Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

t Pénteken este „hivatalosan” is kezdődik a tavasz — leg­alábbis a csillagászati számítások szerint. Hogy valóban itt-e a tavasz? Mindenesetre bízzunk benne; mai összeál­lításunkban — megragadva ezt az alkalmat — az éghaj­lati kutatások témaköréből válogattunk. t------------------------------------*— --------'--------------- r ------------­H technika történetéből Jelzik az éghajlat változásait is Tudományos kutatások a világűrben A szovjet űrknta^s fnHi ellennr/.őközpont.ia (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A közelmúltban olyan vé­lemények is elhangzottak, hogy a világűrkutatás hasz­nossága nincs arányban a ráfordított óriási összegek­kel. A tudományos és gya­korlati eredmények azonban, rácáfolnak a szkeptikusok véleményére: a kozmoszku­tatás rövid idő alatt az egyik legfontosabb tudo­mányággá fejlődött és a mű­szaki haladás ösztönzőjévé vált. Néhány év alatt rengeteg új kísérleti adat gyűlt össze, s ezzel a Föld közeli és távo­li térségeiről, a szomszédos égitestekről alkotott elkép­zeléseinket meg kellett vál­toztatni, ugyanakkor a vi­lágűr megismerésében szá­mos problémát sikerült meg­oldani. A világűrkutatás si­kerei jelentős mértékben já­rultak hozzá az aerodinami­ka, a fizika, a rádió- és te­levíziós technika fejlődésé­hez és a különféle műszaki berendezések miniatürizálási problémáinak megoldásához. Az ember kilépése a világ­űrbe óriási lendületet adott a biológiai és az orvostudo­mány fejlődésének is. Az űrhajpk új energiaforrások kutatására' is késztették az embert.: így jelenhettek meg például a napelem-félveze­tők és fűtőelemek is. Az űrhajózás ma már szo­rosan hozzátartozik az em­ber életéhez, megkönnyíti a nagy távolságokat áthidaló kap'so’attererrtest és a na­vigációt. Az űrkutatás ered­ményei nemcsak az időjá­rás előrejelzését teszik lehe­tővé, hanem megteremtik az éghajlat megváltoztatásá­nők feltételeit is. Jelentős eredményeket hozott az űr­kutatás a Föld bioszférájá­nak tanulmányozásában is. Így. például a különféle ter­mészeti erőforrások feltárá­sában. a geológiában, a geo­morfológiában, az oceanog­ráfiában, a hidrológiában, a geobotanikában, a talajkuta- 1ásban és még egy sor tudo­mányágban. Nyomtatás mozgatható betűkkel — Az első ma­gyar nyelvű könyv — Híres órák — Svéd vitorlázó repülőgép Az Európában Gutenberg találmányával (1445) elter­jedt, mozgatható betűkel va­ló nyomtatást Kínában már sokkal korábban, 940 évvel azelőtt, 1041-ben ismerték. A betűket porcelánból, majd fából és végül 1403-tól kezd­ve, fémből készítették. A sok jelű kínai írás (mintegy 42 ezer szójel!) miatt azon­ban Kínában a nyomtatás nehezen tudott elterjedni. . ★ 440 évvel ezelőtt 1541-ben jelent meg az első magyar nyelvű és nyomású könyv Nádasdi Tamás új-szigeti (a mai Sárvár mellett) nyomdájában. Abádi Bene­dek nyomdász készítette: Erdősi (Syvester) János Űj Testamentum-fordítását. ★ Ki ne ismerné a moszk­vai Kreml képét: a Spasz­fcij-toronyban egy hatalmas óra van elhelyezve, harang­játéka a moszkvai rádió je­le. A Spaszkij-toro - órája 490 évvel ezelőtt, 14Jl-ben készült el. A mostani a ne­gyedik óra három emelet magasságú. Ütőműve tíz, a negyedórákat jelző haran­gocskából és egy. az egész órákat ütő nagy harangból áll. A XVII. és XVIII. szá­zadban öntött harangok or- mamentikával és feliratok­kal vannak ellátva. Az óra 15 tonna súlyú, 24 óránként két alkalommal egy villa­mos motor húzza fel. Égve. dűl az óra ingája 30 kilo­grammos. ★ Galileo Galilei, a kiváló olasz csillagász, matemati. kus. fizikus (1564—1642) éle­te alkonyán, 340 évvel ez­előtt. 1641-ben egy ingaóra tervét készítette el. Szerke­zete az órakerekek mozgá­sát első ízben szabályozta ingával. Örökösei megpró­bálták a tervet értékesíteni, de nem tudtak azon eliga­zodni. A hagyatéki leltár­ba így került bele: „Egy da­rab vasóra. befejezetlen, in­gával, Galilei találmánya.” Később Christian Huygens nevéhez fűzték az ingaóra feltalálását, amit a Galilei­Galilei ingaóráiénak rekonstrukciója, » örökösök megtámadlak, de sikertelenül. Érdekes, hogy később Galilei tervei szerint elkészítették az ingaórát és az ma is jól működik. ★ 265 évvel ezelőtt. 1716-ban készítette el az első vitorlá zó repülőgépet Emanuel Swedenborg svéd filozófus természettudós és feltaláló Tervével a levegő emelő ha­tására gondolt és a gép me­rev szárnyai alá az egyensú­lyozásra ingaszerkezetet al­kalmazott. Kováts Andor Swedenborg repülőgépe (Fotó: Tekniska Museet, Stockholm; Március 20 a, 18 óra 03 perc A csillagászai! Savasz kezdete A köztudatban az él, hogy a tavasz március 21-én kez­dődik. Most mégis a hivata­los kezdési pillanat 20-ára esik. A magyarázat roppant egyszerű: az 1980 februárjá­ban jelentkező szökőnap egy nappal megtoldotta azon évet. Így ez a dátum elto­lódott. Ha tágabb értelembe vesszük a naptári tavasz­kezdetet, való igaz, hogy e hó 20-a még nem nevezhető annak. Ám csak egy negyed nap esik a csillagászati ta­vasz idejére. De 21-e már teljesen a csillagászati kike­let napja. Miből állapítják meg a fenti időpontot? Időrendünk a Föld forgásának, keringé­sének, periodikus ismétlődé­seinek a rendjét mutatja. Ezekből következik a Nap egy.egy napi és évi látszó­lagos útjának a földi vetüle- te. Mert mi történik már­cius 20-án 18 óra 03 perc­kor? E pillanatban a Nap valahol a földi egyenlítőről figyelve éppen a zenitben delel. Azon a helyen akkor van dél. Mivel nálunk 18 órakor a Nap már lenyug­vóban van, a delelés helyét tőlünk nyugatra kell keres­nünk. A keleti hosszúság 15. foka ez» a hely, ahol 18.03- kor delel. Számítsuk át a hat óra idökülönbözetet fo­kokra. megkapjuk a fenti hosszúságot. (Egy óra = 15 fok, hat óra = 90 fok). Egy pillantás a földgömbre, meg­találjuk a nyugati hosszú­ság 75. fokát. Itt a délkör Dél-Amerika területén: Ko­lumbia—Ecuador és Peru hármas határánál metszi az egyenlítőt. Az ott állomáso­zó határőrök e csendes pil­lanatnak lehetnek tanúi. E nanoai kapcsolatosan még két ismert megállapítás­hoz kell hozzászóljunk. El­ső az, hogy e napon ponto­san keleten kél és nyugaton nyugszik a Nap. Ez így igaz. A második megjegyzés enap időtartamához fűződik. Ügy tanítják, hogy ekkor van a tavaszi napéjegyenlőség ide­je.' Pontos adat a következő: Budapesten 20-án a Nap 05 óra 48 perckor kél és 17 óra 57 perckor nyugszik. (Eger­ben mindez hat perccel ko­rábban következik be). A nappali időtartam te­hát 12 óra 09 perc. A kilenc- perces időtöbblet onnan szár­mazik, hogy bár a Nap még a látóhatár síkja alatt van pár fokkal, de a fény­törés következtében a suga­rai már a horizont fölé eme­lik az égitestet. Napnyugta­kor fordítva ugyanez követ­kezik be. Zétényi Endre A klíma legfontosabb jel­lemzője a változékonyság. Az utóbbi 30 év átlagnömérsék­íete más, mint az azt meg­előző 30 évé volt, s minden valószínűség szerint külön­bözik az elkövetkezendő 30 év átlagától is. Ha összeha­sonlítási alapul nagyobb idő­szakokat választunk, az el­térések még jelentősebbek. Ha pl. az utolsó 300 000 évet tekintjük, ennek átlaghőmér­séklete a jégkorszaknak megfelelő volt. hosszabb-rö- videbb felmelegedésekkel. Ha viszont az utolsó 300 millió évet tekintjük, az átlaghő- méiséklet és a tengerszint átlagos magassága a mainál nagyobb volt. A jégkorsza­kok ekkor a normális „me­legkorszakok” megszakítá­saként szerepelnek. Mindez arra mutat, hogy rendkívül óvatosaknak kell lennünk a klimatikus viszo­nyok változásában mutatko­zó tendenciák vizsgálatában. A Föld klimatikus viszo­nyaira felállított általános el­méletek és modellek alapján várható, hogy egy újabb le­hűlési periódus előtt állunk. Persze pánikra semmi okunk. A lehűlés ugyanis rendkívül lassú folyamat, és az elmélet nem számol az ember környezetszennyező „tevékenységével”. Ez utóbbi következtében állandóan emelkedik a légkör szén­dioxid-tartalma, ami teljesen felborítja a Föld hőháztar­tását. A széndioxid-tartalom 'növekedésével egyre növeke­dik a Föld hőelnyelése, s ez a lehűlés lassúbbodásával, esetleg megfékezésével jár­hat. Levegő a magasban A 125 kilométernél alacso­nyabban fekvő levegőrétegek fizikai állapotát már megle­hetősen jól ismerjük a me­teorológiai kutatórakétákkai végzett nagy számú mérés­ből. A 200 kilométernél ma­gasabb levegőrétegek állapo­tára nézve, a mesterséges holdak pályáinak megfigye­lése alapján, még sokkal részletesebb adatokkal ren­delkezünk. De van egy közbeeső ré­teg, amelyről eddig nem so­kat tudtunk, csak a leg­újabb mesterséges holdak adatai adtak információt ró­la. Eszerint a 160 és 175 ki­lométer közti magasságú le­vegőréteg sűrűsége három olyan különleges jelenséget mutat, amelyet idelent a toposzférában nem tapasz­talunk. Először is a levegő sűrűsége ezekben a magas rétegekben erősen függ a földmágnesség állapotától. A földmágnességi viharok ide­jén a légsűrűség ezekben a rétegekben megnövekszik. Másodszor: erősen függ a napsugárzás erősségében be­következő változásoktól. Amikor a napsütés erőssége fokozódik, a légsűrűséj? ugyancsak megnövekszik. ■ Harmadszor: féléves perió- dusú változásai vannak: évenként két ízben van maximuma illjtve minimu ma. M ÄI műsorok: IÁI 110 Kossuth rádió 8.27 Népdalok. 8.49 Mo­zart: A színigazgató (egy- felvonásos zenés komédia). 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Franck: D-dűr vonósné­gyes. 11.27 Aranymedvék (egy fesztivál anatómiája). 11.42 A sötétség mélyén (Josep Conrad regénye). 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Hevesi András: Irén. 12.45 Zenemúzeum. 13.52 Szom­júság. 14.20 Hidas Fri­gyes kürtműveiből. 15.10 Nótacsokor. 16.05 Rádió­napló — az élet „színvo­naláról”. 18.00 Kodály-mű­vek. 18.14 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Kilátó. Pillan­tás az afrikai irodalmak­ra. 20.00 A rádió lemezal­buma. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Drahos Béla és Ko­vács Lóránt fuviüázik. 22.5.3 Rienzi (operareszle- tek). Petőfi rádió 8.05 Behár György dalai­ból. 8.20 Tíz perc külpoli­tika (ism.). 8.33 Napköz­ben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke 12.55 Heten egy ruhában. 13.25 Látószög. 13.30 Lant- nuzsika gyermekeknek. 14.00 Kettőtől fél hatig... 17.30 Belépés nemcsak tornaci­pőben. 18.33 Hétvégi pa­noráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. 19.55 Slágerlis­ta. 20.33 Hívja a 33-43-22- es telefonszámot. 22.00 Operettfelvételek. 22.35 Népdalok. 23.15 Emlékeze­tes dzsesszhangversenyek. 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 13.55 Iskolatévé. 16.15 A látás hatal­ma. Primavera. 16.40 For­duljon hozzám (francia filmsorozat). Az orosz nagy- hercegnő. 17.10 Postafiók 250. Takács Mária műsora. 17.35 Hét kérdés a 133 napról, (dokumentumfilm). 18.10 „Suttogás a szélben”. A Bojtorján együttes mű­sora. 18.40 Országjárás Eu­rópából Ázsiába. 19.10 Té­vétorna. 19.15 Esti mese. A négy törpe. 19.30 Tv-híradó. 20.ÖO Jogi esetek. 20.40 Te­lesport. Labdarúgó kupa- nap. 21.10 Nemzedék.... „Beat” és „üvöltő” — leg­inkább ez a két jelző vált ismertté a hatvanas évek ifjú nemzedékével kapcso­latban. Ma már nem vitat­juk, hogy értünk is „üvöl­töttek" Däne vagy Seeger, Dylan. vagy Ferlinghetti. hogy nekünk is szólnak a nyugat-európai (olasz, spa­nyol. nyugatnémet), az észak- és dél-amerikai pro­testáló dalok. Ezekből hang­zik fel néhány. 21.45 Kor­társunk: Cseres Tibor. 22.40 Tv-hiradó 3. 2. műsor 18.30 Pedagógusok fóruma. A falusi iskola. 19.05 A pécsi körzeti stúdió műso­ra. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A hatalom árnyékában. Dok.-film Latin-Amerikáról. A rend őrei. 20.50 Tv-hír­adó 2. 21.10 Apály (francia bűnügyi film). A kikötővá­ros halászai női holttestei húznak ki a tengerből. A fiatalasszony egy helybeli gazdag szállodatulajdonos csinos és könnyelmű felesé­ge volt. A szabadságra ér­kező Moulin felügyelő va­kációja nem lesz teljeéén zavartalan.. fNéflwMte 1981. március 19., csütörtök i A jégkorszak okai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents