Népújság, 1981. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

Nem divatos — de fontos téma Telepüi#s@inlc tisaet^i®«Ég«s©rt Májusra minden kiderül Álszerénység nélkül a hevesi ABC-áruházról Egy röpke kis megbeszélés a régiek közt: Szabó István, Ve. rés József, Vrabecz Józsefné és Guba Istvánná. (Fotó: Perl Márton) AZ ORSZÁGOS környezet­és természetvédelmi prog­ram során központi, vala­mint megyei tanácselnöki utasítások kiadásával intéz­kedtek tavaly a település- tisztaság további javításá­ról. ..Szűkebb hazánkban” is határozottabb törekvések kezdődtek a bevezető és bel­ső utak, a lakóházak, illetve a különböző üzemek, in­tézmények, illetve szomszéd­ságaik nagyobb rendben tar­tására, a korábbinál szigo­rúbban iparkodtak a sza­bálysértőket megfékezni. Fo­kozottabban alkalmazták a bírságolást például a kü­lönféle hirdetések, falraga­szok tiltott módon való el­helyezése esetén vagy ép­penséggel a közterületek más rongálóival, 'önkényes elfoglalóival, olykor-olykor a vadkempingezökkei szem­ben is. Városainkban és kiemelt üdülőterületeinken 1980. december 31-ig, másutt pe­dig az idei június 30-ig tették kötelezővé a szemét- lerakó helyek és a gyűjtő­telepek körülményeinek fe­lülvizsgálását vagy a célra megfelelőbb állapotok meg­teremtésének előkészítését. Ahol szükségessé vált, ott a helyzet javításához is hozzáfogtak. Mint erről a megyei kör­nyezet- és természetvédel­mi bizottság napokban tar­Az Elzett néhány kereset­tebb épületzára tavaly időn­ként eltűnt a boltokból, an­nak ellenére, hogy az 1979. évinél 800 ezer darabbal többet szállítottak a hazai fogyasztóknak. Az átmeneti hiányok megszüntetésére, a megnövekedett kül- és bel­földi igények kielégítésére ezekben a hónapokban bel­ső, kapacitásfelszabadító gy á rtásá tcsopor tos í tásoka t hajtanak végre az Elzett Művek gyárai között. A zár- és lakatgyárba ke­rül át az épületzárak egy része a soproni gyárból, ahol (ott ülésén is szó volt: a legfontosabb munkák szá­mottevő anyagi támogatást élveznek. Így Eger, Gyön­gyös, Hatvan, Heves, Lő­rinci, Pétervására, Egerese­in, Szilvásvárad és Bélapát­falva kap jelentősebb segít­séget tennivalóinak elvég­zéséhez. A MEGYESZÉKHELYEN az idei évben nem keve­sebb, mint hatvanmillió fo­rintot terveztek állami cél- csoportos beruházásként egy új, az eddiginél kielé­gítőbb szemétlerakó hely kialakítására és július 1-i megnyitására. Egyidejűleg pedig felszámolják, lezár­ják a régit, s területét visz- szaadják a tsz-nek terme­lésre. Gyöngyösön a város és a környékbeli községek számára egymillió forintos ráfordítással az egykori tég­lagyár bányagödrét kívánják hasznosítani a továbbiak­ban összegyűjtött hulladé­kok tárolásánál, megsem­misítésénél, miután a je­lenlegi telep egyre kevésbé féléi meg a követelmények­nek. A munkák alkalmával még az elmúlt esztendőben elkészült a megközelítést biztosító út alapja, s az itt dolgozók részére társadal­mi akcióval sikerült felújí­tani a szociális létesítmé­nyeket. Folytatásként pedig kerítés építése, erdősáv te­lepítése, a bányagödör víz­viszont az így felszabaduló munkaerő éppen a legkere­settebbekből gyárthat többet. A zár- és lakatgyárban már felkészültek a megnö­vekedett feladatok ellátására. Budapesti telephelyükről a a szécsényl egységükbe köl­töztették le teljes egészében a bútorzárak gyártását, ahol ezek fogadása nem okoz kü­lönösebb nehézséget, mert régebbi termékeik iránt meg­csappant az érdeklődés. Az átszervezés eredménye­ként az idén mintegy 300— 400 ezerrel több épületzár érkezik a boltokba. elvezetése s bizonyos gép- beszerzés került a program­ba. S ugyancsak idei befe­jezés mellett Hatvanban — 1,2 millió forintos költség­gel — a szeméttelep bőví­tésén fáradoznak. Kiemelt üdülőterületeink közül már csak Szilvásvára­don nincs szervezett sze­métszállítás. s Mátraszent- imrén okoz gondot az össze­gyűjtött hulladékok tárolá­sa. Az előbbin is tervezik azonban az említett hiá­nyosság megszüntetését, míg az utóbbin új telep kialakí­tásának lehetőségeit kere­sik, illetve más megoldás­sal próbálkoznak. A jelen­legi hely ugyanis erőtelje­sen veszélyezteti a környék országosan is páratlan víz­minőségének állapotát. A MEGÉLÉNKÜLT IGYE­KEZET következtében nap­jainkban megyénknek már csak néhány települése nél­külözi a szükséges köztisz­tasági területet: az epri já­rásban három, a gyöngyösi­ben és a füzesabonyiban pedig egy-egy községben kell pótolni a mulasztást. A helykijelölés azonban mindegyikben még az idei első félévben megtörténik, s így megyénk ismét köze­lebb lép az idegenforgalma miatt az átlagosnál jobban elvárt tisztaság felé. Háziasszonyok, figyelem! Uj tisztítószerek hazai alapanyagból A háziasszonyok második műszakjának megkönnyítésé­re új, szilárd súrolószer gyártását kezdte meg a Kozmetikai és Háztartásvegy­ipari Vállalat zalaegerszegi gyára a helyi állami gazda­sággal együttműködve. Hasonló típusú súrolószert eddig külföldről szerzett be a kereskedelem. A legfrissebb — a BIP-esaládhoz tartozó — termékéhez is a most el­készült alapanyaggyártó üze­mében előállított, illat- és festékanyagot használja fel a gyár. Az idén több száz tonna Zalabetain, Zalefen és Alfozid T—25 nevű készít­ményt gyártanak, amelyek­ből a korábbinál jobb ha­tásfokú, kézkimélő, finom mosó- és mosogatószereket, korróziógátló autősampo- nokat. gyümölcsillaté hab­fürdőket és ruhaöblítőket ké­szítenek. (Tudósítónktól) A poroszlói Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövet­kezet 1230 tagja közül mint­egy ezer tagnak van háztá­ji gazdasága. A házikertek­ben jelentős mennyiségű ár­pát, kukoricát, többféle ker­tészeti és takarmánynövényt termelnek. A lakosság ellátásában rendkívül jelentős az a ter­mékmennyiség, amelyet az itteni háztáji gazdaságok elő­állítanák. Évente meghizlal­nak négy és fél ezer hízó' a háztájiban levő '370 'eh-' éves hozama csaknem 80 liter tej. Minden évben át adnak 140 hízómarhát, s az utóbbi idiben különösen fel­lendült a házinyúl- és a juh­tenyésztés. Jelenleg már 600 juhot számlálnak a kisgaz­daságokban. A termelőszövetkezet v«e­— Kérek egy kenyeret. — Sajnos elfogyott. — Egvi kiló karajt. — Tetszik tudni. így, ün­nep előtt . . . — ’ Napraforgóolaj? — Sajnos ... Szerencsére a fentiekhez hasonló párbeszédek egyál­talán nem és külön-külön is csak igen-igen ritkán, el­vétve hangzanak el a hevesi ABC-áruházban. Ellenkező­leg: az áruval való ellátott­sága egyenletesen és folya­matosan jónak mondható, s nem kevesek véleménye sze­rint a városi boltokéval ve­tekszik. Valóban — és ezt elsősorban a járásszékhely és a környék lakói, illetve a Hevesen átutazók tudják — sokkal inkább elégedett, semmint elégedetlen embe­rek távoznak vásárlás után az ABC-böl. Két, találomra kiragadott vélemény a vásárlók könyvé, bői: Imán László, Miskolc: Át­utazásaim alkalmából több­ször megfordultam az üzlet, ben, és a legnagyobb elis­meréssel vagyok a dolgozók segítőkész, udvarias maga­tartásáért. Bencsik János. Kaposvár: Sok elismerés, köszönet a bő áruválasztékért, udvarias ki­szolgálásért és tisztaságért. Az áruház dolgozóinak nagy részét tömörítő Kossuth szocialista brigád vezetője Szabó István. Elsőként tőle érdeklődünk a sikerek össze­tevőiről. — Kilenc taggal, 1966-ban alakult meg a brigádunk. Közülük ma már csak ket­ten vágyónk, Guba Istvánná és jómagam. Első brigád- vezetőnktől, Kovács Dezsőné- től mindenekelőtt a szakma szerétét, a vevők tiszteletét tanultuk meg. Aki nem eb­ben a szellemben dolgozott, az nem is maradt meg ná- lpnk, elment, máshol keres­te a boldogulást. Mi tehát ebben a szellemben nevel­kedtünk, és most erre tanít­juk a fiatalokat. — Mindezek mellett véle­ménye szerint miben gyö­kerezik a sok pozitív véle­mény? — Röviden: a jó tárgyi és személyi feltételekben. A régi áruházban (a mai já­tékbolt és a presszó épületé, ben) már az adott — ked­vezőtlen — körülmények miatt sem volt lehetőség igazán jó kereskedés kiala­kítására. Ezt mutatja az is, hogy az első évbén csupán 7,9 millió forint volt a for­galmunk. Gyakorlatilag vál, tozatlan körülmények között, de 1 elsősorban a szocialista brigád jó munkájának ered­ményeként a bevétel 1975, re 25 millió forintra emel­zetősége időben felismerte a kisüzemi termelés jelentő­ségét és tőle telhetőén sok­oldalú segítséget ad ehhez a munkához. A szövetkezet gé­pei végzik el a háztáji te­rületek, házikertek talajmű­velését. A tehéntartó gaz­dák részére ezerhektáros területen két háztáji csor­dát legeltetnek. Mindezen kívül az utak. az árokpartok, rétek és kaszálók fűtermé­sét díjmentesen bocsátják az állattartók részére. A háztáji takarmánvelJá- tást nagyban segíti a szövet­kezet saját tápkészítő üze­me. A szövetkezet külöp tápelárusító helyet tart fenn a községben, ahol évente 120 vagon sertés- és baromfi­tápot, ezenkívül jelentős mennyiségű szemes takar­mányt árusít. A háztáji ál­lattartás segítésének újabb formája az, hogy a közös te­kedett, megszereztük a szo­cialista brigád címet, elnyer­tük a zászlót, a bronz és az ezüst fokozatot több alka­lommal, is. A nagy változást az 1975- ös év hozta, amikor meg- nyílt a mai, korszerű áru­ház, és duplájára emelke­dett a dolgozók létszáma is. Az újak közül a legjobbak hamarosan maguk is kiér­demelték, hogy tagjai lehes­senek a brigádnak, és az el. ső igazán jelentősnek számí­tó siker a következő eszten­dőben már meg is született. ekkor lettek először arany­érmesek, és ezt az eredményt a következő két évben meg­ismételték, 1979 pedig meg­hozta számukra a vállalat kiváló brigádja címet. A ta­valyi eredmények alapján most további magasabb ki­tüntetésre terjesztették fel őket. Gőz Pál, a Heves és Vi­déke Áfész elnöke: — Most már a szakma kiváló brigádja cím követ­kezne — persze, csak ak­kor, ha odaítélésében felet­tes szerveink is hozzánk ha. sonló véleményen vannak. Ez a közeli jövő titka, má­jusra mindenesetre kiderül. Akár megkapják azonban, akár nem, kétségtelen, hogy a területünkön dolgozó va­lamennyi szocialista brigád közül kiemelkedően az ABC-áruházi Kossuth bri­gád a legjobb. Számunkra éz azért nagyon fontos. mert úgy érezzük, hogy ennek mindenekelőtt vevőink lát­ják hasznát. ják a hasznát." Veres József és Vrabecz Józsefné vezetőhelyettesek nincsenek jelen, amikor az elnök ezeket mondja, még­is. szinte ugyanúgy véleked­nek: — Abból, hogy mi jobban akarunk dolgozni, hogy több­re törekszünk, abból első­sorban a vevők profitálnak. Húsból, tejből és tejtermé­kekből. kenyérből és sütemé­nyekből, mirelit árukból és hénállománvból bérféjésre és hizlalásra helyeznek ki teheneket a háztáji gazdasá­gokba. Jelenleg 17 tehenet vittek ki és fejnek a külön­féle kisgazdaságokban. A nagyüzemi segítségnyúj­tás számos formája él Po­roszlón. A szövetkezet szak­emberei szaktanácsadásokkal, szakmai előadásokkal is se­gítik a kisüzemben folyó termelést. A közös gazdaság külön felvásárló és ügyinté­ző szakembert tart, aki a sertés- és hízómarha-átvételt szervezi, segíti, lebonyolítja. Jelentős segítséget adnak a n.vúltenyésztők részére is. Saját üzemükben készítik a nyúltápot, ezenkívül a du- navarsányi termelőszövet­kezettel közösen látják el jó tenyészanyaggal, szakmai ta­nácsokkal a „nyúlászokat”. Császár István egyéb cikkekből nőtt az áru­választékunk, ez utóbbi kü­lönösen azóta, hogy a régi helyett három új. egyenként ezerliteres mélyhűtőt kap. tunk. Mindez meglátszik az áru­ház forgalmán is, amely 1976-ban 40 millió forintot tett ki, 1980-ban pedig már elérte a 72,6 milliót, ami még akkor is jelentős, ha fi_ gyelembe vesszük az időköz­beni áremelkedéseket. Ha­sonlóképpen sokat elmond a dolgozók munkájáról, hogy 1—1 eladóra az éves forga­lomból 2i9 millió forint jut az elmúlt évi árbevétel alapján. — Visszatérve a brigádunk munkájára — mondja, im­már összegzésként Szabó István — a 25 felnőtt dol­gozóból 21 brigádtag, és ve­lünk dolgozik még 12 tanuló. Vállalásaink kialakításakor mindig arra törekszünk, hogy azok ne öncélúak legyenek, hanem mindenekelőtt vevő­ink érdekeit fejezzék ki. En­nek jegyében már nagyon sok jó kapcsolatot alakí­tottunk ki, pl. a bárándi tésztaüzemmel, a nagyrédei hűtőházzal, a Füzesabonyi Állami Gazdaság húsüzemé­vel és sorolhatnám tovább. Mindez pedig nagyon sok szempontból annak köszön­hető, hogy személyi problé­máink évek óta nincsenek, a kollektíva ereje elejét veszi a különböző áskálódásoknak, veszekedéseknek, így minden energiánkat a munkára, a jó áruellátás megszervezésére tudjuk fordítani. Ez termé­szetesen továbbra is cé­lunk, függetlenül attól, hogy a múlt évi munkánk alap­ján milyen elismerésben ré­szesülünk. Gőz Pál, elnök: — Évek óta nincs munkaerőhiány az ABC-áruházunkban, amely­re az elmondottakon kívül jellemző, hogy igen eredmé­nyesen foglalkoznak a tanu­lók képzésével, a szakem­berneveléssel. Ebből az üz­letből már jó néhányan ke­rültek vezető beosztásba más áruházakba, és ott nagysze­rűen helytállnak. Mindez nagyon szép, kér­dés: a vásárlók is így ér­zi k_e? Pászthi Katalin: (éppen a tejtermékek közt válogat). — Amióta megvan ez a* áruház, mindig idejárok, és van vaj, tőkehús, kenyér, minden, és udvarias a ki­szolgálás — és nagyon sze­retem. Tóth lAszlóné: a járási hi­vatal dolgozója a kasszánál fizet, de ez nem zavarja a rövid nyilatkozatban: — Mint általában, most is mindent kaptam: olaj, hús, kenyér, meg amit lát a ko­saramban ... Szóval a bol­ton nem múlik, legfeljebb én feledkezem meg néha erröl- arról, de erről persze, nem az ABC tehet. B. Kun Tibor ,Nwiisäa,€i 1981. március 11., szombat (MTI) ÚJ MÓDSZER: FÓLIABÁI ÁS OLTVANYKÉSZÍTÉS. Jobh az eredési arány, riividebb idő alatt ,elkészül" az oltvány é< gyorsabb a gépi kiültetés, mint a hagyományos oltványkész, lésnél — ezekre az eredményekre jutottak az 1978-ban kez­dődött kísérlet nyomán a Balatonboglári Állami Gazdaság­ban a fóliabálás oltványkészítéssel. Százezer darabbal vé­geztek üzemi próbát, s az októberi kiszedésnél azt tapasztal­ták. hogy a hagyományos módszerrel eléri 30 százalékos eredés — itt 36 százalékot mutatott. A képen: az új fólia­bálás oltványkészítő gép. (MTI fotó — Gyertyás László felv. r-. Kg) GY. GY, LESZ ÉPÜLETZÁR 300—400 ezerrel több zár a kereskedelemnek (MTI) Nagyüzem a kisüzemért Eredményesen segítik a háztáji gazdálkodást Poroszlón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents