Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
Lomefloparketta és bútorafVatrész Hl m m Uslef-e m fa? 76 millió forint bete«, 3500 Hiteligény Portrévázlat a horti „Martos Flóra" brigádról A gépi adatfeldolgozás megkönnyíti Erdélyi Ferencnének és munkatársnőinek a dolgát (Fotó: Szabó Sándor) Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság: a név nem fedi pontosan tevékenységük területét, mert nemcsak a Mátrában, hanem a Bükk- ben is, nemcsak Heves, hanem Borsod és Nógrád megye egy részében is — Pásztóiéi Ózdig és Kisköréig — azaz három megye határában dolgoznak. Nyolcvanhétezer hektár erdőterületen gazdálkodnak. A szaporítóanyag-termesztést, az erdőfelújítást, állo- mánynevelést, fakitermelést tíz erdészet végzi, a feldolgozásra alkalmas alapanyagot ' három üzemben dolgozzák fel. a termelőüzemek munkáját egy gépjavító üzem, egy építésvezetőség, egy nagyüzemi csemetekert és két vasútüzem segíti. Az elmúlt öt évben 1.64 millió köbméter fát termeltek, és mivel a fára, az abból származó termékekre itthon és külföldön nagy szükség van, a VI. ötéves terv során 1,75 millió köbméter fa kitermelését tervezik, fokozzák a fafeldolgozás mennyiségét. Az áremelés következményei Az elmúlt évben az erdő- gazdaság 892 millió forintos termelés mellett. 75.8 millió nyereséget ért el. Vajon a megváltozott igényeknek, a hazai és a nemzetközi' piac követelményeinek ezután hogyan felelnek meg? Jáhn Ferenc főmérnök véleménye szerint nemcsak arra van szükség, hogy többet termeljenek, hanem főleg arra, hogy jobb minőségű árut adjanak, jobban gazdálkodjanak. Az elmúlt évben — igazodva a világpiaci árakhoz — kétszer emelték a fűrészáru' árát. Ez látszólag kedvező az erdőgazdaságnak, de valójában az áremelés kettős hatását tapasztalták. Arhikor a tölgy fűrészáru ára csaknem a kétszeresére emelkedett, egyrészt a hazai1 kereslet átmenetileg csökkent, másrészt mind a hazai, mind a külföldi vevők kifogástalan minőséget kerestek. Az erdőgazdaság gyorsan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. A rönk legkisebb átmérőjét 16 centiA VI. ötéves terv energiagazdálkodási programja a mezőgazdaságban már az első évben, 1981-ben jelentős sikereket ígér, — erről tájékoztatták az MTI munkatársát a MÉM illetékesei. Az idén egyebek között fordulat várható a takarmányok tartósításánál, és újabb gazdaságokban kezdték meg a nagyüzemi próbákat a mezőgazdasági melléktermékek energetikai felhasználására. A VI. ötéves terv előirányzata szerint 1981-ben két-hárommillió tonna kukoricát mesterséges szárítás nélkül — több százezer tonna fűtőolaj megtakarítással — nedves állapotban tárolnak úgy, ahogy a növényt. a földekről a gazdaságokba behozzák. Az úgynevezett nedves tárolás módszerei már ismertek: tavaly 470 ezer tonna kukoricát raktak el így a téli hónapokra, és mint ismételten megállapították: a fontos termény minősége a hosszú hónapok alatt alig romlott, sőt egyes vitaminokat az új tárolással sikerült épségben megőrizni. (A kukorica szárításinál erre nincs lehetőség, és más fontos tápanyagok is megsemmisülnek az olaj fűtötte légáramban.) Az idén összesen 800 ezer ■ tonna kukoricái tárolnak a legmentesee ebs&rt siókban, méterről 18-ra emelték, a minőségi követelményeket mind a fakitermelésnél, mind a fafeldolgozásnál megszigorították. — Mi történik a gyengébb minőségű fűrészáruval? — Fafeldolgozó üzemeink bútoralkatrésznek, parkettafríznek és egyéb fatermékké feldolgozzák, ezzel a kihozatalt lényegesen növelik. A gyöngyösi parkettagyárban a mozaikparketta 70 százalékát exportra gyártják. Főleg az olaszok, a lamellaparkettát, keresik. Ez a hagyomá ny osn á 1 vék on ya bb de ugyanannyi alapanyagból kétszer annyi négyzetméter parkettát lehet gyártani. Vagyis nem több erdőt, vágunk ki. hanem a minőséget javítjuk, az ipari fahányadot. a fafeldolgozás arányát növeljük, termékeink jelentős részét exportáljuk. Megtartani a munkásokat ». — Melyik feladat elsődleges: a gépesítés folytatása vagy a munkáslétszám megtartása? — Az erdőgazdaság egyikről sem mondhat le. Az adott lehetőségek szerint egyidejűleg törekedni kell a gépek korszerűsítésére és a munkáslétszám megtartására. Egy köbméter vastagfa kitermelésére 1975-ben 6,2 órát fordítottunk, most 3,6 órát. Ilyen termelékenységnövekedést csak a gépesítés fokozásával lehetett elérni. De több gépet nem szerezhetünk be, legfeljebb a szükséges cserékre kerülhet sor, mert a drága gépek jelentősen növelik az önköltséget. A jelenlegi gépeket jobban ki kell használni, korszerűbb munka- és üzemszervezésre, fegyelmezettebb munkára van szükség — mondta Jáhn Ferenc. Az erdőgazdaságnak 1975- ben 3015 fizikai dolgozója volt, jelenleg 2491, vagyis sokkal nagyobb feladatot, lényegesen kevesebb munkásnak kell elvégeznie. Arra törekszünk, hogy az előző, háromszázalékos létszámcsökkenés az idén egy százaléknál megálljon. Az 1981-re amelyeket az idén már három hazai üzemben állítanak elő. A három változat, lehetővé teszi az éltérő anyagi lehetőségekkel rendelkező gazdaságok ellátását. Van egy olcsóbb tárolótípus és egy közepes áron elérhető megoldás is rendelkezésre áll. Azonban mindkettőnél mutatkozik kisebb veszteség. A legfejlettebb megoldás, amelyet li- cenc alapján honosít meg a Szellőző Művek Borsodná- dasdi Lemezgyára, nem tartozik ugyan az olcsó szerkezetek közé, de lehetővé teszi a termés veszteség nélküli raktározását. A tárolók 500—1000 köbméteresek. A program megvalósítását állami támogatás segíti. Az ilyen beruházásokra a sertéstelepeken 85, a tehenészetekben 30 százalékos arányban kaphatnak támogatást a gazdaságok, pályázat útján pedig további jelentős állami hozzájáruláshoz juthatnak. Az energiagazdálkodási program keretében tavaly sikerrel próbálták ki a hulladékégető kazánokat. Az idén már főként hazai gyártásból fedezik az üzemek szükségletét; több téesz és állami gazdaság nagyüzemi próbákra vásárol kazánokat, és megkezdik a földekről behozott terményhulladékok elégetését. tervezett, több mint 70 milliós nyereségre feltétlenül szükség van, mert csak így lehet új gépeket vásárolni, a kellő nyereség ad fedezetet öt-hatszázalékos béremelésre, a dolgozók lakásépítésére az idén 1.7 milliót. étkezési hozzájárulásra, munkásszállításra és egyéb szociális célokra 40 milliót fordítunk — érvelt .lakói Sándor munkaügyi osztályvezető. Kincs c? hulladékban — Miliien tartalékot lehet felhasználni, mi a garancia, hogy az idén,, nehezebb körülmények között. 70 milliónál több nyereséget ér el az erdőgazdaság? — Szinte végszóra érkezett, dr. Kovács Jenő igazgató. — A nagyobb műszaki feladatokra, a gazdálkodás javítására nem most kezdünk felkészülni. Nem kapkodunk, hanem évek óta céltudatos fejlesztésen dolgozunk. Az erdőgazdaság megfelelő gépesítéssel rendelkezik, befejeződött a felnémeti fűrészüzem rekonstrukciója. Az erdészeteknél', a fafeldolgozó üzemekben, a gépjavítóban, az építésvezetőségnél, vidéken és a központban, hozzáértő szakemberek nőttek fel. A méretcsoportos rönkosztályozással, az elektronikával felszerelt technikával, a technológia pontos ‘betartásával fafeldolgozó üzemeinkben növelhetjük a kihozatalt. Vagyis, ugyanannyi fából jobb és értékesebb árut termelhetünk. Húsz évvel ezelőtt, a csert zömmel tűzifának használtuk, ma már részben fűrészipari alapanyag, aprítékából farostlemezt készíthetünk, sőt kémiai feldolgozásra is alkalmas. A saját fejlesztésű kér- gezőgéppel a rönk kérgezé- sét is elvégezhetjük. Így üzemeink kazánjaiban nem olajjal, nem is hulladékfával, hanem kéreggel és fűrészporral tüzelhetünk. A vágásban eddig kint maradt gallyat, ágat össze lehet gyűjteni, géppel aprítani, s megfelelő kazánokban energetikai célokra hasznosítva, három-négy kilogramm ap- ríték egy kilogramm olajat helyettesít. A felnémeti, pe- tőfibányai fűrészüzemeinkben és a gyöngyösi parkettagyárban a hulladékmentes technológiát lehet alkalmazni, vagyis a kérget és a fűrészport is teljes egészében fel lehet használni. Tőlünk fejlettebb és gazdagabb országokban is ezt teszik! Sok lehetőség adott az erdőgazdaságnál, élni kell vele. A kilenc települést felölelő Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet éleiében 1976 során következett be az utolsó fon!os koncentráció, éspedig a boldogi, a hatvani és a horti pénzintézetek egyesülésével. Az eredmény? Korszerűbb üzemvitel, hatékonyabb munkaszervezés. Ennek tanúbizonysága pedig: 274 millió forinton felüli betétállomány 1980 decemberé, nek végén, továbbá- 17 ezren felüli taglétszám. Mindkét számadat jelentős fejlődést tükröz, mikénI a takarékszövetkezet részjegyállománya is csaknem 4 millió forint, az 1975-ös zárás két és fél milliójával szemben. Ez utóbbi tekintetében nagy jelentőségű az időközi új részjegy- szervezési akció, amit Hatvanban indítottak. A takarékszövetkezet tagjai ezen az úton 100 ezer forinttal növelték a közös részjegyállományt, így is támogatva az intézmény korszerű üzletházának létrehozását. Sokrétű hitelpolitika A hatvani központtal, illetve xnyolc kirendeltséggel dolgozó pénzintézet részmutatóit vizsgálva kiderül, hogy Horton különösképpen jó szervező és hitelpolitikai munka folyt az utóbbi évek. ben. A községben immár kétezret számiál a szövetkezeti tagság, részjegyalapjuk ösz- szege tavaly elérte a 432 ezer forintot, és 76 millió forint betétállományt tart nyilván a helyi kirendeltség. Hitel- nyújtás tekintetében is példás az irányelvek által biztosított lehetőségek kihasználása. Az Vitólsó öt év során, 3500 esetben, 39 millió forint hitelt folyósítottak az igénylőknek. Eközben nagy gondot fordítottak a háztáji gazdaságok fejlesztését elősegítő akcióra, azon belül is a sertés- és nyűltenyésztési szakcsoportok tevékenységét támogató hitelpolitikára. A biztosítási üzletág szintén sokat fejlődött! A kirendeltség munkatársai az elmúlt esztendőben például 3 millió fo. rinton felüli díjbevételt könyveltek, továbbá 1042 új biztosítás kötvényesítését, illetve ezek járulékos feladatait oldották meg az ügyfelek általános megelégedésére. Tíz éve egy brigádban Mi rejlik e kimagasló eredmények mögött? Kiknek kö_ szönhető a sokrétű szövetkezetpolitikai munka sikere? Ennek is a végére jártunk. Mint kiderült, Erdélyi Ee- rencné kirendeltségvezető irányításával olyan kilenctagú gárda látja el a napi feladatokat, amely tíz észtén, deje dolgozik együtt, tíz esztendeje tevékeny munkálója a szocialista brigádmozgalomnak. És ahogyan kicsit közelebbről betekintettünk életükbe, arról is megbizonyosodtunk, hogy vállalásaik nem formálisak, a tavaly elnyert aranykoszorús jelvénynek valóban aranyfedezete van. Mégpedig nem csupán a hivatásukkal összefüggő tennivalók dolgában, hanem közösségi, közéleti munkásságuk terén, továbbá időt, fáradságot nem sajnálva fejlesztik képességüket. Vala- nwnnyien megszerezték például az előírt szakmai képzettséget, Csuka L ászióné, vagy az éppen gyesen levő Sipos Istvánná marxista— leninista középiskolai bizonyítványt szerzett, a kirendeltségvezető pedig emellett a párt soraiba került. Az országos vezetőségben Mit reprezentál ugyanekkor a „Martos Flóra” brigád közéletisége? Mit tett a faluért Czibolya Klára. Szomszéd Ferencné, Dávid Sán- dorné, vagy éppen Mészáros Mónika? Elevenítsük fel csupán a tavalyi eseményeket, amikor is a Rózsavölgyi Iá' nosné vezette brigád teljes \ számban bekapcsolódott a tanácstagi és országgyűlési képviselő választások előkészítésébe, lebonyolításába. Levezető elnökök, jegyzőkönyvvezetők, június 8-án pedig választási elnökségi ta. gok, szavazatszedő biztosok voltak. Erdélyi Ferencnét még tanácstagsággal is megtisztelték, majd a szakszervezeti kongresszusok alkalmával bekerült a KPVDSZ országos vezetőségébe. Mind- J ezzel párhuzamosan patro- j nálták a helyi iskolát, munkafelajánlással gyarapították az úttörőcsapat közvagyonát, a körzetben levő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nyári-őszi betakarítását, vagy társadalmi ünnepek, évfordulós megemlékezések sikerét lendítették előre tevékenységükkel. Vagyis jól cseng Horton a brigád neve, tagjai családi, emberi magatartásukkal kivívták a köz- megbecsülést Májusi reménnyel íme. egy munkahelyi közösség vázlatos portréja, amelynek vonásait később Kovács László, a takarékszö. vetkezet főkönyvelője csak gazdagította, megjegyezvén: a martosflórásokat érdemesnek véli a „szakma kiváló brigádja” megtisztelő címre, amelyet először lehet megpályázni e munkaterületen. De szó esett közben a líat- vani központ munkájáról, illetve a nagyon várt és közelgő eseményről, az épülő új irodaházról is. Hatalmasan megnőtt feladatának a jelenlegi viszonyok között nehézségek árán felel csak meg a pénzintézet apparátusa! Tulajdonképpen ez a tény, valamint a város lakosságának kulturáltabb kiszolgálására irányuló törekvés késztette annak idején a vezetőséget, hogy a Kossuth téren birtokba vett épületet újjávarázsolja. Kivitelező az Építőipari Szövetkezet, a gazdasági előirányzat három és fél millió forint. A létesítmény átadásának időpontja viszont még kérdőjeles pilla, natnyilag. Az építők áprilist emlegetnek, a takarékszövetkezetiek a májusnak is örülnének. Maradjunk hát ebben. .. ! Moldvay Győző ,Nmüsßo£& Í981. március 26» e&utortófc Fazekas László Egy „könnyű korcsét halála MM Az elmúlt év utolsó negyedévében 108 benzinkutas lépett ki az ÁFOR-tól — háromszor annyian, mint egy évvel korábban. Ez az élénk elvándorlás szokatlan ebben a népszerű szakmában, hisz hosszú ideig éppen arról volt híres, hogy itt aztán sokat lehet keresni — no nem az alapfizetés, inkább a mellékes révén. Hogy ez a mellékes voltaképpen menynyi, arról csak elképzeléseink lehetnek — pontos adatokat legfeljebb maguk az érdekelt benzinkutasok adhatnának, ők azonban érthetően nem szívesen beszélnek erről. Legfeljebb csak azt emlegetik, hogy az utóbbi időben megcsappant a forgalom, s mindinkább csak a többletmunkáért adnak, a korábbinál jóval kevesebb borravalót az autósok. Persze a benzinkutasok közül nem mindenkinek a csökkenő borravaló jelentette az igazi érvágást. A kutasok egy része ugyanis nem az úrvezetők. hanem az állam zsebéből kívánt meggazdagodni. S hogy ez kinek milyen mértékben sikerült, arról — ha máshonnan nem — a bírósági tárgyalótermekből értesülhettünk. A benzinjegyekkel „kereskedő” kutasok tárgyalásain olyan magas jövedelmekre derült fény, amelyekhez képest a borravaló szinte eltörpült, s mindez fótcrótposen bizonyította, ieogy a benzm^egg^aBfeäeeti^em előkelő helyei foglal el a tisztességtelen jövedelemforrások rangsorában. Az elmúlt év októberétől azonban nem jeggyel, hanem készpénzzel fizetnek a hivatásos gépkocsivezetők is, s ez alapjaiban változtatta meg a helyzetet. Amíg korábban sem a meggyőzés, sem a fegyelmi eljárások, de még a bíróságon kiszabott büntetések sem tudták megakadályozni a benzinjegy-üzérke- dés virágzását, megtette egy konkrét intézkedés, a benzinjegyek megszüntetése. Nincs jegy, nincs mivel kereskedni — ez az üzlet tehát egyszer s mindenkorra „ugrott”. Hogy a kilépett benzinkutasok közül hányán távoztak emiatt, s hányán egyéb okokból, azt nem lehet pontosan tudni. A hirtelen megélénkült munkaeröfórgalom azonban azt sejteti, hogy a szerencsevadászok voltak többen, a gyorsan meggazdagodni kívánók kerestek maguknak új munkahelyet. Attól persze nem kell tartanunk, hogy a benzinkutakon megjelennek a „kezelőt felveszünk” feliratú táblák: a megüresedett helyekre van jelentkező. Sokak számára így is kifizetődő ez a munka. Akiket pedig csakis a mindenáron való meggazdagodl&stlehetősége vonz, azok ellen a 'jövöbentJid^fi^sfjß ellenszer mmtrd te <SsztességScJb»-ríSxaB&: m irtim- sok. Kukoricatárolás — nedvesen Energiatakarékos technológiák a mezőgazdaságban
