Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

Dunán és tengeren A „Csepel” Duna-tengerjáró hajó a.MAHART javító dokk­ját elhagyva — útban Csepel felé. Folyam-tengeri önjáró ha- ' jók építésében és alkalma­zásában a dunai államok közül Magyarország már századunk első felében úttö­rő szerepet vállalt. A Ganz Hajógyár 1934-ben megépí­tette az első Duna-tengerjá­ró hajót, a Budapestet. Az utolsó — 1300 tonna teher­bírású — a Duna-tengeri hajótípus reprezentánsa a „Székesfehérvár”. A 70-es évek közepétől a Magyar Hajó- és Darugyár — mint­hogy gazdaságtalannak ítélte — nem épít tengerjáró ha­jókat. A hajóépítés meg­szüntetésének gazdasági okai voltak: az alacsony dunai fuvardíjak és a magas üze­meltetési költségek miatt e szállítási mód veszteségessé vált; ugyanakkor a rend- szertelenül változó mennyi­ségű szállítási igények ron­tották a hajótér kihasznált­ságát. Mivel a tengerentúli ke­reskedelmi kapcsolatok egy­re inkább fejlődnek, a ha­zai hajózás szakemberei át­értékelték a helyzetet, s ar­ra a következtetésre jutot­tak, hogy bizonyos szállítási feladatok a folyam-tengeri önjáró hajókkal teljesíthe­tők a leggazdaságosabban. Két évvel ezelőtt a Hajó­zási Együttműködési Bizott­ság pályázatot hirdetett fo­lyam-tengerjáró hajók ter­vezésére. Remélhetőleg ha­marosan új Duna-tengerjá- ró hajó avatásáról adhatunk hírt. i Egy hét altiét készen a ház — Tetőtér-beépítés Hétvégi épületok gyártását kezdte meg az AGROKOHPLEX Egy hét alatt összeszerel­hető, felállítható, beépíthe­tő tetőtérű hétvégi házak gyártásához kezdett a AG- ROKOMPLEX velencei pa­nelüzeme. A Fehérvár elne­vezésű épületek nagyblok­kos, ásványgyapot hőszigete­lésű, műanyag burkolatokkal ellátott forgácslap panelok­ból készülnek, s hat sze­mélynek nyújthatnak lehe­tőséget a kellemes pihenés­re. A földszint és tetőtér hasznos alapterülete több, nagyobb negyvennégy négy­zetméternél, a házban rjap- paii, több hálófülke, kony­ha, fürdőszoba és éléskam­ra van. A helyiséget — jel­legüknek és használatuknak megfelelően — szőnyeg, il­letve műanyag padlóval, par­kettával, vagy agyaglappaf borítják. Beépített bútorokat — a Tisza Bútorgyár meleg­barna színű szekrényeit — tervezték a konyhába, s a legújabb divat szerint barna csempével, s sárga káddal, mosdóval szerelték fel a fürdőszobát. A falak szinte tapétaburkolatot kap. A hétvégi házakat kívül-belül rendbe adja át az AGRO- KOMPLEX a megrendelők­nek. A szereléshez egyéb­ként szakemberek munká­ja szükséges, az elemek ösz- szeállításához ugyanis da­ru kell. Az épületeket a Fehérvár áruházban lehet megrendel­ni, a mintadarabot az áru­ház szomszédságában hama­rosan felállítják, bemutat­ják. A Fehérvár hétvégi ház a második negyedévben már kapható lesz, OTP-részletre is. Előjegyzést már most el­fogadnak rá. (MTI) Elhunyt René Clair Ismét eltávozott egy a francia filmművészet nagy öregjei közül: vasárnap Pá­rizs környéki otthonában el­hunyt René Clair, a világ­hírű francia filmrendező. Clair, eredeti nevén René Cnomette — sok kritikusa szerint a legfranciább volt a francia rendezők közül, nevét Jean Renoir és Marcel Carné mellett szokták emle­getni. Huszonhárom évesen, még a mozi hőskorában ke­rült kapcsolatba a filmmel. René Clair valamennyi filmjében sajátosan kevere dik az ironikus hangvétellel párosuló melankólia, a lírai, megkapó környezetrajz. Egyik legismertebb filmje, az 1930-ban' készült Párizsi háztetők alatt, a francia film első világraszóló sikere volt. Egy évvel később for­gatta ’i'-Vfő című clkotú'át, amelyet egyes szakértők leg­jobb filmjének tartanak. A második világháború kitöré­sekor Hollywoodba ment és már ott forgatta újabb vi­lágsikert aratott alkotását, a Boszorkányt vettem felesé­gül című filmet. A háború befejeztével, 1946-Úan visz- szatért, Franciaországba és 1947-ben készült filmjében, a Hallgatni arany-ban Mau­rice Chevalier játszotta a főszerepet. Ezután sorozatban követ­keztek az újabb sikeres. Magyarországon is ismert filmek: Az ördög szépsége (1919), Az éjszaka szépei (1952). A nagy hadgyakor­lat (1955). A francig nő és a szerelem (I960). Utolsó alko­tását. a Finom kis háború-t 19fí5-ben forgatta. René Cluirt filmművészeti munkásságáért 1962-ben W- választották a halhatatlanok közé, a francia akadémia tagjainak sorába. Új gépeken a MALÉV-vel A MALÉV két új TU—154 B—2 típusú utasszállító re­pülőgéppel gyarapodott, ame­lyeket igen rövid próbaidő után — kitűnő bizonyítvány­nyal — munkába is állítot­tak. Március 5. óta mindkét ' 151 személyes gép utasokat szállít. Néhány műszaki adat: a gépek hasznos terhelése 18 tonna lehet, de kistéher- változatban 19 tonna is meg­engedhető. Az újdonság, hogy az utasszállítót hat óra leforgása alatt teherszállító­vá lehet átalakítani. A gé­pek, maximális terheléssel, 3100 km-t tudnak leszállás nélkül megtenni. Legnagyobb repülési magasságuk 12,5 km, maximális sebességük pedig 950 km óránként. A képen az új TU—154B—2- es gép látható Szakácsok fejedelmei — fejedelmek szakácsai A szakácsokat minden időben megbecsülték, főleg azokat, akik az átlagosnál jobb, változatosabb, külön­leges ételeket készítettek. Az ilyen szakácsokat mű­vészeknek tartják, nevüket a szakmai irodalom meg­örökíti és receptjeiket, szo­kásaikat, mondásaikat gyak­ran idézik. Antoine Careme és Augus­te Escoffier ezek közé tar­toznak és ma is mintaképei a kiváló’, átlagon felüli és művészi külsejű ételek ké­szítőinek. Antoine Careme 1784-ben született és 1833-ban halt meg. Igen szegény családból származott, ahol 25 gyerek igen nagy nyomorúságban élt. Édesapja, hogy kisza­badítsa ebből a helyzetből, egy városszéli kocsmában ét­kezés után otthagyta. hát­ha valakire lel, akitől jobb és szerencsésebb életet remél­het. Először egy korcsmá­nknál volt kisegítő, majd konyhai segéd lett. Mint ki­vételes tehetségű és nyitott szemű ember, mindent meg­látott, mindenből tanult, munka után a késő esti órákban pedig rajzolással, tervezgetéssel foglalkozott. Baillynél, Párizs híres cuk­rászánál tanult tovább és 17 éves korában első tortasütő volt, mint ahogyan vissza­emlékezéseiben írja. Itt sok. mindent megtanult: „épít­ményeket” készített az elő­kelőségek megrendeléseire és ezekhez a metszeteket is saját maga tervezte meg — éjszaka, mert erre napköz­ben nem jutott ideje. Ügy érezte, hogy a cukrász ugyanolyan művész, mint a festő. Elfogadta Anatole France-nak, a nagy írónak a véleményét, hogy „a szép­művészetnek öt ága van: festészet, szobrászat, költé­szet, zene és az építészet, amelynek egyik fő ága a cukrászat!” Megismerte Párizs leghí­resebb konyháit és pl. a hí­res Talleyrand hercegnél 12 évig dolgozott. A királyi ud­var tagjainál is tevékenyke­dett és mindenütt a legna­gyobb elismeréssel beszéltek róla és ételeiről. Járt Ang­liában, de végül is vissza­tért Franciaországba, aho­vá ezer baráti és szakmai kapocs fűzte. Bejárta az eu­rópai uralkodók udvarait. Volt Szentpétervárott Sán­dor cárnál, a bécsi udvar­nál, Angliában, végül is Rotschild báró ajánlatát, hogy legyen konyhájának ve­zetője, azzal utasította el, hogy 30 éve dolgozik, fáradt, nem egészséges, ezért sze­retné hátralévő életét nyu­godtan eltölteni és ismerete­it írásban rögzíteni. Több könyve ma is érdekes ol­vasmány, Careme saját met­szeteivel, rajzaival. A párizsi királyi cukrász (2 kötetben) a szerző 41 metszetével. A pá­rizsi szakács című ismert köny­ve mellett öt kötetben adta ki A konyha művészete című munkáját. A Festői hajlamú cukrász című művét 128 met­szet díszíti. A francia Mait- re d’Hotel két kötetben je­lent meg és párhuzamot von a pprizsi, szentpétervári, lon­doni és bécsi konyhák között. Alapos tudományos képzett­ségű ember volt, aki egy egy anyagát kellőképpen alátámasztotta érvekkel, ta­nulmányokkal. Cukrász, mártásmester, rajzoló, szak­mai tudós és művész egy- személyben. Auguste Escoffier 1847- ben született és 1935-ben halt meg. 12 éves korában kezd­te pályáját, melyet 74 éves korában, 1921-ben hagyott abba, 62 évig gyakorolva mesterségét, amire a kony­hai művészet történetében nincsen több példa. Angliá­ban kezdte meg tevékenysé­gét és talán messzebb jutott szakmai vonalon, mint előd­je, Careme. Londonban a Savoy Hotelben nyolc évig dolgozott, amikor átvette Európa leghíresebb szállo­dájának, a Carlton Hotel konyhájának vezetését. E minőségében megkapta a legnagyobb francia kitünte­tést, a Becsületrend lovagi és később tiszti fokozatát. Escoffiert már korábban is a világ szakácsai császár­juknak tekintették. Vilmos császár, a németek uralkodó­ja mondta neki: „Én Német­ország császára vagyok, de ön az egész világ szakácsai­nak császára!” Legismertebb művei: Konyhai vezérfonal, Menük könyve, Viaszvirágok, Az éh konyhám, A rizs, Epikureus füzete. Escoffier nevéhez fű­ződik a Peche Melba (fagy­ialtos őszibarack-csemege), melyet Melba világhírű ausztráliai énekesnő • londo­ni látogatásakor kreált és azóta is a nemzetközi étso­rok ismert tartozéka. Careme is, Escoffier is a konyhaművészetnek olyan magas fokára jutottak el, hogy nevük ma is fogalom a szakácsok és ínyencek köré­ben. (R. J.) Feliksz Krivin: Villanások A Villámlás és a Mennydörgés ■■m A Mennydörgés W jä nem törődik semmivel, még f a Villámlástól sem tart. Igaz, még nem volt alkalom, hogy szemtől szembe találkozzanak. Heves termé­szete van ennek a Villám­lásnak. fölfortyan, lobban egyet, és már vége is van. Amíg el nem lobban, hí- re-hamva sincs a Menny­dörgésnek. Hanem amikor észreveszi, hogy eltűnt elő terem a semmiből, s aztán már erővel sem lehetne visszatartani. — Hát meddig kell még nekem ezt törnöm — dü- börgi —, hogy így, meg úgy, hogy az a!... * Nekivadul, tombol, csak aztán hallgat el, hogy min­dent kipakolt a Villámról. Kár, hogy az nem hallja legalább egyetlenegyszer... Mindenki azt mondja — Rohamlép. tekkel halad előre a techni­ka — suttogta a Fülklipsz, egyenesen a Fülbe. — Tessék? — kérdezte a Fül. , — A technika, mondom, a technika, rohamléptekkel . — Mi? — Regen — kezd magya rázni a Fülklipsz — régen ki kellett fúrni a Fület, hogy beletegyék a Fiilbeva. lót. de most elég... — He” Fülel? — A Fület mondom a Fület... — Hm, nem értem. — Most, mondom éppség­ben marad a Fül, nem kell ki... — Mi van? Nem hallja a Fül. Telje­sen süket; nagyothalló-ké­szülék kellene neki, de most mindenki azt mondja, hogy a Fülklipsz a divat! A légy Az emberek egyre ott forgo­lódnak a tükör körül: a Légy­nek egyre fúrta az oldalát a kí­váncsiság, hogy mit csinálnak, mit nézegetnek ott folyton. Egyszer, mikor senki sem volt a szobában, odarepült a tükörhöz és belenézett. — Na nézd csak — mond­ta megvetően —, ezt a le­gyet nézegetik ennyire. Ez egy közönséges légy, kicsit :smerős is. hol is láthattam? És töprengésbe merült. — Bár az is igaz — szőt­te tovább a gondolatait —, valaminek csak kell benne lennie, engem bezzeg nem nézegetnének ennyire. Vala­mi van benné ... És újból belenézett a tü­körbe; most már tiszteletről árulkodott a tekintete. (Fordította: Bratka László) MAI műsorok: KlIO Kossuth rádió 8.27 Történelem — cselek­vés — nemzedékek. 8.57 Nóták. 9.44 Rímek és rit­musok. 10(05 MR 10—14. Iskolák—őrsök—barátok. 10.35 Operakórusok. 11.05 Haydn-művek. 11.40 A sö­tétség mélyén (Joseph Con­rad regényének rádióválto­zata). 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. Ker­temben az Ady Endre ut­ca. 12.50 Hangverseny dél- időben. 13.55 Népdalok, néptáncok. 14.40 Élő világ- irodalom. 15.10 Kórusok. 15.28 Nyitnikék. 16.05 A Tátrai-vonósnégyes ját­szik. 17.07 Mozgásterek. 17.32 West Side-i történet. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Mindenki zeneiskolája. 20.01 Hová lett a tudomá­nyos technikai forradalom? 20.31 Népi zene. 21.05 Hú­szas stúdió. 22.15 Sporthí­rek. 22.20 Tíz perc külpo­litika. 22.30 Operaáriák. 22.58 Késő este. 23.08 Ka­marazene. Petőfi rádió 8.33 Társalgó. 10.33 Zene­délelőtt. 12.25 Ifjúsági könyvespolc. 12.33 Melódiá­koktól. 13.29 Concertino Prága ’80. 14.00 Kettőtől hatig ... 18.00 Tip-top pa­rádé. 18.33 Moszkvából ér­kezett. 19.03 Nemzetisége­ink zenéjéből. 19.20 Mit olvashatunk a Béke és Szo­cializmus c. folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Félóra anekdota. 21.03 örökzöld dallamok. 21.58 Hubay Jenő csárdajelene­teiből. 22.20 Kurt Wiell ze­nés játékaiból. 23.15 A dzsessz a 70-es években. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Regős Zsolt és Z^tar János — 17.45 Mú­zeumi híradó. 18.00 Észak­magyarországi krónika — 18.25 Lap- és műsorelőze­tes... Tea 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 9.30 Óvodások film­műsora. Kisfilm-össze- állítás. 1. Varázsdoboz (leá- gyel rajzfilm), 2. A vadász, a kisfiú és a kutya (szovjet bábfilm). 9.50 Bélyegvilág. 10.05 Iskolatévé. 14.05 Is­kolatévé. 16.00 Mindenki iskolája. 17.10 Rodopei há­zak (bolgár kisfilm). 17.30 Interjú (Heltai Jenő vidám jelenetének tévéváltozata). 18.05 Egészségünkért. 18.15 Huszka-est Szegeden. A szegedi körzeti stúdió mű­sora. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. A csodaseprű (csehszlovák rajzfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Já­ték három percben. 20.05 Csendes Don (szovjet film­sorozat). 21.10 Stúdió *81. A televízió kulturális he­tilapja. 22.10 Egy puccs anatómiája. Adalékok a spanyolországi helyzethez. A Hét különkiadása. 22.40 Tv-híradó 3. 2. műsor 20.01 Beszélgetés az operáról. Sztravinszkij: A léha­ság útja című zeneművéről beszélget Mihály András és Antal Imre. 20.50 Tv-híradó 2. 21.10 A hatalom árnyé­kában (dók.-film Lativ- Amerikáról. A múlt termé­se. 22.00 Testünk. Biológiai mechanizmusok. Életben maradásunkhoz szerveze­tünknek szüntelen alkal­mazkodásra van szüksége. Ez síz adás a külső vészé­inek ellen védekező mec­hanizmusok belső műkö­dését tárja fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents