Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
Mai összeállításunk f<S témáját a rokkantak nemzetközi éve alkalmából választottuk. Ám — mint az interjúban is olvasható — ez a téma mindig időszerű... Olvashatnak emellett a nyári időszámítás körülményeiről Is. Helyi idő - zónaidő A nyári időszámítás csillagászati indokolása Március 21-ti51 szeptember 23~ig számítják a „nyári félivet”, E két dátum között 186 nap telik el. A té* li félévre 179 nap jut. Ennek a magyarázatát Kepler adja meg, mondván, hogy télen a Föld napközeiben van, gyorsabban kering. Ellenben nyáron naptóvol- ha*> mozog, sebessége kisebb. Tehát annak ellenére, hogy nyáron távolabb vagyunk központi csillagunktól, mégis több meleget kapunk tőle. Így igaz, mert a hömeny- nyiség nem a távolságtól függ elsősorban, hanem a napsugár beesési szögétől és a napsütés időtartamától. A Nap korábban kél és később nyugszik a nyári félév alatt. Ezek a tények ismertek. Okuk abban a tényben keresendők, hogy a Föld évi keringése közben a tengelye irányát megtartja. nyáron az északi, télen a déli sarok (félgömb) fordul a nap felé. De mi a csillagászati indokolás? Ehhez a földrajzi helyzetet és az időbeosztást kell egymás mellé helyezni. Az idő mérésére a Föld mozgásának periodikus ismétlődése szolgál alapul. A Nap két delelése közti idő égy földi nap, azaz 24 őri». (Ha a forgást valamely csillag helyzetéhez mérjük. 4 perccel hosszabb időt kapunk, ez a „csillagkép".) Abban a pillanatban, amidőn a Nap valamely hely délkörében delel, ott valódi dél van. Ennek megfigyelésére egyedül Egerben, a főiskola csillagvizsgáló tornyában van lehetőség hazánkban. A Csillagda ma már múzeumként használt 6. emeleti, nyugati termében van lefektetve a márvány délvonal. Ha éppen azon tartózkodik a beeső napsugár ezüst csíkja, akkor van Itt valódi dél. De óránkat mégsem állíthatjuk ehhez, mert a valódi dél pillanata szinte napról napra változik. Ennek oka a Föld változó keringési sebességéből adódik. A Csillagda múzeumában ecy táblázatról kiolvashatók a következő adatok: pl. február 10-én 11 óra 54 perckor, május 15-én 11 óra 33 perckor, július 20-án 11 óra 47 perckor, míg november 8-án 11 óra 23 pereket jelentkezik a valódi dél. Ez az időváltozás grafikonon kettős hullámvonalat ad. A valódi, helyi Időt a napórák mutatják. — De mivel a műszaki, szerkezeti órák egyenletesen járnak, ezeket már a valódi időhöz nem lehet Igazítani. Azok vagy a helyi idő átlagát, vagy a zónaidőt mutatják. Egerben a helyi középidő (a hullámvonal átlaga) zónaidőben kifejezve 11 óra 38 perc. A közlekedés modernizálódásával egységes időbeosztásra tértek át. A Föld felszínét a délkörökkel 24 időzónára osztották. Egy- egy zónán belül úgy járnak az órák, mint annak a közepén haladó délkör középideje. Ez a zónaidő. A nyugat-európai zóna r 0 fokos kezdő délkör (Greenwich) két oldalán helyezkedik el. A közép-európai zóna 7.5 fokról 22,5 fokig terjed, melybe hazánk is beleesik. E zónában a 15 fokos délkör ideje szerint járnak az órák egységesen. E kör pedig tőlünk nyugatra, Csehországon halad keresztül. Amikor ott déli 12 órát mutatnak a műszerek, Egerben már 22 perccel előbb delel a Nap, lévén Eger a keleti hosszúság 20 és fél foka alatt. Ugyanakkor Szatmárban, Fehérgyarma- tón 30 perccel korábban következett be a helyi dél. Magyarország a keleti hosszúság 16. fokától közel a 23. fokig terjed. Tehát már átnyúlik a kelet-európai időzónába is. A középeurópai 12 óra mindenütt késik hazánk helyi idejéhez kv oest. Ennek módosítását célozza a nyári időszámítás. Ezen időszámítás kezdetén 1 órával előbbre kell vinni az órákat, amikor is áttérünk a kelet-európai időszámításra. Kezdete március 29-én, vasárnap hajnalban lesz, vége szeptember 27-én. Tehát vasárnap nálunk is akkor lesz. 12 óra, amikor a keleti hosszúság 30. fokánál. Más a helyzet, ha a helyi időt nézzük. A napóra, a múzeum délvonalán megjelenő napsugár csupán 12 óra 38 percet jelez, ez a helyi valódi dél. Valójában csak egy jó félórával kezdjük naponta korábban a munkánkat. Legalábbis a Nap járása ezt igazolja... Dr. Zétényi Endre „Azért dolgozunk, ami menthető.. Rehabilitáció a gyakorlatban Budapesten, a Baross térhez közel, a Szántó Kovács János utcáról inkább a szirénázó tűzoltóautók jutnak az ember' eszébe — hiszen itt van a fővárosi tűzoltó-parancsnokság. Azt mér jobbára csak az érintettek tudják, hogy a tűzoltókkal szemben egy olyan intézmény működik, ahol a munka éppen nem „tűzoltó jellegű”, hanem hosszas, figyelmes ténykedéssel, sokszor aprólékos gonddal próbálják menteni a menthetőt: a baleseti sérültek „Mekkája”, az Országos Traumatológiai Intézet Rehabilitációs Osztálya dolgozik a Szántó Kovács János utca 4-ben. Dr. Pommersheim Ferenc osztályvezető főorvossal az osztály múltjáról, jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, a mozgássérültek nemzetközi éve alkalmából... — és erre a beszélgetésre is illik az, amit a propagandakampány közepette mind gyakrabban fogalmaznak meg, hogy tudniillik ne csak most és ne csak ezért figyeljük, szívleljük meg az elhangzottakat ... — Az ötvenes évek elején Borisz Petrovszkij profesz- szor, a Szovjetunió későbbi egészségügyi minisztere kezdte újjászervezni tanszékvezető professzorként Budapesten a baleseti sebészetet a Költői kórházban. E folyamat részéként jött létre a Bethlen Gábor téren dr. Egyed Béla vezetésével ez az osztály, a baleseti sérültek megfelelő funkcionális kezelésére (ez az, amit a köznyelvben utókezelésnek hívnak) és rehabilitációjára. 1960 májusától működik az osztály jelenlegi helyén, és itt szerencsésen hozzá lehetett kapcsolni az akkor már meglevő, a közfürdőtől „örökölt” medencéket is — kezdi az ismertetést az osztályvezető főorvos. — Eredetileg a hét hat napján dolgoztunk, de szombaton több volt a gyógytornász, mint a beteg, így rátértünk az ötnapos, egyműszakos munkára. Ez azt jelenti, hogy a meleg vizű fürdő, amely tulajdonképpen fellazítja, előkészíti a beteg ízületeit a tornáztatáshoz, már kora reggel is működik, a gyógytornászok pedig reggel nyolckor látnak munkához, és fél négyig nem is nagyon van idejük megállni, mivel annak idején évi 6000 új beteg felvételére, és évi 180—200 ezer kezelésére tervezték az osztályt — ma pedig évi 16 ezer az új beteg, és 450 ezer a kezelések száma. — Mi a túlzsúfoltság oka? — Az elmúlt évtizedekben nőtt a balesetek száma, és egyrészt az orvosok, másrészt a betegek részéről is nőtt az igény kezeléseink Iránt. A főváros Ilyen kezelésre szoruló betegednek 80 százalékát Itt látjuk el, csak. részben tehermentesít az Időközben létesült négy, fővárosi tanácsi irányítású, kisebb hasonló intézmény. Vidékről is látunk el betegeket, Pest megye hozzánk tartozó községeiből. és a megyei kórházi rendelőintézetek főigazgatóhelyettesének engedélye alapján máshonnan is. — Tulajdonképpen kik kerülnek ide — és kik nem? — Főleg baleseti végtag- sérültekkel foglalkozunk, nagyrészt töréses. ficamos. szalagszakadásos, perifériális idegsérüléses betegekkel. Viszont. akik központi Ideg- rendszeri sérülés miatt vagy mozgásszervi betegségek miatt mozgásképtelenek, azok az OORI, a budakeszi rehabilitációs Intézet páciensei. — ón régen foglalkozik rehabilitációval? — Általános sebész, majd baleseti sebész voltam sok évig, ami azért is jó. mert a „másik oldalt”, a beteget a baleset után közvetlenül ellátó orvos munkáját is ismerem. Hiszen az orvosi rehabilitáció tulajdonképpen már a baleset utáni első műtétnél kezdődik, ahol az a jelszavunk: nem azt kell nézni, mi veszett el, hanem, hogy mi ‘menthető? Például a kézsérülésnél az általános cél, hogy a hüvelykujjat megmentsék, vagy akár „ujj- átültetésSel” — ez azért persze bonyolultabb műtétsorozatot jelent — pótolják, hogy fogni tudjon a kézzel a beteg, és a hüvelykujjon vagy az azt pótlón levő bőrfelület „érző bőr” legyen. Lehet, hogy az első műtétet követi második, harmadik vagy korrekciós műtétek egész sora is, de a beteg nem mindezek után, hanem már közben idekerül, hogy a már megmentett testrészt minél korábban lehessen normális működésre szoktatni. Az ideális persze az lenne, ha már a gipszelt beteggel is foglalkozhatnánk, hiszen például csuklótáji sérülésnél a gipszen kívül eső ízületeket (kézfej, könyök, váll) rendszeresen foglalkoztatni kell ahhoz, hogy a 4—6 heti gipszkötés levétele után az ízületek ..berozsriásodása" ne okozzon újabb mozgáskorlátozottságot. A helyhiány, zsúfoltság miatt ezt jelenleg nem tudjuk megoldani. — Milyen fázisai vannak a munkának? — Víz alatti kezelés — amikor vízben könnyebben, fájdalommentesebben mozgathatók az ízületek, van általános kezelés, a kézsérültek speciális kezelése, az idegsérülésekre elektrodiag- nosztika és elektroterápia, külön foglalkozunk az amputált betegekkel, és van munkaterápiás részlegünk is. — Ez utóbbi miből áll? — A kéz mozgását, ügyességét fejlesztő összerakós játékokból. Akinek szakmájába vág. írógépen is gyakorolhat. de lehet szőni, kézimunkázni, agyagozni, van fa- és fémmegmunkáló műhelyünk, szőnyegcsomózást is léhet tanulni. Így például aki korábbi szakmáját nem tudja folytatni, bedolgozóként nem is alacsony jövedelemre tehet később ma jd szert... — Beszélgetéseink során sokszor esett szó a helyhiányról. Betegektől tudom, hogy már-már a kezelések gyakoriságát kell csökkenteni a zsúfoltság miatt, és ez azt is jelenti, hogy tovább kell ugyanazt a beteget táppénzben tartani. Ellentmondást érzek itt, hiszen a XII. párt- kongresszus egészségügyre vonatkozó határozatában éppenséggel a rehabilitáció fejlesztéséről volt szó ... Egy példa: betegeink .50,4 százaléka kézsérült. Amíg az általános baleseti sérültek 29, addig a kézsérültek 71,2 napot töltenek táppénzben. Évi kilencezer kézsérültet számítva táppénzükre több mint 64 millió forintot kell' kifizetni, a termeléskiesés náluk népgazdasági méretben évi 319 és fél millió forint. Egy olyan Intézmény létrehozása, ahol a kézsérültek speciális ellátásával a táppénzes időt lényegesen csökkenteni lehetne, körülbelül 30 millióba kerülne... De. mint felettes szerveink tájékoztattak. Ilyen beruházás a fővárosban nem is kerül az ötéves tervben szóba ... A közgazdász újságíró töpreng: g humanitárius szempontokon túl ez megint a takarékosság olyan formája, ahol a spórolás kerül többe. Es ez nem az első ilyen eset, ami nyilvánosságra kerül. Hivatalosan el Is ítéljük az ilyen gondolkodást — a gyakorlatban mégis érvényesül. Miért? Szatmári Jenő István Daganatsejtek a mikroszkóp alatt A halálesetek szamát tekintve a rák sok országban közvetlenül a szív- és keringési betegségek után következik. A századfordulón a rákkutatásnak nagy lendületet adott a radioaktivitás felfedezése. Ennek a fizikai jelenségnek az ismeretében az anyag szerkezetének és anyagcseréjének a kutatása addig el sem képzelhető mélységben vált lehetővé. További lendületet jelentett a mikroszkóp tökéletesítése, az elektronmikroszkóp megjelenése és az egyre korsze- rűbb fizikai és biokémiai módszerek, amelyek eredményeként az elmúlt évtizedben a kutatás már molekuláris szinten folyt. A rákkutatás így néhány évtized alatt a szórványos klinikai. betegágyi megfigyeléstől az. egyik legmodernebb eszközökkel mfívelt tudománnyá vált. Bár a daganatkutatás rendkívül szerteágazó tudományos tevékenység, három fő irányzat ismerhető fel benne. Az első az úgynevezett alapvető vagy kísérleti kutatás, amely magát a daganatot vizsgálja. A második a klinikai daganat* Elektronmikroszkóppal vizsgálják a daganalsejteket a lengyel Tudományos Akadémia Idegéleltani Intézetében kutatás, amely a daganatos beteg tüneteivel foglalkozik, míg a harfnadik irányzat a daganatos betegséget, mint tömegjelenséget tanulmányozza, és adatokat gyűjt a da ganatok gyakoriságáról, földrajzi elterjedéséről illetve a daganatok eredetét statisztikai alapon igyekszik felderíteni. A daganatsejteknek két szembeszökő tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy alkatilag, biokémiailag számos vonatkozásban többé- kevésbé eltérnek annak a szövetnek az egészséges sejtjeitől, amelyből származnak. A másik fontos tulajdonságuk, hogy a szervezet egészének rendjétől függetlenül szaporodnak. A daganatos sejtek osztódása nem áll le a jellemző sejtszám elerése után. hanem voltaképpen korlátlanul folytatódik. Ha ezek a sejtek azután a nyirok vagy a véráram közvetítésével eljutnak a szervezet legkülönbözőbb pontjaira, ott megtelepednek, és az erssdeti daganathoz hasonló új daganatokat, áttételeket hoznak letre. MAI műsorok: iúio Kossuth rádió 8.27 Borodin: I. szimfónia. 9.00 Népdalok. 9.44 Zene. vár. 10.05 Diákfélóra. 10.30 Brahms-felvételekből. 11.21 Rossz pont üzemi balesetért? 11.40 A sötétség mélyén. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Milliókat keresek. 12.50 Zenemúzeum. 14.01 Szabadpolc. 14.31 Régi híres énekesek műsorából. 15.10 Mai dalok. 15.28 Csiribiri. 16.00 Ütközben. 16.05 Nagy Péter: Olvasó. Fenyő István könyvszemléje. 16.15 Népi zene. 16.29 Magyar előadóművészek. 17.07 Az a véleményem... — avagy ki mibe és miért akar beleszólni a gyárkapun belül. 17.34 Nem halhatunk meg akárhogy. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Gondolat. A rádió irodalmi lapja. 20.00 Népdalok. 20.25 Masoagni: Parasztbecsület. 21.40 A Du- t nénál. 22.15 Sporthírek. 22.20 „Zöld jelzés — ágyú- naszádok nélkül"*. 22-30 A dzsessz világa. 23.30 A müncheni Bach zenekar Bach-felvételeiből. Petőfi rádió 8.20 „Zöld jelzés — ágyúnaszádok nélkül”. 8.33 Napközben. 10.33 Zenedél- előtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. 13.25 Látószög. 13.30 Magyar táncok. 14.00 Szí- ne-java. 16.00 Népszerű fúvósátiratok. 16.33 útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.08 Kabarécsütörtök. 22.08 Zenés játékokból. 23.15 Nóták. Miskolc | 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok magazinja. Szerkesztő: Dobog Béla — Szendrey-Karper László gitározik. 18.00 Észak-ma- gyarorszégi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes... TQI 8.00 Tévétoma. 8.05 Iskolalévé. 14.05 iskolatévé (Ism.). 16.05 A fény hegyei (Olasz dokumentumfilm). 16.40 Hipp-hopp... Óvodások műsora. 17.20 „Akkor nemcsak elmúlt az élet, hanem átéljük”. Egy peremkerületi gimnázium III. osztályos tanulóinak továbbtanulási, pályaválasztási terveit örökítétte meg a kamera 1978-ban. Hogyan módosultak a tervek, az elképzelések, mik motiválták, a t>áltozásokat, milyen eredmények születtek? 17.55 Telesport. 18.20 Pedagógusok fóruma. 19.05 Tévétorna. 19.10 Esti mese. Nagymosás (Kajzfilm). 19.30 TV-hir- adó. 20.00 Randevú. Vitray Tamás műsora. 21.00 Dalok, táncok a Szovjetunióból. Kira Anyenkova műsora. 21.10 A fele sem igaz. Vetélkedőműsor. 21.40 Sinudyne Bologna—Mac- cabi Tel Aviv kosárlabda férfi BEK-döntő mérkőzés. Kb. 23.00 TV-híradó 3. 2. műsor 19.00 Iskolatévé. 19.30 TV- híradó. 20.00 Wovzeck. (Tévéjáték). 21.15 TV-híradó 2. 21.35 Tudósklub ’81. Értelmiség a mai magyar társadalomban. 22.45 Reklám. .NémisöcGj 1981. március 26., csütörtök
