Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

Orvos az üzemben Mi a panasza?... (Fotó: Szabó Sándor) Pusztai Ágoston hatvani tárlatáról És ha már ennyit elmond­tunk Pusztai Ágoston hat­vani bemutatkozása kapcsán, a Szobrokra erőltetett külö­nösebb belemagyarázés, fi­lozofálgató* nélkül, akkor hozzátehetjük azt is, hogy szuverénül és tartalmasén illeszkedik a fiatal művész abba a konglomerátumba, amit kortárs szobrászatként emlegetünk, Szuverénül, mert szerte hallgatózva, de a ta­nulva fejlődés elvei alapján teremtett rövid idő alatt többrétű, ugyanakkor öntör­vényű művészetet. És tartal­masán, mert nem Ő csodál­kozott az őt körülvevő vi­lágra, hanem annak kisebb- nagyobb csodáit építette tu­datosan, olykor föltzzó gon­dolatisággal, másutt manuá­lis indulattal eddigi pálya- útjának gyalogköveibe. Mást nem is kívánhatunk ne-' ki összegezésként, mint. hogy e köveken, a fölívelő, de ke­gyetlen kaptatókkal irdalt úton, mind messzebbre jus­son, s közben olykor talál­kozzék pár pillanatra a bol­dogsággal. A művésziét legszigorúbb feltételei Oz ilyen pillanatoki Moldvay Győzd f Nemrég hallottam egy epés még,jegyzést. Aki mondta, ugyanúgy igazgató volt, mint az, akire mondta: I — De felvitte az isten a i dolgát, Már saját receptírója iá van. Ezentúl már csak le- í telefonál a titkárnője a föld. szintre, hogy: „Doktornő drága, a főnöknek legyen szíves felírni valami jó kis nyugtatót”. Tessék! És még mondja valaki, hogy nem ! élünk jól. ! Igazgatói receptíró a vál- ! lalatnál? Közpénzen? Ez I lenne a lényege az üzemi or- I vosl munkának? Aligha. ! Megtervezték j a rendelőt is F Van az állami építőknek ' egy új központi telepük ' Gyöngyösön. Néhány évvel ezelőtt készült el. Á föld- ! szintjén található az orvosi I rendelő is. I Váró, három székkel, egy szekrénnyel és r •/ lepedő­vél, nylonnal letakart sez- lonnal. Egy keskeny ajtó az öltöző fülkébe vezet. Ben- tebb a rendelő, aztán még egy kis szoba, a vizsgáló. Szekrény, asztal, Rzék, kis üvegesszekrény, vízcsap. Spártai egyszerűség. Minden megtalálható itt ahhoz, hogy dr. Pörgess Má- [ ta végezhesse orvosi munká. | j át. — De azért nagyon hiány­zik egy olyan szék, amelyet forgatni lehet. Alkalmassági vizsgálatokat végezhetnénk a segítségével azoknál, akik a magasban dolgoznak. — Nem próbálta megve­tetni? j — Magyarországon nem gyártják, külföldről besze- | rezni elég drága. De birto- ! kunkban van a műszaki raj- ! za, itt, a műhelyben el is tudnák készíteni. | — Miért nem készítik el í mégsem? I — Mert a műhelytől nem I rendelte meg senki. Anélkül 1 pedig nem lehet legyártani. | — Kérte már az illetéke­I teket? I — Akivel kapcsolatom van. I mindenkinek szóltam. Meg 1 is hallgattak, egyetértettek velem. és.., I — A rendelő viszont na- I gyón praktikus, célszerű. j — Ezt már eleve így ter- ! vezték meg, nem utólag ala- 1 kítottók ki. De ha engem ' megkérdeztek volna annak idején, bizonyos módosításo­kat kértem volna. — Miért nem kérdezték meg? 1 — Mert még akkor nem dolgoztam itt, mint üzemi orvos. • ! — Mi a legnagyobb gond­ja? — Nagyon nehéz munkát találni azoknak, akik nem folytathatják korábbi tevé­kenységüket. Egyszerűen nincs hová tenni őket. Pil­lanatnyilag néhányan itt bent „festegetnek". de csak azért, mert éppen rákerült» sor a festésre. — Különben hogy érzi magát? — Köszönöm, jól. ’ Ezen a délelőttön meg­vizsgált hét személyt, akik munkára jelentkeztek, tizen­négyen különböző panaszok­március ló* vasárnap kai kopogtattak be a rende­lőbe, öten pedig gondozásra jötték. Dr. Porgesz Mária nem fő­hivatású üzemi orvos. Könnyebb a körzetben is Vajon milyen hatással van az üzemi orvosi munka az általános körzeti tevékeny­ségre? Könnyíti? — Nekem nincsenek szám­szerű adataim erről — vála­szolta a kérdésünkre dr. Bu­dai Mária. — De úgy tudom, hogy általában mintegy húsz százalékkal kevesebben je­lentkeznek a körzetben az üzemi orvosi tevékenység hatására. — És milyen hatással van a táppénz alakulására? — Ha hozzám olyan vala­ki jön panasszal, akinek a munkahelyén főhivatású üzemi orvos működik, meg­vizsgálom, észrevételeimet leírom és elküldöm azzal együtt az üzemi orvoshoz. Ha fekvőbeteg az illető, ak­kor az más. y — Zavartalan tehát az együttműködés a körzeti or­vos ég az üzemi orvos kö­zött? — Velem még nem for­dult elő, de hallottam már olyan esetről, amikor az üzemi orvos eléggé elmarasz­taló véleményt fogalmazott meg a beteg előtt a körzeti orvos megállapításaival kap­csolatban. Ez helytelen, ak­kor is, ha fordítva történik. Jól ismerem az úgynevezett egyszerű emberek felfogását a diplomásokról, hiszen ma­gam is közülük való vagyok. Itt születtem Gyöngyösön. Most pedig „innen” látom azt a hajdani távoli világot. Az orvosoknak jobban kel­lene példát mutatniuk. így jutottunk el az együtt, működés kérdéséhez. A bizonytalan időtényező A rendelőintézetben min­dig nagy a tumultus. Akkor is ezt tapasztaltuk, amikor az integráció ügyében keres­tük fel dr. Molnár Tivadart, aki a járóbeteg-ellátási irá­nyító igazgató főorvoshelyet, tes. Ez a pontos címe. — Jó volna, ha az együtt­működés során a párhuza­mos vizsgálatokat kizárhat­nánk. De ez függ a benti kollégák magatartásától is. Nem mindegyik fogadja el a kint dolgozók véleményét. Ennek több oka Is van. Függ az üzemi orvos felkészültsé­gétől, gyakorlatától is. — Ügy tudjuk, ma már vonzó az üzemi orvosi be­osztás. — Így van. Nem kell sen­kit agitálni erre. Sőt! A nagyüzemek lakást adnak, a fizetés is jó és nincs például éjszakai ügyelet sem. Na­gyon sok a jól képzett szak­orvos az üzemekben. — Mennyire érzékelhető az integráció a gyakorlatban? — Sokféleképpen. Példá­ul: havonta tartunk tovább­képzést. ahol nemcsak elő­adás hangzik el. hanem a konzultáció is adott. A leg­többször nemcsak a papíro­kat küldi a beteggel a ren­delőbe az orvos hanem fel­veszi a telefont is. Ritka még az olyan eset. amikor az or­vos maga is jön a beteggel. Jó volna az is, ha benti, in­tézeti kollégát hívna ki kon­zultálni bizonyos esetekben az üzemi orvos. De hát az idő... ! Hiszen a havonta megtartott továbbképzés ide­jén például nem marad kint egyetlen orvos sem. ha azt vesszük. Itt is az Idő... ! Igen. az idő. Ami nemcsak pénz. hanem sokkal több annál: maga a soha vissza nem hozhatatlan és soha be nem pótolható idő. Egy kézbe fut össze Qyöngyösön is büszkék arra. hogy kiépítették az üzemi egészségügy integrá­cióját a kórházzal. — Van olyan üzemi orvo­sunk. aki részórában szak- rendelést vagy szakuondo- zást végez, vagy részt vesz egy-egy kórházi osztály mun­kájában hetenként egyszer, a szakmai nap keretében. Van­nak. akik osztályos ügyeletét is vállalnak — hallottuk dr. Mátyus Lászlótól, a kórház igazgató-főorvosától. Mindez a progresszív be­tegellátás iegyében zajlik. Az üzemek Is támogatják ezt a törekvést. ..hiszen az in­tegrációból keletkező szak­mai biztonságot a vállalati dolgozók egészségvédelmében hasznosíthatja az üzemi or­vos. — Milyen a felszereltsége az üzemi rendelőknek? — A területünkön sok olyan nagyüzem működik, amely minden lehetőt meg­ad eszközökben is az ered­ményes egészségügyi tevé­kenységhez. Ezeknek a ren­delőknek a műszerezettsége Jóval magasabb az előírtnál. — A végső cél az emberek egészsége. — Adataink vannak ar­ról, hogyan alakult a táp­pénzes napok száma, hányán jelentkeznek rendelésre a körzetben, az intézetben. Mindennek nemcsak gazda­sági jelentősége nagy, hanem főként az egészségügyi haté. sa. Nekünk, orvosoknak, pe­dig ez a legfontosabb. Végül: ha fel is írja a „jó kis nyugtatót” az üzemi or­vos a vállalat igazgatójának, munkájának nem ez a lé­nyege. Évente hatvanezerné! több embert vizsgálnak meg abban a valamivel több mint tíz. üzemben Gyöngyösön és környékén. És ha az idő az ő számuk, ra sem végtelen, mégis több lehetőséget nyújt, miqt a körzetben, vagy a szakren­delőben. Hogy az. üzemi or­vosi munkáról készült össz­kép nem kifogástalan, hogy még azon is van korrigálni való? Persze. Ez természe­tes. Kérdés, mennyi időt igényel a szükséges korrek­ció. De azért ne feledjük: ma már az orvos is ott dolgozik az üzemben. G. Molnár Ferenc 2. Ahogy az IE-s Trabantos is a hetedikről, aki miköz.ben másodszor pillant le a Zsi­gulijára, észreveszi az újság­kihordót; pontosan 4 óra 55 perckor jön végig a ház. élőt. ti járdán, s nagy zöld vá­szontarisznyájával befordul a kapun. Az IE-s egy pilla­natig arra gondol, hogy it( várja még az újságost, s még borotválkozás előtt a nagy­szobában futja át a sportol­dalt és a főbb címeket, ké­nyelmesen belesüppedve a bükié huzatú. szivacsos ülő garnitúrába de aztán észV kao. hogv hiszen az a vilá már elmúlt amikftr a postás vagy-az újságos feljött a la­kásokig. Nem is való már másra az ajtókon lévő levél­A Hatvani Galéria új ki. állító művésze. Pusztai Ágos­ton, akinek húsz szobrát, dombormüvét látni a tárla­ton, a Kiskunságból szárma­zik. s eléggé változatos, ám viszonylag rövid életút friss állomásaként az egri t«Ű. vésztelepcn talált tartósnak ígérkező otthonra Ml kíván­kozik most ide egy aüahar, rnincöt éves fiatalember élet­rajzi adataiból? Néhány tó. mondat mlnd'»nk»ppen Akasztón születik. Érettségi Budanes'en Sportszerelem Tucatnyi pálma szabadfogá­sú birkózásban Sea»dmun kás esztendők 1903—00 kö­zött, Azután keramikusként szerez diplomát az Tparmű- vészét! Főtsko'án Maid mos­tanáig tartó alkotó évtized Ónálló tárlatok Derkovtts. ösztöndíj. Hazat és külföldi csoportkiállítósok. E változatos pályaív — véleményem szerint — hasz­nára vált Pusztai Ágoston­nak. A sok ütközés, küzde­lem. az életsors számtalan próbája építően hatott mű. vészeiére. Az impulzusok, a más-más előjelű benyomá­sok ugyanis témában, érdek­lődésben gazdaggá, megol­dásban sokrétűvé tették munkásságát. Tükrözik ezt mostani szobrai, dombormű­vei, egyben azt is tanúsít­ván. hogy a kísérletezés, a talán még kevéssé homogén, kevésbé végleges hang töb­bet mondhat, mint azon pá­lyatársaké, akik konfliktusok nélkül, tehát valójában ké­nyelmesen tanultak bele a mesterségbe, nőttek bele a társadalomba. Hogy azután a legmesszebb kerüljenek magától az, élettől, a közös­ségi életformától, minden kultúrák éltetőjétől. Pusztai elénk tárt, mű­vekben megfogant munkás­sága — hitem és meggyőző­désem! — így igazabb ama- zokénál, ennyivel több a tá­voli kikötőkben szélcsendes vizeken bevitorlázó hajóso­kénál. Hanem most már mi­lyenek a Pusztai-szobrok összetettségükben? Hogyan formálta meg igazságait a fiatal alkotó? Szükség szerint: durva­érdesen. mint a természet­ből kiszakított ..őskor". aminek kövületéhez csak agancsokat kellett hitetnie, hogy évezredeket utazzunk vissza az időben. Máskor: anatómiai pontos­sággal és műves-finoman fa­rag. miként ez nyomon kö­vethető a „Kun Madonna” márványbüsztjén, bizonyára az eredetre, az általános származásra, a szülői ház melegségére is utalva. szekrénv-nyílás. mint hogy lecsapódó alumínium tetejé­vel hezörögjenek, ha valami miatt a ház lakó] mégis be­szólnak egymáshoz. Aki a csengőt nyomja meg. arról biztosan tudni lehet, hogv nem ebben a házban lakik — Tehát a reggeli lapokat i> csak a félemeleti levélszek­rénybe dugják. így az IF, fiatalembernek le kell mon dania a korai olvasásról. Na majd a gyárban! Addig is bekapcsolja a táskarádiót, és bevonul vele a fürdőszoba. Ha. A rádióban valami agy- öblögető zene szól hírek'-- majd néhány nem múlva öt óraj Reggeli Magaz' mondanak, addig megmos; szik. De alig nyitja ki a vízcsa­Ha kell: fehér, kristályos márványcsillogásból villant­ja! felénk a szitakötöszárnyak között — „Szitakötő" — megigézett emberies arcot talán a röppenő, az illanva világra születő és a termé­szettel egyazon élet jelképét És ha még mindig kell: reliefjein a kertlombok sej- telmességébe oldja a kívánt, a megigézett testiséget, elfor­duló, máákor felénk fordí­tott, éppencsak derengő női testek érzéki formakincsével toldva meg művészetének eddigi jegyeit. A Pusztai-torzók pedig? Férfivágyra hangszerelt, bu­jaságukban Is tiszta testtá­jak, az Asszony-mítosz dal­lamai. Vörös márványból: érzékenyen faragva. Feketé­ből: ősi Istenszobrok, idolok léegyszerűsített, kései ríme­ként. De más-más világ, más- más megközelítése a válasz­tott témának a ,.Repülés kezdete” két kis bronza is. miként az „öreganyám" ke­ményen. nosztalgia nélkül fába faragott, szikár alakja tájhoz-korhoz kötött típus és az Időtlenség fogalmazványa egyszerre. pof. s még csak a meleg vi­zet engedi, hogy kifolyjon a csövekből az állott langyos víz, hiszen csak ezután tud­ja a keverőcsappal beállíta­ni a megfelelő hőmérsékle­tet — tehát még mindig ez­zel bíbelődik, amikor elhall­gat a zene. és megszólal a ródióbemondó. „Kossuth rá­dió, Budapest, a pontos idő 5 óra”, öt sípszó hallatszik, majd a Reggeli Magazin szignálja. Utána egy kelle­metlen hangú nő kezd el hadarni, illetve nem is ha­dar. csak valami furcsa, rosszul hangsúlyozó patto­gással igyekszik ellensúlyoz­ni gyengécske és kellemetlen tónusú hangját. Jó reggelt kíván, úgy is mint a Reggeli Magazin szerkesztő-műsor, vezetője, és közli, hogy ma 1979. szeptember 14-e. pén­tek van. A nap 5 óra 19 perckor fog kelni, kellemes enyhe az idő. Budapest fö­lött az égbolt derült, a hő­mérséklet 15 Celsius-fok. — \z IE-s. aki már beállította a keverőesapot, de még nem döntötte el. hogy átkapcsol ja-e zuhanyra, vagy csat mosakodjon, az egész szö­vegből csupán a napfölkelté- re kapja fel a fejét. Honnan tudja ez. hogv pont 19 perc múlva fog fölkelni a nap'1 ’i különben is. már teljesen ’ ' gos van akkor meg mi ■ ítte világít? „Mást hallgassák meg» a nagyvilág híreit” — pattog­ja a műsorvezető-szerkesztő, közben indokolatlanul — érj telemszerűen Indokolatlanul — különválasztja a nagy és a világ szavakat. Persze, va­lószínűleg a levegője fogyott el, mert közben sóhajt is egy nagyot. De a híreket már egy erős hangú férfi olvassa fel: „Az ENSZ főtitkára sze­rint a nemzetközi politikára kedvező hatással van a nagy­hatalmak közötti viszony ja­vulása. Waldheim az ENSZ- közgyűlés jövő kedden kez­dődő ülésszaka elé terjesz­tendő beszámolóban külön kiemelte a II. SALT-megál- lapodás aláírását, valamint a kínai—amerikai viszony ja­vulását. A dokumentum sze­rint a legfőbb gondok jelen­leg a Közel-Keleten. Áfriká déli részén és Cipruson van­nak. Waldheím beszámolója a többi között hangsúlyozza, hogy az izraeli—egyiptomi külön megállapodás új hely­zetet teremtett ugyan, de a tartós rendezés csak a pa­lesztinok jogainak biztosítá­sával képzelhető el. Iránban vallási vezetőkre bízzák a legfelsőbb állami hatalmat. Az alkotmányozó bizottság ugyanis már elfo­gadta azt a cikkelyt, mely­nek értelmében a nemzet ügyeinek irányítója a min­denkori síita vezető. Ugyan­csak Teheránból kaptuk azt a hírt, hogy az igazságügyi minisztérium visszakapja a felügyelet jogát a börtönök felett.. (Folytatjuki Asszony (Fotó; Szabó Sándor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents