Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám

PARTÉLET Javuft a cukor, a konzerv és az üdítő italok minősége Jó érzékkel, nyitottsánal NAPJAINKBAN — AMI­KOR AZ ÉLET jó néhány vonatkozásban bonyolul­tabbá. nehezebben áttekint­hetővé vált, mint akár az utóbbi évtizedben bármikor, — különösen megnő az em­beri. tevékenység tervezésé­nek a jelentősége. És mert a világon általában nyugtala- ütóbb a politikai légkör, öbb veszély fenyegeti a bé- ;és egymás mellett élés le­nini politikájának érvényesü­lését. az enyhülést, az embe­ri életre, sőt az emberiség életére több és nagyobb ve­szély leselkedik, mint a má­sodik világháborút követő hidegháborús időszak óta bármikor; nos. ilyen idő­szakban még nyilvánvalóbb, hogy az élet minden terüle­tének előterébe kerül a po­litika hatása, jelentősége. Akár a gazdaság, akár a kul­túra. akár a nemzetközi po­litika vagy a belpolitika kérdéseiről van szó — a dön­tések és határozatok, sike­rek és kudarcok úgynevezett politikai vonzata sokkal in­kább szem előtt van, erre az emberek érthetően érzéke­nyebbek is. Észleljük ezt idehaza is. Ennek megfelelő sok itthoni gazdasági, szervezési intéz­kedés és ennek nagyon is át­gondolt ismerete alapján születtek meg pártunk XII. kongresszusának azok a do­kumentumai, amelyek meg­szabják hazánk politikáját. A párt vezető szerveinek politikai stílusa, a feladat­meghatározás módja csak ak­kor válhat általánossá, ha hasonló átgondoltság és fe­lelősség munkájkodik a leg­kisebb közösségekben is, ott tehát, ahol politikailag az első számú felelős irányító a hely’ pártalapszervezet. Éppen ezért rendkívüli fontossága van napjainkban annak, hogy a pártalápszer­vezetek megfelelő politkai nyitottsággal, érzékenységgel ' felismerjék a területen adó­dó politikai és más, elsősor­ban a közösség munkájával kapcsolatos feladatokat. Ezt a fontos politikai munkát nagymértékben segítheti, ha a pártszervezet maga is gondoskodik önmaga kellő informáltságáról. Ha rend­szeresen él a vezetőkkel szembeni beszámoltatási jo­gával. ha szüntelenül érdek, lődést, tanúsít a párttagok, s általában a dolgozók napi gondjaiiránt éppen úgy mint az iránt, hogy milyen hazai vagy nemzetközi po­litikai probléma érdekli­izgatja az embereket. Ha fi­gyelmességet tanúsítunk a kommunisták emberi, csalá- „ di és más természetű ügyes- bajos dolgai iránt, tehát ha arra törekszünk, hogy a kommunisták közösségének politikai-cselekvési egysé­gét az őket összekötő embe­ri kapcsolatok, a megértés, és az elvtársiasság szelleme is segítse. AZ ALAPVETŐ ÉS SZÜN­TELEN tájékozottság mellett az úgynevezett nagypolitika ismerete, megértése, egységes értelmezése a másik döntő tényező. Hiszen a nagypoli­tika helyi adaptálása, egy­ben a helyi gondoknak a nagypolitika szűrőjén, szel­lemén és irányelvein való megméretése adja az eleven, mozgékony, alkotó politikai légkört, amelyben egyáltalán szóba jöhet a helyi tenni­valók helyes felismerése. Ehhez — tegyük hoz­zá feltétlenül — természete­sen nemcsak a fentiekre, hanem egy nagyon lényeges, szubjektív tényezőre is szük­ség van: a tehetségre. Ügy is szokták mondani: szem­re, amely lát, fülre, amely hall, kézre, mely cselekedni kész és képes. Ezért a párt- alapszeryezet kommunistái azzal is alkalmasabbá tehe­tik a párt helyi osztagát a szóban forgó tennivalóra, ha ügyelnek rá. hogy soraikba vagy soraik közé tömörítsék környezetük legműveltebb, legtehetségesebb embereit. Nemcsak szabad pártnapokra, hanem egyik-másik fonlos napirendjük tárgyalására (taggyűlésen vagy vezetőségi ülésen) is meghívhatják őket, hiszen minél több embert tudnak