Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

Gubih János tisztessége ARANYBÁNYA, TURBINAOLAJ FŰSZERPOLC Százmilliós anyagmegtakarítás megyénkben A megtakarított anyag: munka! Hiszen minden nyersanyagban, amely ipari hasznosításra kerül, valaki­nek, valakiknek a fáradsága már benne van. Ha tehát anyagot, energiát takarítunk meg. az másutt dolgozó em­bertársaink munkájának megbecsülését is jelenti. Nos. ebből a fajta megbe­csülésből igen jó bizonyít­ványt állítottak ki maguk­ról megyénk iparvállalatai az elmúlt évben — állapítot­ta meg nemrégiben a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsa, amely százmilliós megtakarítást regisztrált! Műszaki fejlesztés — önfejlődés Az elmúlt évekhez képest érdekes és jó irányú válto­zás. hogy ez a hatalmas ösz- ezegű megtakarítás nem a kirívó pazarlások megszün- •tetéséből származott. Tavaly már azok az intézkedések gyümölcsöztek, amelyeket elsősorban a szellem; befek­tetések jellemeztek. Az ol- •csé energia után az olcsó -megtakarítás is a múlté: ál­dozni kell a spórolás lehető- -eégéért. Minderre a leghatásosabb jeszköz ma is a műszaki fej­lesztés. Nemcsak azért, mert a fejlesztés forintjaiból még olyan feladatok is finanszí­rozhatók, amelyek máskülön­ben a beruházás címszó alá tartoznának. Egy példa: az Eger—Mátra vidéki Bor-gaz­dasági Kombinátban tizen­ötezer forintért (!J készítet­tek egy dollárimportból csak másfél millió forintért be­szerezhető zsugorfóliázó gé­pet. Ugyanők oldották meg az 1. számú gyöngyösi pin­cében a csurgásmantes bor­töltést — a premier (hiszen elterjesztés előtt álló mód­szerről van szó!) hetvenezer forint értéket mentett meg tavaly. A Mátraalji Szénbányák műszaki fejlesztési tevékeny­sége 26 milliót ígért tervé­ben — 64,7 millió lett belő­le. Nem csodáról van szó, szisztematikus, átfogó igényű tevékenységről, amelybe be­letartozik a számítógépes készletnyilvántartástól az al- katrészfejújításig sok-sok minden. A szomszédvár, a Gagarm Hőerőmű, két szel­lemes újdonságot is elkez­dett tavaly. Páronként ösz- szekötötték az azonos telje­sítményű blokkok hűtőtor­nyait — ha csak egyiknek kell működnie, az a dupla hűtés miatt sokkal jobb ha­tásfokkal jár. Ezen túl a nyári melegben nedvesítés­sel javítják a Forgó-féle hű­tőelemek hőátadását is — e két ötlet 6,5 millió forintot hozott, csak az első évben. A technológia fejlesztése tehát anyagot, energiát spó­rol meg — de ugyanez ér­hető el azokkal a jobb, új termékekkel,. amelyek már eleve kevesebb anyagból ké­szülnek. Ezekre is akadt a megyében nem egy jó példa, de a tavalyi anyagáremelé­sek felemésztették az ilyes­fajta fejlesztések hatását. Ezek tehát nehezen szám­szerűsíthetők — bár a válla­latok önnön fejlődésében fel­tétlenül számítanak. Import helyett export Ma már alapigazság, hogy a nagy kasszában nemcsak akkor lesz több a pénz, ha többet hoz az export, de ak­kor is, ha kevesebbet nyú­lunk bele — importért. Ezt ismerték fel sok he­lyütt megyénk üzemeiben is. A Finomszerelvénygyár 5,5 millió forintot takarított meg ily módon szalagacélból. A Gagarin Hőerőmű a hazai TA 30-as turbinaolajra tért át az eddigi Teressóról: 2,4 millió a különbség. A Mát- ravidéki Fémművekben ha­zai lakkal vonják be a tőkés tubusokat, hazaival váltják ki a Montalai, a Grace pasz­tákat. A VÍLATÍ-nál magyar gyártmányú zsírtalanítót és bakelitot használnak, alumí­niumra tértek át egyes réz- és bronzszelencéknél — mind­ez másfél millió forintot je­lent, az importanyag és a hazai különbözetekén!;. És ehhez járul még csaknem