Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-20 / 67. szám
Palóc madárkák mai vásznakon Népi hagyományok őrzője Mátrafüreden Valóságos népi múzeumnak is beillik a kis szoba, amelyben a háziasszony évek óta őrzi a névtelen művészek emlékeit. A falakon tányérok, cserepek, barnazöld mintás köcsögök. Néhány közülük száz évvel ezelőtt kerülhetett lé a fazekasmesterek korongjairól. A festett, faragott menyecskeláda készítőjére már a falu öregjei sem emlékeznek. És micsoda örökszép holmikat rejt a láda. Palóc asszonyok hímzéseit. A gyönyörű ruhák láttán kedve támad az embernek arra, hogy valameny- n.vit magára öltse. A „vizitkék” valamikor karcsú lányderékhoz feszültek. Mintáit gondos anyai kezek hímezték. A megsárgult legényingek és bőgatyák már csak a kiállításokra kerülnek el. A kisbabás anyát eltakaró sátorlepedőn széles sub- rika díszeleg. A fekete bársony fejkendőt, a tűzpiros rózsákkal, ma is szívesen igazítja fejére gazdája színházba, vagy hangversenyre menet. A mátrafíiredi Szakács Józsefné e kis házi múzeum tulajdonosa, kalauza. egyben megyénk legújabb népi • iparművésze is. Ezt a rangot hagyományőrző gyűjtőmunkával vívta ki, s azzal, hogy évek óta hímezi újra az elfelejjett palóc motívumokat. Hosszú út vezetett eddig. A kérdésre, hogy hogyan lesz valakiből iparművész, Magdi néni ,mosolyog- va válaszol: — Sokan úgy gondolják, hogy édesanyám öröksége a hímzés szeretete, a motívumok ápolása. Elárulom, hogy sem édesanyám, sem nagyanyám nem öltögetett virágokat a vászonra. A szülői háznak azonban mégis sokat köszönhetek a népi hímzések felfedezésében. Falumban. Homokterenyén abban az időben már a mi házunkban is égett a villany. Így esténként, akárcsak a fonóban, nálunk gyülekeztek a lányok, asszonyok. Szőttek. fontak, palóc dalokat énekeltek. Ha nem szólt a dal. édesapám olvasott fel Gárdonyi Géza műveiből. Hatéves voltam, amikor befűztem a fonalat és az asz- szonyok megengedték, hogy a lábukhoz kuporodva piros csillagokat varrják lelógó vásznaik sarkába. Az első, munkám egy keresztszemes nyújtófatartó volt. Bírálóm, az öreg Mári néni a következő szavakkal „zsűrizte” — Ha valaki verésre használná ezt a sodrófát. e gyönyörű hímzés láttán biztosan megenyhülne a szíve. Az iskolában akkor még kötelező tananyag volt a hímzés-varrás. A palóc minták mellett rábaközieket is Menyecskeruhák Szakác készítettünk. Már fiatalon kezdtem gyűjteni a szebbnél szebb holmikat. A paraszt- házak kimeríthetetlen kincsesbányáknak bizonyultak. Több száz darab lett az enyém, de sajnos a háborúban mind odalett. A háború után újrakezd- te szenvedélyes gyűjtőmunkáját, s ehhez sok segítőre talált Mátrafüreden. Megnyíltak előtte a régi ládák, pince- és padlásajtók. — Huszonhárom évvel ezelőtt a betegségem parancsolt ebbe a mátrai faluba, ahol úgy érzem, megtaláltam céJózsef ni gyűjteményéből (Fotó: Szabó Sándor) lómat. A gyűjtés, a tervezés, az eltűnt motívumok újra- rajzolása elválaszthatatlan életemtől. Boldog vagyok, hiszen már követőim is vannak. A legidősebb unokám harmadikos az iparművészeti szakközépiskola textiltervező szakán. Szépen sző és hímez. A másik unokám még csak nyolcéves, de már korongozik. Szakkört vezetek 1974 óta. Az idősek mellett a fiatalok is szívesen jönnek el a foglalkozásokra. Tudják ők is, hogy a palóc madárkák, a virágok, a kalodák méltó vetélvtórsai a mezőkövesdi, vagy a kalocsai díszítéseknek. Folytatjuk ott. ahol nagyanyáink abbahagyták. Ma már senki sem válik meg könnyen a régi daraboktól. melyek díszei a lakásoknak. Szakács Tózsefné munkáit megismerték a megye határain túl is. A szakkör résztvevőivel együtt szorgalmasan varr. most a Kaláris RO. népművészeti kiállításra készülnek. Sok sikert kívánunk ezen a seregszemlén. Szüle Rita Jubilál az Egri Néptáncegyüttes ahol s amit lehet. És ez akaratától függetlenül még városképi léptékben is érvé. nyesül. „Nem tudják, de teszik” — idézhetnénk most az ide vonatkozó tételt. A háznak két bejárata van a liftakna két oldalán, s a Jépcsőházból jobbra-balra egy rövidebb é.s eg.y hosszabb folyosó nyílik. A rövid folyosón egymással szemben két-két nagy lakás, balra a hosszabb folyosón ugyanígy négv-négy kicsi. A szembenéző lakások tükörképei egymásnak. s egyikből a Dunára, másikból a Váci útra látni. S minden emeleten ugyanígy. A maga nemében a másfél szobás a jobb lakás. Na persze, a maga nemében! Mert ott a félszoba legalább szobaméretű. alapterülete négyszer három méter, s valahogy be is lehet rendezni. A fürdőszoba például jóval nagyobb, mint a nagy lakásokban. igaz ugyan, hogy éppen ezért ott van bent a W. C.-kagyló is. és nincs külön éléskamra. Na meg a „gardrobfolyosó” egy méter- í'el rövidebb. Ezzel az egy méterrel — amely persze a lakás teljes szélességére értendő — hosszabbak, illetve nagyobbak az egy plusz két fél szobás lakások. A többi helyiség méretei, a nagyszobáé, a konyháé, az előszobáé azonosak. Fennállásának ötéves jubileumát ünnepli az Egri Néptáncegyüttes. Ebből az alkalomból kedden este, a Gárdonyi Géza Színházban bemutatót rendezett. Műsorukon azokat a táncszámokat mutatták be — Tímár Sándor, Varga Zoltán, ifj. Sára Ferenc koreográfiáit —, amelyek az együttes arculatát és stílusát meghatározzák. Az első szerény lépéstől a mai szintig nem volt köny- nyű eljutnia ennek az. együttesnek sem. Annak ellenére, hogy javukra a mecénási szándék nemcsak a Megyei Művelődési Központban, hanem más intézményekben, vállalatokban is megvan. Nemigen dagasztja mostanában erős szél a széles vitorlákat ebben a műfajban. A fiatalok lelkesedése azonban áttörte a,kezdeti nehézségeket. átvészelték a buktatókat a .lelki, csapdákat is, amelyek olykor a megtorpanáshoz, a széthulláshoz is vezetnek. Műsorukban gazdag táncanyagot vonultattak fel. Nemcsak mások által gyűjtött táncelemeket, hagyományokat dolgoztak fel produkciójukban, de maguk is kutattak apró falvakban egy- egy változat felderítése, megszerzése érdekében. S Jónás Zoltán, a táncbemutató. műsorközlője arról is tájékoztatta az olykor elfogultan hálás közönséget, hogv egy-egy táncszám végső rendje az együttes közös munkájában születik meg Ennek a színes, táncos forgatagnak nemcsak a férfiak szilaj mozgása, a lányok derűs táncba menése adja meg a savát'-borsát. hanem az a színekben tobzódás is ahogyan a tánchoz az illő népviseletet, is magukra öltik