Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-15 / 63. szám
Fegyverek a műterem falén Kuruez D. István Munkácsy.dija* kiváló művész több «Ifit két évtizede gyűjti a történelmi harci fegyvereket. Budapesten a Százados úti műterem-lakásának a tálát csaknem 100 szúró, vágó és támadó harci eszköz díszíti. Felvételünkön egyik legújabb szerzeményével, égy XV> századból szármázó nyilpuskával látható a művész. (Fotói Szabó Sándor) A „pokol tengere” ás ex „ördögi Mítosz nélküli elátkozott tengerek Elátkozott helyek szomorú dicsőségére eddig, már a világtenger több része szert tett. Ilyenekből van már vagy égy fél tucat. Mindenki hallott a Bermuda-hérom- szögről, de csak kevesen a „pokol köréről’’, az Atlantióceán azon nagy részéről, amelyhez a Mexikói-öböl, a Nyugat-indlai-szigetek és az Azori-szigetek tartoznak, és amelyhez következésképpen a Bermuda-hdromszöget is hozzá lehet számítani, Japántól keletre a Csendes-óceánban van egy „ördögi tenger”. Ez a „misztikus, rejtélyes jelenség” nemcsak a tudományos utókutatások nyomán {például a „pokol körében” nemrég lefolytatott „POLI- MODE” nevű szovjet—amerikai kísérlet nyomán), hanem a bűnügyi rendőrség vizsgálatai (többek között az Interpool és más nemzetközi szervezetek) nyomán került új megvilágításba. Alább ismertetünk néhány erre vonatkozó tényt és értékelést. Nem az ördög intrikáiról, és nem egy fel nem ismert repülő csészealj támadásáról van szó, hanem egyszerűen a szerencsétlenségekkel való üzletelésről. 1980. január 17-én az Atlanti-óceánban, mégpedig nem messze a szenegáli partoktól, különös körülményék között elsüllyedt a „Salem” nevű szupertartályhajó, amelyet a Lloydnál 84 millió dollárra biztosítottak. Függetlenül a „hirtelen” robbanásoktól, és a hirtelen kitört tflztől, amelyek a hajót a hajónaplóval együtt gyorsan 4300 méteres mélységbe küldték, a teljes 24 fős legénység épségben átszállt a mentőcsónakokba és elhagyta az égő hajót. Egy brit tartályhajó mentette meg őket, amely az S. O. S.-hívások alapján már a közelben tartózkodott. A vizsgálatok nagy csalásra derítettek fényt. „Hirtelen” elsüllyedése előtt a „Salem” a Dél-afrikai Köztársaságban titokban 194 ezer tonna kuvaiti kőolajat szállított partra, olaszországi rendeltetéssel, miközben a hajó nevét ideiglenesen „Léniára” változtatta. A tartályokat a „visszaúton” vízzel töltötték meg, és azután a hajó elsüllyedt. Nem volt egyszerű ezt a csalást felfedezni, amelyet a nemzetközi kooperáció leple alatt ütöttek nyélbe; a hajó, amelyet Svédországban építettek és Nagy-Britanniában biztosítottak, libériái zászló alatt hajózott és egy amerikai cég tulajdonát képezte, amelynek székhelye Svájcban volt A csalók ugyan elvetetették a Lloyd kártérítését, de övék maradt a kőolajért kapott halom pénz, amelyet a Kuvait által meghirdetett embargó (az apartheid-politika miatti szankciók) ellenére a ’Dél-afrlkai Köztársaságnak adtak el. Az effajta csalások nyilván mindig előnyösek. függetlenül kimenetelüktől. Nemhiába válik évente mintegy 80 hajó ilyen csalások áldozatává (a teljes biztosítási összeg majdnem 230 millió dollárra rúg) írja a párizsi L’Express. A Csendes-óceánnak a Délkelet-Ázsiához tartozó részében csupán az elmúlt két évben, rejtélyes módon 40 teherhajó tűnt el. Ezek közül a biztosítási ügynökök becslése szerint legalább 18-ot elsüllyesztettek. Az Ilyesmi nagyon egyszerűen történik: megvásárolnak egy olcsó hajót, lehetőleg drága áruval rakják meg, megbízható biztosítást kötnek, az árut titokban egy kikötőben kirabolják, végül pedig Jön a hajókár. mély vizek felett és hagyományosan sűrű közlekedése útvonalakon, hogy a csónakban menekülő legénységet hamarosan felvehesse egy másik hajó. A „pokol köréből”, az „ördögi tengerről” és egyéb ördögi dolgokról szóló legendával elleplezik a szerencsétlenségek valódi okait. „Misztikum” — állítják a hajótulajdonosok —, „esztelen, felfoghatatlan véletlen”. Bizonyos emberek részére etőnvösebb, ha egy eltűnt hajót vagy repülőgépet „földöntúli erők” számlájára írnak, semmint az utánuk való kutatással foglalkozni, amelyek pénztárcájukat és presztízsükét is kellemetlenül érintik. HUMORszolgálat Egy amerikai vidéki lap szerkesztője mérges cikket in a következő címmel; „Törvényhozóink fele bán. dita”. Ezután temérdek névtelen fenyegető levelét kapott. A szerkesztő úgy döntött, hogy túlságosan messzire ment, s újabb etkket írt a lapban ezzel a címmel: „Törvényhozóink félé: nem bandita”. A vasúti fedést fülkéje, ben egy házaspár ült, és meg egy utas. Az Illető só. káig figyelte az asszonyt, s látta, hogy artát föltok borítják, haja pedig ntkás es borzas; hallotta, amint sipítozó hangon, szüntelenül ny aggat ja a férjét, Az utas végül kíleste a megfelelő pillanatot, amikor a férj éppen a folyosón cigarettázott. Odalépett hozzá és igy szólt: — A ionsiéur, bocsáss ón meg, hogy beavatkozom családi élétébe, a dolog azonban úgy áll, hogy én kozmetikus-orvos vagyok. Az előbb önkéntelenül figyeltem a feleségét, és szeretném közölni önnel, hogy manapság kitűnő módszerek vannak a bor gyógyítására. Az egész csak SÖ00 frankba kerül. Lehet, hogy külsejével együtt a kedves feleségének a természete is megjavul.,. — Ugyan, ugyan, monsie- ur, végtelenül hálás vagyok a figyelemért, de már késő. Marseille-be utazom a fele. ségemmel, — megállapodtam ugyanis, hogy ott 1000 frankért élteszik láb ától.,. — Mondd, drágám, a szabadságodat együtt töl. töd a férjeddel, vagy kü. lön-külön üdültök? — Két évvel ezelőtt külön üdültünk. — Es azóta? — Azóta... 6 még nem tért vissza I A vadász egyszerre csak azt látja, hogy lecsap égy héja, karmai közé ragad egy vadászkutyát és jóformán a tulajdonosának a tája mellől felröppen vele. A vadász egy szempillantás alatt felkapja a puskáját, a lövés eldördül — a héja kőként zuhan égy kőre — a kutya azonban tovább repül — Hogyan lehetséges ilyesmi? — kérdezi a vadász dlmélkodva barátjától. — A kutya bizonyára nem hallotta a puska dörrenését — feleli az nyugodtan. Zalán Tibor: Markó Pál: Hó követsz is Ha követsz te úgy kövess szíved partjára fct ne vess Titkom kútjába be ne lest ha követsz csak úgy kövess Hft köpetsz is Úgy kövess rongyos ingémért meg ne vess üres szöbámba meg ne less ha követsz csak úgy kövess Ha követsz is úgy kövess hajamból fűnek el ne vess Fedetlen sebbél meg ne less előttem járj úgy kövess. ftrnnysär Apám ínség-fejszét köszörült, majd naphosszat p ufói te a tüsköt.. 1 Aöyám kitaposott cipőben trágyát teregetett vasárnap, mázolta a konyha földjét, hervadozott mások fullasztó mosókonyhájában... Én. Sápadt, nyúrga legényke: első keresetemből új cipőt akartam venni az anyámnak. Mértem raffiával csontos, eres lábát: de a péúzémből csak fakó sálra tellett. i— (Rég vOlt. Azóta messze keveredtem.) „AfányClpőjét” várhatta az anyám! — Sáros udvarunkban megcsillan egy lábnyom s pityergő házereszre görnyed a délután. Hegmentőire vár a nascai rejtély? Limától 44 km-fé délre Peruban, a nascai magas. féflnsíkon titokzatói rajzok és vonalak láthatók, amelyek eredetét és jelentőségét illetően a legkalandosabb elméletekét tákölják össze. Ezekét a rajzókat most azonban a végső pusztulás fenyegeti anélkül, hogy titkukat elárulták volna. Mária ftel ehe matematikus- nő, aki az életéből már harminc évet áldozott arra a helyszínen, hogy a rejtély nyomára bukkanjon, most «adóztatja á világ közvéleményét. Az Egyesült Nemzetek Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) tennie kell valamit, hogy a dél-perui lelőhelyen a fenyegető kör. nyézétazennyezélhek megálljt parancsoljon, követeli a tudós. A magasfennsík, egy kopár, köves holdbéli táj, olyan, mint egy óriási okker szihű „vászon”, amelyen az egymásba fonódó rajzok sokasága látható. Egy óriáspókot, egy kolibrit, több mint kétszázszoros életnagyságban egy kutyát, egy bálnát és végül széles vonalakat lehet felismerni, amelyek távlatban leszálló, pályák alakját veszik fel. Ezek a vonalak voltak azok, amelyek a kalandoá feltételezéshez vezették, hogy Naaea valamikor földön ki. vüli látogatók ürrepülóteré- ül szolgálhatott. A nascai legenda számos turistát vonz a jelentéktelen kis déli faluba, ahonnan 30 dollárért körrepülésre mehetnék a fennsík fölé és felfedezhetik a híres rajzókat, amelyekét á földről nem lehet látni. Maria Reiche bonyolult matematikai számításaira és milliméteres pontosságú méréseire alapuló elmélete szerint a NasCá-fénnlík arra szolgált a zseniális parasztoknak, hogy a vetés és az aratás idejét megállapítsák. A rajzók tehát á . világ legnagyobb naptárát képezik, amelyben az állatfigurák a csillagképeknek felélnek meg. m A rajzok most komoly veszélyben forognak. Nem is annyira azok az autók fenyegetik, amelyeken kíméletlen kirándulásokat tesznek a lelőhelyekre, vagy a perui hadsereg, amelynek az egyik páncélosa rágördült egy gyík fejére és szétrombolta. Az ilyesfajta károkozásokat időközben hivatalos segítséggel megakadályozták. A nagy veszély a 80 kilométerre fekvő Marcona vasbányája felöl fenyeget, ahol a naponta végzett robbantások ioöo m magasra is fellökik a porfelhőket. ütját állják az Andok hegyláncai felől érkező jégfelhőknek, amelyek korábban átvonultak a Nas. ca fölött. Ma nem esik eső erre a sivatagra, amely még szárazabb, mint a Szahara. Így a több mint 1000 éves drága rajzokat az fenyegeti, hogy a mészlerakódások közt úgy el fognak tűnni, mint közönséges firkálmá- nyok. (Ford; Zentai Dénes) SZÖVEG NÉLKÜL Megstieitáh Baiameer Tódort. « neves komor- ittéhlró eaáia ismeretlen kéziratát. (Hír az újságból). A minap belenyúltam íróasztalom elárvult fiókjába, amely az Íróasztalomban uan, s annak a személyes fiókja és ki lehet búzni, ha ki is húzza az ember. Nos, szóval, belenyúltam és azonnal meg. döbbentem. Egy ismeretlen kéziratot találtam benne. A kézirat g épp e l volt Írva. is alá is volt írva, hogy Gyurkó Géza. de köznyelvi, lep mégis kéz irat. nak hívják, mármint a kéziratot és mind- nyelvileg úgy hívják a szerzőjét is, hogy... lásd fentebb. A dolog rendkívüli módon meglepett és bevallom. hogy ugyanakkor örömmel is töltött el. Mert el. eddig mindig nagy irigységgel és vele párhuzamos sóvárgás, sál olvastam, hány és há ny iroda lom történésznek, valamint nem irodalomtörténésznek adatott meg, hogy egy. szerűen csak rá. Ax Ismeretlen kézirat akadjon valamiféle addig ismeretlen kéziratra. Ismeretlen kéz. iratra, ismert szer. tőtől. Mert az az igazi. Amikor a kilencvenedik bőr után is lehet még találni egy kilencvenegyedlk pergament — kutyabört, persze! — amelyen az ismert szerző is- meretlen kézirata lelhető fel Nagy őröm ez az ismert szerző, nek. aki persze már halott, mert élő szer. zőnek eleddig még senki sem kutatta a hagyatékában az eleddig ismeretlen kéziratát és természetesen nagy öröm a történésznek — iroda, lomtörténésznek —, mert im hál’ az égnek, a neves szerző már régen halott, így van hagyatéka is. amiben még lehet kutlászni az ismere1 len . szerzeménye’ iránt. Most már azért.t mert még élek, vagy azért-e, mert nem talált még senki sem méltónak arra, hogy szerzői címet kaphassak, egyszóval, nem tudom miért, de jobbára eddig mellőztek az ismeretlen kézirataimat illetően. Márpedig, és ez az eddigiekből is világosan Mderülhet, csak az számít manapság valakinek az utókor előtt — ő, nem az, aki hátrahagyott egy ismeretlen szerzeményt! — aki még az előkorban ráakad a még előzőbb korban élt egy szerző ismeretlen szerzeményére. Mindegy, hogy az milyen, mindegy, hogy az szerzemény-e, avagy sem, sőt, még az is mindegy, hogy valóban az / illető szerző szerzeménye-e az, a lényeg, hogy úgy publikálják, mintha az len. ne... A legfontosabb a megtalálás! így aztán érthető, milyen örömmel vettem elő a poros fiók mélyérőt a még porosabb kéziratot — pardon — az ismeretién kéziratot az Ismert szerzőtől. Ha mint szerző nem is vittem sokra — gondolom —, de mint egy eddig ismeretlen kézirat közreadója kivívhatom még magam számára is a kései korok elismerését. A kézirat< amit megtaláltam, egyébként ez volt. Igen: ez, amit most olvas, nak. Hát mondják, érdemes volt megtalálni ezt a kéziratot, ráadásul ilyen aláírással, hogy: Gyurkó Géza 19 „Kollégázunk A címbéli szóalakót aa alábbi szövegrészlétből emeltük ki: „Újabban égyre gyakrabban kollégázunk”; . Van igazság e kijelentésben; A társ, pajtás, kartárs, tiszttárs, hivátaltárs jelentéseket hordozó latin Cölléga fejtésé: kolléga) téljés szó-, családjával együtt éppen napjainkban vállal megszól lításkéht nyelvi szerepet, A jövevényszó Családjának tagjai: kolléga, kdHepU ha, kollegális, kóllégálltás.} kollégázlk, kolléganő. FéL; használásuk módjában égyre több bizonytalanságot tapasztalhatunk. Írásukban és kiejtésükben sincs egyöntetűség. Hallhatjuk és olvashatjuk ezeket a változatokat: kolléga, kollega, koléga, kolega. Eltérő közlő- és stílusértékük is. A kolléga: köznyelvi forma, illetőleg a hivatalos, a választékos köz.' lésben jelentkezik. A kolléga: régiesebb színezetű, és a bizalmas nyelvhasználatban halljuk gyakrabban. A kolega: a nem éppen igényes társalgási nyelvben a bizalmaskodás, a „lekezelés” JeL zőjé, kifejezője. A kolléga a* 1800-as évektől kezdve használatos, s jelentéstartalmát, használati értékét tekintve ebbe a rokon értelmű kiféjézéSSór- ba illeszkedik bélé: kartárs; tiszttárs, hivataltárs; szak. társ, munkatárs, iskolatárs, stb. Meghitt, bizalmas viszonyban nem élünk vele; Sokan a lekicsinylés meg- nyilvénítását látják benne. Erről árulkodik ez a kijelentés is: „Lekollégáznak lépten-nyomon”, A kolléga megfelelő használatáról ezek a beszédhély- zetbeli megnyilatkozások bizonykodnak: „A Lajosváros- ban még nehezebb körülmények között dolgoznak i kollégák” (Egy orvos meg. jegyzése! Népújság, 1981 jan. 18.). — „Az egyik kolléga így sommázta a doL léga így summázta a dolgot: nem kell mindenkinél! tanítani” (Egy pedagóguf véleményéből: Magyar Hír. lap, 1981. jan. 18,). Az ilyen használati formák is gyakoriak: „Hígy. gyék el televíziós kollégáink, nem a demagóg szó] belőlünk” (Kritika, 1981. jan. 1.). — „Életfelfogásban fényévnyi távolságokra van a kollégák egy része egy. mástól” (Élet és Irodalom; 1981. jan. 17.). — „A segítőkész autóskollégának eL: megy a kedve legközelebb a hasonló gesztustól” (Nép- szabadság, 1981. jan. 18.). Dr. Bakos József
