Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FIN-túra a Mátrában A«Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 70. szám ÁRA: 1.40 FORINT 1901. március 24.. kedd ...hanem könyörtelen jel* lemzést ad arról, aki azt | kimondta. Megmarad a J hallgató fülében kellemes - muzsikaként, vagy bántó ! recsegés-ropogással za­varos gondolatokról árul- j kodik. A magyar nyelv hetén i érdemes eltűnődnie ezen i annak is, aki nem az < ékesszófós avatott meste­re, j nem hivatásos őre i nyelvünk kincseinek. An-! nak, aki egyszerűen „csak” ] beseél, ír, hogy gondola­tait, érzéseit, véleményét j közölje. Hogy tájékozód- < jék és tájékoztasson,< meggyőzzön és meggyő- zessen. Érdemes eltűnőd- j ni: vajon mennyire sajá­tunk az anyanyelvűnk ? Nemegyszer tapasztalta ] már e sorok Írója is, hogy a szakmájában kiváló, bá­tor, a véleményét soha nem takargató ember mi­lyen mosolyognivalóan „szerepelt”, ha nagyobb hallgatóság előtt kellett! felszólalnia. Szót kapott, hát tessék! Itt az alkalom, éljen vele: mondja el, mi jó, mj rossz! Feláll, dadog, homlokát törölgeti, köz­helyek s tartalom nélküli gondolat-klisék tolakod­nak elő a szájából. Aztán leül es úgy érzi. nem is azt mondta, amit akart. Szentül megfogadja, lég"; közelebb nem szól egy; ■szót sem. Nem tudunk beszélni. Még kevésbé írni. Ne higy- gyék, hogy a humán szé- pelgés, a buja szóvirágzás, a társaságbéli tetszetős mondatfűzés híve vagyok. Arra, ahol valóban csak a forma a fontos, ne so­kat adjunk. De ha mond- i juk a szocialista brigádve­zetők tanácskozásán a fel­szólalónak az okoz na­gyobb gondot, hogyan fe­jezze ki magát és emiatt nem is törődhet a monda­nivalójával, akkor már; baj van. Mert egyebek mellett ezen múlhat, ho-! ■gyan fejlődik közéletünk demokratizmusa. A nyelv forma, a gondov latok megjelenítője. A for­ma azonban visszahat a ; tartalomra is: a sietős, el­kapkodott, pongyola, köz- i helyektől hemzsegő közlés felszínessé silányítja a gondolkodást is. Oly köny- •; nven hangoztatjuk: nincs időnk! Biztosan nincs arra szük­ség. hogy mindekiből De-' mosztenészt neveljenek az iskolák. Ám azon mégis­csak el kell gondolkodni,; hogy értelmes, ötletgazdag ; mérnökember, ha valami­ről be kell számolnia, miért lesz mindjárt nagy­képű, fennhéjázó, akinek nyakatekert. idegen ki feje- ; . zésekkel csúfított monda-. taiból alig lehet kihámoz-! ni valami szerény gondola­tot. Mert például nem ol­vas semmit a szakirodai-1 makon kívül. Mert a fele­letét az egyetemi évek alatt szinte mindig írás-1 bán adta le. Ne soroljuk most a vélt okokat. Egy példából j egyébként sem általánosít­hatunk. Nem is magyaráz­ni. magyarázkodni kell.; Inkább tenni valamit édes anyanyelvűnkért. Hekeli Sándor Közös program jegyében Szoivfcst mongol Vasárnap délután, moszkvai idő szerint 11 óra 59 perckor, újabb Interkozmosz-úrexpedirió rajtolt a bajkonúri űrrepü­lőtérről. Eg.v szovjet és egy mongol űrhajóssal a Szaljut 8. űrállomás felé tart a Szojuz 39. űrhajó. A közös űrrepülés pa­rancsnoka Vlagyimir Dzsa- nibekov szovjet űrhajós, a kutató űrhajós pedig a mon­gol néphadsereg repülőszá­zadosa, Zsugderdemidijn Gurragcsaa. A közös expe­díció feladata, hogy az űr­hajót összekapcsolja az űr­állomással és a Szaljuton — az állandó személyzet tagjai­val, Vlagyimir Kovaljonok- kal és Viktor Szavinihhel együtt — tudományos kuta­tómunkát végezzen a szov­jet és mongol tudósok által kidolgozott programnak meg­felelően. A Szojuz 39. rajtja az im­már megszokott módon ment végbe. A szovjet—mongol űrrepülés két részvevője már napok óta Bajkonurban