Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
A nukleáris forradalom címmel nagy érdeklődést kiváltó filmsorozatot közvetít a televízió. Bemutatja az első atombombát megelőző tudományos kutatásokat, s az atomenergia felhasználásának mai eredményeit. Mai összeál- litásunk ehhez kapcsolódik témájával: beszámolunk az emberiség jövőjét fenyegető kisérletekről is. A technika történetéből A nyomda őse — Hódító útjára indul az aratógép — Kié az elsőség a gőzjármüvek között? Bullock sa jtógépe —- Az első sajtógépet, amely- lyel a maihoz hasonló újságpapírtekercsre nyomtattak. 115 évvel ezelőtt, az amerikai William Bullock találta fél. A gép hengerszerű sztereotip lemezeivel nyomott első újság a New York Sun volt. Hibája az volt, hogy a papírt még a nyomás előtt szétvágta újságoldalakra. A mai értelemben vett „rotációs gép”- et 1871-ben a HOE-testvé- rek szerkesztették meg, amely az újságot a nyomás után perforálta (ahelyett, hogy előzőleg elvágta volna). A perforáció nyomát a jelenlegi újságjainkon is látni lehet. ★ — Az aratógép amerikai találmány. Kifejlesztése abból az időből származik, amikor a inai USA nyugati részeibe egyre jobban benyomultak a kolonialisták, akiknek célja minél kevesebb élőerővel minél több termőterület megművelése volt. Az első gőzzel hajtott aratógépre 1811-ben az amerikai Smith kapott szabadalmat, de Gyrus Mac Cor- mick (1809—1884) 1834-es szabadalma már jóval felülmúlta a primitív elődjét, s a képünkön ábrázolt. 110 évvel ezelőtti gépe már alkalmas volt a mezőgazdaság nagyipari céljaira is. Hatalmas fejlődésére jellemző, hogy 1847-ben egy chicagói gyár 500 aratógépet gyártott és ez a szám a feltaláló halálakor meghaladta az 50 ezret. Híre elterjedt Európában is és Mac Cormickot 1879-ben a Francia Tudományos Akadémia tagjai közé választotta azzal a megoko- lással, hogy „többet adott a mezőgazdaságnak, mint bárki más élő ember”. ★ — Mint egy középkori erőd. úgy néz ki a washingtoni Smithsonian Institution a Washington emlékmű és a Capitolium között, pedig „csak a csúcsa látszik, mint a jéghegynek” — mondják róla a helybeliek. Ez a nemzetközi hírű intézmény különféle múzeumokból áll ugyan, de mindenekelőtt a tudományos kutatóintézetek hatalmas szervezete. Őrzi többek között az első gőz- járműveket. Büszkén hivatkoznak itt, hogy Nathan Read salemi feltaláló már 1790-ben szabadalmat kapott négykerekű kocsira — csak éppen nem maradt róla tárgyi emlék. A legrégibb gőzjármű itt S. H. Roper gőzkerékpárja 1869-ből, vagy G. A. Long 100 éves gőztriciklije. Kováts Andor Mac Cormick 1870-ből származó aratógépe Játék a neutronbombával? Az 1945 augusztusában Japán két nagy városa fölött felrobbantott atombombák rettenetes pusztítást végeztek: Hirosimában 140 ezren, Nagaszakiban 70 ezren vesztették életüket, s a sérültek • száma 300—400 ezerre rúgott. Pedig nem is voltak nagy bombák, „csak” 20 kilotonna trotilegyenér- tékűek. Talán kevesen tudják, hogy napjainkban a felhalmozott nukleáris erő négymilliószorosa a japán városokra ledobott atombombának, ami döbbenetes dolog, de nem elég, hogy ilyen gigantikus pusztítóerő árnyékában kell élnie az emberiségnek, most még egy újabb szörnyűség is veszélyezteti a világot: a neutronbomba. Nem rombol, „csak” öl A neutronbomba tulajdonképpen a hagyományos atom- és hidrogénfegyverek továbbfejlesztett változata. A késleltetett energiakibocsátás révén csupán a pusztítás formájában különbözik azoktól. A késleltetéssel az érhető el, hogy a neutron- bomba robbanását követően a gyárak, üzletek, házak, lakások többségükben sértetlenek maradnak, az élőlények viszont szörnyű és rendszerint halálos sérüléseket szenvednek. Ha meg akarjuk érteni a bomba „működését”, előbb számba kell venni az atomrobbanás többféle pusztító hatását és kísérőjelenségeit. A közöftséges atom- vagy hidrogénbombánál a láncreakció egymilliomod másodperc alatt megy végbe. A heves robbanás okozta lökési hullám teljesen lerombolja az épületeket és megöli, illetve élve eltemeti a benntartózkodókat. A perzselő hőség porrá égeti a legbelső körzetben éppen az utcán tartózkodókat. Minden nukleáris robbantást intenzív neutronsugárzás is kísér. A hagyományos atom- és hidrogénbombák robbanásakor a halálos hatású neutronsugárzás körzete kisebb, mint a lökéshullám és a pusztító hőhullám hatósugara. Nos, ebből talán már ki is hámozható a neutronbomba alapötlete: csökkenteni kell a közvetlen romboló hatást. Vízszállító csővezetéket fektetnek a Nyugat-Szlovákiában épülő atomerőmű és a Vág folyó között. Atomerőmüvek vízellátása Bármilyen új ipari létesítmény, s így az erőművek gazdaságos voltának egyik fontos feltétele az, hogy megfelelő helyre telepítsék. Ha például egy szénnel táplált hőerőművet valami ok miatt nem szénbánya közelében építenek fel, a tüzelőanyag szállítása az energia termelését megdrágítja. Ugyanígy fontos a közlekedési hálózattal való szoros kapcsolat, az emberi munkaerőt biztosító településhez való közelség, és az elegendő víz, hiszen az erőművek hűtővízszükséglete jelentős. Az ipari telepítésnek ezek az általános feltételei az atomerőművekre is vonatkoznak, a vízellátás azonban itt különösen fontos. Voltaképpen az atomerőmű is hőerőmű. de 30—100 százalékkal még több hűtővízre van szüksége, mint az azonos teljesítményű hőerőműveknek. Uj mágneses jelenség Az egyik amerikai autógyár kutatóintézetében a fizikusok magas hőmérsékletű sárgaréz huzalt függesztettek fel egy sokkal alacsonyabb hőmérsékletű gázban. Azt tapasztalták, hogy a huzal irányával párhuzamosan gyenge mágneses tér hatására a felfüggesztett huzal kitér eredeti helyzetéből. Ez a jelenség kétszeresen is meglepő. Először azgrt, mert a mágneses erő párhuzamos volt a huzallal, teegyidejűleg megtartva, sőt fokozva az élőlényekre halálos neutronsugárzást. Az „ideális" bombaméret Azt is kiszámították, hogy a neutronbombát mindenekelőtt kisebbre kell méretezni, mint a hagyományos atombombát, „Ideális” nagyságúnak az 1 kilotonnás bombát tekintik, amelyet a levegőben kb. 100 méter magasságban kell felrobbantani. Az a cél, hogy a láncreakció egy-két másodperc, netán néhány perc alatt ménjén végbe. Ugyanis amilyen mértékben lassul az energiafelszabadulás, olyan mértékben csökken a romboló, a gyújtó hatás, és nő a neutronsugárzás viszonylagos értéke. Az 1 kilotonnás neutron- bomba hatását máris gondosan kielemezték az amerikai szakértők. Azzal számolnak, hogy a robbanás középpontjától számított 130 méteres sugarú körön belül minden épület és jármű, ember, állat és növény azonnal elpusztul. A 820 méteres sugarú körön belül a neutronsugárzás azonnali cselekvőképtelenséget, majd halált idéz elő, viszont ebben az övezetben nincsen anyagi kár. Az 1600 méteres sugarú körön belül a sugárzás sugárbetegséget és későn beálló halált okoz. Csak e távolságon túl van némi remény arra, hogy valaki élve vészelje ót a bombarobbanást. Ilyen „gyilko- lási övezetei” vannak tehát az 1 kilotonnás neutron- bombának. A sugárzás öl, nem a robbanás A kis méretű, késleltetett láncreakciójú neutronbomba esetében tehát a sugárzás öl, nem pedig a robbanás ereje vagy az intenzív hőhatás. Persze mindenképpen jó adag cinizmus kell hozzá „kíméletes” é bombának nevezni a neutronbombát, amint azt egyes amerikai szakértők teszik. Ha egy ember nagy meny- nyiségú sugárzást kap, már perceken belül meghalhat. Ha valakit olyan sugáradag Legcélszerűbb ezt az úgynevezett friss vizes hűtéssel, vagyis közvetlenül valamely nagyobb folyó vizéből biztosítani, és mert a víz szállítása is sokba kerül, legjobb annak közelébe települni. Az a folyó, amelyből a hűtővizet kiemelik, radioaktív vagy vegyi szennyeződést nem szenved. A visszavezehát maguk a mágneses erők közvetlenül nem okozhatták a huzal oldalirányú kitéré. sét. Másodszor: a sárgaréz nem is mágneses anyag. A huzal, különféle gázokban felfüggesztve, a mágneses térben más-más irányban tért ki, oxigénben és nitrogénben például az egyik oldal felé, különféle szén- hidrogénekben (metánban, butánban és propánban) az ellenkező oldalra. A kísérleteket úgy végezték, hogy ér, amennyi éppen a végzetes mennyiség, esetleg csak 24 óra múlva betegszik meg, és akár egy hónapig is elélhet, de biztos, hogy meghal. Akik kisebb sugárdózist kapnak, évekig is szenvedhetnek a lassan közelgő halál állapotában. A japánok a megmondhatói, hogy hányán viselték és viselik egész életükben a robbanás utóhatásának előre nem látható következményeit, a másodlagos sugárártalmat. Alacsonyabb lett a „robbanási küszöb" Az amerikaiak azt tervezik, hogy harcászati fegyverként is felhasználnák, nehéztüzérségi lövedékekként, rakétákra szerelve is rendszeresítenék a késleltetett hatású nukleáris töltetet. Arra azonban nem gondolnak. hogy mint harcászati fegyver, bizonytalan hatású, nem teszi ugyanis azonnal harcképtelenné az ellenfelet. Akik ugyanis a neutronsugárzásból halálos adagot kapnak, utána még akár órákon át tovább harcolhatnak. lgv még arra is lehet idő, hogy a harcmezőn lecseréljék őket sugárzással meg nem támadott katonákkal. Ugyanilyen okból ött- gyilkos fegyver lenne a neutrontöltet (vagy bomba) annak az országnak a kezében is, amely városai, ipartelepei védelmére próbálná felhasználni. Szinte bizonyos, hogy sokkal többet ölne meg a védőkből, mint a támadókból. A szakértők nem ok nélkül félnek attól, hogy miután az atomrobbanófejek nagysága csökkent és a rakéták pontosabbakká váltak, alacsonyabb lett a „nukleáris küszöb”, vagyis az a szint, amely felett az atomfegyvereket bevethetik. S ez nagy veszélyt rejt magában. Az egész világ népeinek legfőbb emberi joga a nukleáris fegyverek fenyegetésétől való mentesség. Kérdés, hogy miként és mikor lesz képes érvényesíteni e jogát a fegyverkezés megszállottái ellenében? Számíthatunk ró, hogy világszerte fokozódik a tiltakozás az emberiséget fenyegető új eszköz ellen. tett, s a folyamnál 6—8 °C- kal melegebb hűtővíz azonban egy kisebb folyót 5—6 '’C-kal is felmelegíthet, amit nyáron a halak és más vízi élőlények aligha viselnének el. Ez a „biológiai korlát” tehát megszabja, hogy a friss vizes hűtéshez minimálisan mekkarának kell a folyónak lennie. a föld mágneses erőtere ne zavarhassa meg a fenti jelenséget. A nem mágneses huzalnak mágneses térben történő kitérését azzal magyarázzák. hogy a mágneses tér megjelenése nem közvetlenül a huzalra hat, hanem annak a gáznak a molekuláira, amely a huzalt körülveszi. A mágneses tér hatása alatt a gázmolekulák erőt fejtenek ki a huzalra: ez okozza a megfigyelt jelenséget. Műsorok Kossuth rádió 8.27 A cigánybáró (operett- részlet). 9.20 Irodalmi évfordulónaptár. 9.44 Zenevár. 10.05 Diákfélóra. 10.35 Vokális zene. 11.00 Régi magyar dalok és táncok. 11.25 Áruház kell-e, vagy katalógus? 11.40 Az élet komédiásai (Jókai Mór regénye). 12.35 Szabadka színésze. 12.50 Zenemúzeum. 14.29 Az elbeszélés klasz- szikusai. 15.10 Faragó Laura népdalokat énekel. 15.28 Csiribiri. 16.05 Szabó Magda: Kívül a körön. 16.15 Pödör Béla—Kövesdy János: Lenin katonái. 16.21 Kadosa Pál műveiből. 17.07 Olvastam valahol — a rapallói szerződésről. 17.27 Zenés játékokból. 17.37 Délutáni rádiószínház. 18.15 Hol volt, hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.13 Közvetítés a Magyarország —Csehszlovákia asztalitenisz Szuper Liga-mérkőzésről. 19.18 Hangalbum. Szabó Pál. 20.18 Erkel: Brankovics György (opera). 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Esti hangverseny. 23.15 Zenekari muzsika. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 12.33 A népművészet mesterei. 12.55 Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. 13.25 Látószög. 13.30 Bartók-kórusok. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Népi zene. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Zenei tükör. 18.00 Disputa, 18.33 Közvetítés a Magyarország— Csehszlovákia asztalitenisz Szuper Liga-mérkőzésről. 18.48 Hétvégi panoráma. 20.10 Slágerlista. 20.45 Közvetítés a Magyarország— Csehszlovákia asztalitenisz Szuper Liga-mérkőzésről. 21.00 „Állok Dunánk szélén. ..” 22.00 Nótacsokor. 23.15 Bágya András szerzeményeiből. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Antal Magda — 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap. és műsorelőzetes. Tsa 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 13.10 Iskolatévé. 16.20 A látás hatalma. 16.45 Be- reg télen, Bereg nyáron. 17.10 Üzenet haza. Csaknem egymillió chilei kénytelen ma hazájától távol emlékezni az ünnepre: 28 éve, február 12-én alakult meg Chilében az egységes szakszervezeti központ. A történelmi évforduló alkalmából szól a KISZ Filmstúdió filmje a hazánkban élő chilei gyerekekről. 17.25 A szomjúság határai. 18.00 Telesport. 18.25 Pedagógusok fóruma. Újító pedagógusok. A pedagógiai gyakorlat is sok lehetőséget kínál technikai és módszerbeli újításokra. Hogyan válhatnak ezek országosan ismertté? 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Az ablak (rajzfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Top) é* Julie (francia tévéfilm/. Puccini Bohéméletének figurái kelnek életre mai környezetben, Párizs egyik romantikus hangulatú bérházának lakóiként. A hóbortos, sze- retetre méltó fiatalok között találjuk Tomot és Juliét, Tanúi lehetünk boldogságuknak és boldogtalanságuknak. egymásra találásuk kálváriájának. 21.45 Szép otthonunk, Budapest (dok.-film). 22.10 Lukács György élete képekben és dokumentumokban. 22.35 Tv-híradó 3. 2. Műsor 18.35 Fizika. 19.05 A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Magyarország—Csehszlovákia Szuper Liga-asztalitenisz-mérkőzés. 21.15 Tv-híradó 2. 21.35 Parabola. 22.05 Egészségünkért.