háromnegyed miíldó forintos megtakarítás fenyöfürész- áruból! És még egy péída a „kis ötlet — nagy haszon” illuszt­rálására : azzal, hogy a bo­rosüvegekbe műanyag dugó kerül a parafa helyett, ti­zenkétmillió forint értékű importot takarított meg a borkombinát! És import he­lyett exportálja a dugót. A IVkmiséivSr” a VÍLATW90* A Kaiéban is &****, hogy egyre nagyobb a feétea­ség a vállalatoknál az effé­le, használható megoldások minél gyorsabb bevezetésé­re. Ennek azonban eseten­ként . határt szab ma még a magyar és az importmegol­dások eltérő színvonala, használati értéke. Van azonban olyan lehe­tőség is, amelyet Űven gon­dok nem árnyékolnak: és ez a hulladékhasznosításé. El­képesztő dolgokat lehetett látni még egy-két éve is MÉH-telepeken: komplett gépek, szerszámkészletek kerültek ebek harmincadjá- ra. Megfordult a világ! A BUBIV egri gyára például saját fahulladékainak fel- használásával ízléses fűszer­polcot, konyhai akasztókat készít. A semmiből jutva a hárommillióhoz, amellyel' ár­bevétele nőtt. És „megvaló­sult” az alkimisták álma is: a kártyacsatlakozók hulladé­kának újrafeldolgozásából 8,4 millió forint értékű arany „keletkezett” a VILATI-nál! Jelezve, hogy a hulladék egyes esetekben tényleg ara­nyat ér. És azt is, hogy az efféle tevékenység egyálta­lában nem „guberálás”; és hogy a nálunk gazdagabb nyugati orsaágok sem ok nél­kül élnek veie — náh*nk sokkal hatásosabba«. Példáink csak a legna­gyobbak legjobbjait sorakoz­tatták fel — annak etteoér-e, hogy az anyagumegtakaritás- ra, importki váltásra másutt is sok a pékla. Legyen az nagy gyár, vagy kisüzem — e tennivaló mindenütt na­pirenden van, és eredmé­nyekkel i6 szcégál. Sem is említett®«: például aat a megtakar káét, amelyet az üzemanyag-utalványok meg­szüntetése hozott és hoz min­den közületi gépkocsinál. Jelezve, hogy saó sincs le­zárt, befejezett folyamatról! Ma is, holnap is készülnek és megjelennek e témakör­ben aook az országos elha- tárosások, amelyekhez Im-ki a maga erejéhez mérten igazítja haeeá sajéttjatt. Te­hát: nincs megállás. Rőbidi Imre (Fotó: Szabó Sándor) Néhány hete zajlott le Budapesten az önkéntes rendőri mozgalom negyed- százados fennállása alkalmá­ból rendezett ünnepség, ame­lyen megyénket — Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, megyei rendőr-főkapitány vezetésé­vel — négytagú küldöttség képviselte. Közöttük voK a nagygombosi Gubik János, aki tizenhét esztendeje te­vékenykedik önkéntes rend­őrként, s ez alatt számos ki­tüntetéssel méltatták hiva- tésérzettel társult ügybuz­galmát, közrendvédelmi helytállását. Tulajdonosa például a „Közbiztonsági Érem” ezüst fokozatának, múlt év decemberében pe­dig a „Kiváló társadalmi Munkáért” érmet kapta meg a belügyminisztertől. A gra­tulációval együtt a múltat idézzük most nagygombosi kis lakásán. Fogataiként kezdte — Szirákon születtem. Fiatalon sok mindent ter­vezgettem, de hát az álmok­nak határt szabott a keserű valóság. Így, szegényparaszti ivadékként, nem maradt mác választásom, csak hogy a he­lyi földbirtokosnál legyek fogatos. Majd jött a háború, vér zivatarral, íyomorúság- gal. pusztulással, amiből nagy nehézségek árán lábölt ki az ország. Jó érzéssel szól­hatok arról, hogy ezért én is tettem egy keveset. Az új magyar hadsereg, az első vasút- és hídépítő zászlóalj katonájaként vettem részt az újjáépítésben. Leszerelvén, 1947 októberben kerültem ide az állami gazdaságba, ahol nem sokkal később megnősültem, s ismét foga- tosként kezdtem dolgozni. De mennyivel más volt ez, mint az uraságnál. Megha­tározott munkaidő, tisztessé­ges bér, továbbá az a tény, hogy az itteni alkalmazottak érdekeit messzemenően fi­gyelembe vették. Közben fiunk, majd unokáink szü­lettek, s így lett végül ke­rek, teljes a családi életünk! Első a közvagyon Tizenhét esztendeje an­nak, hogy az akkori körzeti megbízott, kifejezve ezz.el bizalmát, megbecsülését, fel­kérte Gubik Jánost, kapcso­lódjék be az akkoriban iz­mosodó önkéntes rendőri mozgalomba. — Nem kellett sokat kér­lelnie, hiszen mindig tud­tam, hogy hol, kiknek az ol­dalán a helyem. A feiadat egyébként is tetszett. Ügy véltem, minden különösebb nehézség nélkül megfelelek a kívánalmaknak, hiszen hosszú évek óta ismerem a gazdaságban lakó száz csalá­dot. Elképzeléseimben nem csalatkoztam. Fiatalok, idő­sek egyaránt hallgattak rám, tekintélyem lett. Hogy ennek mi a titka? Mindenekelőtt a másoknak mutatott szemé­lyes példa. Vigyáztam a köz­vagyonra, mint a magaméra. Ami egyébként a legfonto­sabb önkéntes rendőri fel­adat mindmáig. Ha ehhez még azt is hozzáteszem, hogy ösztönösen jól tudtam bán­ni az emberekkel, akkor az is érthető: minden helyzet­ben feltaláltam magamat. És alapelvem máig változatlan, miszerint első a nevelő, meggyőző, a jobb útra térítő szó. Csak végső esetben kö­vetkezhet a felelősségre vo­nás, esetleg a büntetés. .. Bűncselekmény nélkül Négy esztendeje minőségi változás következett be éle­tében Munkahelyén előbbre lépett, állattenyésztési bri­gádvezető lett. Ugyanakkor bízták meg a gazdaságban létesített önkéntes rendőri csoport vezetésével. — Mindössze hatan va­gyunk. összeszokott, egy­mást megértő kollektívává verbuválódtunk az idők fo­lyamán. Talán ez az egyik magyarázata annak is, hogy körzetünkben, a nagygombo­si településen, nem forduit elő komolyabb szabálytalan­ság, bűncselekmény az utób­bi években. Ami egy kicsit mostanában megkeseríti a szám ízét: nyugdíjkorba ér­tem. Abba az időszakba,’ amikor újra kell terveznie minden embernek az életét. Fel is kerestem igazgatónk kát, Száraz elvtársat, jelez­vén, hogy mindenképpen számítson rám. Ha máskor nem, nyáridőben, a nagv betakarítás idején. Szavai megnyugtattak e dologban. Epilógus Gubik János a szerény emberek közé tartozik. Akik kevesebbel is beérik, mint ami megilletné őket. Fiával, menyével, két unokájával él e kis, egyszoba-konyhás la­kásban, ahol fürdőszoba sincs, ő nem kér, nem mél­tatlankodik emiatt. Mégis úgy érezzük, az oly sok éven át bizonyított ember; és köz­életi helytállás ennél több törődést érdemelne... (■moldvav) Ülést tartott a megye: KlSZ-bizettság Mlinkó Lászlónak, a me­gyei KíSZ-bizottság első titkárának vezetésével csü­törtökön ülés* tartott Eger­ben az ifjúkommunisták me­gyei vezető testületé. A ta­nácskozás napirendjén elő­ször javaslat hangzott el a járási, városi bizottságok vá­lasztásával kapcsolatban, majd a megyei KISZ-bizott­ság költségvetése került megvitatásra. A továbbiak­ban arról döntöttek a testü­let tagjai, hogy kik leszne. a salgóbányai, KkSZ-iskoJ következő tanfolyama*» hallgatói. A testület ülése egyé ügyek megvitatásával feje ződött be. AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - (4.) A siépjóléf Étjei Az elmúlt öt évben körülbelül tízmillió új otthon épült fel Qtmil&só borsodi facsemete Ezekben a napokban szem- revetelezik. válogatják ki a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság csemetekert- ,;eiben azokat a facsemetéket, amelyeket a tavaszi erdősí­tésekhez használnak fel. A megye területén a gazdaság tavasszal megközelítőleg hat­száz hektárnyi területet te­lepít be, nagyobbrészt a ko­rábban kitermelt erdők pót­lására. Tolcsva határában tíz hektáron ültetnek lucot, a fenyves — úgy hírlik — a világhírű hegyaljai borvi­dék mikroklímáját is javítja majd. Aggtelek és Jósvafő környékén a fenyvesek tele­pítése a táj szépítését is szol­gálja. A Tisza és a Bodrog árterületein gyorsan növő és a .papíripar számára később nyersanyagforrásul szolgáló — nyárfásokat ültetnek. Az értéktelen parlagok és rossz minőségű legelők he­lyén a tavasszal több mint hétvenhektárnyi új erdő zöldül majd a megyében. Viszló környékén, az abaú.ii részeken kocsányos, a déli Bükk lábánál fekvő Bükk­aranyos vidékén kocsányos tölgyerdőket ültetnek. A láz- bérci víztároló környékén, Uppony határában pedig gyorsan növő erdei és lúc- fenyő kerül a sovány földek­re. Az ipar és a mezőgazda­ság fejlesztése egyaránt a jólét emelését szolgálja. Ám az új ötéves tervjavaslat, amelyet a XXVI. kongresz- szus Önt majd végleges for­mába. ennél többet tartal­maz: külön szociális progra­mot fogalmaz meg. 168 + 50 rubel A jólét egyik útja a jöve­delmek emelése. Bizonyos kategóriákban emelik a bé­reket, növelik a nyugdíjak egy részét és emelik — a több; között — az anyasági segélyt. Egyes iparágakba’’ a bértarifát: az eddiginél ösztönzőbb bérrendszert ve­zetnek be (Jelenleg a bérbői és fizetésből élők átlagos bé­re 168 rubel. Ehhez járul még a társadalmi alapokból egy-egy keresőre havonta mintegy ötven rubel. Egy (Fotó: TASZSZ—KS) kétgyermekes családban, ahol mindkét szülő dolgozik, ma évente körülbelül 1200 rubelt kapnak a társadalmi alapokból, hisz ingyen van a bölcsőde, az óvoda, az isko­lában nincs tandíj, ingyenes az orvos és a kórház is.) Segítség az anyáknak Az alapok csaknem har­madrészét a gyermekekre, a fiatalokra fordítják: ebből tartják fenn a szélesedő böl­csődei, óvodai hálózatot. Nem egy városban már min­den gyermeknek jut hely a bölcsödében és az óvodában. De még akkora város is, mint Leningrad, azzal számol, hogy a következő ötéves tervben eljut idáig. Az álta­lános iskolában az új terv­időszakban már minden gyer­mek ingyen kapja tanköny­veit — jelenleg ez csak az első osztályban van így. Nö­velik az egész napos iskolák számát, fejlesztik az iskolai élelmezést. Mindez sokat se­gít a dolgozó anyáknak, akiknek munkájára a jelen­legi munkaerőhelyzetben nagy szükség van. A Szovjetunióban jól szer­vezett és színvonalas az egészségügy.. Az új terv a minőség további javítását tűzi ki célul, de növelik a kórházak, a rendelőin,teretek számát, s kiterjesztik a gon­dozást is. Kétsvmfes JdkösoJc A szociális program fontos fejezete a lakásépítés terve. Az elmúlt öt évben mintegy tízmillió otthon épült fel, s ez nagyjából ötvenmillió em­ber lakáskörülményein javí­tott. Az új lakások tervezé­sében lépést tartanak a kor­ral. Megkezdték az első kí­sérleti házak építését, ahol a magasházakban „emeletes”, azaz kétszintes lakásokat alakítanak ki. Különválaszt­ják a pihenésre és a tartóz­kodásra szolgáló helyisége­ket. Űj kísérleti épületeket építenek mozgatható válasz­falakkal. A távlati cél: a család minden tagjának kü­lön lakószobája legyen. A szolgáltatások fejleszté­sét sem hanyagolják el. Fej­lesztik az üzléthálózatot, kor­szerűsítik az árusítást, a fal­vakban éppúgy, mint a vá­rosokban. Az új ötéves terv szoettflie programja feeháé túlmegy az alapvető sneew#« szükségletek kjeiéi gftesén. Kis (Ms (Következik: 5. Tovább a béke útján) JÜÉÍ© 1981. íeitm&r 13„ peatek /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents