Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXII évfolyam, 52. szám ARA; 1,40 FORINT 1081. március 3., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ,Npn újság Főiskolai napok Gyöngyösön Az idén rendezték meg először a gyöngyösi mezőgazdasági főiskolán a főiskolai napokat. A háromnapos eseményen gaz­dag programok várták nemcsak az itt tanuló diákokat, ha­nem a város fiataljait is. Gép és ember Határozatban fogadta el i a Szovjetunió népgazdasági terve tó irányait az SZKP XXVI. kongresszusa E szembe jutnak azok a délelőttök, amikor a műhelyfőnök karbantar­tást rendelt el. Ezt általá­ban kevesen szerették, mert aprólékos és fáradságos munka volt kevéske ered­ménnyel. De nem volt, aki helyet­tük elvégezze. A gép úgy dolgozott, ahogy a gazdája bánt vele. Arra is emlék­szem. hogy régebben na­gyobb becsülete volt a de­rék esztergáknak, marók­nak, mint néhány műhely­ben manapság. Jó hírt olvastam nemré­giben: a kábái tsz-társulás gépműhelyei berendezked­tek az anyagmozgató tar­goncák javítására, szak- nyelven szólva hivatássze­rű tmk-ra. Aligha kétsé­ges, hogy évek óta megol­datlan feladatot vállaltak magukra. Mert rengeteg baj származott abból, hogy a többnyire bolgár moto­ros targoncákkal, anyag- mozgató gépekkel nem tud­tak mit kezdeni, ha el­romlottak. Hol az alkat­rész hiányzott, hol a szak­értelem. Most úgy tűnik, lesz ennek az ügynek is gazdája. Mi segítette megoldás­hoz az ügyet? A szükség, az hogy nem lehet minden elpusztult jószág helyett újat venni. Rövidebb az a bizonyos takaró, és becsü­lete van a hibásnak is, ha megfoltozható. Aligha a targoncaügy az egyetlen hasonszőrű feladvány. Per­sze a megoldás képlete nem egyszerű. Akadnak másfaj­ta feladványok is, amikor mérlegelni kell: érdemes-e megmenteni egy régi kifá­radt gépet, berendezést. ' A Danuviában , például az elmúlt évben néhány öreg esztergára, marógép­re szellemes hidraulikus vezérlést szereltek. Az át­alakítás — javítással egy­bekötve — nem volt olcsó mulatság. Ám áz öreg gé- ’ pék megfiatalodtak. kor­társaik teljesítményére is képesek. A gyár — terme­lékenység növekedésével — csakhamar visszakapja majd a megfiatalításra költött pénzt. Pedig a felújítás előtt nagyon sokan vitat­ták ezt; mondván, hogy ez­zel lényegében a Danuvia elmaradottságát konzervál­ják. Emlegették a régi és az új autó közismert ösz- szehasonlítását, amelyből kiderül: egv bizonyos élet­koron túl nem szabad az öreg kocsira költeni! Ki tagadná, hogy még a legalaposabb számítás is kockázattal jár. esetünkben azzal, hogy nem sikerül egészen pontosan felmérni az előre várható hasznot. De ettől még a kockázatot vállalni kell. Kiváltképp akkor, ha kö­rülményeink erre kénysze­rítenek. Ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mindenből a legújabbat, a legtermelékenyebbet sze­rezzük be, kénytelenek va­gyunk karbantartással, fel­újítással megőrizni mun- kaes zközei n k használható­ságát.. Hogy minél több jusson a korszerű, az egész népgazdaság számára előnnyel kecsegtető fejlesz­tésekre, beruházásokra. (M. I.) Zárt ülésen megválasztották a központi bizottságot MOSZKVA Befejezte a Szovjetunió népgazdasági terve fő irányainak megvitatását és határozatban fogadta el azokat az SZKP XXVI. kongresszusa hétfő délelőtti ülésén. Az ülésen több külföldi delegátus köszöntötte a szovjet kommunisták ta­nácskozását. A hétfő délelőtti ülésen Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bi­zottság ' nck tagja, a Szovjet­unió hon védelmi minisztere elnökölt. Elsőnek Iván Pav- lovszkij vasútügyi miniszter kapott szót, aki a szállítás feladatairól beszélt. A szov­jet népgazdaságnak ezt az ágazatát számos bírálat ér­te, mert egyes területeken elmaradt tervétől, nem tud­ta megoldani tökéletesen a szállítási feladatokat. A mi­niszter maga is kijelentette: bár a szállítás az elmúlt öt­éves tervben gyorsan fejlő­dött és a szovjet vasutak például 18.á milliárd tonna árut juttattak öt én alatt célhoz, a munka nem volt tökéletes. A munkafegyelem kérdé­seit, a hatékonyság növelé­sét emelte ki felszólalásában a Novoszibirszki Területi Pártbizottság első titkára, Alekszandrov Filatov is. Többek között szólt arról. Yiogy még mindig lassan jut­nak el az ipari alkalmazás­hoz a tudományos eredmé­nyek. Mint ismeretes, Novo- szibirszkben a tudományos akadémia jelentős központ­ja működik. Az itt kidolgo­zottak ipari felhasználása azonban sokszor igen lassú, így például a korszerű szál­lítóeszközök gyártása — ame­lyekre a szovjet tudomány megfelelő módszereket aján- ~lott — mind ez ideig csak lassan valósul meg. Az elnöklő Usztyinov mar­sall bejelentette: o népgaz­daság fő irányairól szóló beszámoló vitájában eddig 14 küldött szólalt fel. Java­solta a vita berekesztését. A javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta. A Nyikolaj Tyihonov mi­niszterelnök által beterjesz­tett beszámolóval kapcso­latos javaslatokat, 'felszóla­lásokat a kongresszus külön bizottsága tekintette át. A bizottság nevében Grigorij Romanov, a politikai bizott­ság tagja terjesztett javas­latot a tanácskozás elé. Az egyhangúlag elfogadott hatá­rozat leszögezi: a kongresz- szus jóváhagyja a kormányi fö beszámolójában előter­jesztett. a népgazdaság 1981 —85 közötti gazdasági és szociális tervére, illetve az 1990-ig terjedő időszakra vo­natkozó fö irányokat, „A XXVI. kongresszus vé­leménye szerint az ország gazdasági és szociális fej­lesztése széles körű program­jának megvalósítása az új ötéves tervben minden párt.-, szovjet-. szakszervezeti-, komszomol és gazdasági szerv részére a legfontosabb gazdasági-politikai feladat — hangsúlyozza a határozat. — A kongresszus annak a meg­győződésének adott kifeje­zést, hogy a népgazdaság minden ágazatának dolgo­zói a lenini párt vezetésé­vel még szélesebben bonta­koztatják ki a szocialista munkaversenyt. s alkotó erőiket, tudásukat és tapasz­talatukat a kommunista épí­tés feladatai sikeres megva­lósításának szolgálatába ál­lítják”. A tanácskozáson ezután újabb külföldi küldöttek szó­laltak fel. Az SZKP XXVI. kong­resszusa hétfőn délután zárt ülésen folytatta munkáját. A kongresszusi küldöttek meg­választották a Szovjetunió Kommunista. Pártja Köz­ponti Bizottságának és a központi revíziós bizottság­nak a tagjait. Ezt követően az új központi bizottság vá­lasztja maid meg a politikai bizottságot. Lázár György Minszkben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagy­követe, akik az MSZMP KB küldöttségének tagjaiként részt vesznek az SZKP XXVI. kongresszusán. hét­főn délelőtt minszki látoga­tásuk második napján le­rótták kegyeletüket a Belo­russzia felszabadításában el­esett hősök emlékművénél. Katonai tiszteletadás mellett helyezték el a hős város Győzelem terén álló hatal­mas gránit obeliszk (alapza­tára a vörös és piros-fehér- zöld szalaggal övezett ko­szorút, A magyar, a szovjet és a belorusz himnusz hang­jai után a díszszázad dísz­menetével fejeződött be a koszorúzási ünnepség. A magyar vendégek ezután megtekintették azt az em­lékházat, amelyben 83 évvel ezelőtt, 1898. március 1—3. között ülésezett az Oroszor­szági Szociáldemokrata (bol­(Folytatás a 2. oldalon) Az intézmény megválasztott diákigazgatőja, Nagy Gyula és az „alattvalók” Etiópiából érkezett (Fotó: Szabó Sándor) I.ázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn Minszkbe. a Belorusz SZSZK fővárosába érkezett. Képünkön: I.ázár György (második balról), a minszki főtéren, a Lenin-szobor előtt. (Népújság teleíoté. MTI fotó, Pálfai Gabor felv. — KS) Milyen lesz új felvételi rmwuMmmmv Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Közérdeklődésre számot tartó témáról, az egyetemi- főiskolai felvételi rendszer 1982-ben, illetve 1983-ban történő módosításáról tartot­tak sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt a Művelődési Mi­nisztériumban. Az újságírókat — többek között— Hermán József, az egyetemi és főiskolai főosz­tály vezetője informálta. El­mondotta, általános tapasz­talat az. hogy a jelenlegi gyakorlat nem segíti elő a diákság általános műveltsé­gi szintjének emelését, ugyanis a továbbtanulni vá­gyók szinte kizárólag azo­kat a tárgyakat tanulják lel­kiismeretesen, amelyekből írásban és szóban kell szá­mot adni a felsőoktatási in­tézményekben. Az ígéretes­nek tűnő elképzelések kiala'- kításakor arra is gondoltak, hogy megszüntessék a szak- középiskolákban érettségizet­tek lépéshátrányát, más szó­val azt szeretnék, ha az esélyeik megközelítenék őzö­két. akik a gimnáziumok­ban végeztek. Mindezeket figyelembe vé­ve két. illetve három esz-, tendő múlva — ennvi időt szánnak az áttérés előkészí­tésére. illetve megszervezé­sére —. a fiataloknak hat. a közéoiskolákban szerzett je­gyeit összegzik. A gimnazis­ták például magyar nyelv és irodalomból, rgatematiká- ból. történelemből, egv ide­gen nyelvből, fizikából, vala­mint egv választható tárgyból gvűithetnek össze hatvan pontot. Ez a plafon, s azok­nak jár, akik mindenből je­lest szereztek. Ehhez az út- ravalóhoz társul a felvéte­lin összehozható újabb hat­va« pont. A Népújság munkatársa az élénk vitát'kiváltó tájékoz­tatón az alábbiakat kérdez­te a főosztályvezetőtől: — Voltaképpen egy már bevált szokásrendet újítunk fel. némi kozmetikával. A? a kár. hogy elég későn, mert az időeltolódásnak a minőségképzés érezte hátrá­nyát. Az viszont tény. hogy az ifjaknak a jövőben jó­val többet kell tanulniuk, mint eddig. Nem ellentmon­dás ez. hiszen közben a túlterhelés ellen hadako­zunk? — Ügy érezzük, hogy is­mét mostohagyermek lett az érettségi, ugyanis az itt kapott érdemjegyek seho­vá se számítanak be. Nem tartanak attól, hogy ez bi­zony megtépázza a nagy erőpróba rangját? — A dolgozók gimnáziu­mában végzettek előnyösebb körülmények között áll­hatnak fájthoz: ők ugyan­is kérhetik, hogy csak a felvételi vizsga eredményét mérlegeljék az egyeteme­ken és a főiskolákon. Nem till liberális megoldás ez? Hermán József válaszai: — A többletmunkára szük­ség lesz. ezt nem vitatom. Megköveteli a megfelelő szintű értelmiségi utánpótlás biztosításának az ügye. Olyan társadalmi érdekről van szó, amely mindenkép­pen elsődleges Egyébként bízunk abban, hogy a neve­lők megkönnyítik majd 'az átállással kapcsolatos ne­hézségek elviselését. Az ál­dozat különben később bu­sásan megtérül, és többek között hozzájárul a felsőok­tatás színvonalának javítá­sához. — Hadd jegyezzem még: nem aggódunk ennyire az érettségi jövője miatt. Egyéb­ként a két év alatt szerzett jegyek sok szempontból reá­lisabbak, mint. a pillanatnyi drukk által befolyásolt tel­jesítmények. Ettől függetle­nül is kell ez a nekifutás, a társadalmi hagyományoknak presztízse van, s mi arra tö­rekszünk, hogy ezt minden­képpen meg is óvjuk. — Nagy dolog az, ha va­laki munka mellett négy esztendőt tölt iskolapadban, a dolgozók gimnáziumában. Épp ezért mi, a jó szándék­nak, az ismeretgyarapítás .vágyának, a tiszteletre mél­tó nekibuzdulásnak előlegez­zük a bizalmat. Hisszük; nemhiába. .. ... és mi hisszük, hogy nemcsak új. de jobb is lesz a felvételi rendszer. Pécsi István Fatuvégi Lajos Prágába utazott Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhi­vatal elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Prágába. Václav Huta mi­niszterelnök-helyettesnek, az állami tervbizottság elnöké­nek meghívására a két or­szág tervszerű gazdasági együttműködésének néhány kerdésérél tárgyainak,

Next

/
Thumbnails
Contents