehetnek részt az amatőr és hivatásos fotósok. (A fotók hátán fel kell tüntetni a cíHatékonyabbá teszik a nyári termelési gyakorlatokat és kísérletképpen kombinált nappali-esti tagozatos oktatási formát vezetnek be az üzemmérnökképzésben — jelentették be csütörtökön Dunaújvárosban, a műszaki főiskolán befejeződött UNESCO-konferencién. A nyolc skandináv és közép- európai ország felsőoktatási szakembereinek szemináriuma ajánlásokat dolgozott ki az UNESCO számára a kooperatív mérnökképzés elterjesztésére. i 1984, március 27, péntek met, a szerző nevét és lakcímét.) Egy pályázó legfeljebb öt munkával pályázhat; a sorozat egy képnek számít. A pályaműveket a Szép- művészeti Múzeum címére 1981. szeptember 1-ig lehet beküldeni. A legjobb alkotásokat a zsűri egy ötezer forintos első díjjal, két háromezer forintos második és három ezerforintos harmadik díjjal jutalmazza. A Magvar Fotóművészek Szövetsége háromezer forintos különdíjat ajánlott fel. Többek között javasolták: terjesszék el a lengyel, az NDK és a skandináv felső- oktatásban bevált gyakorlati képzés módszereit, amelyben a hét és fél éves képzési időből két félévet üzemben, termelésirányító munkával töltenek a hallgatók. 1981 szeptemberétől az új képzési formát hazánkban, a Dunaújvárosi Műszaki Főiskola két ágazatán is bevezetik. A dunaújvárosi UNESCO- konferencián a szakemberek megvitatták a gyakorlati képzés értékelési, irányítási feladatait, az ipari és főiskolai instruktorok felkészítésének és továbbképzésének kérdéseit is* _ (MTI) 12. Ami igaz az igaz, nyári hőségre lehet ma számítani. A nap még hol elbújik, hol előbukkan a felhők közül, de ha nem látni is a korongját, erős opélos fény vetül a panelház környékére. Ebben a már kora reggel álmosító, párás és mozdulatlan derengésben, amikor a házak csaknem kiürülnek, s a mégis otthon maradók: a kismamák, a csecsemők, és az öregek pedig még nem jelennek meg a játszótereken és a parkokban, — most, fél kilenc előtt néhány perccel szokatlan mozgás kezdődik az Árpád-híd Étterem-előtt. Három autó jelenik meg: egy rendőrségi Volga, egy csörlős kis teherautó és egy gerendákkal, deszkákkal meg. pakolt pótkocsis ZIL. A rendőrök kiszállnak, körüljárják a szélső ház kocs'ipar- kolqját. Majd kihívják a házmestert, és rövid tanakodás után erélyes karmozdulatokkal intézkednek, hogy a csör- lős teherautó szállítsa el innen a?t a négy-öt személy- gépkocsit, amelyeknek fegyelmezetlen gazdái semmibe vették az előzetes felszólításokat, és otthagyták őket a parkolóban. Pedig tudhatnák már, hogy itt este hétre kordonnak, tribünnek és dobogónak kell állnia, amelyen a tíz napig tartó angyalföldi ifjúsági napok nyitóünnepségét fogják megtartani! ANGYALFÖLD meglehetősen mostohagyermeke a lexikonoknak. Az írókat még csak megihlette ez a terület, ha nem is olyan gyakran és nosztalgikusan, mint Budapest más, irodalmilag nemesebb része: a Tabán, a Józsefváros, a Ferencváros, vagy Óbuda —, de azért Angyalföld sem panaszkodhat. A regények és elbeszélések szerzői két — merőben ellentétes — ok miatt helyezték a cselekmény színhelyét erre a városrészre. Kezdetben. a múlt század végén azért, mert sem ők, sem olvasóik nem ismerték Angyal* földet — igaz ugyan, hogy nem is igen volt mit ismerni rajta —. s így megeresztett fantáziával a legképtelenebb dolgokat