Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

V A tavaszi divat jellemző­je a klasszikus hullám, nosz­talgikus beütésekkel. Ez ál­talában nagyon nőies hatású, természetesen főként a női divat területén. Már 15—22 éves kor közötti igazi fiatal lányok is igyekeznek világ­szerte behódolni ennek az új — de mégis régi divatkon­cepciónak. A februárban Párizsban lezajlott, divathét résztvevői egyöntetűen a fentiekkel ér­tettek egyet, pedig a világ különböző részeiből sereglet­tek össze. Az elegáns divatot a praktikum is jellegzetessé teszi, és így a sportos hatás is befolyásolja a modellek összeállítását, variálási lehe­tőségeit. A társanyagok fel- használása egy-egy öltözéken belül továbbra is jellegzetes. Már jó ideje a tompa, sötét­érett színek társítása volt a divat; most erőteljesen hang­súlyt kap a fehér, világos drapp és szürke; valamint a kék árnyalatok, a dzsungel­színek és kiegészítőként a türkiz, erős rózsa és sárga, frappáns megoldással. Modelljeink a rajzokon: kosztümök különböző stí­lusban. 1. Újklasszikus: min­den darabja külön más-más ruhadarabbal is hordható. A nagykockás fésűsszövetből készül a sálgalléros zakó, pepitakockás a bő szoknya, azonos színezésű a mellény, de elütő színű a paszpolozá- sa az egyik. társszínből. A kétsorosán záródó, álló nya­kú blúz is paszpolozott. 2. Chanel zsánerű kosztüm, amely nemcsak Párizsban, hanem az egész világon „fa­vorit”. Laza, könnyű, színes szövetből — a fonalszínek- kel azonos horgolt. paszpól­lal. Újabban már a kötő­hurkoló ipar is felhasználja e divatstílus alkalmazását. A rajzon látható modell egyenes vonalú szoknyával, gombolás nélkül készült. Csinos hozzá a könnyű, csí­kos zsorzsettből készült mas­ninyakú blúz. 3. Dzsungel-stílus, a szafari kabátka — kord nadtóg, csí­kos megkötött nyakú blúzzal. A színei: oroszlándrapp, na­túr és fahéj. Nádor Vera A vizipátm Közkedvelt és tartós szo­banövény a vízipálma. Dud_ va szárú évelő, kedvező kö­rülmények között másfél mé­ter magasra is megnőhet. Hosszú, vékony szárai végén a levelek körkörösen, válta­kozó állásban találhatók. A vízipálma nagy előnye, hogy levéldugványozással Is szaporítható! Levéldugványok készíté­sekor a szárat a levélörv €biNéHMfm 1881. márcins 14., szombat alatt egy-két centiméteres csonkkal kell levágni, s a biztonságos eredés érdeké­ben a leveleket egyharma- dukra célszerű visszakurtíta­ni! Ezután a dugványokat vízbe kéül helyezni,. úgy. hogy a dugványok a víz szí. nén ússzanak, de szárrészük a víz alatt legyen! Nedves homokban is gyökereztethe- tők. A gyökeresedéi akkor a legtökéletesebb, amikor a levélörv tőrésze is a homok­ba kerül. Minden egyes le vélke tövéből egy-egy hajtás fejlődik. Meggy ökeresedés után az apró növénykéket szétszedjük és becserepez- zük. Sz. Cl. Beszélgess velem... Ki ne ismerné a karikatu­rista témáját, a férjet, aki' újságjába merülve se nem lát, se nem hall, s közben felesége süt. főz, varr. neve­li a gyermekeket, és zsörtö­lődik: mindig csak azt az átkozott újságot bújod, soha sincs időd a számomra, hogy beszélgess velem... De legalább ennyire gyako­ri, ha nem is karikatúra­téma az anya, aki morcosán, idegesen zavarja arréb a be­szélgetni, kérdezősködni aka. ró gyerekét azzal, hogy: nem látod, tele a kezem munká­val és még te is hátráltatsz, eredj szépen játszani. És mennyire ritka sajnos a szülök, házastársak egy­más közti bensőséges beszél­getése. Vajon csakugyan ennyire szűkében vagyunk az idő­nek? Vagy inkább a család­tagok egymás iránti érdeklő­dése csappant meg? Fárad­tak vagyunk? Annyira fá­radtak, hogy nem kívánunk beszélgetni a bennünket fog­lalkoztató gondokról? Vagy egyszerűen nem kívánjuk feleségünkkel, férjünkkel megosztani gondjainkat? Akár erről van szó, akár másról, a hiba az hiba. Őszinte szavak, az egymás dolgai iránti érdeklődés, a gyermekkel való beszélgetés nélkül nincs harmonikus csa­ládi élet, de nincs helyes gyermeknevelési gyakorlat sem. A gyermek kérdez. Mi ta­gadás, olykor valóban fá­rasztóan sokat. Örökös miért­jeire válaszolni olykor ne­héz is. Pedig válaszolni kell, sőt, magunknak is kérdezni a gyermek napjai felől. Igaz, sokan elmondják: min­den este megkérdezem a gyereket, feleltél-e, írtak-e be az ellenőrződbe, de vall­juk meg, e kérdezősködés felszínes, arra már szinte oda sem figyelünk, mit vá­laszol. S.a gyermek megérzi az érdektelenséget, s lassan Szocialista társadalmunk­ban mindenkinek lehetősége van arra, hogy egészsége megóvására, betegsége gyó­gyítására csekély hozzájáru­lás fejében (vagy ingyen) ki­tűnő gyógyszerekhez jusson. Ezt a kedvező helyzetet ki is használjuk. A statisztikai adatok azonban azt tükrözik, hogy sokszor nem járunk el kellő körültekintéssel, és túlzott fogyasztással, a gyógy, szerek otthoni tárolásával Veszélyeztetjük egészségün­ket. A gyógyszerek felhalmo­zása azért káros, mert sza­vatossági idejük időközben lejárhat, az összetételük bezárul. És kérdezni mástól fog, nem biztos, hogy part­nerválasztása ezekhez a be­szélgetésekhez. a kérdéseire adandó válaszhoz ízlésünk szerint lesz. El sem hiszik a soha rá nem érő szülők, mennyi örömtől fosztják meg önma­gukat is. Az esti beszélgeté­sek arra is jók, hogy figye­lemmel kísérhesse a szülő a gyermek érdeklődésének, ér­telmének bontakozását. S azt is, mi felé fordul az átlagos­nál jobban a figyelme, mi foglalkoztatja a kis, majd serdülő gyermekét. Így nem is tudnak időben felfigyelni arra, ha a gyerek érdeklő­dése rossz vágányra terelő­dik, esetleg bizalmas barát- jai hatására. Elképzelhetett len a gyermek helyes neve­lése. személyiségének meg­felelő irányba való fejlesz­tése őszinte, kiadós beszél­getések nélkül. Sokszor el­hangzott már, — de talán népi elégszer —, hogy a kis_ korban őszinteségre szokta­tott gyermek később is őszin­te lesz. Nem fordul befelé, s nem érzi a későbbiekben, kamasz korában sem szülői okvetetlenkedésnek, ha meg_ kérdezik, hol járt, hová megy. Az a gyermek, amelyik kiskorában már megszokta, hogy szülei érdeklődnek éle­te apró kis eseményei iránt, az a későbbiekben, a fel­nőtté válás nehéz korszaká­ban is a szülőkben fogja ke_ resni a támaszt, s a későb­biekben is őszintén feltárul szülei előtt. Serdülő korban már sohasem pótolható az, amit a kisgyermeknél el­mulasztottunk. A gyermek nevelése tu­lajdonképpen felkészítése az életre. Bizonyos, hogy az az anya, akinek nincs ideje, türelme a kis gyermekkel való beszélgetéshez, soha nem gondol évekre előre ar­ra, hogy a gyermek felnőtt korában sem igényli majd a házastárssal való őszinte ki­megváltozhat, és ennek kö­vetkeztében az egészségre ár­talmasak lehetnek. Nem helyes a gyógyszerek felhalmozása azért sem. mert átmeneti hiányt okozhat a gyógyszerpiacon és gátolja az arra rászoruló betegek el­látását. Helytelen a gyógy­szerek felhalmozása azért is, mert egy idő után elfelejt­jük, hogy melyik gyógyszert mire és hogyan kell használ­ni. Az is előfordul, hogy va­lamelyik orvosságot más fel­iratú dobozba tesszük, aztán kimegy a fejünkből. Nem­egyszer előfordul, hogy csak azért használunk bizonyos gyógyszert, mert megszoktuk. tárulkozást, mert nem látta a példát. Nem szokja meg, hogy a családban érdeklődni kell egymás problémái iránt. S ezekből lesznek majd tu­lajdonképpen azok a férjek, akiknek „nincs fülük” az asszony mondandójához, azok a feleségek, anyák, akiknek örökké annyira tele van a keze munkával, hogy másra már nem jut belőle. Amikor a felnőttek egy­máshoz való viszonyáról, a házastársak egymás iránti érdeklődéséről esik szó, ter­mészetesen nem arra gondo­lunk, hogy minden hivatali, munkahelyi dolgot el kell fecsegni, de arra igen, hogy osztozzanak egymás örömei­ben, gondjaiban. Hogy a férjnek, vagy feleségnek el lehessen panaszolni az eset­leges bántalmakat is. Kü­lönösen fontosak az esti be­szélgetések azoknál a fiata­loknál, ahol élve a gyes le­hetőségével, otthon van egész nap a feleség. Fiatal asszo­nyok joggal várják el a na­gyobb törődést. Az ilyen asz- szonyoknak kétszeresen fon. tos, hogy a férj találjon időt, és legyen türelme meghall­gatni a napi problémákat, mert ez a beszélgetés old­hatja némiképp a négy fal közé való bezártság érzését. Nem titok, elsősorban ott tudnak egymáshoz időt sza­kítani a házastársak, ahol ezt az igényt már hozták magukkal régi családi körük­ből. Rohanó élettempónk mellett is szükség van ezek­re az esti beszélgetésekre. Törődj egy kicsit velem is, — hangzik el számtalanszor a házastárs, vagy a gyerek szájából. S nem lehet senki annyira leterhelt, hogy e ké­résnek eleget ne tegyen. Mert a harmonikus családi légkör létszükséglet is, ah­hoz, hogy a hétköznapok két­ségtelenül meglevő hajszolt- ságához erőnk legyen. Deák Rózsi Meg sem próbáltuk, hogyan éreznénk magunkat, ha nem szednénk (pl. nyugtató, al­tató tablettát). Arra is szeretnénk felhív­ni a figyelmet, hogy — a gyógyszerek beszerzésének megkönnyítése ellenére — a betegségre utaló panaszok orvoslása céljából az orvost kell felkeresni! Ne akarja magát senki gyógyítani, sem a saját elképzelése, sem mások tanácsa alapján! Ne pazaroljuk a gyógysze­reket, csak azért, mert köny- nyen. olcsón juthatunk hoz­zá, hanem a szükségletnek megfelelő mennyiseget vásá­roljunk belőle. F. K. Töltött alma Hozzávalók 4 személynek: 4 pirosra érett alma, a töl­telékhez: 5 dkg cukros pör­költ mandula, 2 evőkanál joghurt, vagy tejszín, 2 evő­kanál pörkölt mogyoró, 5 dkg cukor, valamint kevés zsiradék, alufólia, vavilia- fagylalt. Az almákat félbevágjuk és a magházat eltávolítjuk. Az almákba kis mélyedést vá­gunk. A töltelékhez valókat egy tálba tesszük és elkever, jük. Kávéskanál segítségé­vel az almákba töltjük. Az almákat bezsírozott főzőlap­ra helyezzük. Lehet az al­mákat alufóliába is göngyöl­ni, úgy, hogy a tetejét sza­badon hagyjuk. Előmelegí­tett sütőben körülbelül 20 percig sütjük. A sütőből ki­véve, melegen tálaljuk. Te­tejére tetszés szerint egy- egy gombóc vaníliafagy latot teszünk, Tejszínes vaniliapuding Hozzávalók 4 személynek: l csomag vaniliapuding-por, 5 dkg cukor, 1 csomag vani- liacukor, 4 dl tej, 1 pohár tejszín. A pudingport a cukorral, vaníliacukorral és kevés tej­jel elkeverjük. A tejet egy edényben felforraljuk. A pu­dingporkeveréket habverő­vel a forrásban lévő tejhez keverjük. Majd a tejszínt szintén a tejbe öntjük. Le­hűtve tálaljuk. Málnakrém Hozzávalók 4 személynek: 3 tojás sárgája, 7 dkg cukor, 25 dkg friss vagy mélyhű­tött málna, 4—fi csomag zse­latin, 1,5 dl tej. A tojások sárgáját cukor­ral habosra keverjük, majd a málnát hozzáadagoljuk és elkeverjük. A zselatint me­leg vízben (előírás szerint) feloldjuk. Óvatosan a mál­nakeverékhez adjuk. Majd hűtőszekrénybe tesszük. A tejszínt felverjük és amikor a krém már keményedni kezd, rátesszük a habot. Gyümölcstúró Hozzávalók 4 személynek: % friss sovány túró, 1,5 dl tejszín, 3 evőkanálnyi cukor, 1 csomag vaniliacukor, különféle friss gyümölcs, vagy kompót. A túrót tálba tesszük és habosra keverjük. Majd a tejszínt fokozatosan adagol­va hozzáöntjük. Cukorral és vaníliacukorral ízesítjük. Rövid időre a hűtőbe tesz- szük. A hűtőből kivéve is­mét felkeverjük és tálaljuk. Friss gyümölcsöt teszünk rá. A gyümölcsöt (almát, kör­tét stb.) esetleg feldarabol­va tesszük rá. Adhatunk hozzá epret, málnát, szed­ret. ríbizlit, stb. a szezonnak megfelelő gyümölcsöt, vagy kompótot. Vitamindús es íz­letes! Felhalmozott gyógyszerek Téli terhek — tavasszal Ma már mindenki- tudja, hogy a tél folyamán az élel­miszerek C-vitamin-tartalma folyamatosan csökken, csak az a baj, hogy ez a megálla­pítás a panaszok olyan sze­métládájává vált, amibe minden belefér. Ha megkér­dezzük a panaszkodót, hogy mit érez, nem tud határozott választ adni. A legtöbben azt mondják, hogy olyan furcsa, kellemetlen érzés, amiben a végtagok elneheze- riése, az izmok erőtlensége, levertsége, a kedvetlenség, az érdeklődés hiánya, a pihenés és alvási vágy a legjellem­zőbb tünetek. A minap va­laki azt mondta, hogy úgy érzi. mintha agyondolgozta volna magát, pedig semmi­vel nem tett többet, mint máskor. Érdekes, hogyha r panaszirodákat bármilye gondosan megvizsgálják, sem­miféle szervi elváltozást nem találnak náluk. Ez lenne az az úgynevezett „tavaszi fá­radtság”. ami már a tél de­rekán jelentkezhet a nehéz ás könnyű fizikai munkát végzők, Illetve a testileg könnyűnek látszó ülő és szellemi dolgozók közt egy­aránt. Ez már azt is bizo­nyítja, hogy a fáradtságot nem is az izmokban, hanem a központi idegrendszerben — elsősorban az agyban — kell keresni, és kialakulásá­ban komoly szerepe van a vegetatív idegrendszernek. A kutatók már évtizedek óta észlelik, hogy az évsza­kok változásai a szervezet életritmusát befolyásolják. Az őszi rövidülő, és a téli rövid napok alatt a környe­zetváltozás ' nemcsak a ke­délyállapotra. hanem az egyes szervek működésére is ráüti bélyegét. A további lépés a pana­szok okainak feltárásában az. amikor azt bizonyítják hogy a panaszok részben r megváltozott táplálkozásban kereshetők, és az a vitamin-, elsősorban a C-vitamin-sze- génység lenne. Tudjuk, hogy a táplálékok C-vitamin-tartalma a tél fo­lyamán fokozatosan csökken. Ugyanakkor a mérsékelt ég­öv évszakártalmaként as itt élők vitaminigénye tavasszal megnövekedik. Ez az egy­mást keresztező folyamat okozza a C-vitamin-szegény- ség ma már ismert tüneteit, a gyulladásra való hajlamot, a vérszegénységet, a fertőzé­sekkel szembeni ellenállás csökkenését, a növekedési za­vart. a sebgyógyulás las­súbbodását és a panaszok együttes jelentkezési formá­ját, amely tavaszi fáradtság formájában jelentkezik, de nemcsak tavasszal, hanem bi­zonyos körülmények között már a tél derekán is. Az egész panaszkomplexum persze, ha nem is írható teljesen a C-vilamin-sze- genvség rovására, az biztos, hogy kialakulásában az A- ós B-vitamin mennyiségének csökkenése is hátrányosan érezhető. ... és még valamit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Feltétlenül számolni kell az egyéb lezajlott betegségek után visszamaradt legyen- gültséggel, elcsigázottsággal. Az egymást gyorsan váltó fronthatások — a vérsavó kémhatásának eltolódása mi­f tt — fokozzák az iclegrend- zeri panaszokat és a görcs­készséget. Sőt. a fekélybetegség is mutat bizonyos szezonalitást, Tavasszal a fáradtságot az ilyen — ugyancsak az ideg- rendszer egyensúlyzavarára épülő — elváltozások okoz­hatják. No és a tanács? Aránylag rövid: először vitamindús táplálkozás, elsősorban a C- vitamin-szükséglet napon­kénti biztosítása, másodszor a szükséges pihenésről való folyamatos és rendszeres gondoskodás, harmadszor mély lélegzetvételekkel friss levegőn a tüdő kiszellőzteté­se, illetve a tüdőben vissza­maradt levegő kicserélése és felfrissítése. Végül a szeszes­ital-fogyasztás és dohányzás csökkentése és kiegyensúlyo­zott életrend megszokása .. 1 hogy átvészeljék a fáradtság évszakát, a telet és a még veszedelmesebb télutót. Buga doktmr \ Desszertek

Next

/
Thumbnails
Contents