Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám
Csütörtökön: premier a Gárdonyi színházban G. Scarnicci—R. Tarabusi Kaviár és lencse Vannak olyan darabok, amelyek valóságos jutalom. játékot jelentenek, a színészek számára: nagyon jól megírt szerepek vannak bennük, bár értékük vitatható, „nem jegyzi’’ őket az irodalomtörténet. Valahogy ez a helyzet G. Searateci és R. Ta- rébust művével, a Kaviár és lenesével is. Emlékezetes előadások jutnak a eím hallatén az ember eszébe, de inkább az alakításokat tudja felidézni, nem a történetet: abból csak inkább foszlányok rémlenek föl. Megkérdeztük Bor József rendezőt, aki most Egerben állította színre ezt a bohózatot, hogy miért esett a választásuk rá.-- Magam is vallom a miskolci—egri társulat szándékát: szórakozva tanulni, tanulva szórakozni. Olyan drámát kerestünk, amely alkalmas e törekvés megvalósítására. A Kaviár és len. cse olyan mű, amelyben ir érezheti magát az együttes, S reméljük, a közönség Is kitűnően fog mulatni. Az ötvenes évekből származik egvébként, nem túl régi, s egy nápolyi szerzőpáros írta. Fölhasználták benne a e.om- meiia deli ’erte kitűnő hagyományait egy krrmiparó- dla keretében. Az agyonver- hetetlen kisember fű figurája a játéknak, aki a fu«anyjával túljár mindenki eszén. Talán Gpldonl Két úr szolgája című darabját lehet elődjéül említeni. De a tavalyi rendezésen A kutya testamentuma is ennek a vonulatnak a része. Különösebb társadalmi mondanivalója persze nincs, de azért naSzeréncsi Éva és Zsolnai Júlia gyón is nyilvánvaló az alkotók véleménye a felső tízezer és a szegények világáról és a köztük lévő kapcsolatokról. — Ami a legjobban vonzott bennünket az az volt, hogy kitűnően megszerkesztett ez a vígjáték, mert különben csak akadozva működne a „gépezet”. Nagyon, precízen kellett dolgoznunk: szép a szöveg, s fontos minden részlete; minden árnyalatra, mondatra vigyáztunk. Nagy segítségemre volt, hogy vagy tíz* esztendővel ezelőtt már találkoztam a művel. — Ügy tudjuk, hogy a győri színház rendezője, mi kgti mégis ide? — Sok éves kapcsolat, ez, szeretem az itteni légkört, szívesen veszem ki részem a munkából. Otthon vagyok itt, bármikor eljövök, ha leHáromszoros ráadás A Liszt Ferenc Kamarazenekar egri sikeréről Az Országé* Filharmónia hétfő esta egri hangversenyén a Liszt Ferene Kamarazenekar meglepetéssel szolgált. A műsorváltozás miatt Mozart Pivertimentója és frank Martin Balladája csak írott ígéret maradt. Utólag nehezen lehet eldönteni, hogy a Coreili c.moll concerto grosso az Op. 8,-bői és a két VJvajdi-szám mennyivel adott többet, vagy kevesebbet, mint adott volna a műsor eredeti változata, egy azonban bizonyos; a Liszt Ferenc Kamarazenekar a műsor újraformálásán felül ismét magasrendű muzsikálással lepte meg az egri közönséget; a háromszori ráadás a bizonyíték arra, hogy a rivalda mindkét oldalán örültek a sikernek. Ezen a hangversenyen három nagy zenei egyéniséget mutatott be Rollo János együttese. Coreili a XVII. század nagy zenei tekintélye a szélesen ívélő zene mestere, sok egyéni vonással. Ha Vivaldi temperamentumával, lírájával, gazdag képzelet- világával vonjuk őt párhuzamba, akkor méltóságteljesnek kell őt tartanunk. Még akkor is, ha művei őszintén feltárják előttünk a zeneszerző egyéniségét, azt az érzéséi gondolatvilágot, amely vezérélte őt. Corélli után Vivaldi tiszta Jebogás. Az az érzésünk, hogy a zénekoliö a frissen termett és még el sem hervadt hangulatből-élményből ki sem 'lépett,, máris dallammá, zenévé formálta azt. Nyoma sincs benne a keresettségnek, az élőbeszéd elevenségével, a vallomás önfeledtségégével árad ez a muzsika- Akár gyors, akár ünnepélyesebb az a ritmus, amely felöltözteti érzéseit, mindig érezhetővé válik, hogy ugyanaz a lélek szói hozn MSnühfM s&aBasassgj *a§i. «jfcwoHüf Ä, szerda zánk. A három szimfónia, a hgrántfuvolára írt d-mell koncert is ugyanannak az áradó derűnek és életörömnek a hajtása. Ehhez a zenei szövegkörnyezethez képest id* gén testként jelent meg Bartók Divertimentója. Főként annak második tétele, amely annak a nagy-nagy belső magánynak és szorongásnak a kifejezője, amely a legjobban jellemzi talán az egyedüllét tragikumát mélyen átélő művészt, A Liszt Ferenc Kamara- zenekar nagyszerű zenéléssel lelkesítette fel a közönséget. Magas szinten képzett, lélektanilag összeforrott együttes ez, ahol a vonósok koncentrálása, páros beszélgetése magától értetődő lelki folyamat. Nemcsak a hangverseny hatása alatt kell leírnunk: Holla János egyénisége gyújtja meg itt a fényt és a tempót ebben a zenekarban. Amikor ezt a vibráló, a zenét minden porcikájában érző művészt figyeljük „munka közben”, felötlik bennünk a gondolat: hogyan is nem lett ez a művész szólistává, vagy mi is az a többlet egy-egy ilyen méretű egyéniségben, amely az együtt zenélés keretei között ezt a hatást képes kiváltani? Örömünkre szóigáit, hogy ezt az együttest és hangversenymesterét, Rol- la Jánost hallhattuk. A Vivaldi-concei*tóban Drahes Béla játszotta a fuvolaszólót. Érti és kitűnően tolmácsolja Vivaldit, köny, nyedén röpteti a futamokat, mintha a vele párbeszélő zenekarból nőtt volna ki. A második tétel áradé líraisá- gát azért ferróhb átélésben szerettük volna hallani, HL szén a líra akkor szép, ha igazán fényük és ezzel a fénnyel túl is mutat önmagán. Mert az igazi érz.és, a mélyen szántó vallomás az emberi sors leglényegét fejezi ki. A zenetörténeti bevezetőket Pándi Marianne mondotta el. Farkas András az egyik jelenetben (Fotó: KőhidiJ hetőségem van rá. Egyébként most a premier után Győrött izgalmas vállalkozásba kezdek: egy musicalt állítok színre, amely Raszputyin Élj és emlékezz című regénye alapján készül. — Kiknek ajánlja a mostani bemutatót, és mit árulna el a cselekményről? — Lényegében tizennégy éves fiataloktól kezdve a legidősebbekig mindenkinek: a vidámság kortalan. A történet egyébként Nápolyban játszódik: egy ott élő famíliáról szól, amelyik apró szélhámosságokból tartja fenn magét. Á családfő fogadásokra jár és az ott föltalált finomságokból visz haza a kabátja alatt. Később nagyobb vállalkozásba kezd, alakít egy „szeretetljgát”, amely szegényeket istápolna, s a saját hozzátartozóit mutatja be először, mint támo- gatásra szorulókat. Ekkor következik be egy váratlan gyilkosság, amely , összekuszálja a szálakat, s elkezdődik a bonyodalmak sora. Holnap, csütörtökön este tehát fölgördül a függöny, hogy egy fergeteges vígjáték táruljon az egri közönség elé. A szerepekben Simon György Jászai-díjas, Zsolnai' Júlia, Máthé Sva Jászai-díjas, érdemes művész, Szerencsi Éva, Kriv- jánsskv István, Qalkó Baláss, Abrahám István, Kalapos Lás*ló, Páva Ibolya, Kurta Károly, Sallós Gábor Jászai-dijas, Zoltán Sáré, Kanalas László, Ittes József Csabai János és Hídvégi Elek látható. (*áb«r) Csak társadalmi munka...(?!) Ügy gondolná ez ember, ha valahol valaki rongálja a köz vagyonát, ha tönkreteszi a r rkokat, kitör- deli a fákat, az ellen fel kell lépni. Meglepetésemre nem egészen így áll a helyzet. Idős ember panaszkodott a minap szerkesztőségünkben. Lakásához közel van egy parányi közterület, amolyan senki földje. Engedélyt kért C?!) a városi tanácstól, hogy a kis földdarabot gyepesítse, be. ültesse díszcserjékkel, a saját költségén. Szorgalmasan el is végezte a munkát, ám legnagyobb elkeseredésére az egyik reggel kitépve, s az árokpartra hajítva találta az egyik csemetét. A másik hármat már knráhbnn tönkretette valaki olajszennyezéssel, Felháborodásában a hivatalos szervekhez fordult, Ám meglepetésére — ered. ménytelrn volt az útja. Nem állt mellé senki, mert mint mondották, nem a vállalat hozta rendbe a területet, nem is lehet megkeresni. felelősségre vonni a rongálok Furcsa álláspont. így akármelyik helyen —- hallgatva a felhiváspkra, — kertecskéket varázsolnak az Út mentén, a házak elé, csak a munka jut e vállalkozóknak. Munkájuk védelme viszont nincs biztosítva. Április 1-től változás az •gészségügyi •Hátasban Beutalóval, vagy anélkül Az Egészségügyi Minisztérium rendelet* újra szabályozta a beutalóval és a beutaló nélkül felkereshető orvosi szakrendeléseket. EZ a rendelkezés április 1-től lép életbe. Biztosítja többek között, hogy a beteg betegségének megfelelő szakrendelésben részesüljön. Növekszik ezáltal a beteg önállósága is. Mint a Heves megyei tanács egészségügyi osztályén megtudtuk, részben módosult a kórházi fekvőbeteg- ellátás is. Különösen a hevesi járás betegei figyeljék a tájékoztatókat, mert az egyes szakterületeken itt várható változás. A vidéki betegek figyelmét továbbá felhívják arra is, hogy tanácsos beutaló nélküli szak- rendelésekre is beutalót kérniük körzeti orvosuktól, a felmerülő úttköltséglgény, valamint torlódások elkerülése miatt. Április 1-től az alábbiak szerint látogathat ják az egyes szakrendelés »eket: belgyógyászati beutalóval, bőr-nemibetegá gondozó beutaló nélkül isj eaalád-nővédelmi tanáesJ adó beutaló nélkül is, foJ gászati szakrendelés (gyermek fogászat, szájsebészet is) beutaló nélkül is, fül.orív gégészeti beutaló nélkül isj gyermekgyógyászati beutalóval, ideggyógyászati beutaló nélkül is, onkológiai gondozó beutalóval, szűrő- vizsgálat esetén beutaló nélkül is, ortopédiai beutalóval, psyehiatriai gondozó beutalóval (alkoholisták gondozása esetén) beutaló nélkül Is, tüdőgondozó beutaló nélkül is, reumatológiai beutalóval, Rtg-szak rendelés beutalóval, sebészeti beutaló nélkül is, sportegészségügyi beutaló nélkül is, szemészeti beutaló nélkül Is, traumatológiai beutaló nélkül i«; urológiai beutalóval, üzem- egészségügyi beutalóval Dsrkavits-ösztandíjasok alkotóiai a Műcsarnokban Először nyílt tárlat a Der- kovits-ösztöndijas fiatal képzőművészek alkotásaiból kedden a Műcsarnokban. Az ösztöndíjakat 1957 óta adják át, évente 10—10 fiatal művesének, A kié Ml táson 30 fiatal művész több mint száz festménye, grafikája, taobra látható április 3-ig. Megjelenés előtt a Magyar Életrajzi Lexikon Készül a harmadik kötet Aa Akadémiai Kiadó lexikona zerkes «tőségében a Magyar Életrajzi Lexikon két kötetének utánnyomásáról, illetve a készülő harmadik kötetről tájékoztatták az MTI munkatársát. A lexikon első kötete 1987-ben, a második 1989- ben .jelent meg, eaeknsk a köteteknek az anyaggyűjtését J9ő7. június 18-ével zárták le. Mintegy euer esztendő emlékemé«« személyiségeinek életrajzét nyújtották át a két — hamar hiánycikké vált — könyvben, A több mint 11 ezer lexikoncikkben mindazok szerepelnek, akik a magyar nép története során a politikában, a tudományokban, a művészetekben nevet szereztek. Ez a gyűjtemény az első kísérlet volt egy, a magyar történelmet és a legszélesebb értelemben vett magyar művelődéstörténetet átfogó, általános és teljes életrajzi lexikon megteremtésére. A most változatlan utáiL nyomásban második kiadásé bán megjelenő első két kötet mellett már javában dolgoznak a lexikona zerkesz^ tők a harmadik köteten. Ebben — az új életrajzokon kívül — megtalálhatják majd az olvasók azokat az új adatokat, amelyekre 1987. június 15-e után derült fény. Ennek a kötetne!# az anyaggyűjtését 1978, szeptember 30-ával zárták le, (MTI) M). A doktornőt mindenki ismeri a házban, pontosabban mindenki tudja, hogy kicsoda. Tudják, hogy körülbelül hat éve özvegy, férje, az akkori 28—-27 éves mérnök, valami ostoba orvosi műhiba következtében váratlanul meghalt, majd egy-két évre rá meghalt a velük élő nagymama' is — azóta a fiatal gyermekorvosnő egyedül nevelj kisfiát, a hatodik emeleti egy plusz két félszobás lakásban, Pontosan a Han. kóczyék lakása alatt. Többet nemigen tudnak róla, bér a ház felépülése óta itt lakik; előbb a szüleivel, majd férj- hezmenetele után a szülők mentek másik lakásba, és a nagymama költözött ide az ifjú párhoz —. de közelebbi kapcsolatba vagy barátságba a ház takói közül senkivel aem kerültek. Nem miatta barátságtalan lenne, OMk házasságának rövid ideje alatt tökéletesen megelégedett a férje társaságával — azután meg a tragikus események —, de főleg, hogy ne kelljen a sajnálkozásokat hallgatnia — tartózkodóvá is tették, És őt is valami tisztelettel és sajnálattal vagy együttérzéssel vegyes tartózkodás veszt körül, JL-es Sim. cá iát, amit még a férjével vettek, $ egy évig használtak közösen, nem hallandó másik, úisbb kocsira kicserélni, és mivel amúgy sincs más Simca a ház előtt, legtöbbször csak úgy emlegetik- hogy a Simca tulajdonosa. Hiszen az özvegyasszony elnevezés nemigen illik rá; ehhez a szóhoz valahogy éltesebb, te- rebélyesebb asszonyság képzete társul — ő pedig ínép túlságosan csinos és fiatal Amikor a tanár utánanéz, s az erve«» nehány lépését még követi a szemével — „egy kicsit görbén tartja magát” állapítja meg magában tárgyilagoskodva —, a másik fiatal nő is akkor lép ki a ház előtti járdára. • — Szilvia, szalad! Dánlelék után! Dániel anyukája téged is átkisér az úttesten. Nekem már nagyon kell sietnem, mert elhúztad az időt ée elitesek. Na! Mondataiban van egy kis kellemetlen és éles felhang, mintha a dallamív s az ehhez tapadó hangszín egy csöppnyi Ingerültségből, türelmetlenségből, panaszból és affektálásból lenne kikeverve, s ettől az egész a természetesnél felsrófoltabban hangzik, Sirilvja a doktornő mellett lépkedő Dániel után szalad, megfogja a kezét, az anyja ptdig megnyugodva indul az autó felé. A tanár Trabantja melletti PC-s Ladához. A két nő tulajdonképpen csak messziről, s testalkatukat tekintve hasonlít egymásra. Ez itt szemüveget vL sei, ami mellesleg nagyon jól áll neki, vörösesbarna haja — valószínűleg festett, de legalábbis festékkel rásegített szín — a legutolsó djvat szerint frissen fodrászéivá. Magassarkú, póotos, hegyes körömcipő van rajta, málna, színű midiszoknya, fehér zsa- hós blúz. vállán a szoknya anyagából készült rövid kabátka. Épp csak a vállára terítve^ S ettől olyan egyensúlyozva kell lépkednie, mint a kötéltáncosoknak a levegőbe«, Arcara, szemére, szájára egjr fokkal több festé-' két, krémet, púdert és rúzst ken, mint amennyit bőré, vonásai, s egyáltalán életkora indokolttá tenne. Amíg az orvosnő megjelenésében, tar. tásában, mozgásában van valami kamaszos frisseség, ami életkoránál fiatalabbnak mutatja — addig ennek az ugyanúgy fiatal és kétségkívül feltűnően csinos nőnek éppen feltűnésre számító, kimódolt elegenciája, valamint az ezzel együtt járó feszé- lyezettebb, szögletesebb viselkedése az egész jelenséget egy kicsit anakronisztikussá teszi. Testtartását, járását figyelve akár nyolc-tíz évvel idősebb úriasszony lg lehetne. — Szia! — köszön be a tanárnak, amint, a két kocsi közé ér, s minthogy olyan mozdulatot tesz, mint aki akar még valamit mondani, a tanár leetavarja az ablakot, — Szia! Milyen csinos vagy ma! — Mi az, hogy ma?! Nem mindig? Különben is. csak egy kis brüsszeli rongy — s mosolyogva karikírozza ő is az affektáló. pesti mondatot —. most hozta az apukám Belgiumból. De úgy látom, hogy te inkább a szép özvegyet figyeled! — Ugyan már! — tiltakozik a fiatalember, de úgy érzi, hogy egy kiesit elpirul, mintha rajtakapták volna valamin. *■ (Folytatjuk)