ezek. a fiatalok. Ha csak a táncok címeit felsoroljuk kitetszik, mennyi népviseleti látnivalója volt ennek az estének: Dunántúli ugrós, Kalotaszegi legényes. Tardonai karikázó, Széki táncok, Méhkeréki táncok, Dél-alföldi ugrós. Nagyecsedi táncok. Mezőségi táncok. S ha még ehhez hozzávesszük, hogy egy bolgár tánccal is kiegészült a műsor, vagy hogy a Haidau címet viselő táncban a lányok igencsak virulóan szépek voltak a népviseletben, érthetővé válik a közönség hangulata és lelkes tapsa. Az együttes nagy lelkesedéssel ropta a táncot két órán keresztül. Ismerős az ilyen bemutatók légköre: az izgalom szétrobbantja a levegőt a színpadon, a lelkesedés é.s az izgalom túlhajtja a fiatalokat, a tapsban megfürdő táncosok először érzik-élik át a siker ízét és varázsát. És ettől is meg a várakozástól, meg a sokat vállalástól a bemutató végére el is fáradtak. Különösen a szólótáncosok, akik valóban egy kicsit a megengedettnél többet vállaltak ebből a nem is olyan köny- nyű munkából. Varpa Zoltán után most ifj. Sára Ferenc, a pesti Bartók-együttes tagja irányítja az egri táncosokat, akik közül nemcsak törzstagok, de szólóikkal is említésre méltók: Balogh Ágnes, Bitskei Katalin, Héri Ilonái, Böröczki F.ndréne, Pipis Katalin. Kovács Tibor, Rófusz László, Énekes István és Papp László. Az együttes kitűnő zenei háttérrel rendelkezik. Az Oj Rigmus népzenei együttes Ökrös Csaba és Űs Csaba vezetésével ezen az estén figyelemre méltót nyújtott. De itt van a Fajcsák Attilá vezette Fuszulyka-együttes is. István-napi köszöntőjüket s benne Böröczki Endréné énekszámát értékesnek tartjuk» Pallayi Pál citeraszóló- ját finom líraisága miatt (Fotó: Kőhídi Imre) tapsolta meg a közönség. Az Egri Néptáncegyüttes létszáma mára a kezdeti húszról hetvenre emelkedett. Lelkesedésük szemmel láthatóan a létszám arányában is nőtt. Most már az. áldozatos munka komoly belső elmélyítésén van a sor, hogy a művészi szint és a siker párhuzamosan mozogjanak — felfelé. Farkas Antlrás 6. Kétféle lakás van a házban; a nagyobbak az úgynevezett egy plasz két félszobásak, és a kisebbek a másfél szobásak. A nagy lakások alapterülete ötvenhat négyzetméter, a kicsiké negv- venkilenc. Egyszóval csupa kis lakás. A házon nincsenek erkélyek; a körülbelül negyven- nyolc méter hosszú, tizenhat méter széles és harminc méter magas gyufásdobozt. amely mintha az egyik fosz- foros oldalán állna, csupán a liftakna és a lépcsőház osztja egy kisebb é.s egy nagyobb téglatestre. A hatalmas szürke tömböt tizenegy vízszintes fényszalag futja körül, ezek az épület egyetlen díszei:, a függőleges tengelyük körül kifordítható, egymásba érő ablakok. Végül is nem kellemetlen, nem riasztó vagy barátságtalan látvánv ez az épület. Azáltal pedig, hogy a lakók teljesen önkényesen, ki-ki a salát ízlésének, bútoraik huzatának vagy szobáik harmóniájának megfelelően tűzpirostól sötétbarnáig a legkülönbözőbb színekre festették az eredetileg fehér fényvédő függönyeiket a ház úgy néz ki messziről, mint egy poin- tilista festmény. Vagyis az ember, sarkallva esztétikai hiányérzetétől, olt változtat, A nem teljesült kiuänsäg Kétszer is kopogtatott. Több aprót egymás után. aztán kis idő múlva újra, valamivel erősebben. A félig nyílt ajtón szinte becsúszott és megállt a szoba közepén. — Tessék, üljön le. Megrázta a fejét. Láttam a szájmozgásán, hogy szólni készül. de hang nem jött ki a torkán. Csak amikor megigazította és csomóra húzta a kendőt az álla alatt, akkor kezdett el beszélni: — Panaszom lenne, kérem. Vagyis talán kérés, ha meghallgat. Hat gyereket hoztam a világra A legkisebb, a kis -Jancsi, szeptemberben megy első osztályba. Az uram. amikor összekerültünk. azt mondta: Ne félj, Teri! Meglesziink maid valahogyan. Felépítjük a házat, virágoskert is lesz az ablak alatt . . . — Mondom, iskolás lesz lassan a hatodik gyerek és a ház még mindig nem épült fel, pedig az én uram már kétszer is kikereste az árát. Az asszony beszélt, de még mindig csak állva a szoba közepén. Amikor újra a székekre mutattam, kihúzott egyet az asztal mellől, és félszegen a sarkára ült. — Dolgos ember pedig. Jó is, amikor jó. Hanem amikor rájön az időszak és nekiadja a fejét az ivásnak. akkor nem ismer határt. Mondom, kétszer itta el már a szarufákat, a követ, a gerendát. Egyszer a malacot is eladta pálinkáért. Ahogyan beszélt, a kendő meg-megcsúszott a fején. Ujjaival igazítani próbálta a rakoncátlan fürtöket és ilyenkor aka- dozóvá vált a szava. — Jártam én már a panaszommal nagyon sok helyen. Még a nőtanácshoz is bejöttem. Segíteni azonban nem tudott senki. Egyszer aztán, úgy látszik, már a tanácselnök is megso- kallhatta az uram dolgait, mert behívatott maga elé. — Elvonókúrára küldetem az urát — mondta. — Igaz, akkor én egy kicsit gondolkodóba estem, de hogy rajta volt éppen az ihatnék, beleegyeztem. És most itt a papír. A postás hozta. Elhallgatott egy időre és körülményesen keresgélni kezdett kopott, barna kabátja zsebében. Felálltam az asztal mellől és kinéztem az ablakon. Az asszony sírni kezdett. — Miért sír? Helyesen intézkedtek, a férjét meggyógyítják majd. Időbe tellett, amíg elcsendesedett. — Tetszik tudni, az úgy van. hogy nem mertem neki megmutatni az írást. Tegnap már a rendőrök is keresték. Szerencsére nem volt odahaza és én móst azért jöttem, hogy ne legyen érvényes ez a papír. Most ugyanis egy ideje megint nyugodtan van. Dolgozik, keres is szépen. Azt mondta a héten: Ne félj. asszony! Tavasszal téglát, cserepet veszek... De ha most elviszik elvonóra. akkor egy időre megint fuccs a keresetnek. A nagyobbik lánynak cipő. ruha is kellene. Elcsuklott a hangja és újra sírásba kezdett. — Tudom, hogy én kértem. Azt is tudom, hogy igv. ilyen állapotában sosem lesz ház a megvásárolt téglából, de . . . Könnyeit törölgetve, köszönés nélkül ment ki az ajtón. A talán százszor is elolvasott idézést az ujjai között szorongatta. Az írás írás maradt. A pecsétes papírt nem semmisítette meg senki, mert a nem teljesített kívánság minden bizóny- nyal a népes család hasznára válik ... Szalay István A másfélszer másfél méteres előszobából — belépőből! — jobbra nyílik a konyha, szemben a nagyszoba. A konyha kétszer másfél méteres eső, ennek a szélességéből még fél métert levesznek a beépített bútorok: a mosogató, a konyhaszekrény a gáztűzhely, a frizsider. Ma. rád az egy méter keskeny folyosó. De még ide, az üresen hagyott falra egv lecsap, ható asztallapot kellett szerelni — ez nem. volt benne a lakás vételárában, átadás után járták végig az asztalosok a családokat, hogy aki kéri. annak néhány száz forintért fölszerelik, s persze mindenki akarta —. mert enni is kellene valahol. És ha magukban vannak akármilyen zsúfoltan is, de elkínlódnak valahogy az egyméteres csőben a keskenv asztallap körül reggeli, ebéd vacsora idején, ám ha vendég érkezik, a nagyszobában kellene teríteni. Igv aztán az ebéd- vagy vacsoiavendég szinte ismeretlen fogalom ebben a házban. A nagyszoba, noha házgyári lakásméterekhez képest igazán tekintélyes, huszonkét négyzetméteres alapterületé, vei naevnek csak a többi helyiség mellett nevezhető. De talán szerencsés aránvai teszik kellemesen emberi méretűvé: egyik oldala nésv méter hosszú, a másik öt és fél. s a három nagv méretű ablaktábla, amely derékmagasságtól fölfelé teljesen el- foglalia a beiárat; aitóval szemben levő falfelületet, kitágítja és nagyobbnak mutatja a szobát, mint amekko. ra. Az összefüggő falfelület"1-* a két ajtó, s a széles ablak sor elhelyezése persze a szoba berendezését is meghatározza. vagyis variációs lehetőséget nemigen enged. Igv majdnem minden lakásban ugyanott található a könyvespolc (szekrényfal. üveges vitrin), a heverő (sarok- ülőgarnitúra. dupla sezlon), az íróasztal (ebédlőasztal, komód), a televízió, a rádió. BárVnely lakó bármelyik ide. gén lakásban vakon eligazodhat. S minthogy egy-két kivételtől eltekintve a százbar- minckét család egyszerre köl. tözött be a házba, s akkor az új lakás miatt meg a méretek miatt is új bútorokat kellett vásárolni — a berendezési tárgyak típusra, minőségre, színre csaknem mindenütt egyformák. Világosak. fényesek, szögletesek. (Most zárójelben ugyan, de talán nem bántóan idegen anyagként ide kívánkozik egy rövid idézet Kövesi Péter „Panelház és napvárta” című, 1978-ban megjelent szaktanulmányából: „A természettel való .szerves kapcsolat lazulása gondolkodásunkban is szervetle- r.üléshez vezet. Minden szervetlen forma között is a leg- .szervetlenebb a négyzet é.s a belőle építhető négyzetrasz- ter. a lét legalacsonyabb, ásj ványi szerveződésének a jele. Nem véletlenül lett a négyzetháló minden régi kultúrában a minden irányú teljes gátoltság, a lezártság, a halál, a sötétség jele. Hogyan uralkodhat el mégis ez a jel a mai emberi világunkon?”) Szerencsére a mi panelházunk lakóinak döntő többsége ezt nem érzi. nem tudja; szeretnek itt élni. szeretik a lakásukat. Sokan pontosan úgy, ahpgy az autóikat is; legszívesebben nem is laknának benne, csak javítgatnák és csinosítgatnák. hogy aztán szigorúan csak zokniban lépve a szobába, megmutathassák ismerőseiknek. Szerencsére, mondom. m°rt mi is lenne az országsai ha megéreznék és megtudnák a fenti idézet igazságait! NEGYED NYOLCKOR T.ÉP KI A LAKÁSBÓL A TANÁR. pontosan negyed nyolckor. mint mindig, ha első órája van. Ezekből a „pontosan negyed nyolckor”, és „mint mindig” kifejezésekből akkurátus emberre lehetne következtetni, holott ha igazán pedáns, jó hivatalnok lenne, legalább hétkor kellene eficidulnia. (Folytatjuk)