mozgósítani a közös gondolkodásra, annál több ember fog felelősségei érez­ni' a közös cselekvésért. És itt el is érkeztünk mon­dandónk második részéhez, nevezetesen, hogy a felis­mert feladatok azután azt a felelősséget hárítják ránk, hogy megszervezzük a fel­adatok végrehajtását. Ez még akkor is politikai kér­dés, — amint azt beveze­tőnkben is említettük, — ha nem a hagyományosan ér­telmezett politikai munká­ról van szó, hanem gazda­sági, kulturális, szociális vagy más természetű feladatról,, A pártszervezet számára, amely felelősséget érez azért . a testületért, amelyben mű­ködik, mindez — politikai kérdés. EZ A FAJTA ÉRZÉKENY­SÉG — bár tehetség dolga is — mégiscsak fejleszthető mindenkiben. Fejlesztésének két módját említjük itt a sok közül. Az egyik: igé­nyelni ezt a fajta maga­tartást; a másik: nem fu­karkodni az elismeréssel ott, ahol ennek jelei, sőt ered­ményei mutatkoznak. (Cs. I.) .Az, hogy a Heves megyei boltokba betérő vásárló a tíz deka parizer helyett va­lójában csak nyolc dekát kap-e, Vagy, hogy az emlí­tett parizer friss-e, és egy­általán kapható-e, — nem csupán kereskedelmi, hanem politikai kérdés is egyben. A közvélemény ugyanis nagyon élénken reagál arra, hogy egy-egy adott területen mi­lyen a lakosság ellátása az alapvető élelmiszercikkek­ből, kielégítő-e a választék a legfontosabb ipari termé­kekből, de az is befolyásolja hangulatát, hogy az étte­remben hogyan szolgálják ki. és mennyit kell fizetni a menüért. Nagyon is indokol­tan került tegnap Egerben a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé a fogyasztói érdekvédelem helyzetéről és tapasztalatairól szóló beszá­moló. amely alapvetően ar­ról adott számot — össz­hangban a felszólalásokkal —. hogy a megye lakosságá­nak áruellátása a múlt év­ben a kereskedelempolitikai célokkal összhangban ala­kult. A kiskereskedelmi for­galom értékben mintegy nyolc százalékkal haladta meg az 1979. évit. Az alap­vető élelmiszerekből a ke­reskedelem kielégítette az igényeket, a tőkehúsból és a húskészítményekből az ellá­tás kiegyensúlyozottabb volt, mint korábban. A ruházati cikkekből az ellátás a múlt év folyamán javult, bár a konfekcionált termékekből időszakonként nem volt meg­felelő választék, ugyanígy a méteráruknál, különösen a gyapjúszöveteknél. A ve­gyesiparcikkekből növeke­dett a kínálat, különösen a bútorokból, háztartási gé­pekből, ugyanakkor gondok mutatkoztak az igények ki­elégítésében a különféle mo­torkerékpárokból, mezőgaz­dasági kisgépekből, egyes építési anyagokból. A ven­déglátás a megváltozott hely­zetben nem tudta kínálatát az igényekhez igazítani. A fogyasztói érdekvédelem egyik alapvető feladata, hogy a megfelelő áruellátás, a választék biztosított legyen. De nem kevésbé feladata, hogy a pénzünkért valóban azt kapjuk, ami jár. Éppen ezért a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ke­reskedelmi felügyelősége az elmúlt esztendőben mintegy hatszáz kereskedelmi, ven­déglátóipari egységben vég­zett vizsgálatot, s a próba- vásárlások száma is megha­ladta a négyszázat. A minő­séggel összefüggő vizsgála­tok száma több mint három­ezer volt. A különböző sza­bálytalanságok miatt a fel­ügyelőség több mint kétszáz esetben vonta felelősségre a mulasztókat, a kiszabott pénzbírságok értéke pedig meghaladta a 160 ezer forin­tot. Elhangzott, hogy a leg­több szabálytalanságot a vendéglátóiparban követik el, ezért az ellenőrzés a jö­vőben továbbra is kiemelten kezeli e területet. Igen nagy segítséget ad az ellenőrzési munkához a kétszáz szak- szerkezeti, társadalmi akti­vista, akik igen nagy fele­lősségtudattal } végzik tevé­kenységüket. A testület. vé­gezetül határozati javaslato­kat fogadott el a fogyasztói érdekvédelem még hatéko­nyabbá tételére. (kaposi) ülni az élelmiszereket és az élvezeti cikkeket „vallatják” Müller Ferencnc húsipari termékek minőségét ellenőrzi (Laczó József telv.) Evő-ivó nemzet vagyunk, a javából. Szemmel látható­an is szeretjük a hasunkat, s nemcsak egy-egy kiadó- sabb lakoma után gyújtunk cigarettára vagy szürcsölget­jük a kávét. Miközben pe­dig — olykor nyakló nélkül — hódolunk a test eme gyar­ló élvezeteinek, talán eszünk­be sem jut, hogy örömünk zavartalanságát valahol szi­gorúan vigyázzák. Aligha gondolunk arra a munka­helyre, ahol az a feladat, hogy a sok finomság vélet­lenül sem okozzon keserű szájízt. Mindennapi életünk ke­vésbé ismert szereplője a szűkebb hazánkat is kiszol­gáló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, az ország 17 hasonló intézmé­nyének egy’ike Miskolcon, ahová a közelmúltban lá­togattunk. Kékesi Antal igazgatót kérdeztük: — Vajon mi mindennel. foglalkoznak az itteniek? — Intézetünk még a század elején alakult — hangzott a válasz —, s jelenleg harminc em­bernek ad munkát, Elsősor­ban az a feladatunk, hogy 'rendszeres ellenőrzéseinkkel, vizsgálatainkkal elősegítsük a termékek jó minőségét, fel­tárjuk az előforduló hibá­kat, a kifogástalan gyártást akadályozó tényezőket, út­mutatást adjunk a problé­mák megoldásához. A hiá­nyosságok felfedésével együtt számon kérjük a felelőssé­get, megállapítjuk a mulasz­tást. Megbízásunk súlyából fakad, hogy az itt dolgozó munkatársaknak jól felké­szült. gyakorlott — többnyi­re az iparban kellő tapasz­talatot szerzett — szakem­bereknek kell lenniük. Olya­noknak, akik nemcsak okos műszerekhez értenek, ha­nem pusztán érzéki észlelé­seik alapján is számos meg­állapításra képesek, ízekre tudják bontani a kérdéses mintát, s természetesen min­denkor otthon vannak a gyár­tási technológia folyamatá­ban. Üzemi portyáink úgy­szólván rajtaütésszerűek s — együttműködési szerződé­sünk értelmében, gyakran a megyei kereskedelmi ellenő­rökkel — a területünkön le­vő 430 ipari üzemet, a ter­mékeiket, valamint az or­szág más helyén vagy kül­földön készült gyártmányo­kat tároló raktárakat, illet­ve az egyes cikkeket forgal­mazó üzleteket, egyaránt fel­keressük. Olykor pedig — afféle szolgáltatásként — maguknak a termelőegysé­geknek vagy éppenséggel a fogyaszt óknak a kérésére se­gítjük az állami minőség- s’zabályozás munkáját. Min­den esetben mintát veszünk a gyártmányból, majd vizs­gálataink eredményei alap­ján, szükség szerint intéz­kedünk. Javasoljuk a körül­mények javítását, s bírságo­lást, büntetést kezdeménye­zünk. Megállapításainkat, véleményünket az illetékes szervek a vállalati minősí­téseknél, a „Kiváló áruk fó­ruma” megkülönböztető jel­zés megítélésénél vagy a ki­tüntetéseknél is figyelembe veszik. Répási Gábor osztályveze­tő a kalauzolásunkra is vál­lalkozott. — Négy szaklaboratórium­ban végezzük feladatainkat — magyarázta, miközben végigvezetett bennünket az intézetben. — Az egyik a szénhidrát, a másik a fehér­Aranyérmes mérőrendszer Háromévi kutató és fej­lesztő munkával dolgozták ki a Műszeripari Kutató In­tézet munkatársai a Metri- pond mérleggyárral közösen a Tensimik nevű automati­kus mérőrendszert, amely aranyérmet nyert a lipcsei nemzetközi vásáron. A mik- ro-számítógéppel vezérelt rendszer két ezreléknyi pontossággal mér, de a leg­főbb gyakorlati haszna az, hogy a különféle ipari fo­lyamatokat állandóan ellen- érzi, es az adattak kiértéke­lése után — ha szükséges — azonnal beavatkozik a fo­lyamatba. A tudomány és a technika fejlődése a méréstudomány iránt is egyre nagyobb igé­nyeket támaszt. Az intézetben jelenleg a Tensimik alkalmazástechni­kai továbbfejlesztésén dol­goznak, emellett folytatják a különféle mérőautomaták, a nagy intelligenciájú tele­metriái rendszerek és az olajkutatásban használatos geofizikai műszerek tovább; tigo&amak kidolgozását. Többet tud a „sárga angyal" T ada Combi gépkocsikat kapott a Magyar Autóklub segélyszolgálata. A „sárga angya­losok” ezentúl nemcsak szerelnek és javítanak, hanem szükség esetén vontathatják is a mozgásképtelen jármüveket. A képen: ez a szerkezet segíti a vontatásban a gépkocsit. (MTI fotó — E. Várkonyi Peter felv, — KS) je típusú élelmiszerek vizs­gálatára szolgál, míg a har­madikban az italokat és az élvezeti cikkeket vallatjuk, a negyedikben pedig a hűtő-, illetve konzervipar gyártmá­nyait. a zöldség-, gyümölcs­féléket, a száraz tésztákat el­lenőrizzük. Végűi van egy műszeres analitikai osztá­lyunk is, a különböző mik­robiológiai, radiológiai, toxi­kológiai megállapításokra. Az édesipar területén — min­den bizonnyal azért, mert a körzetünkben csokoládégyár, ostya-, illetve cukorkaüzem és háx’om cukorgyár biztosít számunkra tapasztalatokat — országos feladatra is szakosodtunk. Sokféle vizs­gálódásunk során több más mellett, elemezzük például a színezőanyagok, a tartósító­szerek milyenségét, összeté­telét. mennyiségét, arányát, a csomagolóanyag, történe­tesen a konzerves doboz ha­tását, mérjük a termékbe esetleg átkerülő fémtartalom nagyságát. Tavaly — hogy csak a leg-' utolsó év feljegyzéseit említ­sük — az intézetben össze­sen 3640 mintavizsgálat tör­tént, 32 esetben importárut minősítettek. Ennek során például a vendéglátóiparban a presszókávék 26, a kimért italok 9,7, illetve a fagylal­tok, sütemények 63 százalé­kát kifogásolták. S a hibák miatt 242 figyelmeztetést tet­tek, 30 fegyelmit javasoltak, valamint 79 szabálysértési eljárást kezdeményeztek. — Heves megyében folytatta kísérőnk — az el-- múlt évben a 162 élelmiszer-; termelő egység közül 113- nál tettünk látogatást, ősz- szesen 245 alkalommal, több-’ szőr is felkerestük a FÜ- SZÉRT-raktárakat. s 103 boltban, 101 vendéglátó he­lyen jártunk, A benyomá-! saink vegyesek. 1979-hez ké-’ pest javult a minőség a cu­kornál, a dohánynál, a kon-' zerveknél, a szeszes és üdí­tő italoknál, illetve — a ko­rábbi figyelmeztetéseink ha­tására — a szikvíznél. Vál­tozatlan a bornál, a liszté nél. a húsnál, a tejnél, a sü­tőipari termékeknél. Helyen­ként bajok voltak a — kül­ső szállítóktól származó — baromfiipari termékekkel! vélasztékszűkülést tapasztal­tunk, az áru véres volt vagy tollas. S hogy a vendéglá­tókról is említsek valamit! például a fröccsök 7S,6 szá­zalékát találtuk higabbnak a kelleténél.., Mint a beszélgetés végén még elmondták az intézet­ben: a jobb eredményekért határozottabb tennivalókra van szükség az iparban és a kereskedelemben egyaránt; Feltétlenül nagyobb teghno- lógiai fegyelem megvalósítá­sára kell törekedni, például a megyei sütőiparnál. A gyöngyösi tejüzemnél viszont egyre inkább esedékes a re­konstrukció. A nagykereske-' delem raktáraiban mindenütt nagyobb gondot kell fordíta­ni a tárolásra, a minőség megóvására, a kiskereskede­lemben kívánatos, hogy job­ban ismerjék az élelmiszere-' két, s ne mondjanak le a minőségi átvétel lehetőségé­ről. Nem utolsósorban pedig tovább kell mérsékelni a vá­rosok és falvak üzlethálóza­tában a hűtésnél még min­dig nagy különbségeket. Gyóní Gyula NmmöB.Gí 198L március 35., szerei* Színvonalasabb ellátás, visszatérő gondokkal

Next

/
Thumbnails
Contents