is leírhatták, ha az Angyalföldön tör. tént. Ami persze azt is jelenti. hogy ha csak hírből ismerték ezt a távoli és titokzatos városrészt, akkor ez a hír nem lehetett valami hízelgő. Mindenesetre a romanttkus francia elbeszélések és az angol gyárregények mintájára a korai magyar kapitalizmus „modern” er- kölcsrajzához Tolnai Lajos, Nagy Ignác, de még Jókai és Bródy Sándor is a Dráva utca, Váci út, vagy a Gömb ut. ca vidékét festi hitelesítő háttérül. S még az is lehet, hogy nem minden alap nélkül. Később viszont, századunk húszas éveitől, éppen azok szerepeltetik írásaikban, akik nagyon is ismerték vagy ismerik. Mert ott laktak, mert ott dolgoztak, vagy mert valamely dolog miatt, fontos részé volt az életüknek. Elég csak Kassák Lajos. Déry Tibor. Illyés Gyula, Vas István nevét említeni, s reményeikre vagy emlékező esszéköteteikre gondolnunk! Mert az „Angyalföld”, a „Befejezetlen mondat”, a ..Beatrice ap- ródjai”, a „Nehéz szerelem” cselekménye Angyalföldön vagy Angyalföldön is történik. és ezekkel a müvekkel igazán büszkélkedhet a városrész. De a lexikonokból, útikalauzokból nem sokat tudhatunk meg róla. A Budapest Enciklopédiából például semmit! Ott még címszóként sem szerepel. Az Oj Magyar Lexikon első kötete,’ amely 1961-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál. így tájékoztat: „Angyalföld: Bp. egyik legfontosabb munkásnegyede. 1930-ig a VI., azóta a XIII. kerület része, a Váci út és a rákosi rétek között terül el. Legrégibb gyára a Láng Gépgyár és a mai Gheorghiu Dej Hajógyár. A századforduló után rohamos ipari fejlődés színhelye volt. A felszabadulás előtt hírhedt volt nyomorúságos lakásviszonyairól, azóta a szocialista fejlődés egyre inkább korszerű városnegyeddé alakítja át. Lakossága jelentős szerepet játszott a fór város forradalmi munkás^ mozgalmában”. Ez bizony nem sok! Az 1973-ban megjelent Budapest Lexikon már jóval részletesebben foglalkozik vele; közli az ,1971-es főbb statisztikai adatokat, és bár elég rendszertelenül és hiányosan, de a terület történelméből is felvillant részleteket. Mast anélkül, hogy ezt is szó szerint idéznénk, ismerkedjünk meg mégis közelebbről a panelház vidékével! Budapest csak alig több mint száz éve világváros, de megnöveléséhez elég volt a térképet átrajzolni, s nem kellett benépesíteni lakatlan pusztaságokat. Amolyan Kö- lumbusz-tojásféle megoldás volt ez akkor is; városfejlesztés magyar módra. A Pesttel és Budával időközben szinte összeérő önálló településeket: kisvárosokat, nagyközségeket, falvakat kebelezte be a kettős város, de az alkotóelemek hivatalosan vagy félhivatalosan, esetlég csak a köznapi beszédbén máig is őrzik régi nevüket. Később újabb városokat, községeket csatoltak a fővároshoz, s így Nagy-Budapést közigazgatási területén valójában egy sor kisvárosban lakik a főváros népe. Legalábbis egyelőre, s legalábbis szóhasználatunk szerint. Óbudán, Újpesten, Rákospa»- lotán. Rákosszentmihályon, Pesterzsébeten, Pestlőrincen, PeStimrén, Csepelen. Kőbányán ^s így tovább, és így tovább. S e régi nevek eredete is könnyen kideríthető. Ám azt, hogy Angyalföld miért Angyalföld és mióta, senki nem tudja pontosan. Pedig az elnevezés jóval sőbbi. mint a többi városrészé: százhúsz-százharmine évesnél semmiképp sem őre» gebb. (Folytatjuk^ A mérnökképzés új módszerei