tette meg az utolsó előké­születeket az indulásra. A két űrhajós átesett a szüksé­ges egészségügyi vizsgálato­kon az űrrepülésre felkészí­tett másik párossal együtt, s a végső döntést az Állami Bi­zottság ülésén mondták ki: a feladatot Dzsanibekov hajtja végre mongol társával. A két űrhajós vasárnap ko­ra délután kezdte meg a felkészülés utolsó szakaszát. Felöltötték a méretre készült űrruhát, amelyet a szakér­tők még egy utolsó ellenőr­zésnek vetettek alá, s csak az ö engedélyük után indul­hatott el a szovjet—mongol expedíció két részvevője a rajthelyre. Az Állami Bizott­ság elnöke kívánt jó munkát, szerencsés visszatérést Dzsa- nibekovnak és Gurragcsaa- nak, akik mintegy két órá­val a rajt időpontja előtt foglalták el helyüket az űr­hajóban. Á két űrhajós számára sok érdekes feladatot írtak elő. programjuk egyaránt irá­nyoz elő erőforrás-kutatási, orvosi, technológiai, fizikai­technikai vizsgálatokat. Ezek egy részét a szovjet és mon­gol közös programnak meg­felelően állították össze, és olyan feladatokat is tartal­maznak, amelyek közvetlenül szolgálják a mongol népgaz­daság érdekeit, más részük az Interkozmosz közös kuta­tási programjának része, olyan feladatok megismétlése, amelyeket már több ország űrhajósai végrehajtottak. A tervek szerint például a szovjet—mongol expedíció tagjai ismét vizsgálatokat végeznek a magyar gyártmá­nyú Balaton-műszerrel is. Hétfőn az esti órákban megérkezett a Szaljut űrál­lomásra a szovjet—mongol űrexpedíció. Moszkvai idő szerint 19 óra 27 perckor a Szojuz 39. űrhajó összekap­csolódott az űrállomással. A szükséges ellenőrzések, a be­rendezésék egybekapcsolása után a szovjet—mongol űr­utazás két résztvevője. Vla­gyimir Dzsanibekov és Zsug­derdemidijn Gurragcsaa át­szállt a Szaljutra, ahol az állandó személyzet két tagja, Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih. őszinte örömmel, bajtársiassággal fogadta őket. A négy űrhajós megkezdte az átrakodást a Szojuzról az űrállomásra. {MTI) Lázár György fogadta Fred Sinowatzot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a Parlamentban fogadta Fred Sinowatz osztrák alkancel- lárt, közoktatási és művé­szeti minisztert, aki vasár­nap óta Pozsgay Imre mű­velődési miniszter meghívá­sára hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes ‘légkörű eszmecse­rén jelen volt Pozsgay Imre és dr. Johann Josef Deng- ler, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Fred Sinowatz a nap fo­lyamán tárgyalásokat folyta­tott Pozsgay Imrével. Meg­beszélésükön áttekintették a két ország kulturális és ok­tatási kapcsolatainak helyze­tét, valamint az együttmű­ködés fejlesztésének lehető­ségeit. Harmadszor is Hatvanban a KISZ KB vörös zászlaja A hatvani Lenin Terme­lőszövetkezet ifjúkommunis­tái hétfőn délután ülést tartottak a boldogi párt­házban, éspedig abból az alkalomból, hogy az utolsó ötéves ciklusban immár har­madszor nyerték el a KISZ Központi Bizottsága vörös zászlaját. A magas kitünte­tés átadása kapcsán az egy­ben vezetőségválasztó, érté­kelő küldöttértekezlet részt­vevői előtt Bolyki István, a KISZ-bizottság titkára érté­kelte az eltelt időszak moz­galmi munkáját, különös te­kintettel a csaknem két­száz tagot, számláló hét alapszervezet összehangolt tevékenységére. Megállapítá­sa szerint a három község — Boldog, Heréd, Kökényes — fiataljait is összefogó alapszervezetek körében igen eredményes politikai nevelés folyt, a tagság tudatformá­lását eredménnyel szolgál­ták a vitakörök, s gyümöl­csözőnek bizonyult a Radar­mozgalom. Mindez, továbbá a bizottság irányító, ellen­őrző, folyamatos értékelő munkája tette lehetővé, hogy a termelőszövetkezet ifjú- kommunistái kivívják a KISZ Központi Bizottságá­nak újabb méltánylását. M árhullám a Tiszán Apad a Duna a teljes ma­gyarországi szakaszon. A Felső-Tiszán levonuló árhul­lám a Túr« a Szamos és a Bodrog bő vizével megduz- zasztva Polgár és Tiszafüred között tetőzött. Polgárnál 55 centiméterre megközelítette a korábban mért maximumot, a 733 centiméteres legmaga­sabb vízállást. A folyó alsó szakaszán elsősorban a Kö­rösök, s részben a Maros duzzasztó hatására alakult ki a Tisza második árhullá­ma, amely Szegednél 865 centiméteres vízszinttel te­tőzött. s mindössze 95 centi­méterrel maradt el az 1970. évi maximumtól. Befejeződött a magyar nyelv hete Vasárnap Budapesten a Kossuth-klubban a mai köl­tői nyelv kérdéseiről rende­zett kerekasztal-beszélgetés- sel befejeződött a magyar nyelv hetének fővárosi ren­dezvénysorozata. Az immár tizenötödik alkalommal meg­rendezett nyelvművelő prog­ramsorozat, keretében több mint 200 előadást tartottak. A magyar nyelv hetének tapasztalatairól szólva a TIT budapesti szervezetének ve­zetői elmondták, hogy élő anyanyelvűnk állapotáról, '-a nyelvi műveltség helyzeté­ről, s a nyelvhasználat gya­korlati kérdéseiről csaknem 100 előadó beszélt a rendez­vényeken. Szőke Gábor a túra célját ismerteti Vasárnap Sástó környékén rendezte meg a Gagarin Hőerőmű Nógrádi Sándor KISZ-alapszervezete a FIN tiszteletére immár hagyo­mányos akadályversenyét. A négy kilométeres távon csak­nem félszáz versenyző in­dult, szellemi és ügyességi akadályokat küzdött le. Leg­eredményesebbnek a házi­gazda Nemecz József KISZ- alapszervezet csapata bizo­nyult, ők kapták meg az akadályverseny vándorserle-* gét. Ütban az utolsó ellenőrzőpont felé a Vak Bottyán Szakkö­zépiskola diákjai (Fotó: Szabó Sándor) Befejeződött a metszés a gyümölcsösökben Vetik a borsót és az árpát a gazdaságokba Csalóka az idei tavasz. Napközben már jelentősen felmelegszik a levegő, éjsza­kára viszont még nagy a le­hűlés. Sőt a múlt hét ele­jén Heves megye északi ré. szén kiadós esőzés is volt. Az egri járásban például Szajlán 48 milliméter eső esett, amire régóta nem em­lékeznek! A víz még a köz­ség utcáin is folyt, nem be­szélve a földekről, melyek­re egész héten nem tudtak rámenni gépekkel a ragadós sár miatt. Sokat bosszankodtak az evsőt követően Vámosgyör- kön is, ahol 25 millimétert mertek, Füzesabonyban, Ver. peléten és Poroszlón pedig jég is kisérte a csapadékot. Mindezek ellenére Heves megye déli. alföldi részén az utóbbi tíz napban viszony­lag jól haladtak a tavaszi vetéssel. Árpa és borsó ke­rült folyamatosan a föl­dekbe. A közös gazdaságok nyolc­ezer hektár tavaszi árpa, il­letve 2400 hektár borsó ve­tését tervezik Heves me­gyében. V árnosgy örkön az elmúlt héten megküzdve az időjárás viszontagságaival, hatvan hektáron sikerült földbe tenni a borsómagva- kat, és befejezéshez közele­dik a tavaszi árpa vetése is. Heves megye gyümölcsö­seiben, csaknem két és fél ,ezer hektáron végeztek a fák téli metszésével, amit decemberben kezdtek el. Most már a permetezőgépek járnak a sorokban, hogy le­mossák a fákat. A megye két történelmi borvidékén: az Eger környéki dombokon, valamint a Mátra alján még csattognak az ollók, de már nem sokáig, mert a közejí napokban véget ér a metszés, Az egri járásban a gaz­daságok várhatóan a hét kö­zepén elkezdik a tavaszi ár­pa vetését. Igyekeznek vele, mert szeretnék pótolni aa esők miatti lemaradást, I A szó I nem röpül tL

Next

/
Thumbnails
Contents